Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-19 / 141. szám
Diósgyőri meditációk leeipiom a huszárvár alapjain Fogékonnyá tenni a szépre Pedagógusok tárlata A husiórvór házainak és kőkerítésének helyén áll az evangélikusok temploma, parókiája, iskolája. A templom tervét Murányi Lajos vcsgyóii építészmérnök készítette és „irányadónak vélte a várhoz, mint o környezet nagy terjedelmű tömegéhez való illeszkedést.” A kivitelezést pedig Grenyó Bertalan építőmester irányította. Az egyház életében még előbb jelentős változások, történtek. Vida Dániel lévi- ta-tanitó 45 évi szolgáiét után nyugdíjba vonult 1886- ban. Az egyház kérelmére a felettes hatóságuk 188ti. július 12-én engedélyezte, hogy a továbbiakban önálló anyaegyházként működhessenek, mert 525 tagjuk közül már 228 adófizetőjük volt. Megválasztottak első lelkipásztorukat, Nemes Károlyt 1886. augusztus 29-én, kántor-tanítónak pedig Kovács Sámuelt. Elhatározták, hogy templomot, parókiát és iskolát építene!: két tanítói lakással. Az építési költségek fedezésére megkezdték az adományok gyűjtését helyben és országosan egyaránt. Az egyház tagjai vállalták a fuvarozást. A dombos, 1530 négyszögöl nagyságú telekről elszállították a 930 köbméter földet, és kivágták a gyümölcsfákat. Megvizsgálták a talaj mélységi összetételét. A templom alapkövét 1898. július 3-án Helyezték el. Feljegyezték. hogy „A templom és az iskola földmunkájánál kelet-nyugati irányú párhuzamos kőfalak találtattak, amelyek kétség kívül a diósgyőri vár tartozékai voltak.” Az ácsmunkákat és a szószéket Zsupán János miskolci mester végezte, a toronytető bádogosmunkáját pedig Politzer Márton. Az építést 1902-ben fejezték be. Sopronban készült a három harang, amit ünnepélyesen október 15-én szólaltattak meg. Lovas bandérium fogadta Diósgyőr határáDan 1902. november 9-én a templomszentelésre érkező Ze- lénka Pál püspököt; aSzin- va-híd’.Ui és az új parókia díszes kapuja előtt köszöntötték. A harangok megszólaltak, és a felhők közül kiVideoest a városi tévében A Miskolc Városi Televízió új, bővült műsorszerkezetének megfelelően a mai napon, szerdán este 20 órától is jelentkezik műsorával az avasi kábelrendszeren. Ismét érdemes lesz bekapcsolni a készülékeket, hiszen két különleges filmet láthatnak. Nyolc órakor kezdődik a Teremtés küszöbén című színes angol ismeretterjesztő- film, 8.55 órakor pedig a Nemzeti Alapítványért rendezett sportcsarnokbeli gálaest első részét láthatják a nézők felvételről, neves fővárosi rockénekesek szereplésével. Bonsai kiállítás Szombatig tart nyitva az Ady Művelődési Házban a bonsai kiállítás és vásár. Az érdeklődők megismerkedhetnek a különleges keleti növény tartásának és ápolásának fortélyaival, a szakemberek szívesen állnak bárki rendelkezésére. A kiállítás naponta 10—18 óra között látogatható. Vasárnap Budapesten lép, fel Pul Simon és a ttok „Mindig is verettem a dobok hangját, azt az egyszerű* séget, amikor egy kéz megüti a fát, majd az állatáért. Az első Hang a ritmus." Paul Simrm a The Rnythm of the Sainls-ről beszél, el- iső lemezerői az 1986-ban Grammy-dijáí. nyert mesterműve, a Graceland óta. Az új album is mélyen az afrikai zenében gyökerezik. De a két, kemény munkával, írással és szerkesztéssel töltött év alatt — ez a leghosszabb idő, amelvet Simon valaha is egy album elkészítésére fordított — rengeteg helyen megfordult a tökéletes dobhangot keresve. A végeredmény ismert, az új lemez a megjelenéstől fogva a listák élén tanyázik, és Paui Simon világkörüli turnéja fantasztikus siker. Június 23-án, vasárnap este 8 órakor az MTK-scad: ónban lép színpadra, a • Multimédia o>:nevezésében, a I koncerten valamennyi leme- j zérói, a Sound of S'dence- I tői a Rhythm of the Saints* ig hangzanak el dalon. A ZÖLDÉRT VÁLLHAT 502, B. Calypsó Ételbárja gyakorlattal rendelkező felszolgálót és pultos eladót keres ÉRDEKLŐDNI LEHET a helyszínen Miskolc, Tanácsház tér 7. sz. alatt, vagy a 24-616-os teleronszcmon Somosi József boltvezetőnél. tekintett a késő őszi Nap. A 103 éves imaházba mentek. (1991-ben a Bodrogi Zsig- mond u. 3. sz. házas telek.) Ott megtartották az utolsó istentiszteletet, majd énekelve vonultak a templomhoz a vasgyári tűzoltók sorfala között. A püspök nyi- toLt ajtót. Az orgona megszólalt, és begyülekeztek, felekezeti különbség nélkül, Diósgyőr és környékének lakosai. Felhangzott az evangélikusok bátorító éneke: „Erős várunk nékünk az Isten.” A templomban a betelepült szlovák és német lakosok részére évenként tartottak istentiszteletet. Nyelvüket a lelkész és a tanító is beszélte. Az imaházat és a régi iskolát 1909. november 14-én eladták. Békés évek után, 1917. február 18-án két harangjukat elvitték háborús célra. Pótolni csak kilenc év múlva tudták. 1931- tól Moravcsik flándor volt az egyház lelkipásztora. Az ő idejében, 1938-ban nőegylete, önképzőköre és Juhos József vezetésével ifjúsági egyesülete volt az egyháznak. 1944. március 19-én német haderő szállta meg hazánkat. Német katonai őrség állt március 29-én a Vár utcai Szinva-hídon. Két hadnagyukat pedig önkéntesen a parókiára szállásolták be. Az elónyomuló orosz haderő 1944. november 17-én, pénteken déli fél 1 órakor elérte az evengéli- kus és református templom vonalát. Megkezdődött a 24 napon át tartó utcai harc az orosz és német katonaság között. Aknagránát rongálta meg a templom keleti oldalát, az ablakok betörtek, és a sekrestye teteje megrongálódott. A parókia nyugati oldalát ágyúlövedék ütötte át. November 19-én, vasárnap hallgattak a harangok. Moravcsik Sándor lelkipásztor az egyik közeli pincébe ment, ahol evangélikusok, reformátusok és katolikusok voltak. A három vallásfelekezet egy-egy énekét közösen énekelték a fegyverek zajában, és remegő lélekkel mondták az imát, a Mia- tyánkot, majd fohászként hangzott, „Isten áldd meg a magyart.” f A harcok befejezése után, december 13-án, szerdán délután 4 órakor kondultak meg először a várkörnyék harangjai. „A sokat szenvedett nép egymást átölelve, összekulcsolt kezekkel, sírva mondott köszönetét Isten hívogató szaváért” — írja a lelkipásztor. A vallásfelekezetek között 1991-ben nincs ellentét. A templom kívül- beiül a jó gazda gondosságát bizonyítja, és harangjainak hívására vasárnap benépesül az Isten háza a diósgyőri várrom szomszédságában. (balázs) H A rajztanítás nem tehetségkutatás” ir Sorsközösség. (Pusztáné Létay Anikó kisplasztikája) Kiállításnak od otthont elekben a napokban a Kilián György Gimnázium. Nagy József festményeit es Pusztáné Létay Anikó terrakotta szobrait a tanév végéig láthatják az érdeklődők. Mindkét alkotó pedagógus, így munkáik mellett a művészetre nevelés fontosságáról, annak lehetetlen helyzetéről is beszélnek. Nagy József: — Mindketten művészketí- vű pedagógusok vagyunk. Egy tanár az alkotás menete során folyamatosan érzi, hogy a készülő művel nevelni is fog. Képeim főként a borsodi vidék településeit, annak dombos területeit ábrázolják. A házak mögött, kapuk előtt finoman megjelenik a pihenő ember a maga emlékeivel. A csend megteremtése, az idősek nyugalma szinte minden képemen végigvonul. Pusztáné Létay Anikó: — Elsősorban pyelvtanárnak tartom magam, képzőművészeti tanulmányokat — Nagy Józseffel ellentétben — nem folytattam. Négy éve foglalkozom az agyaggal, számomra ez örömművészet, nem életcél. A gyors siker stimulál, naponta elkészülök egy-két szoborral. Az élet sokoldalúságát, fintorait, az emberek kiszolgáltatottságát és örömeit szeretném megmutatni. Tárlatom volt egy hónapja a Mini Galériában, csaknem háromezren láttáig ezeket a plasztikákat. Stefán Frigyes, az iskola igazgatója: — Minden évben rendezünk kiállítást, az esztétikai nevelés beletartozik a munkánkba. A gyerekeket fogékonnyá kell tenni a szépre, hiszen manapság az értékek, ha nem is devalválódtak, de Rendkívüli ié vé-csereakció ! HASZNAIT, RÉGI, ÜZEMKÉPTELEN, FEKETE-FEHÉR, VAGY SZÍNES TELEVÍZIÓJÁT IS VISSZAVÁSÁROLJUK, ?000 FT-GS EGYSÉGÁRON, HA AJÁNLATUNKBÓL NÁLUNK VÁSÁROL ÚJAT, AMEDDIG A KÉSZLET TART! Olcsó árak, OTP-re is árusítunk, 1 +3 év garancia, országos szervizhálózat, A JÓ VÉTELHEZ A GARANCIA - VIDEOTON ELEKTRONIKA /^VÍDEOTONl Miskolc, Széchenyi út 3-9. Tel.: 53-234 mindenképp eltolódtak az anyagias szemlélet irányába. A teljes emberi élet a haszonéi vüségen túl keresendő. Célunk, hogy a pedagógusok eszköztára sokrétűbb legyen, s nagyon örülnék, ha több művésztanárunk lenne. Nagy József: — Minden tanár a főiskoláról hozza magával az elméletét. A rajztanítás szemléletre kell, hogy neveljen. A diák, ha megáll egy kép előtt, ei tudja helyezni egy adott korba. A mai iskolában azonban huszadrangú a művészettörténet oktatása. Kiraknak egy mákgubót, rajzolja le mindenki. — Ahogy Sinkó Péter írta: az ország csupán néhány festőt tud eltartani, s a rajztanár ügyel arra, hogy a gyerekek tehetsége ne kerüljön napvilágra... — A rajztanítás nem tehetségkutatás ! Ha találunk ilyen diákot, az szerencsés dolog, de a rajzóra akkor teremt eredményeket, ha a tanulók élményeket gyűjtenek. A beindítás, a ráhangolás a lényeg, de hogy a gyerek milyen módon jut el a célig, abba a tanárnak nem lenne szabad beleszólni. A tanuló egyéniségét sérti, ha elveszik a ceruzát és helyette rajzolnak. — Mégsem lehet zöld a nap, vagy az eredetinél karcsúbb a váza... — Sajnos, igaza van, nálunk leszoktatják a gyerekeket az önálló gondolkodásról. A baj ott kezdődik, hogy a tanár nem tud társulni minden személyiséggel. Egyik diák ad hoc jól rajzol, mások irányítást várnak. Legnehezebben az érzelmileg szegény gyerekek nyílnak meg. A pedagógusnak egye- deket kellene látni, azt a mákgubót ezerféleképp meg lehet jeleníteni. — Ilyen körülmények közt éppen, hogy nem lehet. — Nálunk szinte törvényes keretbe foglalva tették tönkre az oktatást, elég. ha a rajztanárok kiválasztására gondolunk. A ló tanár háttérbe tudja szorítani egyéni szándékait. Különösen fontos ez a rajznál, ami érzelmi szálakkal telített. Pusztáné Létay Anikó: — Minden gyerek tehetséges valamiben. Azt szoktam mondani: az orosz és az angol csak ürügy a gyerekek nevelésére. Minden órámon szóba kerül a szobrászat, a zene, vagy bármi más. Muszáj időt szakítani erre, a tanár ne legyen szakbarbár. Félreértés ne essék: én sem követelek kevesebbet, nem adom lejjebb az igényeket, de a teljes ember nem egy tantárgy jegyeiből mutatkozik meg, s nekünk a teljes embert kellene nevelnünk. Stefán Frigyes: — A jelenlegi torz helyzetet az élet, pontosabban a magas követelményrendszér kényszerítette ki. A képzés teljesítményelvű, a gyerekek felvételizni akarnak, minden pedagógus a maximumot szeretné elérni. Pusztáné Létay Anikó: — Tudatosítani kell a tanulóban a tehetségét. Attól, hogy oroszból kettes, még lehet például filozofikus gondolkodású. és érezheti, hogy szeretem. A nyelvóra egyébként is szabadabb teret enged a megismerésnek, hiszen angolul is megkérdezhetem, miért fáradt, vagy szomorú a diák. Egy gimnazistának nagyon fontos, hogy meg tudja beszélni a tanárral, ami vele történt. Ha egy óra nem komplex, ha kizárólag a tantárggyal törődünk, akkor mi marad meg a diákban? A félelmek? Kocsis Attila ..A kapuk előtt megjelenik a pihenő eráber a maga emlékeivel.”