Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

SfcáTIás a kitagadott kismamáknak június L: az élet na pia ■W Ha gyökértelen, kitaszított, elhagyatott Ebben ai évben s/ombat- n eeik június elseje, ami­kor megemlékeznek szerte se országban az élet napjá­ról. Annyi esemény, téma ápolói, elkötelezettjei sajá­títottak már ki cgy-egy na­pot eszméjük propagálására, hogy fel sem tűnt egy-két éve az élet napjának beve­zetése. Pedig a kezdeménye­sők a legszentebbnek, az emberi élet védelmének agyét tűzték zászlajukra. Nemcsak, sőt elsősorban nem az egészséges, munka­képes emberek védelméről gondoskodnak, hanem azo­kat támogatják, akiket az élet megfosztott gyökerei­től. akik egész életükben tétlenségre, betegségre, rok­kantságra vannak ítélve, a lét peremére szorultakat, akik önhibájukon kívül, vagy akár saját hibájukból csak vegetálnak, akik ki­szolgáltatottak és megalá- asottak. Olyan embereket, akik idós korukra megrokkantak, egyed ü i hagvottan, vegei á 1 - va várják az elmúlást, akik csak úgy maradhatnak élét­ben, ha idegenek segítenék rajtuk. Azokat a .gyermeke­ket, fiatalokat, akiket csa­ládjuk (ha van ilyen) kita­szított, állatni gondozásba adott, akik születését nem tervezték. nem kívánták, akiket sorsukra hagytak. És végül a még meg nem született életek védelmét, mert nyomasztónak tártják az okkal, ok nélkül elpusz­tított több mint 4,5 millió életet, ugyanis 20 év alatt annyi abortuszt végeztek legálisan Magyarországán. Ezért kapcsolódik a rende­zők sorába itt Miskolcon a Magzatvédő Társaság hév; csoportja is. Az előkészítő megbeszélé­sen — ahol kiderült, hogy a legaktívabban a középis­kolás korosztály, lányok és I. miskolci müanyagnyúl-kiállítás A miskolci LiotiS’klub tervei Támogatják az Aerocaritast is fiúk egyforma arányban kér­tek szerepet az esemény le­bonyolításában — Mocsári Gabriella, a csoport elnöke ismertette a nap program- iát. Ezek szerint szombaton délelőtt 10 órától a Bükk Áruház előcsarnokában ün­nepi műsort rendeznek, több öntevékeny ifjúsági csoport lép fel. elsősorban a gyerme­keket szórakoztatva, de hall­hatják, láthatják az érdek­lődők a Charity Choir, va­lamint a tiszakeszi ifjúsági partomimcsoport műsorát is. A város nyolc pontján ál­lítanak fel standokat, ahol különböző kiadványok, rek­lámanyagok, knöyvek árusí - !ása mellett léggömbök, né­hány hetes magzatot ábrá­zoló „eredeti nagyságú” ba- j bák kaphatók, és aláíráso- i kát is gyűjtenek a középis­kolás diákok az élet védel­méért. A tervek szerint a Cént.um Áruháznál, a Szé­chenyi—Szemere utcák sar­kán, a Tanácsház téren, az »vasi autóbusz-végállomá­son, a Blikk Áruház előtt, a Tiszai pályaudvarnál, a Bul- gárfö'dön és a Semmelweis Kórház előtt állítanak föl e! árusítóhelyeket. Este 7 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében kezdődik az ünnepi műsor, amely előtt Halász Józsefné, a város al­polgármestere és Mocsári Gátorrella • mond bevezető szavakat. A műsor közép­pontjában egy fiatal művé­szeti stúdió előadása áll. Az élet napja rendezvé­nyeihez kapcsolható az a hír, mely szerint a város önkormányzata tervezi egy fölöslegessé váló bölcsőde helyén megnyitni . az első kismamaotthont. Ez a hábo­rú előtt több városban is bevezetett intézmény fogad­ná be azokat a bajba jutott iányanyákat, akiket a csa- . íáldjuk kitagadoU, elüldözött otthonról, s akik eddig in­kább az abortuszt választot­ták „megoldásként’'. e. l,. Jaj a farkasoknak! „A nyúl amúgy - velünk el­lentétben — teljesen normális állat, négy lába van, pamacs­farka, pohara és két tartalék fogkeféje. Elevenszülő és ge­rinces. Koponyáján lyukak van­nak, a lyukakban két szemgo­lyó, c széngolyókban két kis tükör, közelről nagyobb, egé­szen közelről óriási, s ha e pá­ros tökörbe pillantva szem­ügyre vesszük magunkat: meg­látjuk benne végre az igazi - nyulat.” Ezek a finom iróniával megfogalmazott sorok az I. miskolci műanyagnyúl-ki- állítás elegáns kivitelű ka­talógusában olvashatók, s Szikra Jánostól származnak. Az J. miskolci műanyagnyúl- ktállítás a miskolci Mission- Art Galériában látható. Lét­rejötte a két alapító-tulaj­donosnak, Jurecskó Jászlá­nak és Kishonthy Zsoltnak köszönhető, valamint a sze­rencsének. A szerencse akképpen je­lentkezett, hogy a két galé- riatulajdonos (akik a haté­konyság érdekében alkalma­zottak, sofőrök, kiállítás- rendezők és segédmunkások is egyben) a galéria épületé­nek padlásán pakolászott, ahol a negyedszázados por­réteg alól löbbszáz nyúlte- tem bukkant elő. (Nem kell rögtön bestiális rágcsáló­gyilkosságra gyanakodni: a nyulak nem bűncselekmény, hanem fröccsöntés következ­tében kerültek a padlásra; mint kiderült, az épületben valamikor fröccsöntő kisipa­ros működött.) ■ ■ Annak idején hírt adtunk a miskolci Lions-kluii meg­alakulásáról, arról, hogy a világ minden táját, országát átfogó szervezet tagjai első­sorban embevbaráti, karita­tív tevékenységet folytatnak. Azóta a miskolci klub meg­tartotta első összejöveteleit, megválasztotta tisztségviselő it. Egy évre Breítenbach Jó zsef, a klub életrehívója let az elnök, jle’nök dr. Bajáki Gábor, titkár Puskás Péter kincstárnok dr. Csa'oalik Ist van. Mint a klub elnöke el­mondta, most készül az éves munkatervük, ettől függetle­nül építik bel- és külföldi kapcsolataikat. Magyarorszá­gon ugyanis a miskolci a 21. Lions-klub. főleg Budapes­ten (összesen 9) és néhány nagvobb vidéki városban (Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged, Kaposvár, Sopron stb.) működik még hasonló A miskolciaknak a külföldi­ek közül eisősorbar olasz (Riva dél Garde és Trentoi és francia (I-e Havre) kap­csolatai vannak, de német- osztrák, sőt» dél-koreai ér amerikai klubokkal is ter­veznek együttműködést. A fő kapcsolatuk egy finn kisváros, Vammala Klubjá­val alakult ki, a finnek az. úgynevezett szponzorklubja a miskolciaknak, ami nemcsak azt jelenti, hogy „kezesként” bevezették őket a nemzet­közi szervezetbe, hanem anyagi támogatói is a kez­deti lépéseknek. Ezért is várják a fmnLi- oos-klub tagjait július 16— 23. között Miskolcra, ekkor rendezik meg ugyanis az úgynevezett Charter Nighi ünnepségét. Hivatalosan eb­ből az alkalomból adják át a helyieknek a nemzetközi szervezetbeli tagságot igazoló dokumentumot. Az esemé­nyen a 29 finn vendégen kí­vül 2—3 francia tag is jelen lesz, a magyar klubtagok vendégeként. A jövő évben aztán a miskolciak utaznak Finnországba. Ahogy már volt róla szó, a • Lions-kiub elsősorban ka­ritatív feladatokat kíván el­látni. elsőként az Aerocari­tast támogatják anyagilag A társas Csipkerózsika-ál- mot alvó nyúlsereget a fe­hér lovon arra bóklászó ki­rályfi, a csupa nagybetűs ÖTLET csókolta életre. Az ötlet kézenfekvő volt, mint általában a jó ötletek. Mi­ért. ne lehetne a nvulakat szétküldeni a hazai avani- í gártl prominens képviselői­nek, „öntsék nyúlformába’ elképzeléseiket A kislány azóta már egyéves • ‘ • ' Cr v*. .Sr t ,V Hol lehet a gyermektolvaj? Elrabolt gyermekét keresi egy anya. Tudja, ki a tettes — a férje tűnt el nyomtala­nul a négy és fél hónapos kislánnyal —, mégseip tálal­ja a kicsit sém a rendőrség, sem az Interpol. Ezért for­dul most segítségért a nyil­vánossághoz. Simon Márta gyermekor­vot, Erdélyben, Gyergyó- szentmfklésen dolgozott. 1989 júliusában kötött házasságot egy magyar- -holland kettős állampolgárságú férfival. Zö- rn.rUly László Attilával, aki­hez szeptemberben Romá­niából a hollandiai Frynheu- vei.be költözött. Kislányuk, Hanna, 1999. június 4-én született meg. Négy és fél hónapos volt a gyerek, amikor a család Magyarországon keresztül Romániába utazott az asz szónv szüleihez. Oda azonban már nem érkeztek meg: a férfi a ha­tártól 20 kilométerre kitérő utat választott Lipova felé. Este nyolc-kilenc óra volt. Egy elhagyatott helyen meg­állította az autót és megkér­te a feleségét: szálljon ki és nézze meg a hátsó keite­ket, mert valami baj van. Az asszony gyanútlanul a kocsi mögé ment, mire a férfi gázt adott és elhajtott — vissza Magyarország feié. Simon Mária pedig, pít ma­radt útlevél es pénz nélkül az út szélén. Rengeteg t»án­ig Z orándy László Attila négy és tél hónapos kislá­nyát lopta el. járás után sikerült papírokat szereznie és visszatérnie Hol­landiába. A nyelvét nem tudja, állása nincs, s lassan már reménye sem marad. Hiába fordult a helyi rend­őrséghez. az Interpolhoz, az Igazságügyi Minisztérium­hoz. azóta sem találják sem a férjét, sem a gyermekét. A nagykövetségen keresz­tül megkereste a magyar hatóságokat is. mert úgy tudja, hogy férje a kicsivel visszatért Magyarországra. Valószínű, hogy itt élő kö­zeld rokonai (féltestvérei é - nek Szekszárdon és Szege­den) is segítettek-segítenek neki a gyerek rejtegetésé­ben. A kislány már majd­nem egyéves — hét hónap­ja tűnt el nyomtalanul édes- . anyja szeme elől. Az asz- szony azóta semmit sem tud róla. Végső kétségbe­esésében fordul most a saj­tó nyilvánosságához, hátha jelentkezik valaki, aki is­meri a férjét, vaev tud va­lami! a l-iUqpv— Nem tétlenkedik termé­szetesen a rendőrség sem. Dr. Major Jolán, az Inter­pol magyarországi irodájá­nak munkatársa elmondta: Hágából keresték meg őket, hogy segítsenek megtalálni a gyereket, ök azonban csak közvetítő szerepet játszhat­nak a magyar és a külföldi hatóságok között, és a tar­tózkodási hely megállapítá­sát kérhetik. Ez pedig meg is történt: kiderítették, hogy azokon a címeken, amelye­ket az anya megadott, mint lehetséges tartózkodási he­lyűiket, sem á férj, sem a kislány nem található. To­vábbra is valószínűnek lát­szik azonban, hogy Zorán- dy László Attila és a kicsi Hanna itt van Magyaror­szágon. De hol? Ennek ki­derítéséhez kéri az ország segítségét egy elkeseredett édesanya. Medgyesi Csilla 4 ; ' i i'M Äil Sarkadi Péter Laokoon című munkája így aztán — stílszerűen húsvét táján — harminc csomaggal, harminc postás, harminc magyar képzőmű­vész, harminc ajtaján csön­getett hatvanszor (a postások mindig kétszer csengetnek, így jött ki a hatvanas szám), s átadták a harminc cím­zett (hatvan) kezébe a rej­télyes pakkokat. A nyulak termékeny talajra hullottak: úgyszólván mindenki élt az alkalommal, hogy szerepel­jen az I. magyar műanyag- n.vúl-kiállítás exkluzív ki­állítói névsorában. A név­kor akár lexikoncímszó is lehetne: Bálint István, Buk­ta Imre, Faa Balázs, Gaál József, Julius Gyula, El Ka- zovszkij, Keresztes Dóra, Koronczi Endre, Kovács Pé­ter Balázs, Lévay Jenő, fe Lugossy Lászió, Orosz Ist­ván, Pataki János, Prutkay Péter, Rácmolnár Sándor, Sarkadi Péter, Stefanovits Péter, Stuiber Zsuzsa, Swier- kiewiez Róbert, Szabados Árpád, Szirtes János, Szur- csik József, Várnagy Anikó/ Wahorn András, ef Zámbó István, Zoltán Sándor. Az ÖTLET azért érdemel­te meg a csupa nagybetűt, mert a nyúltárlat nemcsak „olcsó” alapanyagból hozott létre értékes művészetet (ami persze manapság nem kis dolog), hanem alkalmat adott alkotónak, befogadó­nak egyaránt arra, hogy új­ra felfedezze a művészetben mindig is benne rejlő, csak sokszor elfelejtett (és elfe­lejtetett) humort és iróniát, ami — és ez kulcskérdés — nem a művek tartalmára, hanem a megközelítési mód­ra értendő. Ez a humor és irónia nemhogy levonna va­lamit is a „mondanivaló” komolyságából, vagy éppen tragikumából, hanem éles kontrasztként fokozza an­nak natását. Mindezeken kívül: enged­tessék meg, hogy ezúton i sokezernyi névtelen kiállí­táslátogató társam nevében is kifejezzem afelletti örö­münket, hogy végre úgy kö­zelíthettünk a művészethez, ahogy úri kedvünk tartja. Ennek megfelelően szabad például ezen a kiállításon röhögéstől kibuggyanó köny- nyeinket törölgetni a „Kí­sérleti nyúl öveges prof. emlékére” című alkotás előtt (Julius Gyula munká­ja) és szabad például ef Zámbó István groteszk-to­rokszorító „Kivégzés” című kompozíciója előtt zavartan toporogni. Az I. miskolci műanyag- nyúl-kiállítás sokkal több, mint jópofa happening, no­ha a megnyitón valódi (em­berből való) Playboy-nyuszi szolgált fel a szponzoráló Playboy-magyar kiadás jó­voltából és emelkedett han­gulat uralkodott a felszol­gált szereknek köszönhetően. Szegő György megnyitó be­szédében a MissionArt ak­cióját olyan „etológiái—mű­vészettörténeti kísérletnek” nevezte, amelyet jegyezni fognak. A szakírók, kritiku­sok, a kortárs magyar kép­zőművészet elemzői vélhe­tően minden oldalról meg­vizsgálják és feldolgozzák majd remek kísérleti (nyúl) kiállítást. Már első (laikus) pillantásra is feltű­nő, mennyire azonos meg­fejtést, mennyire hasonló gondolatokat indukáltak a kísértetiesen egyforma nyúl- tetemek. A látogatóban például azt, hogy valóban Ott vannak azok a — bevezetőben em­lített — pici (közelről egy­re nagyobb) tükrök a nyúl- szemekben, amelyekben megláthatjuk magunkat, az igazi nyulakat. Aztán még egy gondolat vetődik fel; jaj azoknak a farkasoknak, akik képtelenek e kis tükrö­ket észrevenni, s csak élet­telen üveg nyúl szemek me­rednek rájuk ... Kiss József Zeneiskolai záróhangverseny A miskolci Egressy Béni Zeneiskola június 1-jén, szombaton délután 3 órai kezdettel tartja tanévzáró hangversenyét a Rónai Sán­dor Művelődési Közpon színháziérmében. \ művelő dési központ segítségéve megrendezendő koncerten a iskola közel löO növendék szerepel. is. A klub rendezésében ne­ves művészek lépnek majd fel Miskolcon, a bevételek­ből a pszichikailag sérült gyermekeket segítik. A Lions-klubok Emrópa- fórumác ebben az évben szeptemberben, Törökország- ; bán rendezik. Ezen a mis- kölciak is képviseltetik ma- | gukat. Reményeik szerint a 1 kapcsolatfelvétel a klub j i anyagi bázisát is megerősíti í j majd, s így lehetőségük lesz I jótékony tevékenységük ki- terjesztésére. (gróf) • 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom