Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-17 / 139. szám

Magyar—német gazdasági kapcsolatok a Növény- .és Talajvédelmi SzolgálaiM-al kötött szerződést, az új eljárás alkalmazására. Az új módszer ajánlója, dr. Gyulai Péter és munka­társa, Madarász János a szolgálat részéröl a szúnyog­mentesítés megbízottja, így remélhető, hogy a megfele­lő szakmai ismeret meghozza az eredményt. A Nyugaton már régóta alkalmazott ké­szítmény kizárólag a szú­nyoglárvákra hat, s nem szükséges repülőgépet igény­be venni kijuttatásához, ugyanis elegendő az élő, il­letve pangó vizekben felol­dani. Egyedül a Sajó felett jelenik meg majd egy sár­kányrepülő, s az lesz a fel­adata, hogy a szert megfe­lelően terítse a folyóban. A többi helyen kézi, háti és ladikos eljárással teszik ezt meg. Az új módszer semmivel sem kerül többe a réginél, tudtuk meg Heinemann Pál- tói, a kommunális osztály vezetőjétől, mi több, a vá­rosnak még kisebb kiadást is jelent, 1,1 millió forintot költenek e célra. A követ­kező napokban az első al­kalommal juttatják ki a szert, ugyanis a laboratóri­umi vizsgálatok a szúnyog - lárvák közeli kelésére utal­nak. Hogy ezt követően hányszor kell megismételni az eljárásit, azt nem a szer­ződés diktálja, hanem a ter­mészet ritmusa, azaz, hogy hány alkalommal kelnek ki a szúnyoglárvák nagyobb tömegben. n. zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA A diósgyőri gesztenyefasor sorsa csak a városszépitőknek fontos? A városszépifők és a rendszerváltás A Széchenyi-szobortól a Ráday-ügy • Talán a miniszter is támogatja • A miskolciaknak továbbra is van otthonuk Levelet írt a Miskolci Városszépítö Egyesület Andrásfalvy Bertalan miniszternek a miskolci Széchenyi-szobor ügyé­ben. Az egyesület ugyanis a közelmúltban kezdeményezője volt annak az akciónak, amelynek célja: Széchenyi szobrot kapjon Miskolcon. Meg is kezdődött a közadakozás, ám úgy tűnik, hogy szükség lenne a kormányzat támogatására is. Ez a kérés most különösen aktuális, hiszen a kormány Szé­chenyi születése 200. évfordulójának méltó megünneplésére előkészítő bizottságot hozott létre. A Miskolci Városszépítö Egyesület vezetőségi ülésén egyébként számos más kér­désről is szó esett, többek között a képernyőről letil­tott Ráday Mihály ügyéről, és arról is, hogyan érintette a városszépítő egyesületeket a rendszerváltás. £ EGYMILLIÓ MÁR VAN A Széchenyi-szoborra ed­dig egymillió forint gyűlt össze jogi személyek, és ma­gánemberek közadakozásá­ból. (Szerkesztőségünk is tá­mogatta a szoborállítást.) Ez azonban nem elegendő a A paragrafus úgy látszik nem elég a diósQvori r i* A diósgyőri Vár utca vé- | dctt fasoráról sokadszor írunk lapunkban. Ez a gesz­tenyesor a város egyik leg­értékesebb „élő műemléke”. Sajnos, annak ellenére, hogy hivatalosan is védett termé­szeti értéknek számít, ma sincs igazán megnyugtatóan megoldva védelme. Balogh Sándor, aki a Miskolci Vá­rosszépítő Egyesület diósgyő­ri csoportját vezeti, ez ügy­ben levelet intézett az egye­sület vezetőségéhez: „A diósgyőri várhoz veze­tő Vár utca történelmi emlé­kű gesztenyefáit a megyei polgármesteri hivatal már több éve védetté nyilvánítot­ta. A fákat 1898-ban, Erzsé­bet királyné halálának emlé­kére ültették. A csaknem 100 éves. csodálatos lombkoroná- jú fasor a vár szoros tar­tozékaként egy romantikus egységet képvisel. A fák ki­pusztulása a vár panorámá­ját is rontaná, megmentésük nemzeti örökségünkké kell, hogy váljon. A diósgyőri vá­rosvédők négy éve ered­ménytelenül harcolnak a fák védelméért. Diósgyőr egyet­len szép utcája ez, melyet javasoltunk sétálóutcává át­alakítani, s a fák' alatt a gépkocsiparkolást megtiltani, vagyis a gépjárműforgalom elől elzárni. Ez annál is in­kább sürgős, mivel a vár­ban zajló rendezvények al­kalmával az utcában két oldalt a fák alatt annyi gép­jármű parkol, amennyi csak elfér alattuk. Figyelmen kí­vül hagyják a «-Megállni ti­los« KRESZ-táblákat. sőt azokat már több esetben is­meretlenek el is távolítot­ták. Eddig hatóságaink nem tudtak érvényt szerezni a parkolási tilalomnak. Le kell vonnunk azt a követ­keztetést. hogy egy törté­nelmi emlékű. 150 méteres fasort képtelenek vagyunk megvédeni. Mivel már fel­adtuk a reményt, utolsóként fordulunk Önökhöz segítség­képpen, hogy egyetértésük mellett történjen intézkedés a fasor védelmére.” Az ügyben a közelmúltban lezajlott egy vizsgálat, amelynek lényege az volt, hogy megnézték: miként le­hetne a városkörnyék for­galmi rendjét megváltoztat­ni, tekintettel a Vár utca te­hermentesítésére. A vizsgá­lat eredménye az volt. hogy néni is egy megoldás lehet­séges, ám pénz is kellene hozzá, ami nincs. Nos, a városszépítő egyesület termé­szetesen mindent megtesz a fasor védelmének érdekében. De az azért végtelenül el­gondolkoztató: miért egy egyesületnek kell tennie azért, hogy egy már a jog erejével is oltalmazott fasor végre megkapja az illő vé­delmet. cél megvalósításához, ezért az egyesület most — tekin­tettel a közelgő évfordulóra — kéri a miniszter, a kor­mány által felállított bizott­ság támogatását. Az egyesület egyébként Melocco Miklós szobrászmű­vészt kérte fel a Szécnenyi- szobor megalkotására, aki vállalta is a munkát. Régi olvasóink emlékezhetnek rá, hogy lapunkban az egyesü­let kikérte a városlakók vé­leményét is, a szobor helyét illetően. Végül is közös böl­csességgel a sétálóutca, az­az a Széchenyi út sarka, a j villanyrendőr térsége talál­tatott a legjobb helyszínnek. • NEM ÖLELTÉK A KEBLÜKRE Reméljük, hogy a kor­mányzat támogatja a szobor­állítás tervéi. A városszépí- j tők vezetőségének ülésén j szó esett arról is, mi történt a városszépítö egyesületek országos szervezetének, a Városvédő és Településfej­lesztő Egyesületek Szövetsé­gének ülésén. A beszámoló talán legérdekesebb része az volt, amely a varosszépítők és a rendszerváltás viszonyá­val foglalkozott. Ugyanis a városszépítő egyesületek azon alulról szerveződő tár­sadalmi tömörülések közé tartoztak, amelyeket létre­jöttükkor ' egyáltalán nem ölelte a keblére a hivatalos politikai vezetés. Hiszen ezek az egyesületek a polgár be­leszólási lehetőségét kíván­ták megteremteni városuk, községük életében, a környe­zetük sorsába. Ráday Mihály műsora is jó ideig csak meg­tűrt volt a képernyőnt, és még azon is vita volt sokáig, hogy a „városvédő” kifeje­zést használhatják-e ezek egyesületek, vagy sem. Ugyanis azt mondták poli­tikusaink: ugyan mi ellen kellene megvédeni a váro­sokat a szocializmusban ... Az egyesületek azonban szerveződtek, és időközben a várospolitikában is felül­kerekedett egy értékmentő, a polgárok önálló véleményé­re többet adó szemlélet. Persze általánosítani itt sem lehet, mert egyesülete válogatja, melyik milyen utat futott be. Miskolcon például az a szerencsés hely­zet alakult ki, hogy az egye­sület létrejötte egybeesett azzal a várospolitikai váltás­sal, ami a mindent letartó lakótelep- és útépítés helyett az értékek mentésére, a re­habilitációra helyezte a hangsúlyt. A helyi vezetés felismerte az egyesület fon­tosságát, így létrejöttét tá­mogatta, működését segítette, anyagiakkal is. ^ MŰSOR AZÉRT KELLENE... S hogy ma mi a helyzet? Az országos szövetség ülé­sén kiderült, hogy nem min­denütt felhőtlen a városszé­pítő egyesületek és az új ön- kormányzatok viszonya, és a mérleg egyelőre inkább ne­gatív, mint pozitív. Van ahol politikai viták zilálták szét az egyesületeket, másutt az önkormányzat kilakoltatta helyiségeikből a városszépí- ióket. Miskolcon a városháza és az egyesület kapcsolata 'változatlanul jó, az egyesü­letnek' van otthona, s ezen az ülésen is ott ült a köz­gyűlés egyik képviselője. A vezetőségi ülésen sző esett a Ráday-ügyről. Ugyan­is a képviselő-újságírót a tévé elnöke épp képviselősé­gére való tekintettel eltiltot­ta a műsorvezetéstől. Sajnos ez most azzal is jár, hogy a Ráday-í ele városvédő műsor is eltűnik a képernyőkről. Az egyesület vezetősége hosszas vita után úgy döntött: nem foglal állást az ügyben. Bár Ráday Mihály ma is az or­szág egyesületeit tömörítő szövetség alelnöke, a miskol­ci varosszépítők nem kíván­nak beleszólni a televízió­ban zajló személyi ügyekbe. Mindössze sajnálkoznak azon, hogy a műsor végleg eltűn­het az adásokból. Mert poli­tikai vagy személyi harcok ide. vagy oda. egy városszé­pítő. városvédő műsorra bi­zony nagy szükség van az országban, akár Ráday Mi­hály szerkeszti, vezeti, akár más. (kiss)­Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara meghí- / vására június 24-én (hét­főn) Miskolcra látogat Éva Dude asszony, a Német Gaz­daság Budapesti Képvisele­tének vezetője. A Tudo­mány és Technika Házában délelőtt lű-től fél 1-ig tartó konzultáció főbb témái: a magyar—német gazdasági kapcsolatok lehetőségei, a konkrét üzleti kapcsolatok kialakításának módozatai, a Németországgal folytatan­dó kereskedelem gyakorlati kérdései, a Magyarország részére nyújtott német hi­tetek áttekintése. A régió gazdálkodó szervei június 21-ig jelenthetik be részvé­teli szándékukat a Kama­ránál. XXIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM j A Sf fi : 5,80 1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ ! •* £5 ff V MIT Családjára gyújtotta a házat (BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) Csak a lárvákat pusztítja el Űj módszerrel a szúnyogok ellen Nem kell repülőről szórni Az egyik legkellemetle­nebb rovarunk a szúnyog. Elronthat csodálatosnak ígér­kező, nyári estéket, tóparti üdüléseket; állandó zümmö­gésével, csípéseivel jó né­hány rossz órát okozhat szá­munkra. Itt a nyár, ismét lel kell készülni invázió­jukra. i A városban több éven át repülőgéppel szórták ki a vegyszert ellene, azonban mindenki emlékszik arra, hogy a gép tavaly augusz­tus 29-i felszállása milyen károkat okozott Tapolcán, amikor is a vegyszeres tar­tály csöve kiszakadt, s né­hány száz négyzetméterre hullott rá a több négyzetkilo­méterre szánt permedé. Rá­adásul az Unitox, mellyel a szúnyogirtást eddig végezték, lassan bomló idegméreg, így az érintett kiskertek tulajdo­nosai jelentős károkat szen­vedtek a baleset során. Már akikor is nyilvános­ságra került, hogy lenne al­kalmasabb, környezetbarát szer is a szunyogmenitesilés­re. Dr. Gyulai Péter, a Nö­vény- és Talaj védelmi Szol­gálat munkatársa hívta fel erre a figyelmet. S nem hiá­ba! Ugyanis a Városgond­nokság, megszakítva a „ha­gyományt”, ez évben először nem a Miskolci Közterület- fenntartó Vállalattal, hanem A Miskolci Egyetem taná­csa szombaton délelőtt az aulában nyilvános ünnepi tanácsülésen avatja doktor­rá az Állam- és Jogtudo­mányi Karán végző hallga­tóit. Ekkor adják át a dip­lomát a Gazdaságtudományi Karon végző hallgatóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom