Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-09 / 106. szám

Elköszönnek az első végzősök Névadó az Avason Né«y éve tanít a jiiíiinazium Nyári kilátásük: se pénz, se kosiéért (CIKK A 3. OLDALON) XXItl. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM ? H. ft fft ; 5,80 ..n. uiuir . s-n iri-.,Tni/ Bt' m. m a Etái “W jálc:. óriási az igény a köz­Laras készülődésben tel­nek az Avasi Gimnázium napjai ezer. a héten. Pénte­ken igazi fordulópontjához érkezik az iskola története, j Jubileumi ünnepség kereté- | ben hivatalosan is felveszik az Avasi Gimnázium nevet, amely az épület homlokza­tára is felkerül. Négy éve kezdődött az | oktatás, az eiső végzős évfo­lyam az idén búcsúzik. Az ünnepséget a miskolciság jegyében tartják, ennek szel­lemében avatják fel Husza- nyik Éva műalkotását, az összetartozás szimbólumát, a1 távol-keleti fát formázó Ging(k)o bilobát. A mű­vésznő irányítása mellett az alkotást az iskola diák­jai készítették el. Felavat­ják Szabó Lőrinc emléktáb­láját, és első ízben adják át a gimnázium most elké­szült zászlaját. Az udvaron az első végzős évfolyam tiszteletére megkondul az a harang, amellyel az iskola vezetői egy kis szépséget, romantikát szeretnének be­lopni a szürke panelházak közé. Hagyományt kívánnak teremteni azzal, hogy min­den évben egy negyedikes diák fát ültet, mintegy em­léket állítva annak a né­hány évnek, amit itt töl­tött. Az ünnepség keretében Takács Márta igazgatónő és az alapító diákok emlékez­nek majd vissza a kezde­tekre. A tanulók jeleneteket adnak elő Miskolc és az Avas történelméből. Ezzel egy kicsit azt is szeretnék bizonyítani, hogy az Avas nem egyenlő ezzel a ször­nyű lakóteleppel* a hegynek igenis van hangulata, múlt­ja. Ebben a témakörben ki­állítás is nyűik, amelyet a Hermán Ottó Múzeum ren­dezésében mutatnak be Es­te, a tervek szerint fáklyás ballagással búcsúznak a negyedikesek az iskolától. Vendégként a finn Joensuu város gyermekkórusa is közreműködik. A jubileumi ünnepség pénteken délelőtt kilenc órakor kezdődik a gimnázium aulájában. Ké­peinken a készülődés utolsó pillanatai láthatóak. Nem fogadta el a. miskol­ci önkormányzót közgyűlése a városháza azon, javasla­tát, miszerint jócskán emel­ni kell a közterület-hászná- lati díjakat a városban. A díjemelés sokakat közvetle­nül érintene — kiskereske­dőket. akik fülkéből, lakó­kocsiból, pavilonból árulnak, taxisokat, közterületeken hirdetőket, vendéglátósokat, mutatványosokat, az építési munkákat folytatókat, ■ és másokat, de természetesen közvetlenül mindannyiunkat is, hiszen a díjemelés elob'o- utóbb megjelenne az árak­ban. Annak ellenére, hogy egyelőre nincs emelés, érde­mes elmorfondirozni a ter­vezeten, hiszen a város költségvetésére tekintve egy­értelmű: vagy lesz közterü­let-használati díjemelés, vagy a költségvetést kell új­• MIVEL KALKULÁLNAK A KERESKEDŐK? A kedden megbukott .ter­vezet szerint helyenként több, mint tízszeresre, de ál­talában három-, négy-, öt­szöröséire emelkednének a közterület-használat díjai Miskolcon. Hogy ez mennyi­re reális, avagy túlzott mér­tékű, azt nem könnyű . el­dönteni, mert attól függ sz­itáiét, melyik fél szemszö­géből vizsgáljuk a ■ dolgot. A .díjat megfizetni kény­szerülő kereskedők, vállal­kozók oldaláról szemlélve, nemcsak az a gond, hogy önmagában mekkora a, díj, hanem az: a sokadik teher­ről van szó, és továbbiak van­nak kilátásban. Azaz: ha az amúgy is magas adóterhek mellett és általános költség- emelkedés közepette még a közterület-használati dij is tóbb lesz, akkor a terhek összessége csődbe hajthatja a vállalkozók egy részét. Az valóban lehetőség, hogy a fogyasztókra hárítsák át áremelés forrnájábam a ma­gasabb díjakat, csakhogy a kereslet amúgy is csekély, a piac nehezen ismerne el újabb áremelést. A keres­eddigi nyilatkozatokból ki­tűnt: a helyhatóság nem a lakosságot kívánja elsősor­ban megsarcolni, hanem in­kább az ipart, kereskedel­met űzőkre rakná a terhe­ket. A városháza szemszögé­ből nézve azonban szükség lenne a díjemelésre, hiszen a költségvetésben számí­tottak erre a bevételnöveike- désre. Amúgy is úgy lét­területek igénybevétele, iránt — Petrasovszky István alpolgármester említette, hogy volt ajánlkozó, aki kizárólagossági joggal, álta­lában szerette volna bérbe venni a közterületek egy ré­szét. A régi tarifát már nem követik' a változások, messze elmaradnak a más városok­ban alkalmazottaktól. Rá­adásul néhány esetben ed­dig nem is kértek pénzt (benzinkutak, tehergépkocsi- rakodóhelyek. autóbusz-vá­rakozóhely), ezt ezután meg kellene tenni. Az is nyomós érv, amit Kelemen István építész, képviselő hangozta­tott: itt nemcsak a díjakról van szó, hiszen egy jó köz­terület-használati rendelet szépítheti városunkat, egy rossz pedig tovább csúfítja. Ö mondta azt is: egy díj­emelés önmagában semmit sem ér, ha nincs egy, a köz­területek rendjét, az enge­délyek kiadását és betartá­sát ellenőrző szervezet. • BEHAJTHATÓ-E? A városüzemeltetési bi­zottság többek között azt hiányolta, hogy a díjemelés­sel együtt nem tárt a vá­rosháza a képviselőik elé egy gazdasági számítást, becslésit. Magyarán, nem foglalkozik azzal a tervezet; hogy vajon az emelés pon- : tosan mit hozhat a konyhá­ra ? Azt már csak mi tesz- szük hozzá: ebben az el­maradt számításban nem­csak azt kellene figyelem­be venni, hogy elvileg mi­lyen lenne a bevétel, hanem azt is, milyen hatása lehet a város kereskedelmi életé­re, és tekintettel a fizetési fegyelemre, mennyire hajt­ható be vajon az emelt díj.’ Elhangzott a közgyűlési vitában egy olyan érv is, miszerint egyenlőtlen ver­seny lenne, hogy aki köz­területen árul, szerényebb bérleti díjért tehetné, mint aki üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól. De a he­lyiségbérleti díjak emelését sem fogadta el az önkor­mányzat közgyűlése. Talán az a vélemény jár legköze­lebb az igazsághoz, amelyik azt fejtegeti: fel kellene mérni a helyi kereskedelem valóságos teherbíró-képessé­gét, és a helyiségbérleti és közterület-használati díjak rendezésével összhangban kellene kialakítani egy olyan díj- és később adópoliti­kát, amely egyértelművé tenné, mit akar a város ve­zetése a helyi kereskedői, vállalkozói rétegtől. (kiss) (Szabán Gabriella felvételei) Mi mennyi? Érdemes megismerni, hogy milyen emelést ja- ásottak xk egye­lőre el nem fogadott tervezetben, és ezek hogyan aránylanak más városok hasonló dijaihoz. A tervezet szerint Miskolcon „az árusitó- és egyéb fülke” kategórián belül ötszáztól háromszáz forint négy­zetméterenkénti havi díjat mondanak; belváros drágább, külierület olcsóbb. A városüzemeltetési bizottság ehelyett hatszáztól száz fo­rintig terjedő tarifákat alkalmazna: azaz drágítaná a belvárost, jobban kedvezményezné a külső területeket. A legdrágább tarifa a javaslat szerint ebben a kategóriában — mint említettük — a ter­vezett 500 forint négyzetméterenkénti havi díj lenne. Ugyanez Deb­recenben *00. Szegeden 500, Pécsett 1600. A taxiállomáshelyekért a városháza Miskolcon egységesen 2400 forintot akar kérni negyed­évente és gépkocsinként. Ugyanezen kategóriában Kaposvárott 6000 forint a díjtétel, Szegeden, Pécsett 2000. A legnagyobb különbségek a. "'szerencsejátékkal kapcsolatos „árusító tevékenységnél” mutatkoz­nak: itt Miskolcon a terveze, szerint háromezertől ezer óimig terjedne a ncgvzeíiiiéferenkénii havi díj. Debrecenben ugyanez 12 0001 (Az összehasonlító adatokat Petrasovszky István alpolgár­mester ismertette a közgyűléssel.) ragondoini — azaz a bókát vagy így, vagy úgy, de le kei! nyelni... . kedok, vállalkozók azaal is kalkulálnak, hogy jövőre jönnek a helyi adók, és az Miskolci Tavaszi Fesztivál mágus 14—19. 100 forintért - kétmilliót érő Lanciát nyerhet! A fesztivál kiállítása és vására 100 Ft-os belépőjegyei sorsoláson vesznek részt. A födíj: egy Lancia Delta személygépkocsi KERESSE A JEGYEKET A RENDEZVÉNYEK HÁZÁBAN ÉS AZ ÁRUSOKNÁL* 4 közterület-használati díjak emeléséről IS üá! vagy így, vagy úgy, de le kell nyelni Vajon mennyit hozna a konyhára? • Felmérhetnék a teherbíró-képességet ' . >i : : 1 i <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom