Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-25 / 120. szám

Jól szerepellek a miskolciak és a diósgyőriek Ki a gyorsabb tűzoltó? A munkájuk: hivatás Megalakult az Építészek Kamarája Területi Testüiete Minden évben összemérik tudásukat május táján a megye tüzidtóparancsnok- ságai. Ennek célja nemcsak a készültségi színvonal mi­nősítése, hanem az is, hogy júniusban rendezik meg Kaposvárott azt a Széche­nyi Ödön Kupát, meiyre a legrátermettebb tűzoltókat illik küldeni a megyéből. Nos, hogy kik is ők, erről Radványi László megyei tűzoltóparancsnok tájékoz­tatta lapunkat. A város szélén található evakorlópálván ismét a sá­toraljaújhelyiek bizonyul’ taik a legjobbnak, csakúgy, mint tavaly. Az összetett csaDatver.se ny ben ők érték el a legjobb eredményt, ha nagyon szoros küzdelemben is. hiszen mindössze né­hány másodpercnyi idővel követte őket a miskolciak és a szerencsiek csapata. Százméteres rohampálván horoglétra megmászása, szintén száz méteres tűzoltó váltóverseny, s. egv per­cenként 800 liter vizet ki­bocsátó kisimotorfecskendő összeszerelése volt a fel­adat. az ezek elvégzéséből származó másodperceket adták össze. Nemzetközileg is jelentős eredmények szü­lettek az egyéni összetett versenyben. Kiss Attila, a sátora 1 j aúi helyiek f őtórzs" őrmestere lett az első. Pro- köp Gábor őrmester a má­sodik. s a diósgyőri Naciy- laki József főtörzsőrmester a harmadik. Annak idején már hírt ad­tunk róla, hogy szervezik a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége B.-A.-Z. Me­gyei Területi Testületét. Megtartották az alakuló ülést, és mint Kelemen István épí­tészmérnök elmondta, Mis­kolcról és a megyéből mint­egy 90 építész vett részt a Kós-házban tartott alakuló ülésen. Az ideiglenes alapszabály szerint a magyar építész- kamara feladatának tartja az építészek érdekképviseletét, és hogy szakmai önkormány­zatát kizárólagos joggal kép­viselje. Leszögezik, hogy az építész munkája szellemi, alkotó hivatás, aminek gya­korlásával és építész műsza­ki, gazdasági és kulturális tevékenységet végez. Az építészkamara tagjai 4 szakági tagozatban tevékeny­kednek, építész, belsőépítész, táj- és kertépítész, valamint az elméleti és tudományos tagozat működik. • A megyénkben élő és mű­ködő építészek zöme — »kik a belépési nyilatkozatot már- leadták — az építész tagozat­ban működik majd. A be­lépési nyilatkozatot a buda­pesti központban alakuló ad hoc bizottság vizsgálja felül, s annak alapján dön­tenek a tagságról. A kamara júniusban tartja közgyűlé­sét. amelyen elfogadják a végleges alapszabályt. Ezt követően ősszel kerül sor Miskolcon a területi testület vezetőségének megválasztá­Az alakuló ülésen felszóla­lók egyhangúlag szavazták meg a területi testület meg­alakulását. Szükség van a megyékben élők véleményé­re. Vita tárgyát képezte a jelenlegi tervezési jogosult­ság, amit a kamarai törvény szűkít majd, figyelembe vé­ve az össztársadalmi érdeket, a megbízhatóságot, minőséget és a kontárok kizárását. Megyei főépítészek kollégiuma „Május 10-én Tokajban, a megyében dolgozó fő- és mellékállású főépítészek megalakították a Borsod me- j gyei főépítészeti kollégiumot, j A főépítészi kollégium szak­mai egyeztető és konzultatív testület, melynek célja a me­gye építészeti kultúrájának, építészeti hatósági munkái­nak tapasztalatait összegezni és a különböző szakmai, kor­mányzati és önkormányzati szervek felé javaslatot tenni. A főépítészi kollégium alul­ról való kezdeményezésként való megalakítását a megyé­ben dolgozó főépítészek azért határozták el. hogy az épí­tési kultúra és építésügy te­Cigányoh Európában 2. T'évképzetek a kedvezményekről Történelmi kelepce áldozatai A cigányság sanyarú múlt­jával foglalkozott az az ösz- szeállítás, amelynek első ré­szét lapunk tegnapi számá­ban közöltük. Burai Aladár, a miskolci cigány etnikai ki­sebbség szószólója írását ott szakítottuk meg, hogy a ci­gányság európai megjelené­sétől a XVIII. századig az „ . . ,, . , , .. ' egész földrészen merev el­(Szaban Gabriella felvételei) , uvtasitással találkoztak a ci­gányok. Innen folytatjuk a Orville Woolford tart elő­adást ma délelőtt 10 órától az Ady Művelődési Házban, Ho­gyan lehet ma egészségesen élni? címmel. Lesz továbbá lelkisegély -szolgáiat. vémyo- másmérés, könyvbemutató, cikket. ételkor,toló is. Az előadótól kérdezni is lehet. Délután öt órakor az adventista gyüle­kezetben, a White-kórus ad hangversenyt. Nézz fel a sziklára címmel. Mindkét programra szeretettel várják az érdeklődőket. Vigyázzunk, mit veszünk! ■I • i* * 'iií „lázi ÉsziiBsailío Az utóbbi időben ’gén meg­szaporodott az engedély nélkül előállított es árusított saját sertésv ásásból származó tőke­hús és hústermékek (hurka, kolbász, disznósajt) forgalmazá­sa megyénkben. Az ilyen forgalmazás kör­egészségügyi és állategészség­ügyi szempontból egyaránt ve­szélyes, mert az előállító szak­értelem nélkül végzi munkáját (így elmarad a levágott állatnax és húsának állatorvosi vizsgála­ta), nem ismeri a húsipari ter­mékek készítésének helyes módját, s az előállítóhely az élelmezés-egészségügyi előírá­sokat nem elégíti ki. Mindez a jóhiszemű vásárló előtt mind­addig ismeretlen, amíg a fo­gyasztást követően ételfertőzést nem szenved. Felhívásunk aktuális, mert az 1991. május 18-án a kazincbar­cikai piacon árusított és Kalics Jézsef felsőzsolcai lakos által előállított disznósajttól a mai napig 33 fő szalmon ellő fisban betegedett meg. s közülük 25 főt jelenleg is kórházban ápol­nak magas lázzal, hasmenéses tünetekkel. Kérjük megyénk és Miskolc város lakosságát, hogy az en­gedély nélkül és bizonytalan körülmények között előállított termékekét no vásárolja, ne fo­gyassza. mert így saját magát és családját védi meg az étel­fertőzéssel szemben. Miskolc. 1991. május 23. L>r. Fehér József igazgató Borsod Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellőííőcző Állomás Dr. Sedlák Mária helyettes megyei tisztifőorvos Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod Megyei Intézete Modern Msemmel nézve ez az elutasítás a primitívebb társa­dalmi és kulturális szinten élő. etnikailag idegcr jövevények­kel szembeni védekezés cm- bcrte.ienül drasztikus ftaro-'ik- l>an nyilvánul meg. Valószínű­nek látszik, hogy bizonyos kö­zépkori stílusú állami beavat­kozások (például kényszer-1 te­lepítések) ellenére a XVIII XIX. századi magya*-orszagi vegves nemzetiségi társad alom és a cigányság közötti érmJ ke­zes lehetőségei és gyakorlata lépésről lépésre bővültek. Fel­tehető, hogy ezekben a száza­dokban spontár. asszimiláció ut­ján jelentős cigánytömegek ol­vadtak be a környező társada­lomba, de még a lradie:onális társadalom szervezeti kereteit megtartó cigány csoportok szá­mára is megteremtődött a — legalacsonyabb szintű — hely, mégis hely. A helyzet stabilitá­sa abból adódott, hogy e vi­szonylagos egyen súly hely zet egy anarchikus, feudális struk­turális reform előtt álló társa­dalom keretrendszerében való­sult meg. a kor hierarchikus elveinek megfelelő szegregációs szisztéma szerint, a létrejött helyzet így nem adhatott ko­moly reményt arra, hogy az egyensúly az esedékes moder­nizáció után is átmenthető lesz. A XX. században valóban fel­borul az egyensúly, s a cigány­ság, (de rajtuk kívül a társada­lom más rétegei, csoportjai is) a modernizációnak egyoldalúan teherviselőjévé, áldozatává vá­lik: kisemmizetté. A cigány életformák gazdasági alapzata megrendült, a cigányság a tár­sadalmi munkamegosztás ré­szeséből tömegesen munkanél­külivé vált. Amikor az első vi­lágháború után a nemzetiségi összetételt tekintve a tarka magyar állam helyén létrejön az etnikailag sokkal homogé­nebb, immobilabb új államkép­ződmény, a csonka Magyaror­szág, az új helyzetben a ci­gányság mássága felfokozottan negatív jelentőséget kap. A kilátástalan szegénység fi­zikai terhe és megszégyenítő bélyege mellett a cigányság az etnikai-faji másság bélyegét is kénytelen viselni. 1944—45: a náci nyilas korszak. Elégtelen­nek kell minősítenünk az üldö­zött cigányság megmentésére irányuló, szórványosan is alig előforduló gesztusokat. A tragi­kus népirtás után a cigányok esetében még a jelképes társa­dalmi bocsánatkérés rituáléja is elmaradt. 1345: a cigányság megkapja a jogi egyenlőség al­kotmányiján is deklarált aján­dékát. Megkapja a munkához való .jogot is. Mindemellett a felemelkedés korlátáira figyel­meztető jel volt, hogy akkor még főként falvakban élő, döntő tömegében ? mezőgazda­ságban érdekelt (mezőgazdasági alkalmi munkás) cigányság 'j úgyszólván teljesen „kifelejtő-,« dö»t,s a földosztásból. Még súlyosabb probléma, hogy újonnan kapott jogok és munkalehetőségek birto­kában a cigányság a társa­dalom .szemében mint az ál- j lám méltánytalan kodvezmé- j nyezetíje tűnhet fel. Ez a j helyzet látszat-megbékélést { hoz a cigányságnak az ái- J lamhatalommal, ugyanakkor növeli, kiélezi konfliktusát azzal a magyar társadalom­mal, amely az ötvenes évek­ben szembe kerül az állam- hatalommal. A cigányság a rendszernek hálás, vele lo­jális. S ezzel jobban eltá­volodik a magyar társada­lomtól. E korszakban gyöke­rezik a méltánytalanul ked­vezményezett cigányság má­ig élő tévképzete. Minde­közben a cigányság a poli­tikai hatalomtól nem kapja meg a felemelkedésének va­lóságos lehetőségét. A het­venes évekre befejeződik a cigány férfiak munkába ál­lításának folyamata, ez az út tehát már nem folytat­ható — és kiderül, hogy az elmúlt időszakokban ez volt a cigányság előrelépésének egyetlen forrása, beáll a stagnálás, igen alacsony szin­ten. Az adott előzmények után a cigányság tényleges felemelkedéséhez igen ko­moly tőkebefektetésre len­ne szükség. Ezt a befektetést azonban nemcsak a magyar társadalom, de vele konszen­ztxsíban a politikai hatalom is megtakarítja, s a látszat fenntartása érdekében mani­pulativ propagandához fo­lyamodik: miközben a gaz­daságban a cigányságnak aránytalanul a teherviselő szerep jut, a propaganda ha­szonélvezőként tünteti fel őket. E propaganda nem hatás­talan: a magyar társadalom szívesen hiszi el, hogy a ci­gányság az 6 kárára gyarap­szik.. illetőleg, ha a kedvez­ményezettség dacára mégsem gyarapszik, akkor az csakis tehetetlenségének bizonyíté­ka. E tévképzotek aíkairna- > sak arra, hogy a cigányokat i a nem cigányok ellen han- ( golják. Különösen, ha a tö- ' megkom muníkáció által is ' túlfűtött közvélemény széles ! köreiben elterjedt ar. a né- j zet, miszerint a jelenleg lát- ] ványosan növekvő tenden- | ciájű bűnözésért a cigány- i ság a felelős. Megtörténhet, hogy a ma­gyar sajtóban és könyvki­adásban a cigánysággal kap­csolatban úgyszólván leple­zetlenül fasiszta hangok kap­nak teret, és hogy az efféle megnyilvánulásokat ne kö­vesse törvényes jogorvoslat. Végezetül: kinek a kérdé­se a cigánykérdés? Elsősor­ban természetesen e cigá­nyoké, akik a történelmi kelepce áldozatai és foglyai, akik a normák szerinti élet javaiból kirekesztetten, az előrelépésre esélytelenül áll­nak emberi jogaikban. Nem a gondolkodásmódjukat kell megváltoztatni, hanem a helyzetüket. A cigánykérdés legfőbb akadálya a többségi társadalom részéről tapasz­talható diszkrimináció, az ennek hátterében kitapint­ható előítéletrendszer. Burai Aladjír, a cigány etnikai kisebbség ST.ósT'Aln rületén egyre bizonytalanab­bá és mostohábbá váló, ren­dezetlen viszonyokat létezé­sükkel és javaslataikkal el­lensúlyozzák. Ily módon az utóbbi időben egyre mosto­hábban kezelt ügyekben se­gítségére kíván lenni a Bor­sod megyei önkormányzatok­nak, az Építész Kamara és Szövetség, és más szakmai, vagy társadalmi szerveze­teknek. Az építészeti kollé­gium tagjai elhatározták, hogy rendszeresen, változó helyszínen találkoznak; a legközelebbi ülésüket Sze­rencs városában tartják.” A megalakulásról szóló le. vél május 16-án kelt, az alá­írók : Bodonyi Csaba tokaji fő­építész; Kiss József sárospa­taki főépítész; Horváth Zol­tán Mezőkövesd volt főépí­tésze; Gyarmathi István sá­toraljaújhelyi főépítész; Osz- lányi Miklós volt megyei fő­építész; Olajos Csaba me­gyei főépítész; Kelemen Ist­ván kazincbarcikai főépítész; Golda János Edélény volt főépítésze; Salamin Ferenc Szerencs főépítésze. Bodonyi Csaba, aki a meg- talakült megyei főépítészek kollégiuma létrehozásának kezdeményezője, egyik „szel­lemi atyjá”-nak is tekinthe­tő, a megfogalmazott célki­tűzéseken túl arról is szólt, hogy feladatuknak tekintik az új típusú városfejlesztés­hez segítséget nyújtani. Ilyennek tartják a rugalmas, menedzselési típusú tervezést, amelyet éppen Tokajban próbálnak megvalósítani. Foglalkozni kívánnak az épí­tési tilalom kérdésével is, mert annak gát nélküli fel­oldása veszélyeket rejt. Ép­pen a későbbi városfejlesz­tést veszélyezteti, ezért szük­séges a rendelkezések fino­mítása. Közrendről közbiztonságról a miskolci rádióban Március közepén nevezték ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye új rendőr- főkapitányát. Az eltelt idő­szakról. a közrend és köz- biztonság alakulásáról, a közúti közlekedés helyzeté­ről, a közelgő idegenforgalmi szezon előkészületeiről, a sze­mélyi változásokról, az ál­lampolgárok érdekében cse­lekvő rendőrség megteremté­séről lesz szó a miskolci rá­dió május 27-i. reggel 6 órá­tól 8 óráig tartó adósában. Vendége: dr. Mágyari Sán­dor, Borsod-Abaúj-Zemplén, és dr. Lantos Bálint Heves megye főkapitánya. A témá­val kapcsolatos hallgatói kér­déseket a 45-510-es miskolci telefonszámon várják az adás munkatársai. Egészséges életmód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom