Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-19 / 141. szám

Diósgyőri meditációk leeipiom a huszárvár alapjain Fogékonnyá tenni a szépre Pedagógusok tárlata A husiórvór házainak és kő­kerítésének helyén áll az evangélikusok temploma, pa­rókiája, iskolája. A templom tervét Murányi Lajos vcsgyóii építészmérnök készítette és „irányadónak vélte a várhoz, mint o környezet nagy terje­delmű tömegéhez való illesz­kedést.” A kivitelezést pedig Grenyó Bertalan építőmester irányította. Az egyház életében még előbb jelentős változások, történtek. Vida Dániel lévi- ta-tanitó 45 évi szolgáiét után nyugdíjba vonult 1886- ban. Az egyház kérelmére a felettes hatóságuk 188ti. jú­lius 12-én engedélyezte, hogy a továbbiakban önálló anyaegyházként működhes­senek, mert 525 tagjuk kö­zül már 228 adófizetőjük volt. Megválasztottak első lelkipásztorukat, Nemes Ká­rolyt 1886. augusztus 29-én, kántor-tanítónak pedig Ko­vács Sámuelt. Elhatározták, hogy templomot, parókiát és iskolát építene!: két tanítói lakással. Az építési költsé­gek fedezésére megkezdték az adományok gyűjtését helyben és országosan egy­aránt. Az egyház tagjai vál­lalták a fuvarozást. A dombos, 1530 négyszö­göl nagyságú telekről elszál­lították a 930 köbméter föl­det, és kivágták a gyü­mölcsfákat. Megvizsgálták a talaj mélységi összetételét. A templom alapkövét 1898. július 3-án Helyezték el. Fel­jegyezték. hogy „A templom és az iskola földmunkájánál kelet-nyugati irányú párhu­zamos kőfalak találtattak, amelyek kétség kívül a di­ósgyőri vár tartozékai vol­tak.” Az ácsmunkákat és a szószéket Zsupán János mis­kolci mester végezte, a to­ronytető bádogosmunkáját pedig Politzer Márton. Az építést 1902-ben fejezték be. Sopronban készült a három harang, amit ünnepélyesen október 15-én szólaltattak meg. Lovas bandérium fo­gadta Diósgyőr határáDan 1902. november 9-én a temp­lomszentelésre érkező Ze- lénka Pál püspököt; aSzin- va-híd’.Ui és az új parókia díszes kapuja előtt köszön­tötték. A harangok megszó­laltak, és a felhők közül ki­Videoest a városi tévében A Miskolc Városi Televízió új, bővült műsorszerkezeté­nek megfelelően a mai na­pon, szerdán este 20 órától is jelentkezik műsorával az avasi kábelrendszeren. Ismét érdemes lesz bekapcsolni a készülékeket, hiszen két kü­lönleges filmet láthatnak. Nyolc órakor kezdődik a Teremtés küszöbén című szí­nes angol ismeretterjesztő- film, 8.55 órakor pedig a Nemzeti Alapítványért ren­dezett sportcsarnokbeli gála­est első részét láthatják a nézők felvételről, neves fő­városi rockénekesek szerep­lésével. Bonsai kiállítás Szombatig tart nyitva az Ady Művelődési Házban a bonsai kiállítás és vásár. Az érdeklődők megismerkedhet­nek a különleges keleti nö­vény tartásának és ápolásá­nak fortélyaival, a szakem­berek szívesen állnak bárki rendelkezésére. A kiállítás naponta 10—18 óra között látogatható. Vasárnap Budapesten lép, fel Pul Simon és a ttok „Mindig is verettem a do­bok hangját, azt az egyszerű* séget, amikor egy kéz megüti a fát, majd az állatáért. Az első Hang a ritmus." Paul Simrm a The Rnythm of the Sainls-ről beszél, el- iső lemezerői az 1986-ban Grammy-dijáí. nyert mester­műve, a Graceland óta. Az új album is mélyen az afri­kai zenében gyökerezik. De a két, kemény munkával, írással és szerkesztéssel töl­tött év alatt — ez a leg­hosszabb idő, amelvet Simon valaha is egy album elké­szítésére fordított — renge­teg helyen megfordult a tö­kéletes dobhangot keresve. A végeredmény ismert, az új lemez a megjelenéstől fogva a listák élén tanyá­zik, és Paui Simon világkö­rüli turnéja fantasztikus si­ker. Június 23-án, vasárnap este 8 órakor az MTK-sca­d: ónban lép színpadra, a • Multimédia o>:nevezésében, a I koncerten valamennyi leme- j zérói, a Sound of S'dence- I tői a Rhythm of the Saints­* ig hangzanak el dalon. A ZÖLDÉRT VÁLLHAT 502, B. Calypsó Ételbárja gyakorlattal rendelkező felszolgálót és pultos eladót keres ÉRDEKLŐDNI LEHET a helyszínen Miskolc, Tanácsház tér 7. sz. alatt, vagy a 24-616-os teleronszcmon Somosi József boltvezetőnél. tekintett a késő őszi Nap. A 103 éves imaházba mentek. (1991-ben a Bodrogi Zsig- mond u. 3. sz. házas telek.) Ott megtartották az utolsó istentiszteletet, majd éne­kelve vonultak a templom­hoz a vasgyári tűzoltók sor­fala között. A püspök nyi- toLt ajtót. Az orgona meg­szólalt, és begyülekeztek, fe­lekezeti különbség nélkül, Diósgyőr és környékének la­kosai. Felhangzott az evan­gélikusok bátorító éneke: „Erős várunk nékünk az Is­ten.” A templomban a betele­pült szlovák és német lako­sok részére évenként tartot­tak istentiszteletet. Nyelvü­ket a lelkész és a tanító is beszélte. Az imaházat és a régi iskolát 1909. november 14-én eladták. Békés évek után, 1917. február 18-án két harangjukat elvitték hábo­rús célra. Pótolni csak ki­lenc év múlva tudták. 1931- tól Moravcsik flándor volt az egyház lelkipásztora. Az ő idejében, 1938-ban nőegy­lete, önképzőköre és Juhos József vezetésével ifjúsági egyesülete volt az egyház­nak. 1944. március 19-én né­met haderő szállta meg ha­zánkat. Német katonai őr­ség állt március 29-én a Vár utcai Szinva-hídon. Két hadnagyukat pedig önké­ntesen a parókiára szállá­solták be. Az elónyomuló orosz haderő 1944. novem­ber 17-én, pénteken déli fél 1 órakor elérte az evengéli- kus és református templom vonalát. Megkezdődött a 24 napon át tartó utcai harc az orosz és német katonaság között. Aknagránát rongálta meg a templom keleti olda­lát, az ablakok betörtek, és a sekrestye teteje megron­gálódott. A parókia nyugati oldalát ágyúlövedék ütötte át. November 19-én, vasár­nap hallgattak a harangok. Moravcsik Sándor lelkipász­tor az egyik közeli pincébe ment, ahol evangélikusok, reformátusok és katolikusok voltak. A három vallásfele­kezet egy-egy énekét közö­sen énekelték a fegyverek zajában, és remegő lélekkel mondták az imát, a Mia- tyánkot, majd fohászként hangzott, „Isten áldd meg a magyart.” f A harcok befejezése után, december 13-án, szerdán délután 4 órakor kondultak meg először a várkörnyék harangjai. „A sokat szenve­dett nép egymást átölelve, összekulcsolt kezekkel, sírva mondott köszönetét Isten hí­vogató szaváért” — írja a lelkipásztor. A vallásfeleke­zetek között 1991-ben nincs ellentét. A templom kívül- beiül a jó gazda gondossá­gát bizonyítja, és harangjai­nak hívására vasárnap be­népesül az Isten háza a di­ósgyőri várrom szomszédsá­gában. (balázs) H A rajztanítás nem tehetségkutatás” ir Sorsközösség. (Pusztáné Létay Anikó kisplasztikája) Kiállításnak od otthont elek­ben a napokban a Kilián György Gimnázium. Nagy Jó­zsef festményeit es Pusztáné Létay Anikó terrakotta szobra­it a tanév végéig láthatják az érdeklődők. Mindkét alkotó pedagógus, így munkáik mel­lett a művészetre nevelés fon­tosságáról, annak lehetetlen helyzetéről is beszélnek. Nagy József: — Mindketten művészketí- vű pedagógusok vagyunk. Egy tanár az alkotás menete során folyamatosan érzi, hogy a készülő művel nevel­ni is fog. Képeim főként a borsodi vidék településeit, annak dombos területeit áb­rázolják. A házak mögött, kapuk előtt finoman megjele­nik a pihenő ember a maga emlékeivel. A csend megte­remtése, az idősek nyugalma szinte minden képemen vé­gigvonul. Pusztáné Létay Anikó: — Elsősorban pyelvtanárnak tartom magam, képzőművé­szeti tanulmányokat — Nagy Józseffel ellentétben — nem folytattam. Négy éve foglal­kozom az agyaggal, szá­momra ez örömművészet, nem életcél. A gyors siker stimulál, naponta elkészülök egy-két szoborral. Az élet sokoldalúságát, fintorait, az emberek kiszolgáltatottságát és örömeit szeretném meg­mutatni. Tárlatom volt egy hónapja a Mini Galériában, csaknem háromezren láttáig ezeket a plasztikákat. Stefán Frigyes, az iskola igazgatója: — Minden évben rende­zünk kiállítást, az esztétikai nevelés beletartozik a mun­kánkba. A gyerekeket fogé­konnyá kell tenni a szépre, hiszen manapság az értékek, ha nem is devalválódtak, de Rendkívüli ié vé-csereakció ! HASZNAIT, RÉGI, ÜZEMKÉPTELEN, FEKETE-FEHÉR, VAGY SZÍNES TELEVÍZIÓJÁT IS VISSZAVÁSÁROLJUK, ?000 FT-GS EGYSÉGÁRON, HA AJÁNLATUNKBÓL NÁLUNK VÁSÁROL ÚJAT, AMEDDIG A KÉSZLET TART! Olcsó árak, OTP-re is árusítunk, 1 +3 év garancia, országos szervizhálózat, A JÓ VÉTELHEZ A GARANCIA - VIDEOTON ELEKTRONIKA /^VÍDEOTONl Miskolc, Széchenyi út 3-9. Tel.: 53-234 mindenképp eltolódtak az anyagias szemlélet irányába. A teljes emberi élet a ha­szonéi vüségen túl keresendő. Célunk, hogy a pedagógusok eszköztára sokrétűbb legyen, s nagyon örülnék, ha több művésztanárunk lenne. Nagy József: — Minden tanár a főisko­láról hozza magával az el­méletét. A rajztanítás szem­léletre kell, hogy neveljen. A diák, ha megáll egy kép előtt, ei tudja helyezni egy adott korba. A mai iskolában azonban huszadrangú a mű­vészettörténet oktatása. Ki­raknak egy mákgubót, raj­zolja le mindenki. — Ahogy Sinkó Péter ír­ta: az ország csupán néhány festőt tud eltartani, s a rajz­tanár ügyel arra, hogy a gyerekek tehetsége ne kerül­jön napvilágra... — A rajztanítás nem te­hetségkutatás ! Ha találunk ilyen diákot, az szerencsés dolog, de a rajzóra akkor teremt eredményeket, ha a tanulók élményeket gyűjte­nek. A beindítás, a ráhan­golás a lényeg, de hogy a gyerek milyen módon jut el a célig, abba a tanárnak nem lenne szabad beleszólni. A tanuló egyéniségét sérti, ha elveszik a ceruzát és he­lyette rajzolnak. — Mégsem lehet zöld a nap, vagy az eredetinél kar­csúbb a váza... — Sajnos, igaza van, ná­lunk leszoktatják a gyereke­ket az önálló gondolkodásról. A baj ott kezdődik, hogy a tanár nem tud társulni min­den személyiséggel. Egyik diák ad hoc jól rajzol, má­sok irányítást várnak. Leg­nehezebben az érzelmileg szegény gyerekek nyílnak meg. A pedagógusnak egye- deket kellene látni, azt a mákgubót ezerféleképp meg lehet jeleníteni. — Ilyen körülmények közt éppen, hogy nem lehet. — Nálunk szinte törvényes keretbe foglalva tették tönk­re az oktatást, elég. ha a rajztanárok kiválasztására gondolunk. A ló tanár hát­térbe tudja szorítani egyéni szándékait. Különösen fon­tos ez a rajznál, ami érzel­mi szálakkal telített. Pusztáné Létay Anikó: — Minden gyerek tehetsé­ges valamiben. Azt szoktam mondani: az orosz és az an­gol csak ürügy a gyerekek nevelésére. Minden órámon szóba kerül a szobrászat, a zene, vagy bármi más. Mu­száj időt szakítani erre, a ta­nár ne legyen szakbarbár. Félreértés ne essék: én sem követelek kevesebbet, nem adom lejjebb az igényeket, de a teljes ember nem egy tantárgy jegyeiből mutatko­zik meg, s nekünk a teljes embert kellene nevelnünk. Stefán Frigyes: — A jelenlegi torz helyze­tet az élet, pontosabban a magas követelményrendszér kényszerítette ki. A képzés teljesítményelvű, a gyerekek felvételizni akarnak, minden pedagógus a maximumot sze­retné elérni. Pusztáné Létay Anikó: — Tudatosítani kell a ta­nulóban a tehetségét. Attól, hogy oroszból kettes, még lehet például filozofikus gondolkodású. és érezheti, hogy szeretem. A nyelvóra egyébként is szabadabb teret enged a megismerésnek, hi­szen angolul is megkérdez­hetem, miért fáradt, vagy szomorú a diák. Egy gimna­zistának nagyon fontos, hogy meg tudja beszélni a tanár­ral, ami vele történt. Ha egy óra nem komplex, ha ki­zárólag a tantárggyal törő­dünk, akkor mi marad meg a diákban? A félelmek? Kocsis Attila ..A kapuk előtt megjelenik a pihenő eráber a maga emlékeivel.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom