Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-27 / 121. szám

/ A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOIYAM, 121. SZÁM 1991. MÁJUS 27., HÉTFŐ 5,80 ■ NT 9 Ha kissé borongás volt is az idő, jól erezlek magukat a kicsik az idei gyermeknapon. A diósgyőri Várfürdőben Ke­mény Henrik bábszínháza, a 100 Főik Celsius es a Bagó­mén együttes szórakoztatta ókét. A Rónai Sándor Műve­lődési Központoan a Csoda­malom Bábszínház és Adámi Béla bűvész volt a sláger, s egész nap számítógéppel is „játszhattak” a gyerekek. A Wa- wel Bucó Kft. videókészülékkel és színes televízióval okozott örömet a gyermekvárosiaknak. Képeink az SZDSZ rendezvé- . nyén készültek; a BÁÉV-siék- ! házból a volt pártszékház előt­ti térre tették át az ünnepség színhelyét. Voit itt rajzverseny, ügyességi vetélkedő, és termé- I szelesen sok-sok lufi __ Remény a távfűtési rendszer átalakítására Csak azért fizetni, amit elfogyasztott Tény, hogy mindenkinek a maga baja fáj a legjobban, de azért a;z aiigha vitatha­tó, hogy a szén-, a gáz, az elektromos energia és a táv­fűtési árak emeléséből a leg­kellemetlenebb a távfűtésé. Ugyanis, míg az előzőek ese­Munkahelyek, nyomában Országos munkaerőpiaci helyzetkép • Valamivel több szabad állás • Újabb elbocsátások várhatók Hosszú idő után először áprilisban, enyhe élénkülés volt tapasztalható a munka­erő iránti keresletben. Az Országos Munkaügyi Központ tájékoztatása sze­rint április végén a mun­kaügyi irodák országosan valamivel több, mint 16 ezer szabad munkahelyet tartot­tak nyilván, arni csaknem 2500-zal haladta meg a már­cius végi lehetőségeket. Évek óta először nem csökkent tovább a 100 regisztrált munkanélkülire jutó állás­helyek száma, ellenkezőleg, 9,4-ről 10-re módosult. A munkaerő iránti kereslet, szerény élénkülésében a sza­porodó magánvállalkozások és egyes sikeres állami vál­lalatok növekvő létszámigé­nye mellett jelentős szerepe van a most kezdődő építő­ipari és mezőgazdasági sze­zonnak, illetve az idegenfor­galmi idényre való felké­szülésnek. • ELÉRTE A 3,4 SZÁZALÉKOT A megyék közül Pest me­gyében mintegy 4,5-szörösé- re — 388-ról 1700-ra — nőtt a betöltetlen állások száma. Másutt a növekedés lénye­gesen lassúbb volt, és volt az országnak olyan térsége is, mint például Bács—Kis­kun, Fejér, Győr-Moson- Sopron és Veszprém megye ahol tovább csökkent, a be­töltetlen állások száma, fi korábbiakhoz képest lénye­gesen több munkalehetőség ről tudták tájékoztatni a je lentkezőket a Csor.grád me­gyei irodák, s ha kisebl mértékben is, javultak a elhelyezkedési lehetősége! Heves megyében. Nógrádijai és még Borsodban is, aho az egy hónappal korábbivá szemben, 419 helyet 59 üres munkahelyet tartottal nyilván. Áprilisban mindezek elle nére emelkedett a munka nélküliek száma. A hóna végén csaknem 164 eze -munkanélkülit tartotta 985 Az áprilisi adatok szerint (a megyei munkaügyi központ adatai) 985 ember­rel gyarapodott egy hónap alatt Miskolcon a mun­kanélküliek szí na. Nem ennyien vesztették el mun­kahelyüket, hanem 1313- an, ám örvendetes módon áprilisban 328 ember mun­kahelyet talált magának. Ami mégiscsak azt jelzi, hogy vi*n remény! Az Ír. pozitív jel, hogy a hón.Tp elején a vállala­tok jelzése szerint, 194 üres álláshely volt a vá­rosban. míg a hónap vé­gén raá* 362 munkahelyet kínálta* az állást kere­sőknek. E", p.'r-zc rém vigasz azoknak, akikrek ez a hó­nap r.en* hozott változást az életükben. Miskol­con közülük 3148 an ré­szesüljek munkanélküli- segélyben, átképzésben 130-an vesznek részt, a k özh aszó ú m u- < k át. vég­zők száma S37. A mun­kaügyi központ ügyfél- forgalma változatlanul nagy, a 7905 hozzájuk fordulóból 2177 állást ke­resőt közvetítettek a vai- laiatokhoz. (S) nyilván, majd 20 ezerrel többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküli­ek aránya a hónap végére Magyarországon elérte a 3,4 százalékot, szemben a már­ciusi 3 százalékkal. • BORSOD „VEZET" Legnagyobb mértékben — csaknem 4 ezerrel — Bor­sod megyében nőtt a mun­kanélküliek száma, ahol áp­rilis végén 22 700-an voltak állás nélkül. A megyék kö­zül itt tartják számon a leg­több munkanélkülit. Ám a munkanélküliség aránya mégsem itt, hanem Szabolcs- Szatmárban & legmagasabb, ahol a borsodi 6,3 százalék­kal szemben eléri a 9,1 szá­zalékot. További adatok né­hány megyéből: a munka- nélküliek száma Báes-Kis- kun megyében 7067-ről 9790- re, Győr-Moson-Sopron me­gyében 3521-ről 3550-re, Hevesben 5750-ről 70^2-re, Nógrádban 7079-ről 7770-re, Veszprémben pedig 5684-röi I 6492-re emelkedett egy hó­nap alatt. Mindössze, két olyan megye volt, ahol csök­kent az állástalanok száma: Fejér megyében 5025-ről 4879-re, és Pest megyében 8288-ról 7713-ra. A munkanélküli-segélyre, -járadékra szorulók számá­nak növekedése lelassult. Április végén 121 961-es ré- j szesültek a munkanélküli el- j látás valamilyen formájá­ban 5,1 százalékkal többen, mint márciusban. Ezzel szemben az előző egyhavi növekedés 16 százalék volt. A mezőgazdaságban dol­gozókat jelentős arányban foglalkoztató megyékben áp­rilisban valamelyest még csökkent is a segélyezettek száma. Békésben például a március végi 8297 helyett 7702-en részesültek munka­nélküli-ellátásban, Fejér me­gyében a segélyezettek szá­ma több, mint 500-zal, Győr- Moson-Sopron 400-zal csök­kent. Ez a jelenség azzal függ össze, hogy az év első hónapjaiban szüneteltetett munkaviszonyú tsz-tagok je­lentős hányada ismét felvet­te a munkát. • IPAR, KÖZLEKEDÉS, KERESKEDELEM A munkaerő iránti keres­let némi élénkülése mellett jelentős mértékű létszámle­építési szándékokat is jelez­tek az ország különböző te­rületeiről. Az április végé­ig bejelentett elképzelések szerint a vállalatok a követ­kező hónapokban mintegy 50 ezer dolgozó munkaviszo­nyának megszüntetését ter­vezik. A létszámleépítések körülbelül egyötöde már áp­rilisban megvalósult. Több mist 20 ezer elbocsátás pe­dig május—júniusra várható., A legtöbb munkahelyet a fővárosban szüntetik meg, az; összes elbocsátások mintegy' egynegyede Budapesten vár­ható. Az elbocsátások továbbra is az ipart, s ezen belül a gépipart, a közlekedést, a kereskedelmet és u mező- gazdaságot érintik elsősor­ban. De lesznek leépítések az építőiparban is, a meg­rendelések fokozatos vissza­esése miatt. A várható elbocsátások a főváros után leginkább Bor­sod megyét érintik, ahoi az j év végéig 7000 munkahely i megszűnését jelezték előre a , munkáltatók. Becs-Kiskun­ban körülbelül 4300. Fejér I megyében csaknem 3800, j Győr-Sopronban 3000, He- I veshen ugyancsak 1900, Nóg- j rádban 1700. Veszprémben. ] 200 dolgozó elbocsátásával számolnák a munkáltatók. Mindez azonban még való­ban csak előrejelzés, hiszen a bejelentő vállalatok az esetek egy jeleátős részében nem tudták konkrétan meg­mondani hogy mikorra ter­vezik a létszám leépítését. B. E. tében még mindig elképzel­hető, hogy valaki takaré­koskodjon, egy szobát fűt, nem poosol a meleg vízzel, kisebb izzókat használ, ad­dig a melegtávfűtésnél csak azt döntheti el: kifizeti-e a számláját, avagy sem. Jelenleg nálunk a távfű­tés" olyan szolgáltatás, amely nem szabályozható a fo­gyasztó által, a fizető fél egyetlen fillért sem tud megtakarítani magának az­zal, ha lecsavarja a fűtő­testet — már ahol ez egy­általán lehetséges. — A táv­fűtési díjak'emelésében az a legarcpirítóbb, dühítőbb, hogy nem kínálták fel mel­lé a takarékoskodás lehe­tőségét. A Borsodtávhő fő­mérnökétől, Torma Ivántól azonban arról hallottunk, hogy itt, Borsodiban mégis í van némi. esély arra,. hogy | ez az áldatlan állapot vál­tozzon. — Esélyünk van rá, hogy - elnyerjünk egy hatvanmilli­ós Phare-támogatást. (A Phare közös piaci segély­program Magyarországnak és Lengyelországnak). Pályáza­tunkat beadtuk már, amely­ben ahhoz kértünk segítsé­get, hogy Miskolcon egy na­gyobb lakóegységben megva- | lósítsuk a távfűtés lakáson- í kén iá mérését, szabályozását, számlázását. Magyarán: a lakók dönthessék el, hány fo­kot hívnának a lakásban, pénztárcájukhoz és komfort- igény ükhöz szabva, és csak annyit fizessenek a meleg vízért, amennyit használnak belöi»; — Hói lesz ez a mis­kolci mintaterület? — Űgv gondoltuk, hogy a { diósgvőri városközpont 3200 j —3300 lakását ebbe a rend- j szerbe foglalhatnánk . a j Phare-program segítségével, j Ha idejében megkapjuk a j pénzt, még az idén elvégez­nénk a munkát. — Nemrég Miskolcon járt egy dán cég, íme­Most számolhatunk... Mai árakon nagyjából alig éri el lakásonként a húszezer forin­tot az a költség, amibe a távfűtést szabályozó cs mérő rendszer beszerelése kerül. (Nem számítjuk most annak a munkának a költségeit, amit a távbőnek kell elvégeznie a saját rendszerén.) Most kellene leülnie a lakásszövetkezetek, lakóközösségek szak­embereinek, és gyorsan megtérülési számításokat végezni: vajon egy ilyen befektetés milyen gyorsan „fizeti ki” magát? Persze, ehhez tudni kellene, vajon a mérő. és szabályozórendszer megva­lósításával mennyit csökken az energiafelhasználás, azaz meny­nyit takarékoskodnak majd a családok. Erre nézve vannak tapasz­talati adatok, hiszen a távfűtési költségmegosztó rendszerekkel jó néhánv évtizede foglalkoznak nyugaton. A lakásszövetkezetek, la­kóközösségek tehát számolhatnak, és elgondolkodhatnak azon is, vajon mit tart kötelességének a kormány. A távfűtési ügyből az derül ki, hogy a különösebb pénzbe nem kerülő segítségnyújtást semmiképpen. Mert a minimum: a távfűtési díjak felemelésének tervével együtt ki kellett volna dolgozniuk annak hitel- és támo­gatásrendszerét — amellyel mérhetővé lehet tenni a távfűtési fogyasztást — és emellé megfelelő számítási anyagot, a tervezés­hez szükséges segédletet nyújtani a lakóközösségeknek Ehelyett annyit tettek: megszorították az árprést, s a szorult helyzetbe került emberek majd kénytelenek tenni valamit. Mellesleg a táv- hőszolgáltatók is présben vannak egy kicsit, hiszen az emelés után könnyen lehet, hogy kevesen fogják kifizetni a borsos szám­lákat. A nemfizetésnél pedig az is jobb. ha költ a cég arra, hogy a távfűtés mérhető legyen. (k—ó) lyik olyan költségmegosz­tókat mutatott be, amelye­ket a radiátorokra lehet szerelni, és fűtőtestenként mutatják a hőfogyasztást. Ehhez csatlakozott egy szá­mítógépes rendszer, vala­mint minden radiátoron egy termosztatikus radiá­torszelep, amellyel be le­het szabályozni, hány fok legyen a lakásban, és a vízóra a melegvíz-fo­gyasztás mérésére. Az a műszaki megoldás, amit most a távhőszolgáltató al­kalmazni kíván, ugyan­ilyen? — Igen: mi is felszerel­nénk minden fűtőtestre a költségmegosztókat, a radiá­torszelepeket, és lenne egy kiértékelőrendsaer. Termé­szetesen nem elegendő eny- nyú beavatkozás: a távhő- szolgáltató rendszer primer- hőközponti oldalán is elkeli végezni az átalakításokat. A hatvanmillió forint arra ele­gendő, hogy a lakásokban szükséges munkákat elvé­gezzük, a többit a vállalat fedezi. Például feltétel, hogy pontosan mérni tudjuk, mennyi hőt adunk át egy- egy lakótömbnek, hiszen a fűtőtestre szerelt költség­megosztók arra képesek, hogy megmutassák: egy adott hőmennyiség felhasználása hogyan oszlott meg radiáto­ronként. — Őszintén szólva, az ilyen „mintaterületekkel” elég rossz tapasztalatai vannak a magyar polgár­nak. Valamit kipróbálnak, azután nem lesz belőle na­pi gyakorlat, a mintát nem követi a többi, nem terjed el az eljárás ... — Mi szeretnénk tovább-' folytatni a munkát: a diós­győri vállalkozást valóban tapasztalatszerzésnek is te­kintjük, de mindenfélekép­pen el akarjuk érni, hogy minden távfűtött lakásban ott legyenek a mérők. Úgy gondoljuk, hogy kellő gya­korlatra szert téve, egy év­ben körülbelül hatezer la­kást tudnánk felszerelni. így négy-öt év alatt célt ér­nénk. Az ütemet az is meg­határozza, hogy milyenek lesznek az anyagi lehetősé­geink, ugyanis arra gondol­tunk: a lakók a távfűtési díj fizetésével tudnák le részletenként a mérők fel­szerelésének költségeit, amit megelőlegezne a cégünk. — Mi történik akkor, ha egy lakóközösség úgy gon­dolja: nem vár, hanem inkább beruház saját erő­ből, mert megéri? — Keressenek meg min­ket, hajlandók vagyunk tár-J gyalni és megegyezni at munkák elvégzéséről. fkiss»’ Í Csiszár-színház Tiszaúj városban? (CIKK A 3. OLDALON)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom