Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-10 / 107. szám
■ Miskolc egykor és ma,, képekben 1• ■ A Szabadság tér kialakulása b Új sorozatot indítunk, amelyhez várjuk kedves olvasóink közreműködését: legyen az akár új téma, vagy cím. akár egy-egy téma újabb ismeretekkel történő kiegészítése. A sorozat lényege: várostörténetünk építészeti emlékeinek, jeiles 'seményeinek bemutatása úgy, hogy a múltat szembesítjük a jelennel. Indokolja ezt, hogy a belváros átalakul. eltűnnek a főutca telkeinek hátsó beépítései, megszűnnek a foghíjak. emelet kerül néhány épületre, s az új formai megoldásokkal, a tudomásul vett. vagy megszokandó új színekkel nemcsak a hangulata, hanem a története is változik Miskolc jeles épületeinek, épületegyütteseinek. A sorozat darabjainak megjelenésével lépést tartva készülnek a mostani állapotot rögzítő fényképek. A két. esetleg három, egymás mellett megjelenő képről dr. Dob- rossv István, a múzeum történésze írja le ismereteit, gondolatait. sf; A tér keleti oldalának jellegzetessége a hajdani Kereskedelmi és Iparkamara épülete. Mire költésié a főnyereményt? 130 000 000! • A polgármester nem nyitna kocsmát • Vfigyen bankot — tanácsolják a befektetőknek • Alom fürdőmedencével Lottólázban ég az ország. Nem csoda. Hihetetlen ösz- szegíí a főnyeremény. Még leírni is sok: 130 000 000 forintot vihet haza, aki megüti a főnyereményt. Már ha egyedül üti meg. Biztos, hogy kevés ember van, aki nem tűnődött el rajta, mire költené ezt a tengernyi pénzt, A Déli Hírlap munkatársa több embernek tette fel ugyanezt a kérdést. íme a válaszok: Hollmann Lászlóné, a Széchenyi út 103. szám alatti lottózó kirendeltség vezetője még a beszélgetés közben is szünet nélkül árulta az e heti szelvényeket. — Mennyi volt a legtöbb, amennyit egy embernek eladott? — Volt, vett belőle . darabot — ön mennyivel játszik? ■— Három darab havilot- tóm van és huszonegy sima szelvényem. — Mire költené a 130 millióját, ha Önre mosolyogna a szerencse? — Elköltöznék ebből a városból. Nem szeretek itt élni, nincs lehetőség a szórakozásra, rossznak találom a - közbiztonságot is. Pesten, vagy' Sopronban telepednék le. Vennék egy szép nagy házat. Az a lényeg, hogy úszómedence legyen hozzá. Imádok fürdeni, de a strandokon mozdulni sem lehet. Valami vállalkozásba is belevágnék. Hogy mibe, az attól is függ, milyenek éppen a körülmények. M. Kiss Csaba, újságíró. \ az i Üj Hírnök riportere tegnap így felelt:----Nekem nincs lottóm, de ba ekkora a főnyeremény, máris indulok és veszek néhányat. Ha lenne 130 millióm, beraknám a bankba és gondtalanul élnék belőle és a kamataiból. Ha eszembe jutna, Floridába repülnék, ha úgy gondolnám, adakoznék az elesettek javára. Megvennék egy újságírót, hogy ilyenkor tegyen a lapja címoldalára. Gondolom, ma már ezt is lehet. A tréfát félretéve: ülnék a nagy halom pénzemen és különféle hasznos vállalkozásokon törném a fejemet. Kecskeméti Istvántól, a Sajó Befektetési és Vállalkozási Részvénytársaság cégvezető igazgatójától azt tudakoltuk: mire érdemes manapság 130 milliót elkölteni?- — Ekkora összegnél — már ha forintról van szó — azt tanácsolnám, hogy olyasmibe fektesse, ami az inflációt meghaladó hozadékot ad. Például pénzintézetben érdemes érdekeltséget vásárolni, ha garantált ez a hozadék. Vásárolhatna belőle felfutóban levő értékpapírt is. hogy rövid időn beiül megtérüljön a pénze. Azt is tanácsolnám, hogy próbálja külföldön befektetni. Ezzel ; a tanáccsal persze csínján kell bánni, hiszen meglehetősen körülményes az engedélyezési eljárása. De ha valakinek sikerül megszereznie a papírokat, egy külföldi vállalkozás jó üzletnek látszik. Csoba Tamás, Miskolc polgármestere nem lottózik. Mint mondja, ez náluk a család reszortja. De ha lottózna, és nyerne? — Kifizetném az államnak a saját adósságomat, amivel az építkezéseimért tartozom. Valószínű, hogy az összeg egy részét valamilyen vállalkozásba fektetném. Nehéz ma megmondani, hogy milyen jellegűbe, mert amelyik Igazán eredményesnek tűnik manapság, az nem egyeztethető össze az elveimmel. Szexboltot, Peep- show-t, kocsmát nem nyitnék. De az bizonyos, hogy ebben a városban jönne létre a vállalkozásom, amelyikkel több munkahelyet is teremtenék. Valamennyit Miskolc Mecénást Alapjába is tennék, ezzel támogatnám a kultúrát, a művészeteket. Dr. Molnár István, a felszámolás alatt álló Diósgyőri Gépgyár szanáló szervezet megbízottja visszakérdezett: — Hogy mire kelteném, ezt mint magánembertől, vagy mint digépes vezetőtől kérdezi tőlem ? — Mint a Digép vezetőjétől. — Betenném az összeget az OTP-be, 32 és fél százalékos kamatra. Pillanatnyilag nem látok olyasmit, amibe érdemes lerme beinvesztálni. Bizonytalan a piac, fontos kormányzati döntések hiányoznak még ... (bujdos) Az 1378-as árvizet követően szigorú rendelkezések születtek a Szinva malmainak lebontására, a malomárok feltöltésére. Ennek ellenére a mai Szabadság téren még 1890-ben is működött az ún. Papmalom. Mivel értéke és forgalma sem volt mér számottevő, 1891- ben felvetődött eladása, majd lebontása. Így kezdődött a tudatos térrendezés. A város végre megszabadulhatott az itt települt cserzömestere'ctől és bűzös tevékenységüktől. „Valósággal eltemetnénk millióit az egészségre ártalmas baciliusoknak és befőj- tanárak a dógletes levegőt" — vallották egyetértésben a szakértők és a sajtó képvi- i selői. Ami ennél is forato- jj helyére sahb volt, megoldhatóvá ) áertö. vált a város egyik komoly * gondja, a közfürdő létesítése és elhelyezése. A Fapmaiom „eltávolításé vari nyerünk a város közepén egy szép ; utczát és teret, alkalmas környezetként a fürdőnek, mintegy belépő tornác zol * szépülő Avasunknak.” A je-| genyefákkatl övezett maiom-í hely rendezését 1891-ben^ kezdték meg. A városi köz-' gyűlés hivatalosan is Pap-: malom-térnek nevezte ezt ®. részt, és szélességét 27 mén terhén határozta meg. 1892-í be» elkezdték, s 18fl3-b,— már állt a fürdő kupolás épülete. Vele szemben, s csaknem egy időben épített házat Diószeghy György, Miskolc város főjegyzője (1844—1900). A valóságos tér kialakítására e két épület elkészítése után került sor, tehát nem a főutca, hanem a Szinva-oidal, ih. az Avasalja felől. A fürdő telke ekkor még a főutcáig terjedt, s az volt az elképzelés, hogy az épület mellett fürdőparkot létesítenek. Később a fürdő-részvénytársaság vezetőit egy városi vásárcsarnok gondolata foglalkoztatta, de a telekárak emelkedése miatt a sarok reszt eladták. Itt epük fel a polgármester, • Soltész Nagy Kálmán (1844—1905) emeletes háza. Arany Szarvas gyógyszertárát 1897-ben költözteti« át ide,1 tehát- mai Karansebeei Ráez A fér méoík oMafewi a DiószegSiy-háznak ar/ az érdekessége, hogy kitűzési tévedés miatt nem párhoz*- mnos a seerrécöati eptüetteü I . : - -i hanem a Szinva felőli sarka elfíreugrik kb. egy méterrel. Ez az állványok 'lebontása utián derült-ki, s-hogy el tűn. tessék, jelentősen fel töltötték a két épület lábazatát. Emellett egy pékműhely. , s annak udvara vélt. Ide épült fel a „kamara díszes palotája”, tehát az az épület, amely számos intézmény után (Kereskedelmi és Iparkamara. Könyvtár, Múzeum) jelenleg a Miskolci Akadémiai Bi'zottsájgnak ad helyet. Tervpályázatát 1894- bén hirdették ..meg. s 1895- bén. már:.áÍlt-’-az .épület.; S bár a Korona Szálló felé ekkor meg nincs iezárva- beépí-fcve a sarok, •.érzékelhető, hogy kialakult Miskolc akkori , legszebb tere. ,’.S azok is, , kik pénzügy i«szempontból foglaltak állást a szabályozás eöen, már teljesen meg 1 vannak nyugodva;,. mert a tevékenység-' költség... nagyon is hozzá- . járult- Miskolc?, szépítéséhez.” A sarokház, amelynek építtetője és tüiájdónösa Fataky Sándor, a városi építési szakbizottság elnöke, 1898-ra, a Kossuth-szobor avatására, már felépült. Az a tér, ameiyet neveztek Papmalom, majd Fürdő, később Erzsébet, most pedig Szabadság térnek, a századforduló előtt mostani epiőeteivei kia lakuk. Így legrégibb' terünknek is ■nevezhetjük. - A mai állapot meíletti képünk a Kereskedelmi ée Iparkamara legkorábbi áitapotát, homlokzatát matatja. Pohroony István Piackutatás áremelés utáni időkre Lyukó szenet kínál a községeknek A Hoffmann Ottó utcai Tiizép-iroda előtt éjjel -nappal sorakozó tömeg láttán, az ott kialakult áldatlan állapot, vita, rendőri beavatkozás híre után meglepődve hallottuk a megyegyűlésen, hogy a Miskolc környéki községekben megbízottak keresik fel a polgármesteri hivatalokat, azt kérve, írják össze, kinek mennyi lyukéi szénre van szüksége a faluban. A helyzetet ismerve, a polgármesterek arra gyanakodtak, hogy talán szélhámosok keresik így hiszékeny áldozatukat. A lyukéi bányaüzemnél érdeklődtünk a dologról, •• s kiderült, nem szélhámosságról, egyszerű piackutatásról van szó. De a miskolci sor- banállókat is megnyugtatják, nem előlük kínálják eladásra az olcsó szenet, éppen azért járják a falvakat, mert attól tartanak, hogy az áremelések után nem lesz vásárlójuk. A felmérés megszervezésével Váci Károly körletvezetőt bízták meg, aki elmondta, hogy a környékbeli falvakat járó reklámé toraikat (akik kivizsgálják a lakossági panaszokat) kérték meg az igények felmérésére. Nem félrevezetésről van hát szó, egyszerűen a ma igényeinek akarnak megfejelni a piac felmérésével. — A félreértést az okozta, — mondotta —, hogy a polgármesterek azt hitték, úgy akarták érteni megkeresésünket, hogy aiki most feliratkozik, az a nyár végén is a jelenlegi áron kaphat tüzelőt. Bár mi még nem tudjuk biztosan, lesz-e áremelés (ez a valószínű), készülnünk kell arra is, hogy a szén magasabb áron is elkeljen. — Éppen ezért megállapodtunk a Tranzit Tüzéppel és a Volánnal, hogy a felmérések alapján, a Tüzé- pen keresztül, július—augusztus hónapban — és nem előbb! — értékesítjük a lyukól szenet. Abból indultunk ki, hogy faluhelyen, ahol nincs Tüzép-iroda, gondol okoz az embereknek a tüzelő íratása. Akár 50 kilométert is kell utazni annak, aki szenet akar rendelni. Úgy számoltunk, hogy községenként akár 5—600 tonna szénre is lehet igény. Eddig körülbelül 10 faluban reagáltak kedvezően, 3—4 helyen félreértették kezdeményezésünket. Most a közeljövőben már nem szóban, hanem körlevél útján fordulunk a polgármesteri hivatalokhoz ajánlatunkkal, és így a félreértéseknek is elejét vehetjük. e. l. A győzelem napjára emlékeztek A„ fasrarm* féléét aratott“ ■őzelem napsán tegnap, 9-é» ófeleífttt -tűr ót»-' meeeswlékeaést tartótMiskolcon, a Hősök te- nen. A koszorúzáson ott voft Csák* "Fmmmc, a-váróé pel- gsjwsastere, elhelyezték a '-virágait az a poli bikái pártok -ás a társadalmi szer- veaetók: képviselői. Tinóm és légVölő galóca Egy héttel később —-május 14-én — kezdődik a gombaismereti tanfolyam a Kossuth Művelődési Házban. A 32 órányi elméleti és • • > • ; • y * ■ 12« órás., gyakorlati oktatást magába ;foglaló tanfolyamra a. -helyszínen lehet jelentkezni, ' a részvételi ■ díj 1500 forint. , Koncert, film, piknik —----------Kinyitott az Avas sörkertje Nemcsak ételeket és italokat kínálnak már a Korona Gold Kft. által működtetett Fapados sörözőben; újra megnyitották az étterem melletti Avas sörkerjet- is. Az árnyat adó fák alatt * — emlékezünk, korábban még színházi előadásokat is tartottak itt — nemcsak , a hideg csapolt sört fogyaszthatjuk majd a forró nyári napokon. Esténként ugyanis — szerdán és szombaton — egész nyáron szórakoztató műsorok lesznek a sörkertben. Legközelebb május lián tartanak 6 órától három órás műsort, amelyben hét órától lép fel Nagy Feró ■■ és a Konyha Show. Egyébként egy komplex szórakoztató és vendéglátó központot szeretnének itt a közeljövőben kialakítani — hallottuk Sashalmi József ügyvezető igazgatótól —, ahol filmvetítéseket is tartanak májd.'Május - 25-én egész napos pikniket i'eradezneit, es este a sörkertben lép fel Szandi és Fenyő Miklós. IV Mtmvzati ligaMfája • Érfcesítjük-a -1.4. sz.. választókerületben , élő állampolgárokat. (Szenfcpéteri kapui lakótelep). hogy Latrán Béla önkormányzati képviselő május 13-án- (hétfőn) 17—19 óra között fogadóórát tart a Kassal u. 86. sz. alatt (volt pártszervezet helyisége). Tisztelettel várja az állampolgárokat, és kéri, hogy ötleteikkel, javaslataikkal segítsék képi iselői munkáját. Miskolc Megyei.Jogú Város Bolgármesteri Hivatal '—' Önkormányzati Iroda
