Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-06 / 103. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA (beket? sarok rovatunk a 8. oldalon) XXIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1991. MÁJUS 6., HÉTFŐ Áru? 5,80 FßRSNT >)c A Madarász Viktor utcában élők nem örülnek a parkolók építésének (Remélhetően) unokáink i* látni főt! §ák I. A Nemzeti Örökség Bizottsága Régmúlt korok végrendeletének végrehajtói Nemrégiben díszes, káliig- j rafikus betűkkel írt levelet i kapott a Hennán Ottó Mű- ! zeum. A levélnek címe is j volt: Határozat. A határoza- j tót egy — Hatósági jogkör- | rel nem rendelkező — bizottság hozta. ..A Nemzeti Örökség Bizottsága”. A levélben arról a tényről értesítette a Hermán Ottó Múzeumot. tiogv a diósgyőri várat a Nemzeti Örökség részévé nyilvánítja. # EGYSZUSZRA ELMONDHATATLAN Mielőtt utánajárnánk, mit jelent ez az ..előléptetés’' a vár éleiében. célszerűnek látszik megismerkedni a határozatot meghozó bizottsággal. A Nemzeti Örökség Bizottsága -1989. novemberében alakult meg. a Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottságának felhívására (ami persze önmagában nem minősít semmit). A bizottság életrehívásának célja egyértelmű volt: épített örökségünk legfontosabb értékeinek fokozott védelme. Hogy pontosan mi az ami beleilleszthető ebbe a kategóriába, az már nem olyan egyértelmű, és nehezebben írható körül. Legokosabb idézni a bizottság alakuló ülésén elfogadott definíciót: „A Nemzeti örökség a hazánk történél::): múltjának jellegzetes, pótolhatatlan, építészeti, történeti, régészeti. képző-, ipa:-, vagy kert- művészeti. néprajzi, vagy műszaki szempontból kimagasló jelentőségű olyan ingatlan ernleke, amely az ország történelmének, gazdasági^-társadalmi és kulturális fejlődésének — a .fejlődés nemzetközi irányzataihoz való kapcsolódásának vagy azokhoz képest sajátos értékek létrehozásának, — meghatározó tárgyi bizonyítékul szolgál. s ezáltal mintegy nemzeti létünk megtestesítője, nemzeti azonosságtudatunk forrása, s mint ilyen, az állam és a társadalom részéről feltétlen védelemre, kiemelt gondoskodásra tart számot.” Az egy lélegzetre alig felolvasható passzust a gyakorA fák állva halnak meg... Fontosabb Beton a bevágott gyökereken Legalább az emlékek megmaradnak DokuieMik az Avasról „Tősgyökeres miskolcivá csak úgy lehet bárki jött- ment itteni lakos, ha pincét szerzett az Avason, ahová jó embereit, de főként idegenből jövő ismerőseit egy pohár borra meghívhatja” — így szólt az a regula, amely a város fölé emelkedő dombot a polgárok közkedvelt „tanyázó helyévé” tette. A második világháború után évtizedek teltek el, mikor ennek az egykor kedvelt pihenőhelynek az állapota évről évre romlott. Nem hogy „sikknek”, de bűnnek számított az avasi pinceszer zés. Tönkrementek a tetőn kialakított rózsakertes pergolák, bozót nőtte be az utakat. Zárva maradtak a pinceajtók is. Néhány éve azonban új életre kelt az Avas. Míg be nem lombosodtak a fák, a városból is lehet látni, hogy megújulnak — néha nem is a tájba illően — a hajdani pinceházak. Ámde, hogy az Avas visszanyerje régi fényét, ahhoz a környezet formálásában még sokat kell tenni — a meglévőt pedig jobban megőrizni. A város eme jellegzetes részének emlékét, helyét, történetét megőrizendő dr. Dobrossy István irányításával nagyszabású gyűjtőmunka kezdődött 1984—85-ben a miskolci Hermán Ottó Múzeumban. A rendszeres kutatás során „feltérképezték” a még most is fellelhető 800—850 pincét és pincehelyét, amelyekről fotódokumentációt készítettet;. Ezt öt év múlva megismételték, hogy lássák a változásokat. Összegyűjtötték az avasi templomra, a hegy lábánál települt egykori Mindszeht községre vonatkozó adatokat. Feldolgozták a szőlőkultúra emlékeit, az irodalmi vonatkozásokat csakúgy, mint a zsidó és református temetők történetét, síremlékeit. Terjedelmes anyagot tesz ki az Avasról megjelent újságcikkek, nemkülönben fotók, litográfiák, képzőművészeti alkotások száma. A kutatást az Avas beépítésére vonatkézó dokumentumok gyűjtésével folytatják. ic-tban alkalmazni: ez lenne a bizottság fő feladata, fii keli' döntenie, mely épületek méltók erre a megkülönböztetett figyelemre, s miután felkerültek a Nemzeti örökség jegyzékére, vajon megkapj ák-e ezt a megkülönböztetett figyelmet? 8 2 X 33 = 6ó A megfontolt és • tárgyszerű ' döntések meghozatalának j rendeltek alá a bizottság személyi összetételét is: 38 tagja esy-cgy. a nemzeti Kultúrát reprezentáló intézményt — egyetemet, főiskolát, tudományos intézetet, országos közgyűjteményt, egyházat, társadalmi szervezetet — képvisel, további .33 bizottsági tag pedig érdemei alapján felkért kiváló személyiség. Látszólag megkönnyíti, valójában megnehezíti a bizottság munkáját a saját korlátozására hozott előírás, melv szerint ..A Nemzeti Örökséggé nyilvánítást semmilyen politikai, vagy gazdasági megfontolás nem kor- iá tozhaiii a...” Tevékenységük — melynek kapcsán a diósgyőri vár is a Nemzeti Örökség része lett — jó ügyet szolgál, s rosszindulattal sem nevezhető „üres bizottságosdinak”, hiszen az előkészületben lévő új műemlékvédelmi törvény koncepciója javasolja a Nemzeti Örökség kategóriájának jogszabályi bevezetését. (Folytatjuk) Kájé A rendelet szerint bizonyos számú új lakás építéséhez megfelelő számú parkolót is biztosítani kell az önkormányzatoknak. Hz egyre nehezebb, faként a belvárosban, hiszen egyszerűen nem maradt szabad terűiét h folyamatos beépítések Rövcíkezté- V-r. Ügy tűnik, most ismét a zöldterület látja kájái a komplexitását nélkülöző tervezésnek. Lvoltai a Madarász Viktor utcában, amely közel van a Petőfi térhez, ahol nemrég készült el egy újabb épület, melybe lassan a lakók is beköltözhetnek. Természetesen számukra- is biztosítani kell a parkolás lehetőségét. Csakhogy anyagiak hiányában nem készülhet el egy bizonyos parkolóépület a közelben, ezért más megoldást kellett keresni. Ez a más megoldás pedig — mint már annyi esetben — ismételten a zöldet, a fákat veszélyezteti. ir Egy fa, egy autóbeálló. Látszólag min« denki jól járt... A Madarász Viktor utcából érkezett a hét elején a telefon dr. Péderi József állatorvostól. hogy több. mint félévszázados japán akácokból álló fasorban aufóbeállókat kezdtek építeni. Ez nem is lenne baj. ám szemmel látható: olyan közel •betonoznak, hogy belevágnak a gyökerekbe. Ezzel szinte eleve elrendelt a fák sorsa, egy évnél nemigen bírják tovább. A 7. számú házig épültek meg a beállók, amikor a VárosgondPiszlrángek a Ili patakaiban Fogynak a zsenge ivadékok, az egynyaras pisztrángok a Garadi.a-patak völgyében lévő garadnai piszt- rángtelcprő!. Mint a telep bérlőjétől, Hoitsy Györgytől megtudtuk, megkezdődött a mesterséges termékenyítéssel keltetett ivadékok kihelyezése a növekedésüket, fejlődésüket biztosító kristálytiszta, hideg vizű hegyi patakokba, az életfeltételeiknek megfelelő bányatavakba. Az előnevelt, 3—4 centi- méteres ivadékokból mintegy ötezer darabot helyeztek ki a Garadna-patak felső szakaszára, s ennek felét 2500 darab egynyarast a Hámori-tó fölötti patakrészbe. A másik bükki patak, a Szinva folyása a Lillafüred fölötti részen, az erdőhivatal környékén még kristálytiszta. Itt már a korábbi években is telepítettek, jó eredménnyel pisztrángokat — s az idén is kerül ide sebes- és szivárványos-ivadék. Sajnálatosnak tartja Hoitsy György, hogy a telepítésre kiválóan alkalmas Hámoritó lehetőségeit az idén sem használják ki. Valamikor pedig a tó országszerte híres volt, a legjobb pisztrán- gozó víznek tartották. A tavat kezelő intézőbizottság már évek óta nem telepíti ide ezt a kiváló sporthalat. De csökkent az érdeklődés a horgászegyesületek részéről másutt is, pedig például a bányatavak erre kiválóan alkalmasak lennének. nókeág kertészeti szakembere is alaposnak ítélte a környékbeliek aggódását. Így érkezett egy telex a Polgár- mesteri Hivatal műszaki osztályára, hogv felhívja a figyelmet a kialakult állapotra. Mint Csépes György osztály vezet ő elmondta: az a véleménye, hogy van megoldás. Ezt ott helyben, a beruházóval és kivitelezővel is megbeszélték. Megállapították ugyanis, hogy az egyik oldalon valóban károsodhatnak a fák a parkolók közeli kialakítása miatt, azonban az eredetileg tervezetthez képest ide kevesebbet, míg a másik oldalra többet építenének. Ott ugyanis ritkábban ültették a fasort. A kompromisszum szerint alig néhány, három-négy autóbeálló „szenvedné kárát” a tervmódosításnak... Valószínűleg alig egy év alatt ki fog derülni, hogy a hatóság által módosított elképzelés meghozta-e az eredményét. Miből? Abból, hogy kizöldülnek-e a fák, vagy nem. Reménykedhetünk a jobbik esetben, azonban érdemes elgondolkodni azon. hogy — nagyjából ismerve a belvárosi terveket, amelyben jó néhány lakóház építése szerepel még — hogyan lehet eleget tenni ennek a már most is feszültségeket okozó rendeletnek. Miskolc általános rendezési terve a folyamatos módosítgatások ellenére eddig soha nem a zöldterületek javára formálódott át Valamennyi párt és szervezet a programjához ír egv környezetvédelemről szóló részt, nap mint nap szólnak a hírek arról, miiven egészségkárosodást szenvedhetünk. ha nem törődünk megfelelőképpen a környezettel, mégis. amikor konkrét esetekről kell dönteni valahogy sosem ennék javára dőlnek el a dolgok. Maximum kompromisszumok születnek, mint a Madarász Viktor utcai fasor ügyében. Lehet, hogy már ez is haladás? N. Zs. Képek a kórházban Miskolc nagy kórházaiban sokéves hagyomány, hogy az ott dolgozóknak a „helyükbe viszik” a képző- művészetet. Fárasztó munkát végző, elfoglalt emberek a nővérek, orvosok, egy-egy tárlat nekik szóló gesztus, a képek jelenléte valami más, míg megnézik a kiállítást, kikapcsolódás. Ezúttal a Vasgyári Kórház kultúrtermében láthatók festmények. M. Kristóf Ágnes vitte el a képeit, amelyeket a napokban tartott megnyitón dr. Lyócsa János orvos- igazgató ajánlott munkatársai figyelmébe. A következő két hétben nyitva tartó tárlat délelőtt tíz és délután három között várja a kórháziakat, az arra járó érdeklődőket.
