Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-24 / 119. szám
Más lesz az előadó » A Páneurópai Unió Ma- i gyarországi Egyesülete mis- j kolci csoportjának rendezé- j sében ma U órakor hall- l gathatják meg az érdeklődők | a Bölcsész Egyesület MSZB j tér 3. emeleti előadójában a j Nemzetállam. régiók. ki- i sebbsegek című előadást. | Az előzetesen jelzett Kiss I Gy. Csaba helyett Arday j Lajos, a Magyarságkutató j Intézet főmunkatársa ér- j kezik Miskolcra és az IDF j szervezésében 15 órától a Földes Ferenc Gimnáziumban is előadást tart. TM-Sidhi A transzcendentális meditáción alapuló TM-Sidhi tanfolyam indul júniusban Miskolcon. A haladóiknak szóló kurzusról és az alap- tanfolyamokról részletes felvilágosítást kapnak az érdeklődők vasárnap este fél j nyolckor a Miskolc: Esve- j lem iogi épületében. A föld- j szinten, a nsgv folyosón vár- s jélk a szervezők a ielentke- I zőket. "T Régi szokást elevenítettek fel az Avasi Gimnáziumban. ■Egykoron minden iskolának veit saját harangja, amelyek azon kívül, hogy jelezték a tanítási órák kezdetet és végét, a különböző ünnepségek hangulatát is emelték. Az Avasi Gimnáziumban elsőként az idén ballagó negyedikesek tiszteletére szólalt meg a harang. (Szabón Gabriella felvétele) T ff tm Cigányok Európában I. i sanyarú Múlt: kitiltás, kivégzés, ieflilezés Egy „humanista" véleménye: „rút s műiden kínsásra érdemes nép" Az alábbi írást Burai Aladár, a cigány etnikai kisebbség miskolci szószólója juttatta el szerkesztőségünkbe. E hosszú összeállítás — amelynek adatait dr. Mezei Barna, dr. Tauber István, Osztojkán Béla, Puskás Péter és Csalog Zsolt munkájából válogatta össze — a cigányság múltjával, történetével foglalkozik. Megállapításai szerint a mai magyar társadalomban rejiő eles cigányellenességnek történelmi gyökerei vannak. Talán hozzásegít a párbeszédhez, ha megismerjük a múltat. A cigány nép Európában a 15. századbar jelent meg. Szabad belső, nemzetisei autonómián nevelkedett közösségeik szembeállították őket a jobbágyi munkával, a letelepedéssel, a feudális társadalmi hierarchiába való beilleszkedéssel. Rendre születtek ezért a ci- gányüldözö renűdletek. léi?'., 1500.. 1544., 1*48. 1677.; birodalmi gyűlések kitiltják a cigányokat. Mivel a birodalmi határozatoknak nincs hatásuk, íz uralkodók radikális intézkedéseket foganatosítanak a visszatérőkkel szemben. Királyi engedéllyel akasztanak tel minden 16 éven felüli cigányt. A fiatalabbakat nevelőszülőkhöz adják. 1725.: I. Vilmos már nemre való tekintet nélkül végeztet ki minden 18 éven felülit. Ezt a korlátlan, széles jogot biztosító rendeletet újítja meg II. Frigyes is 1748-ban. A skandináv államokból 1662-ben halálbüntetés terhe mellett tiltanak ki min;!en cigányt Francia- országban az orléans-i parlament végzést hoz a végleges és teljes kiirtásukról. Angliában Vili. Henrik próbálja útját állni terjedésüknek: megtiltja a bevándorlásukat. A már ott élőket kitoloccolja, a visszatérőket elrettentő eszközökkel igyekszik visszatartani a sziget- országba lépestől. Csaknem 1800, újfent Anglia földjére lépő cigányt akasztat fel. Skóciában megtűrik őket, de szigorú jogszabályokat léptetnek életbe ellenük 1537-ben. A szembesze- gülőket füllevágással büntetik. Lengyelországban cigány királyok vagy bírák irányítóra alatt engedélyezik az ott-tartez- kodásukat. 1501-ben a központi kormányzat még barátságos velük. Am néhány évtizeddel később a már országos felzúdulásra. a szejm kiüldözésükre és irtásukra irányuló dekrétumot alkot: 1557.. 1565.. 156ö.. valamint 1618-ban. Magyarországon a XVI. században a humanista Oláh Miklós ezt írja róhik: rút és minden kínzásra érdemes nép. I. Lipót 1701-ben törvényen ki-- vül helyezi eket. VI. Károly rendelkezése már a kegyetlenség jegyében születik: német mintára, minden magyarországi cigány fülét levágatni parancsolja. A spanyol uralkodók: I. Károly és Fülöp az üldözésüket. kiirtásukat szorgalmazzák. V. Fülöp ) 745-ben az ösz- szes kóborló cigány akasztását rendeli el. Spanyolországban 1783-ban lehetőséget kapnak a letelepedésre. Ez lehetővé teszi számukra a területekbe (céhekbe) való bekerülést. Hasonló II. Katalin cigánytelepítő intézkedése: több százezer cigány kerül a cári birtokokra, s ezzel valamelyest csökkenni látszik a probléma az orosz birodalomban is. Két irányzat válik általánossá az európai államokban is. Az egyik a cigányság kiirtásával, kitiltásával igyekszik megoldani a helyzetet, a másik a letelepítéssel Am a vándorló, rabszolgasághoz nem szokott, nehezen eNen őrizhető cigánycsapatokra általában hatástalanok az államhatalmak rendelkezései — ig;.' több helyütt elrettentő, kegyetlen eszközökhöz nyúl a kormányzat. A Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időben a Habsburg-birodalom kormányzata föleleveníti a cigányság beilleszkedésének gondolatát: elrendeli az ösz- szeírasukat, s egyúttal fejenként 5 forint fejadót szed tőlük. 1758-ban helytartótanácsi leírat kötelezi a vármegyéket, hogy kényszerítsék a cigányságot állandó lakhelyen élésre. A leírat emberi bánásmódra szólítja fel a hatóságokat, a telepítés eszközéül humánus eljárást javasol. A nem engedelrneskedőket ki kell toloncolni a birodalomból. A telepítések során ezek a szabályok lépnek életbe: tilos használni a cigány elnevezést. Tilalmazzák a koldulást, nem lehet útlevelük. Botütés terhe mellett magyar parasztgu- nyát kell viselniük. A családok nem tarthatnak egymással kapcsolatot. A rokonok sem. Fa Jvanként csupán egy család telepedhet meg. Megszüntetik a cigány vajdák hatáskörét: a családokat a falubírónak rendelik alá. A letelepedést önként vállaló, de a szabályokat megszegő cigány személy tömlöcbe kerüljön. 1761-ben Mária Terézia rendeletéi a cigányságot jobbágysoyba utalják. Elrendeli a cigányság teljes asszimilációját. A német birodalmi törvénykezés mintájára ő is elszakítja a gyermekeket szüleiktől, s kiadja nevelőszülőkhöz. Amelyik cigány szülő ezt tudomásul veszi, fejadó- mentességet kap. II. József botozást rendel mindazoknak a cigányoknak, akiket cigány beszéden kapnak. Nem engedélyezi a cigányok jelenlétét a vásárokon: a kézművesek nem adhatják el portékáikat. A cigányok és a helyi szervek viszonya helyenként és időnként változó volt. Az ellenségeskedéstől a szimpátiáig a lehetőségek széles skáláját ölelte fel. így például Arad vármegye a XVIII. század második felében többször kért fölmentést a helytartótanácsi cigány rendeletek végrehajtása alól, mert mint indokolta: a korábbi rendeleteket megvalósították, a cigányság megtelepedett és azonos körülmények között él az oláh lakossággal. Szeged városa a környékbeli cigányok vajdáját maga nevezte ki, sőt föl is eskette őket. A Mária Terézia által kiadott 1761-es letelepedési rendelet azonban nem érvényesülhetett: néhány vármegye továbbra is tartotta magát korábbi, raját rendeletéihez, statáriális eljárás keretében sorra végezte ki a kézre kerített cigányokat. Tehát az európai társadalmak és a cigányság érintkezésének és együttélésének első korszaka a cigányok európai megjelenésétől a XVIII. századig az egész földrészen a cigányság merev elutasításának a kora volt. (Folytatjuk) v Burai Aladár, a cigány etnikai kisebbség szószólója Az igazgató véleménye a szemétszállítás új díjáról Csak az c! U e emellek ■ Leépítették a létszámot a Privatizációs tervezet készült Drágábban szállítják el a szemetet (is) — címmel jelent meg cikk a Déli Hírlapban május 20-án. Ebben az j írásunkban azt kommentá’- ! tűk. hogy Miskolcon május ■ 15-Uil 25 forint lett a lakos- ■ sági szemétszállítás helyi- j ségenkénti és havonkénti di- < ja. A cikket olvasva» levelet ! küldött nekünk a Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója. A levél így szól: egészében hárítjuk a többletterheket a lakosságra, mint ahogy azt a tisztelt cikkíró leírja. A vállalati privatizáció napirendben van, a vállalat gazdálkodására és átalakulására vonatkozó tervezetünket az illetékeseknek eljuttattuk. A továbbiakban is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy versenyképességünket az elkövetkező ".időszakban tovább fokozzuk es szigorúan vállalkozási alapon készen állunk arra, hogy akár szállítási, akár takarítási, akár egyéb vállalkozási tevékenységeinkkel feladatainknak maradéktalanul eleget tudjunk tenni. Nagy kár, hogy az igazgató úr valóban megszívlelendő érveit nem ismerhette meg a város közgyűlése, s a szemétdíj áremelésének tárgyalásakor sem mi, sem a képviselők nem hallottak arról, hogy a vállalat eddig mit tett a költségek csökkentése érdekében. De továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy jelenleg az önkormányzat képviselőtestülete a különféle kommunális szolgáltatások díjairól tárgyalva csak kényszerpályán mozoghat. Nem foghatott még hozzá a kommunális szolgáltató vállalatok radikális átalakításához, és nincs valódi választási lehetősége, hiszen például a közterület-fenntartó vállalatnak sincs ma Miskolcon megfelelő súlyú vetélytársa, konkurenciája. (kiss) Bőrgyógyászok országos értekezlete Mnit már korábban egy rádiónyilatkozatban is elmondtuk, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat sok más vállalattal ellentétben a rá nehezedő külső terheket csak kis részben érvényesíti áraiban. Tisztában vagyunk a verseny és vállalkozás fontosságával, a konkurencia megjelenésével és felbukkanásával, valamint azzal a ténnyel, hogy ez az árra és a minőségi munkavégzésre is jó hatással van. j Mindent megteszünk annak érdekében, hogy áraink versenyképesek legyenek. Kényszerű létszámleépítést hajtottunk végre két ízben is, ami elérte a vállalat létszámának 10%-át. Mindemellett a hatékonyság fokozása érdekében szigorú racionalizálást hajtottunk végre a vállalat minden területén. A költségek drasztikus csökkentését tűztük ki fő célul a költséggazdálkodási tényezők felülvizsgálata után, majd meghoztuk a szigorú költségcsökkentési intézkedéseket (élő és holtmunka területén), hogy áraink a piachoz igazodva versenyképessé és vállalkozúsképessé váljanak. Másodsorban fokozzuk vállalkozási képességünket, hogy a többletterheket plusz árbevétellel kompenzáljuk. Harmadsorban nyúltunk az áremelés eszközéhez, amivel többletterhe- ink egy kis részét kompenzáljuk csak, és nem teljes j Az Országos Bőr- és Nemi- kórtani Intézet évről évre összehívja a vezető bőrgyógyászokat, bogy a minden-> kor aktuális szakmai kérdésekről véleményt cseréljenek, s közösen foglaljanak állást a következő esztendő tennivalóiról. Az országos értekezletet «mindig más és más városban rendezik meg. Idén Miskolc adott helyet a ran-< gos rendezvénynek. Ma délelőtt, 10 órától Tapolcán, a «Pénzügyminisztérium üdülőjében nyitottói meg a tanácskozást a program szerint Csoba Tamás, a város polgármestere, aiki üdvözölte á miskolciak nevében a megjelenteket. A bőr- és nemikórtani hálózat munkájának négy évtizedét dr. Várkonyi Viktória, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet szervezési és módszertani osztályának vezetője foglalja össze előadásában. Majd dr. Farkasa dy József megyei szakfőorvos és dr. Molnár László, a Semmelweis kórház orvosigazgatója, osztályvezető főorvos tart előadást Borsod- Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város bőrgyógyászati és nemikórtani munkásAicsak, még A mértéktartóan ízléses és átgondolt tévéreklámoknak köszönhetően a nagyközönség, a gazdasági eredményeknek köszönhetően pedig a vállalkozók és pénzügyi szakemberek szemében is aa egyik (ha nem az egyetlen) igazán irigylésre méltó magyar cég a Kontrax Kereskedelmi Részvénytársaság. Kereken 48 órával ezelőtt két újabb részvénytársaságot hozott létre. A két új részvénytársaság a Kontrax Irodatechnika és a Kontrax Telekom, melyek a továbbiakban az „anyarészvénytársaság” irányítása alatt álló holding keretében két Konlrax működnek majd. Ez a vállalatcsoport-forma számos más előny mellett lehetővé teszi, hogy az új — jogelőd nélkül megalakult — részvénytársaságok önállóan funkcionáljanak, ugyanakkor megőrizhessék a Kontrax nem kevés költséggel és energiával kialakított arculatát. A Kontrax Telekom az egyelőre még monopolizált ! hazai távközlési piacon szán- i dékozik sikereket aratni: el- | sősorban helyi, nyilvános telefontársaságokat akarnak létrehozni, mihelyst a törvény lehetővé teszi. ságának múltjáról, jelenéről.' Az országos értekezlet résztvevői befejezésül széles körű vitát rendeznek a dermalo-venealógia jövőjéről, amelyen részt vesz dr. Kis Gyula, az Ország- gyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke is. A vitában szó lesz arról is, hogy az egészségügyi szervezeten belül hol helyezkedik majd el a bőrgyógyászati és nemikórtani szakhálózat, s hang- súlyozottam foglalkoznak a nemi betegségek terjedésével, különös tekintettel az AIDS- xe. Ű)ra autósmozi Szponzorokat keresnek Az SZDSZ gyermeknapja A Szabad Demokraták Szövetsége Miskolci Szervezete május 26-án. vasárnap délelőtt 10 órától az MSZB «tér 2—4. sz. alatti BÁÉV- székházban gyermeknapi programot szervez, melyre minden gyermeket szeretettel vár. Különböző ügyességi és játékos vetélkedőket rendeznek (görkorcsolya, gördeszka (az ezeken indulók sporteszközt hozzanak magukkal), lesz rajzverseny, csokievő verseny, kólaivó verseny kötélhúzás stb. Kérjük azokat. aikik a gyermeknapi programunkat támogatni kívánják. hogy ezt a Tanácsház tér 2. sz. alatt lévő irodánkban vagy a 43-692-as telefonszámon jelezni szíveskedjenek. Minden gyermeknek jó l szórakozást kívánnak a szervezők: A Miskolcért. a gyermekekért alapítvány, a Magiszterek Clubja, a Liberálisok Clubja, a Ford Club. az SZDSZ miskolci szervezete. Az idén harmadik szezonját kezdi meg a Panoráma autósmozi. A tavalyi évben sok panasz merült fel az előadások kapcsán, a környék lakói a hangerő nagy-1 ságát kifogásolták, a látogatók a homályos képet. Az üzemeltetők új kinotechni- kát szereltek fel, megelőzendő az újabb kifogásokat. Az idén már premierfilmeket is vetítenek, ' a helyárakat pedig megpróbálják alacsonyan tartani. Az előadások) este kilenc órakor kezdődnek, a görömbölyi Sárga Csikó fogadó parkolójában. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
