Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-29 / 123. szám
Műhely a holnap matereinek A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1991. MÁJUS 29., SZERDA ff* fi: 5.80 Oj tanműhelyt avatnak május 31-én pénteken, délelőtt tíz órakor a 114. Számú Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépisko- lában.l A kétszintes épületben elsősorban az építőipari szakmák elsajátítására lesz lehetőség. Kitűnő körülmények között tanulhatják majd meg a diákok a festő, a kőműves, a műköves, a vízvezeték-szerelő, a központifűtés-szerelő, az ács és a burkoló szakma fogásait. Az építkezés mintegy másfél évig tartott, az ehhez szükséges pénzt több forrásból szerezték be. Kaptak központi támogatást, de az iskola is jelentős erőket vont össze. "Az új tanműhely sokat javít majd az oktatás színvonalán. Ha ez valóban így van, tehát egy elfogadott új bérleti díj rendszer azonnal nem működik, hiszen a díjközlés a bérlők által vitatható, és addig nincs szerződésmódosítás, míg nincs egyezség, akkor nehezen érthető az a gyakran hangoztatott szempont, miszerint az idei költségvetés hiánya miatt van szükség gyorsan ekkora díjemelésre. Ugyanis ismerve a jogi gépezet működését, aligha lesz egyhamar az emelt bérleti díjból való városi bérleti díjból valódi bevétel. Arra mellesleg nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy majd a tisztelt bíróság hogyan fogja mérlegelni azt a két szempontot, miszerint adva van egy csökkenő kereslet, zuhanó forgalom, lassan tönkremenő miskolci kereskedelem, illetve egy ugyancsak tempósan szegényedő, pénz után futó önkormányzat. És akkor még nem is beszéltünk a polgárról, aki ennek az egésznek a valódi teherviselője és szenvedő alanya, avagy egyes gazdasági teoretikusok szerint nyertese lehet. Hát majd meglátjuk... (kiss) A Földművelésügyi Minisztérium védnökségével, a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának támogatásával országos konferenciát rendezett a TIT Borsod Megyei Szervezete. Tegnap a városháza dísztermében dr. Czibere Tibor akadémikus, a TIT megyei szervezetének elnöke köszöntötte az ország valamennyi részéből érkezett élelmiszeripari és mezőgazdasági szakembereket. Szabó György, a megyei önkormányzat elnöke megnyitójában arról szólt, hogy éppen azért hívták össze ebben a megyében a konferenciát, mert az itt lévő termelőszövetkezetek igen kedvezőtlen adottságú termőterületen gazdálkodnak. Fontos számúikra, hogy megismerjék a legújabb információkat, és mindazt, amit a kormányzat az ágazat fejlesztésének érdekében az A városháza így látja A városháza nyolc pontban foglalta a pénteki közgyűlés elé kerülő előterjesztésében, mely indokok miatt tartja elfogadhatónak a bérleti és igénybevételi díjemeléseket. Ügy látják: a jelenlegi bérlők által albérletbe kiadott üzlethelyiségekért, üzletrészekért kért összegek azt bizonyítják, hogy igenis képes a helyi kereskedelem kitermelni a magasabb bérleti díjat. A szerzöuéses üzleti rendszer eddigi működése is azt támasztja alá, hogy a bérleti díjon felül a vállalkozó megfizette az üzlet tulajdonosának a részét is, és még így is maradt haszon. Ezen felül fontosnak tartják, hogy a belvárosban nívósabb üzletek legyenek, a lakossági ellátást közvetlenül szolgáló boltok kerüljenek a lakóterületekre, összességében úgy látják: a bérleti díjak emelésével, az övezeti rendszerrel el kell érni, hogy a rosszul működő kereskedelmi vállalatok, vállalkozások kerüljenek ki a helyi gazdasági élei centrumából, adják át a helyüket a jól prosperáló, a keresletet, az igényeket jól kielégítő cégeknek. Azaz, a díjaknak egyféle szűrő, irányító szerepet is kell játszaniuk, megbontva az eddig kialakult és megmerevedett kereskedelmi szerkezetet Miskolcon« Minden várakozót értesítenek A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről Perben születik az egyezség? Az Alkotmánybíróság szerint • Mindenki fut a pénze után Nem fogadta el a váróé közgyűlése a nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérleti és igénybevételi díjának emeléséről szóló javaslatot, amikor azt előszór r^tpireoil- re tűzték. Hogy kemény vita lesz az ügyben, azt előre sejteni lehetett, hiszen az országban másutt, ahol már felemelték az üzlethelyiségek, irodák bérleti díjait, a megsarcolt kereskedők, vállalkozók tiltakoznak, van, ahol perre ment a dolog. Az emelések mértéke ugyanis általában nem csekély: Miskolcon öt-hatszáz százalékos emelkedésről van szó. E héten pénteken a közgyűlés újra napirendre tűzi a bérleti és igénybevételi díjak emeléséről szóló tervezetet, s ezt megelőzően tárgyalt erről a városüzemeltetési bi- bottság is. • MEGJELENIK AZ ARAKBAN? Még az ülés előtt megtud- tűk Bányai Lajos képviselőtől (SZDSZ), hogy a költségvetési bizottság e-iső menetben tárgyalásra alkalmatlannak talaita az anyagot. A városüzemeltetési bizottság hosszas vita után pedig úgy foglalt állást, hogy nem feladata a jogi és díjtételben problémákról nyilatkozni, hanem a díjövezetekkel, a kedvezményekkel foglalkoztak, elsősorban abból a szempontból, hogy mi segíti jobban a lakosság ellátását. Mégis a kereskedők szerint megfizethetetlen, a többséget azonnal csődbe juttató üzlethelyiség bérleti és igény- bevételi díjakról vitázva derült ki néhány, eddig kevés nyilvánosságot kapó szempont. ami igazán érdekelheti az érintett kereskedőket és minket, vásárlókat is, ugyanis a kereskedők váltig állítják: a díjemelések villámgyorsan megjelennek majd az árakban is. A vita legérdekesebb információja a MiK jogász szakértőjétől származott. a:-.i ráadásul abszolút irívüiáüó- ként mondhatta el veleme- j nyét, hiszen a MIK-et a vá- rőshaza nem vonta be a helyiségbérleti díj-ügybe. A jogász elmondta: egy alkotmánybírósági döntés értelmében az eddigi gyakorlattal ellentétben, nem lehet egyoldalúan szerződést változtatni, módosítani. (Eddig, azaz tavaly év végéig ezt megtehette a hatóság: a tanács döntött az új díjakról, a MIK ezt közölte a bérlőkkel, akik ugyan mehettek a bíróságra is, de amíg zajlott a jogvita, a felemelt díjat kellett megfizetniük. • NEM TISZTA A HELYZET Jelenleg a MIK szakértője szerint az a helyzet, hogy az önkormányzat megállapíthat új helyiségbérleti díjakat, de a bérlő megteheti, hogy ezt nem fogadja el, hanem bírósághoz fordul. Ekkor megkezdődik egy jogi vita, amelynek időtartama alatt csak a régi díjat kell fizetni a bérlőknek. Mindez azt jelenti, hogy ''égül is a helyiségbérleti és igénybevételi díjak, perek, egyezkedések, jogviták során alakulnak majd ki, hiszen ki lesz az a kereskedő, aki elfogadja az ötszörös, hatszoros emelést. Petrasovszky István alpolgármester is ezt erősítette meg, hozzátéve, hogy szerinte ez az egész helyiségbérleti díj ügy jogilag egyáltalán nem lefutott téma. A MIK szakértője is megerősítette, hogy sajnos némely vonatkozásban a helyiséggazdálkodás jogi ügyei országosan sem tisztázottak^. Karvalyszky István képviselő (SZDSZ) szerint, az egész helyi tervezet az emelésekről „jogi ábránd", és perek ezrei szakadnak majd az ön- kormányzat nyakába, ha elfogadja. Végül érdekes volt a Fidesz egyik képviselőjének megjegyzése, miszerint az új tarifák meghirdetésének hatására ki fog alakulni majd egy új. reális piaci ára az üzlethelyiségeknek. A telefonok odaítélésében gyökeres fordulatot hozott % január 18-án kiadott 12/91- es kormányrendelet. Ebben elsősorban azt szabályozzák, hogy milyen sorrendben szabad az igényeket kielégíteni. A rendelet fő szabálya az; hogy az igényeket a kérelmek beérkezésének időbeli sorrendjében kell teljesíteni. A határozat azonban kiköt bizonyos elsőbbségeket a közületi igények területén. Az egészségügy, az állam- igazgatás, a közbiztonság, nevelés és oktatás stb. mindenkor gyorsabban kell, hogy telefonhoz jusson. Ez a kivétel azonban a fenti területek számára csak az első készülék bekapcsolására vonatkozik. A rendelet szerint ugyancsak előbbsé&et élvez a házon kívüli áthelyezési igény, illetve az új igényeknél a közületi mindenkor megelőzi a lakosságit. A rendelet kiadásával az volt a cél, hogy megszüntessék a kiskapukat, elkerülhető legyen a protekció le-, hetősége. Erre garanciát ad, hogy a vállalat ez irányú munkáját a Postai és Távközlési Felügyeletek ellenőrzik. Ha egy vállalkozó telefonhoz szeretne jutni, az üzlete a lakásában van és közületi beszerelést kér, akkor hamarabb kapja meg, árn ebben az esetben a díj 90 000 forint (ikerállomás esetén 60 000). A magánelőfizető belépési díja 12 000 (8000 forint). Ehhez az összeghez természetesen még a szerelés költsége tartozik. A Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósága számítógépen rendezi és őrzi a telefonra várakozók listáját. Mindenkit sorszám szerint tartanak nyilván, a fent ismertetett rendelet értelmében. Ennek a nyilvántartásnak köszönhető, hogy május végéig minden várakozót kiértesítenek, mindenkivel pontosan tudatják, hogy mikor csörren meg először a telephelyén, illetve a lakásán a készülék. Az ösz- szes várakozóból 3500 miskolci lakos azonban nem kap május végén értesítést. Ez a 3500 kérelmező Miskolc belvárosának területén szeretne telefont, nekik azt ígérik, hogy augusztus végéig értesítés helyett vonalat kapnak. Akik néhány éve kötvényt jegyeztek, vagy társasági szerződés által megkötött felételekkel akarnak telefonhoz jutni, azok számára a rendeletben meghatározott sorrendiség nem érvényes. Ök a szerződésekben kikötött időpontban juthatnak telefonhoz. K. U (Szabón Gabriella felvételei) A Miskolci Távközlési Igazgatóság területén (Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében) jelenleg 43 000 a telefonra várók száma, amiből ez év végére 10 ezer állomás bekapcsolását tervezik — hallottuk a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón Ombódi Béla igazgató- helyettestől. Csak a Éóségel lehal eladni Konferencia élelmiszeripari vezetőknek ELINDUL AZ INTER CITY (CIKK A 3. OLDALON \ belvárosban a nyáron beszerelik Telefon, protekció nélkül utóbbi időben elhatározott. Dr. Neszmélyi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettese az élelmiszergazdaság finanszírozásának lehetőségeiről és annak nemzetközi összefüggéseiről beszélt. Miután az egy főre jutó nemzeti jövedelem 20 százalékát adja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, , az exportnak pedig 25 százalékát teszi ki, ezért továbbra is igen fontos szerepe van. A hetvenes évek végéig szinte töretlen volt hazánkban az agrárágazati fejlődés — mondotta dr. Neszmélyi Károly, majd az elmúlt évtizedekben igen erősen lelassult, mára pedig mélypontra jutott. Ennek egyik oka a KGST összeomlása, bár a kormányzat semmiképpen sem mond le a szovjet piacokról sem. Csupán azt a feltétel, hogy oda is igen magas minőségi követelményeknek megfelelő terméket kell fogalmazni. Az élelmiszeripar privatizációjában nagymértékben számítanak a külföldi tőkére, amely elsősorban a cukor-, a dohány-, a hús- és a tejipar iránt érdeklődik. Csak az újonnan létrehozott társulások után számíthatunk arra. hogy magasabb feldolgozottságé, éppen ezért a külföldi piacokon jobban értékesíthető terméket állíthatunk elő. Az erdészet és a fagazdaság nem a privatizálandó ágazatok közé tartozik, bár a faipari feldolgozó vállalatokat már megámkézre akarják adni. Tart a vita arról, hogy a vadgazdálkodást meghagyják-e az állam tulajdonában, de mindenképpen változtatni fognak a mostani rendszeren. A konferencia délután a Borsodi Sörgyárban tett Iá togaíással folytatódott, (vadas)
