Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-28 / 122. szám
Borsodiak r r XX11I. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1991. MÁJUS 28., KEDD a vásáron ® A tavaszi beruházási javak szakvásárán, a Budapesti Nemzetközi Vásáron ismét megtalálhatjuk a nagyobb borsodi vállalatokat, de megjelentek a kisebb vállalkozók is. A Borsodi Vegyi Kombinát standján ott láthaijuk a Gemenc-Flast Müanyag-Jeldolgozó Részvény társaság legújabb termékeit (képünkön). Azért a BVK sza- . badtéri kiállításán jelentek meg, meri ez korábban az egyik műcnyag-feldolgozo gyáregysége volt a kombinátnak, de ma mór önállóan, részvény- társaságként is megállják a helyüket. Az idei nemzetközi vásáron a legnagyobb területen az ausztriai és a német cégek állítanak ki, a legkorszerűbb műszaki eredményeket tükröző berendezésekkel ismerkedhetnek meg a hazai szakemberek. (Tudósítás a 3. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Mintának akarták9 de nem sikerült Az elhagyott építkezés • Javaslattevő as 4 vasról • Sport park avagy őevúsárlócentrum? Egv állampolgár személyesen elfáradt legutóbb a város közgyűlésének város- építési szakoízottsági ülésére. hogy elmondja véleményét. Azért tette meg ezt. mert nem elégítette ki az írásos válasz. Az ügy. amiért szót emelt abszolút közérdekű, ha nem is derült ki a felszólalásból, hágj- voltaképpen mit is támogatna a javaslattevő. Az avas-déli lakótelep egyes és kettes üteme közötti területről volt szó. Mióta egyáltalán megépült az avasi városrész, azóta örökösen visszatérő ügy ez: az ott élőket bosszantja, hogy nem kezdenek semmit ezzel a viszonylag nagy területtel. • KIMENNEK, MEGNÉZIK A javaslattevő szerint hiába éDült a nuszta területre egy játszótér, a háromnegyede továbbra is kihasználatlan. Szerinte terv kellene. hogy mi legyen vele? Tolmácsolta azt a véleményt, miszerint bosszantotta a lakótársakat az a Déli Hír! 1 cikk. amelv a Defőfi tér ái- éoftési terveiről szólt, ugyanis úgv vélik: ffilösietes érv már va’r.hosv Vt tér11 - íptre i-r>ncenfráln' az amikor ott van egv har- rmncezres városrész közepén egy vihasználailan. puszta terület. Innen azonban kissé követhetetlenné vált a javaslat, mert a javaslattevő egyaránt elképzelhetőnek tartotta, hogy ide, az Avas oldalába bevásárlóközpont épüljön, de azt is, hogy park legyen, afféle szabadidő- centrum. A bizottság úgy döntött, hogy kiküld egy ad-hoc bizottságot, amely megnézi a helyszínt, s megpróbál kialakítani valami elképzelést arról, mit lehetne csinálni ezzel a területtel. Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy beépíteni ezt a területet, az amúgyis túlzsúfolt betonrengeteg közepén, nem lenne valami jó ötlet. Sportpark, szabadidőközpont — erre bizony óriási szükség lenne, csak az a kérdés, ki állja majd a cechhet... Mindenesetre gondolkodni lehet és kell is a terület sorsáról, és ezt meg is teszik a bizottság építész szakértői. ® AZ ALAPOKNÁL MARADTAK Az Avasról egy másik vonatkozásban is szó esett a városépítési szakbizottságban. Minden bizonnyal sokan simorfondíroztak már azon. hogy vajon mi lehet az a . romkert”, amit a Tapolcára menő autóbuszból láthatunk, jobbra kitekintve, amikor elhagyjuk a Piramist. Ez a kanyarban lévő domboldal a „Ruzsin- fark” nevet viseli, a „romkert” pedig egy mintalakótelep kezdemény. Egykoron két tervváltozatban is olyan beépítést terveztek ide, amely nem lakótelepszerű, hanem inkább kertvárosias jellegű, azaz kis szintszámú, sor- és átriumházak kerültek volna ide a „farokba”. Információink szerint n BÁÉV lett volna a vállaikozó-építtető, a város pedig a területtel szállt be. A mintalakoielep fogalma azt jelentette többek között, hogy némi minisztériumi támogatás is járult a vállalkozáshoz. A mintalakótelep azonoan megfeneklett: elfogyott a pénz. és időközben a fizetőképes kereslet is csökkent. Állítólag ebben az is közrejátszott, hogy a tervezett épületek nem olyan lakásokat tartalmaznak, amelyek könnyen, jól eladhatók. Jelenleg tehát ott vannak a betonalapok, s a terület, amivel valamit kezdeni kellene. A bizottság úgy döntött, hogy felkéri az illetékes alpolgármestert, vizsgálja k; az elhagyott lakótelep ügyét. Lehet, hogy egyszer valaki mégiscsak elkezd építkezni, és letakarítja a gazt az alapokról? v (k—ó) Vendégünk roll Habsburg Oltó Tegnap délelőtt néhány órás látogatásra Miskolcra érkezett dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, akit a város önkormányzata, továbbá a Páneurópai Unió megyei és miskolci szervezete hívott meg. A politikus először a sajtó képviselőivel találkozott. Beszélt az Európa Parlament működéséről, a magyar tagsági kérelem elbírálásának esélyeiről éppúgy. mint a magyar kormány működéséről (melyet a nehézségek ellenére ösz- szességében pozitívan értékelt), miskolci és megyei programjából, a világkiállítás megrendezése szükségességéről, és a magyar adósságállomány visszafizetésének kérdéseiről. A sajtóértekezlet után került sor előadására a városháza dísztermében (erről a 2. oldalon tudósítunk), majd a város vezetőivel, értelmiségének képviselőivel, az önkormányzati frakció tagjaival találkozott Miskolc vendége. (Képünk előadása közben ábrázolja Habsburg Ottót). (Keréngi László felvétele) Péntektől nem „szabálytalan” Régi utcák új név# ..Szabálytalanut” járt volna el a miskolci önkormányzat, ha megváltoztatja a város utcaneveit. Ezt a kijelentést szó szerint kell érteni, ugyanis mostanáig hiányoztak azok a szabályok, amelyek lehetőség«! adtak volna erre. A miskolci közgyűlés nnst pénteken tanácskozik majd az utcák, közterületek elnevezésével, emlékmű állításává! kapcsolatos rendeletről. Az eHőterjesBtésfoen a többi között arról otoashartkunk, hogy a Magyarországon lezajlott politikai nendsaerváítás és ezzel összefüggésben a közvélemény sürgősen megkövetelte a közterületek elnevezésének felülvizsgálatát, megváltoztatását, illetve bizonyos emlékművek és emléktáblák megszüntetését. A DH olvasói emlékezhetnek rá, hiszen többször beszámoltunk róla, hogy tavaly márciusban megalakult a várostörténeti bizottság, amelyik az ezzel kapcsolatos döntést előkészítette, illetve a polgármester asztalára letette azt a száznál is több gépelt oldalas anyagot, amelyikben az utcanevek megváltoztatását indítványozzák és indokolják. Arra azonban, hogy megszülessen maga a döntés, pillanatnyilag még nincs lehetőség, mert kidolgozatlan és szabályozatlan érmék a rendje. Ezen segítene a már említett rendelet. Érdemes a tervezetben egy kicsit szemelhetni. Ha elfogadják a képviselők, a paragrafusok szerint a városban minden közterületet el keli majd nevezni. A rendelet alkalmazása szempontjából földrajzi név-, oek minősülne ,.a belterületi településrésznév, városrész, lakónegyed, illetve lakótelep, üdülő, vagy gyógyhely, megszűnt államigazgatási helynév, valamint a belterület egyéb részét jelölő név: a külterületi településrésznév, a város külterületének lakott, illetőleg zártkerti részét jelölő név; az utcanév, az út, utca, tér, park, köz, sétány, kapu jellegű közterületet jelölő név”. A földrajzi név megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozna. Ugyancsak a ma-* gisztrátus tagjai kapnák a jogot, hogy az ilyen neveket megváltoztathassák. S bár a döntéssel képviselőinket ruházná fel a rendelet, azért a város lakóinak is lehetne beleszólása a dologba. Földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását ugyanis bárki kezdeményezheti — írja elő az ötödik paragrafus első bekezdése. Igaz, arról nem rendelkeznek, hogy mit kell azon értenünk, hogy bárki. De lássuk tovább a rendeletet. Ha már van javaslat, azt előzetesen véleményezik a közgyűlés építési és városfejlesztési, kulturális, vá- \ rosüzemeltetési, valamint környezet- és természetvédelmi bizottságának, továbbá a városszépítő egyesületnek a tagjai, az érintett ön- kormányzati képviselők és szükség szerint más érintett szervek és szakemberek. Azt is előírnák, hogy akár új névadónál, akár névváltoztatásnál a döntés előtt meg kell ismerni az érintett terület lakóinak véleményét, és javaslataikat a lehetőséghez képest figj'elembe kell venni. Nem érdektelen tudni, hogy mikor lehetne megváltoztatni ezeket az elnevezéseket. Például, ha az azonos hangzású nevek zavart keltőek, a névvel jelölt terület vagy létesítmény, vagy megváltozott, az új név adása már nem élő, kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja, illetve a név- használat, illetőleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelő. Ezen az utóbbi kitételen aztán megint elmoríondírozhatnánk: mit is kell ezer» érteni. Mert hogyan lehfeB megállapítani, hogy mond« juk Marx Károly neve sér^ tené a közérdeket, illetve^ hogy a köz érdeke szerint nem lenne ez megfelelő el« nevezés, amikor mondjula németországi városokban á köz egyáltalán nem tiltako« zik a valaha élt filozófus el«' len. Nehéz dolog megmondani, hogy mi is a köz érdeke. Mert például lehet, hogjreo- kak személyes sértésnek tartják, ha a városban Kua Béláról, Szamuely Tiborról, Prieszol Józsefről — s még hosszan folytathatnánk a sort — utcák vannak elnevezve. De most. amikor aa idei költségvetés egyetlen célkitűzése, hogy a város túlélje ezt az esztendőt, vajon nem sérti-e a köz érdé-' két, ha a köz pénzét új ut-' canévtáblákra fordítja a köa akaratára hivatkozva a testület? Mellesleg ez utóbbi kérdésben ismert a polgár«' mester úr. Csoba Tamás véleménye: a változtatást több lépcsőben kellene végrehajtani, s a város kasszájára is tekintettél kellene lenni. A polgármesternek egyébként lesz a közeljövőben épp elég dolga, hiszen várhatóan szeptember 30-ig a közgyűléseié kell terjesztenie az utcanévváltoztatásokról kidolgozott,- átfogó rendezési javaslatát. (bujdos) Nevetséges bírság Nevetségesen csekély az a büntetés, amit mondjuk egy szobor megrongálásáért, vagy ledöntéséért róna ki a miskolci önkormányzat. A rendelettervezet szerint „szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a közterületen lévő művészeti alkotást megrongálja, beszennyezi, elhelyezését engedély nélkül megváltoztatja, vagy eltávolítja”. A város jegyzőjétől, dr. Szádcczki Zoltántól úgy tudjuk, hogy egy kormányrendeletet kellett figyelembe venniük a helyi szabályozást kidolgozóknak. Melles-' lég ő is meglehetősen kevésnek tartja ezt a büntetést. Kíváncsiságból érdeklődtünk a városgondnokságon, ahol elmondták, hogy idén már több szobrot is megrongáltak Miskolcon. Május 9-rc virradóra például a Hősök temetőjében lévő szovjet síremlékeket. Egy ismeretlen letörte a diósgyőri Diófa étterem előtti szoborfiú karját, de egy másik fiúalak, az úgynevezett furulyázó fiú sem járt jobban. Ezt a talapzatánál lazították meg. A Ncpkertben pedig ledöntöttek az egyik mellszobrot. Tavaly nagyjából 100 ezer forintot költött a város a megrongált, bepiszkított emlékművek, köztéri alkotások helyrehozatalára. Ehhez képest talán nem túlzó a bevezetőben már emlik.it jelző: nevetségesen csekély a 3000 forintos büntetés. Igaz, ha az okozott kár akkora. akár büntetőeljárás is indulhat a vandál ellen. Akkor, ha van tettes. Csakhogy az rendszerint ismeretien marad ... (b. a.)
