Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-17 / 139. szám
Magyar—német gazdasági kapcsolatok a Növény- .és Talajvédelmi SzolgálaiM-al kötött szerződést, az új eljárás alkalmazására. Az új módszer ajánlója, dr. Gyulai Péter és munkatársa, Madarász János a szolgálat részéröl a szúnyogmentesítés megbízottja, így remélhető, hogy a megfelelő szakmai ismeret meghozza az eredményt. A Nyugaton már régóta alkalmazott készítmény kizárólag a szúnyoglárvákra hat, s nem szükséges repülőgépet igénybe venni kijuttatásához, ugyanis elegendő az élő, illetve pangó vizekben feloldani. Egyedül a Sajó felett jelenik meg majd egy sárkányrepülő, s az lesz a feladata, hogy a szert megfelelően terítse a folyóban. A többi helyen kézi, háti és ladikos eljárással teszik ezt meg. Az új módszer semmivel sem kerül többe a réginél, tudtuk meg Heinemann Pál- tói, a kommunális osztály vezetőjétől, mi több, a városnak még kisebb kiadást is jelent, 1,1 millió forintot költenek e célra. A következő napokban az első alkalommal juttatják ki a szert, ugyanis a laboratóriumi vizsgálatok a szúnyog - lárvák közeli kelésére utalnak. Hogy ezt követően hányszor kell megismételni az eljárásit, azt nem a szerződés diktálja, hanem a természet ritmusa, azaz, hogy hány alkalommal kelnek ki a szúnyoglárvák nagyobb tömegben. n. zs. A MISKOLCIAK NAPILAPJA A diósgyőri gesztenyefasor sorsa csak a városszépitőknek fontos? A városszépifők és a rendszerváltás A Széchenyi-szobortól a Ráday-ügy • Talán a miniszter is támogatja • A miskolciaknak továbbra is van otthonuk Levelet írt a Miskolci Városszépítö Egyesület Andrásfalvy Bertalan miniszternek a miskolci Széchenyi-szobor ügyében. Az egyesület ugyanis a közelmúltban kezdeményezője volt annak az akciónak, amelynek célja: Széchenyi szobrot kapjon Miskolcon. Meg is kezdődött a közadakozás, ám úgy tűnik, hogy szükség lenne a kormányzat támogatására is. Ez a kérés most különösen aktuális, hiszen a kormány Széchenyi születése 200. évfordulójának méltó megünneplésére előkészítő bizottságot hozott létre. A Miskolci Városszépítö Egyesület vezetőségi ülésén egyébként számos más kérdésről is szó esett, többek között a képernyőről letiltott Ráday Mihály ügyéről, és arról is, hogyan érintette a városszépítő egyesületeket a rendszerváltás. £ EGYMILLIÓ MÁR VAN A Széchenyi-szoborra eddig egymillió forint gyűlt össze jogi személyek, és magánemberek közadakozásából. (Szerkesztőségünk is támogatta a szoborállítást.) Ez azonban nem elegendő a A paragrafus úgy látszik nem elég a diósQvori r i* A diósgyőri Vár utca vé- | dctt fasoráról sokadszor írunk lapunkban. Ez a gesztenyesor a város egyik legértékesebb „élő műemléke”. Sajnos, annak ellenére, hogy hivatalosan is védett természeti értéknek számít, ma sincs igazán megnyugtatóan megoldva védelme. Balogh Sándor, aki a Miskolci Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportját vezeti, ez ügyben levelet intézett az egyesület vezetőségéhez: „A diósgyőri várhoz vezető Vár utca történelmi emlékű gesztenyefáit a megyei polgármesteri hivatal már több éve védetté nyilvánította. A fákat 1898-ban, Erzsébet királyné halálának emlékére ültették. A csaknem 100 éves. csodálatos lombkoroná- jú fasor a vár szoros tartozékaként egy romantikus egységet képvisel. A fák kipusztulása a vár panorámáját is rontaná, megmentésük nemzeti örökségünkké kell, hogy váljon. A diósgyőri városvédők négy éve eredménytelenül harcolnak a fák védelméért. Diósgyőr egyetlen szép utcája ez, melyet javasoltunk sétálóutcává átalakítani, s a fák' alatt a gépkocsiparkolást megtiltani, vagyis a gépjárműforgalom elől elzárni. Ez annál is inkább sürgős, mivel a várban zajló rendezvények alkalmával az utcában két oldalt a fák alatt annyi gépjármű parkol, amennyi csak elfér alattuk. Figyelmen kívül hagyják a «-Megállni tilos« KRESZ-táblákat. sőt azokat már több esetben ismeretlenek el is távolították. Eddig hatóságaink nem tudtak érvényt szerezni a parkolási tilalomnak. Le kell vonnunk azt a következtetést. hogy egy történelmi emlékű. 150 méteres fasort képtelenek vagyunk megvédeni. Mivel már feladtuk a reményt, utolsóként fordulunk Önökhöz segítségképpen, hogy egyetértésük mellett történjen intézkedés a fasor védelmére.” Az ügyben a közelmúltban lezajlott egy vizsgálat, amelynek lényege az volt, hogy megnézték: miként lehetne a városkörnyék forgalmi rendjét megváltoztatni, tekintettel a Vár utca tehermentesítésére. A vizsgálat eredménye az volt. hogy néni is egy megoldás lehetséges, ám pénz is kellene hozzá, ami nincs. Nos, a városszépítő egyesület természetesen mindent megtesz a fasor védelmének érdekében. De az azért végtelenül elgondolkoztató: miért egy egyesületnek kell tennie azért, hogy egy már a jog erejével is oltalmazott fasor végre megkapja az illő védelmet. cél megvalósításához, ezért az egyesület most — tekintettel a közelgő évfordulóra — kéri a miniszter, a kormány által felállított bizottság támogatását. Az egyesület egyébként Melocco Miklós szobrászművészt kérte fel a Szécnenyi- szobor megalkotására, aki vállalta is a munkát. Régi olvasóink emlékezhetnek rá, hogy lapunkban az egyesület kikérte a városlakók véleményét is, a szobor helyét illetően. Végül is közös bölcsességgel a sétálóutca, azaz a Széchenyi út sarka, a j villanyrendőr térsége találtatott a legjobb helyszínnek. • NEM ÖLELTÉK A KEBLÜKRE Reméljük, hogy a kormányzat támogatja a szoborállítás tervéi. A városszépí- j tők vezetőségének ülésén j szó esett arról is, mi történt a városszépítö egyesületek országos szervezetének, a Városvédő és Településfejlesztő Egyesületek Szövetségének ülésén. A beszámoló talán legérdekesebb része az volt, amely a varosszépítők és a rendszerváltás viszonyával foglalkozott. Ugyanis a városszépítő egyesületek azon alulról szerveződő társadalmi tömörülések közé tartoztak, amelyeket létrejöttükkor ' egyáltalán nem ölelte a keblére a hivatalos politikai vezetés. Hiszen ezek az egyesületek a polgár beleszólási lehetőségét kívánták megteremteni városuk, községük életében, a környezetük sorsába. Ráday Mihály műsora is jó ideig csak megtűrt volt a képernyőnt, és még azon is vita volt sokáig, hogy a „városvédő” kifejezést használhatják-e ezek egyesületek, vagy sem. Ugyanis azt mondták politikusaink: ugyan mi ellen kellene megvédeni a városokat a szocializmusban ... Az egyesületek azonban szerveződtek, és időközben a várospolitikában is felülkerekedett egy értékmentő, a polgárok önálló véleményére többet adó szemlélet. Persze általánosítani itt sem lehet, mert egyesülete válogatja, melyik milyen utat futott be. Miskolcon például az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az egyesület létrejötte egybeesett azzal a várospolitikai váltással, ami a mindent letartó lakótelep- és útépítés helyett az értékek mentésére, a rehabilitációra helyezte a hangsúlyt. A helyi vezetés felismerte az egyesület fontosságát, így létrejöttét támogatta, működését segítette, anyagiakkal is. ^ MŰSOR AZÉRT KELLENE... S hogy ma mi a helyzet? Az országos szövetség ülésén kiderült, hogy nem mindenütt felhőtlen a városszépítő egyesületek és az új ön- kormányzatok viszonya, és a mérleg egyelőre inkább negatív, mint pozitív. Van ahol politikai viták zilálták szét az egyesületeket, másutt az önkormányzat kilakoltatta helyiségeikből a városszépí- ióket. Miskolcon a városháza és az egyesület kapcsolata 'változatlanul jó, az egyesületnek' van otthona, s ezen az ülésen is ott ült a közgyűlés egyik képviselője. A vezetőségi ülésen sző esett a Ráday-ügyről. Ugyanis a képviselő-újságírót a tévé elnöke épp képviselőségére való tekintettel eltiltotta a műsorvezetéstől. Sajnos ez most azzal is jár, hogy a Ráday-í ele városvédő műsor is eltűnik a képernyőkről. Az egyesület vezetősége hosszas vita után úgy döntött: nem foglal állást az ügyben. Bár Ráday Mihály ma is az ország egyesületeit tömörítő szövetség alelnöke, a miskolci varosszépítők nem kívánnak beleszólni a televízióban zajló személyi ügyekbe. Mindössze sajnálkoznak azon, hogy a műsor végleg eltűnhet az adásokból. Mert politikai vagy személyi harcok ide. vagy oda. egy városszépítő. városvédő műsorra bizony nagy szükség van az országban, akár Ráday Mihály szerkeszti, vezeti, akár más. (kiss)Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara meghí- / vására június 24-én (hétfőn) Miskolcra látogat Éva Dude asszony, a Német Gazdaság Budapesti Képviseletének vezetője. A Tudomány és Technika Házában délelőtt lű-től fél 1-ig tartó konzultáció főbb témái: a magyar—német gazdasági kapcsolatok lehetőségei, a konkrét üzleti kapcsolatok kialakításának módozatai, a Németországgal folytatandó kereskedelem gyakorlati kérdései, a Magyarország részére nyújtott német hitetek áttekintése. A régió gazdálkodó szervei június 21-ig jelenthetik be részvételi szándékukat a Kamaránál. XXIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM j A Sf fi : 5,80 1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ ! •* £5 ff V MIT Családjára gyújtotta a házat (BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) Csak a lárvákat pusztítja el Űj módszerrel a szúnyogok ellen Nem kell repülőről szórni Az egyik legkellemetlenebb rovarunk a szúnyog. Elronthat csodálatosnak ígérkező, nyári estéket, tóparti üdüléseket; állandó zümmögésével, csípéseivel jó néhány rossz órát okozhat számunkra. Itt a nyár, ismét lel kell készülni inváziójukra. i A városban több éven át repülőgéppel szórták ki a vegyszert ellene, azonban mindenki emlékszik arra, hogy a gép tavaly augusztus 29-i felszállása milyen károkat okozott Tapolcán, amikor is a vegyszeres tartály csöve kiszakadt, s néhány száz négyzetméterre hullott rá a több négyzetkilométerre szánt permedé. Ráadásul az Unitox, mellyel a szúnyogirtást eddig végezték, lassan bomló idegméreg, így az érintett kiskertek tulajdonosai jelentős károkat szenvedtek a baleset során. Már akikor is nyilvánosságra került, hogy lenne alkalmasabb, környezetbarát szer is a szunyogmenitesilésre. Dr. Gyulai Péter, a Növény- és Talaj védelmi Szolgálat munkatársa hívta fel erre a figyelmet. S nem hiába! Ugyanis a Városgondnokság, megszakítva a „hagyományt”, ez évben először nem a Miskolci Közterület- fenntartó Vállalattal, hanem A Miskolci Egyetem tanácsa szombaton délelőtt az aulában nyilvános ünnepi tanácsülésen avatja doktorrá az Állam- és Jogtudományi Karán végző hallgatóit. Ekkor adják át a diplomát a Gazdaságtudományi Karon végző hallgatóknak
