Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

A MISKOLCIAK NAPM-APUA XXII!. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ! ÁRU: 5,80 1991. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK j SF O R g Rfi T? A németek elviszik tőkéjüket Mint arról már korábban hírt adtunk, május 20-án le­állt Ozdon a nagykohó, ké­sőbb pedig az acélműben is felfüggesztették a termelést. Eközben a finomhengermű középsorán megkezdték az acélbugák hengerlését, s úgy vélekedtek a dolgozók, hogy a részvénytársaság így akar­ja elfogyasztani a készlete­ket. Az Ózdi Acélmű Rt. né­met tulajdonosai és a ma­gyar fél között mintegy egy hónapja tart a vita, s emiatt az ott dolgozók bizonytalan­nak érzik a jövőt. Kedden a késő esti órák­ban megállapodás született az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, amelyről Szőke Tibor miniszteri biz­tos adott lapunk számára tájékoztatást. Miután a ma­gyar' fél nem tudta teljesí­teni a két német eég köve­teléseit, a német felek úgy döntöttek, hogy kivonják tő­kéjüket az ózdi részvény- társaságból. A Metál Gesell­schaft AG és a Korf KG azonban tőkéjével nem kí­vánja elhagyni Magyaror­szágot, hanem az Állami Fej­lesztési Intézet veszi át rész­vényeit, és olyan társasá­gokba fekteti, ahol a tőke tovább működhet. Elsősor­ban a vas- és fémkohászat- ban, az öntödéknél, esetleg az olaj- és vegyiparban he­lyezik majd el a két német cég tőkéjét. Ugyanakkor a kölcsönös elszámoláson ala­puló, május 31-ig megálla­pított egyenleg is átkerül aa Állami Fejlesztési Intézet­hez. Az új részvényes tehát az ÁFI, így létrejön Ózdcm egy állami részvénytársaság, amelynek két tulajdonosa van: az egyik az Ózdi Ko­hászati Üzemek, a másik pedig az Állami Fejlesztési Intézet. A jelenlegi két vál­lalatból tehát egy olyan rt. lesz, amelybe beépül az ÖKÜj s ez tőkeemeléssel is jár. Noha az ÓKÜ továbbviszi eddigi terheit, az új felál­lásban hitelképesebb lesz. Hosszabb távon tehát — ami egy-két hónapot vesz igény­be — elképzelhető, hogy megteremtük a feltételeié annak, hogy az ózdi nagy­olvasztó és acélmű gazdasá­gosan működhessen. Ugyan­akkor megalakul a Finom- hengermű Kft. is. Szőke Ti­bor miniszteri biztos szerint az új rt. megalakítása né-] mileg megnyugtatja a kedé­lyeket a munkások körében is, hiszen ezzel megváltoz­tak a gazdálkodás feltételei. Mindenkinek az az érdeke, hogy a gyár termelése mi­előbb gazdaságos legyen. (vadas) A nyúl kéremszépen csak má­sodállásban rágcsáló állat: el­sősorban szimbólum. Már az Ószövetség is emlitést tesz ró­luk (igaz, nem túl hízelgő mó­don), sőt ott hegyezik tapsi- fiiieiket a freiburgi dóm főol­tárán, háttérül szolgálva Má­ria és Erzsébet találkozásához. A nyúl szimbólumnak éppen olyan szapora, mint állatnak. A hinduk hite szerint, egykor magát Buddhát vezette ki bo­lyongásából egy szemfüles fü­les, a kínai császárok palást­ján pedig ugyancsak ez a ked­ves jószág jelképezte a nyu­godt erőt. A magyar avantgárd króni­kájában a nyúl mostantól kezd­ve egy remek kiállítás szim­bóluma lesz, melynek ötlete két miskolci fiatalember - Ju- recskó László es Kishonthy Zsolt - fejéből pattant ki. Ók az egyetlen miskoici magángalé­ria, az MissionArt tulajdonosai, így a hazai kortárs avantgárd nyúlba-álmodott kor-képe ott tekinthető meg a hét végéig. Ez az I. miskolci műanyagnyúl- kiállítás. Cikk a 3. oldalon. A városfejlesztési bizottság támogatja a vállalkozókat A tapolcai benzinkútvita Legyen-e az Egyetemvá­rossal szemben, a Tapolcá­ra vezető út mellett benzin­kút, vagy sem? Mióta avái- Llalkozók benyújtották kérel- I műket a Városházára, egyre Bjlesedö vita zajlik a ben­zinkút és a hozzá csatlakozó autómosó, vendéglátóegység terveiről. A vállalkozók sé­relmezik, hogy ügyükben hosszú ideje nem tudnak egy konkrét igent, vagy ne­met kicsikarni, ugyanakkor az építési. városrendezői szakmai vélemény sem volt egységes. A legnagyobb gon­dot az okozta, hogy a ben­zinkút létesítésének alapve­tő feltétele: meg kell vál­toztatni az érvényes tapolcai rendezési tervet. Ez pedig közgyűlési döntést igényel, így a benzinkút ügye nem válhatott egyszerű hatósági üggyé. Tegnap a város köz­gyűlésének városfejlesztési bizottsága tárgyalt másodjá­ra az ügyről —. de először hivatalos napirendként. • KONKURENCIAHARC A heves, időnként szemé­lyeskedést sem nélkülöző vi­tából kiderült, hogy a bi­zottság szinte egyöntetűen amellett foglal állást: vál­tozzon meg a rendezési terv, legyen itt az egyetemmel szemben intézmény terület, de hogy ezen benzinkút épül, vagy valami más, az végül is az építési engedélyt kiadó hivatal, a városháza, dolga. A döntést minden­esetre abban a formában fo­galmazták meg: úgy váltez- zcm meg a rendezési terv, hogy lehetővé váljon a vál­lalkozók tervének valóra váltása. Elutasították a vál­lalkozást támadó ellenveté­seket is. Azt azért fontos le­szögezni: az ügyben a köz­gyűlés mondja ki a végső szót. A vita számos tanulsággal is szolgált. Elsősorban azzal, hogy ma a vállalkozók útja egyáltalán nem sima, még akkor sem, ha a város jó­szerivel csak vállalkozói tö­kére támaszkodva tud fej- leszteifi, építkezni. Vállalko­zói szellemben nincs hiány: a tapolcai benzinkút építői­nek (ha megkapják az en­gedélyt) számolniuk kell az igen közeli Szputnyik utcai benzinkút fejlesztésével is, amelyet épp tegnap "ásá- rolt meg egy pesti vállal­kozó, valamint azzal a fej­lesztési elképzeléssel, amely a tapolcai, Enyedd úti par­koló mellé képzel el egy ha­sonló vendéglátó, autómo­só, idegenforgalmi informá­ciós együttest. Hol van teisát az aka­dály? Például ott, hogy nincs a városnak főépítésze, az érvényes rendezési terve­ket pedig úgy tűnik, nem minden esetben tekintik ér­vényesnek , magyar an nem tudni, mikor r»ái yen város- fejleszstési elvekre, koncep­cióra támaszkodva utasíta­nak el, vagy támogatnak egy kérvényt. A benzinkút ese­tében például Kelemen Ist­váné, a volt főépítészé volt az egyetlen eldenvoks, aki épp azt ecsetelte: a tapol­cai, most érvényes rendezé­si terv azért készült el éles társadalmi vitákon át, hogy azt a koncepciót testesítse meg, miszerint Tapolca „megtelt”, agyonépítették, s a Hejő-volgy mentén kell (megőrizve a völgyet a túl- építéstől) Tapolcát levegő­höz juttatni. Most, vélemé­nye szerint ezt a koncepci­ót felrúgják a benzinkúttal, s azután nem lehet majd gátat szabni annak, hogy beépül jön a Hejö-völgy, ami sem Tapolcának, sem Mis- kolcnak nem érdeke. • MELYIK UJJAMAT HARAPJAM? A fenti érveket egy jog­vitában gyengítené, hogy ki­derült egy kínos hanyagság: » tapolcai RRT nem egyezik meg a város általános ren­dezési térvével, így épp a szóban forgó benzinkút épí­tésére kijelölt terület beso­rolása vitatható. Márpedig csak jogilag támadhatatlan építési engedélyt lehet ki­adni — mondta a jelen le­vő alpolgármester, Petra- sovszky István, különben úgyis megkontrázzák a vá­ros döntését. Adott tehát egy erős vál­lalkozói igény a befektetés­re, és adott egy sajátos ex- lex helyzet, amelynek gyö­kerei nemcsak itt, helyben keresendők, hiszen még csak most tárgyal például a par­lament az önkormányzati vagyon átadásáról. A ben­zinkútvita alapján azt lehet nagy biztonsággal megjósol­ni, hogy sok hasonló ügy lesz még addig, amíg nem válik rendezettebbé az ön- kormányzat működése, nem áll föl egy felkészült, egy­séges és nem bizonytalan­kodó hivatali apparátus, nem tisztázódnak a jogi, va­gyoni keretek, és amikor túllépünk végre azon a helyzeten, hogy a régi nem jó, új meg még nincs. Egy bizonyos: a vállalkozók ost­roma nem enyhül majd, hi­szen mindenki meg akar él­ni valamiből. A város pedig nem engedheti meg magá­nak, hogy elutasítsa a vál­lalkozói tőkét. A most dön­tésihozói helyzetben levők fe­lelőssége. hogy ebben a „me­lyik ujjamat harapjam” helyzetben ne hozzon olyan döntéseket, amelyeknél eset­leg pillanatnyi előnyökért hosszú távú érdekeket ve­szélyeztetne. (kiss) Amíg Ön ül: mi jótállunk a kényeiméért! Comforto irodaszékek: csúcstechnológia az USA-ból Szépség, kényelem, elegancia, elérhető áron a Büro Ratiotól, a Comforto képviselőiétől: Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky út 17. szám alatt, Egerben a Maczky Valér út 2. szóm alatt ■ ROÜABÜTOR-IRODATECHNIKA-IRODAS2ER- IRODASZERVEZÉS-SZERVlZ Gusztáv, király (XVI. KAROLY GUSZTÁV SVÉD KIRÁLY ÉS FELESÉGE EGRI LAiGGATASARÖL A 2. OLDALON) Állami részvénytársaság Ozdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom