Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-20 / 115. szám

Külföldi munkán tűnt el (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 2. OLDALON) Kérdések a kárpótlásról ® MEKKORA FÖLDTERÜLETET LEHET VISSZAKAPNI £% 0 HOGYAN SZÁMOLJÁK KI AZ ÜZEMEK ÉRTÉKÉT ff • MENNYI JÁR A BELTERÜLETI INGATLAN UTÁN H Motoron­5 •• rs esküvő Rendhagyó esküvőt láthatott a misko ci közönség pénteken délután. A házasulandó fiatal pór oldalkocsis motorkerék­páron érkezett a Rendezvé­nyek Házé elé. 6 '’épet ma­ga a vőlegény vezette. Gor- gycn Tünde és Tokaii Zsolt a boldogító igen után ismét motorra pattant, és ugyan­csak motoros násznép kísére­tében hagyták el a helyszint. Az ifjú férj egyébként a Po­zsonyi utcai Motoros Klub tagja, innen az ötlet... (Szabón Gabriella felvétele) XXIII. ÉVFOLYAM 115. SZÁM j II fi Cl : 5.80 1991. MÁJUS 20., HÉTFŐ j F O ^ IM T A MISKOLCIAK NAPILAPJA Érdemes-e ma beszélni, tájékoztatni a kárpótlási tör­vényről az Alkotmánybíró­ság döntése előtt? Hiszen az Országgyűlés elfogadta ugyan, de kihirdetni addig nem lehet, amig a köztársa­sági elnök kérdéseire vá­laszt nem kap. Előfordul­hat-e, hogy az Alkotmány­bíróság visszaadja újratár- i gyalásra a parlamentnek a ] törvényt? Dt. Kiss György miskolci országgyűlési képviselő úgy véli, hogy- a bíróság előzetes állásfoglalása után ez na­gyon valószínűtlen, még ha egyes részkérdésekben lesz is változtatás, a törvény egésze megmarad. így föl sem me­rült a kérdezőkben, hogy esetleg az ő problémáik, az elvett föld, üzlet, kisüzem, műhely, ház utáni kárpót­lásuk .mégis meghiúsulhat. Kérdezőkben és kérdések­ben nem volt hiány csütör­tökön, a 21. Számú Általá­nos Iskolában, ahol dr. Kiss György tariott előadást a fenti témában. Először is el­ismerte, hogy a kárpótlást a kormány a költségvetésből j finanszírozza. tehát valóban • mindenki, minden adófizető állampolgár viseli annak ter­heit. A kárpótlás nern tör­ténhet — a föld kivételevei — az eredeti vagyontárgy visszaadásával, hiszen azok többsége átalakult, megszűnt, vagy értéke változott (csök­kent, vagy nőtt). Nem lehet- i séges készpénzzel sem kiíi- ‘ zetni, ennyi pénz nem áll a í költségvetés rendelkezésére, így a törvény szerint egy személy egy vagyon­tárgy után maximum 5 i millió forint értékű va- j vagyonjegyben részesülhet : A kárpótlás egyik tárgya tehát a föld, a másik a va­gyonjegy, ami értékpapírnak számít, ezt el lehet adni, de vásárolni Is lehet vele (pél­dául boltot műhelyt, de akár lakást is. ha az önkor­mányzat ad el az illető te­lepülésen). A vagyonjegy, amíg fel nem hásználják, ka­matozik. A földet sem köteles a ré­gi tulajdonos elfogadni, ha kéri, helyette kaphat vagyon­jegyet is. Természetben leg­feljebb ezer aranykorona-értékben lehet földet visszakapni, tehát nem a földterület nagyságát, hanem értékét állapítják meg. Mégis lehet átlagszámot mondani, körül­belül 50 hektár felel meg az ezer aranykorona-értéknek. (Gyengébb föld esetében ez több, jobb minőség esetében kevesebb.) Fontos feltétel, hogyha valaki termőföldet kér vissza, azt köteles meg­művelni. Á visszakapott föl­det ugyan később el lehet adni, de ezután már adót kell fizetni. Jó tudni, hogy ha végül majd kihirdetik a törvényt, s az ezt követően, a 30. na­pon hatályba lép, az igénylőknek 90 nap áll rendelkezésre, hogy igé- j nyűket bejelentsék. Ha ezt elmulasztják, igényük el­évül! A képviselő űr egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kárpótlás. esetében más sza­bályok lesznek érvényben, mint amit a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezései egyébként tartalmaznak az örökléssel kapcsolatban. Ennek értelmében, ha a kárt szenvedett már nem él, csak az a házastárs örököl­het, aki a kár szenvedésekor és a károsult halála idején is házastársa volt az illetőnek. Örökölhetnek az egyeneságú leszármazottak (gyermek, unoka), de az oldalágiak (testvér, egyéb rokon) már nem. Hogyan igazolhatja valaki volt tulajdonát? Természete­sen hivatalos papírokkal, pél­dául még a korabeli ira­tokkal, vagy a földhivata­loktól beszerzett másola­tokkal. Ha ilyen nincs, még élő tanúk igazolhat-1 ják a tulajdont (például egy ! üzem, vagy üzlet korábbi alkalmazottjai). Hogyan lehet kiszámolni egy üzem, egy műhely értékét? Mivel ezt mii már objektíven megálla­pítani nem lehet, az annak idején foglalkoztatottak szá­ma alapján kategorizálták az üzemeket. Más az értéke az egy-két főt, a tíz alatt, a tíz és húsz között, az ötven fő alatt, az ötven és száz fő i között, és végül a száz mun- j kás fölött foglalkoztató üze- j mek esetében. Ez utóbbi a felső határ, tehát bármilyen értéke volt is egy üzemnek, maximum ötmillió forintot kaphat érte a v^lt tulajdo­nos. Hogyan lehet kiszámítani egy belterületi telken álló, volt házingatlan értékét, il­letve a kárpótlás mértékét? Itt három kategóriát állítot­tak fel, s ezeken belül a te­lek nagysága a mérvadó. V fővárosban egy négy­zetméter után 2000 forin­tot, városokban 800 forin­tot, egyéb településeken 500 forintot fizetnek, ha ház is állt a telken. Bel­területi üres telek esetében 200 forintot ér egy négyzet- méter. Csak a legfontosabb kér­désekre tértünk most ki, egyébként jellemző, hogy ahány ügy, ahány kárpótlási igény, annyi megoldás, egye­di eset van. Ezért is fontos tudni, hogy a törvény kihir­detése után minden megye- székhelyen — tehát Miskol­con is — azonnal felállíta­nak kárpótlási hivatalokat, ahol minden kérdésre pon­tos választ kapnak ma jd az érdeklődők. (gróf) €se utcán Ssalteeek s cseM ireieknek Egyre több az idős ember a városban. Már csak a ko­ruk miatt is nehezebben tunnak gondoskodni maguk­ról. mint azelőtt. A különfé­le intézmények egyszerűen képtelenek i á, hogy vala- mcnnyiükkcl törődjenek. A Egészségügyileg lőttek a pisztolyoknak Tehet-e úgy a rendőr, mintha orvos lenne? Nem, nem a legújabb rendőrvicc kezdődik ezzel a kérdéssel. Az ügy ko­moly, annyira, hogy ezúttal a rend őreinek sincs kedvük mosolyogni. Előbb begyűjtették velük az önvédelmi fegyvereket, majd kiderült, hogy mindezt egy törvénysértő belügyminiszteri rendelet alapján tették. Most vissza lehet igényelni a pisz­tolyokat, de az új szabályok sem hozzák könnyű helyzetbe őket. Ha • alaki szeretné visszakapni, amit elvettek tőle, 300 forint illetéket kell lerónia. Ami önmagában egy vicc. Hát nem volt éppen elég bosszúság, hogy pártállami mumus­ként hozták hírbe csak mert pisztolya volt, még akkor is, ha nyugdíjas rendőrként, vagy katonaként jogosult a vise­lésére? Most még fizethet is, ha ismét a sajátjának szeretné tudni, ami az övé... A rendőröknek a felülvizsgálatnál három szempontot ken figyelembe venniük: betöltötte-e az illető a 18. evét, bün­tetlen-e és egészségügyileg alUai:nas-e a fegyverviselésre. Mindezt a napokban hallottuk dr. Lantos Bálint Heves megyei rendőrkapitány sajtótájékoztatóján. Az újságírók persze nem hagyták ki a ziccert, rögtön lecsaptak az utolsó követelményre: vajon hogyan állapítja meg a rendőrség, hogy alkalmassá teszi-e a kérelmezőt az egészségi állapota a fegyverviselésre? Mit mondhatott volna erre a főkapitány? A legkézenfek­miskolci öregek közül sokan töltik az idejüket az utcán, csellcngenek, nem tudnak mihez kezdeni. Mindezt jól tadja két helyi idősek klub­jának a vezetője, Olexa Gyuláné és Burka Józsefné is. Ügy gondollak, valaho­gyan segíteni kell a téblá- boló öregeken. Utcai felderítő-gondozó szolgálat szervezésének lát­tak neki. Az ötlet nem új, hiszen van már ilyen az or­szágban, csakhogy az a fi­atalokkal foglalkozik. Az öregek esetében a miskolci lenne az első. A dolog lé­nyege, hogy a szolgálat em­berei az utcán járva, meg­figyelnék, megpróbálnák fel­deríteni, hogy kik szorulnak segítségre. Ha ezt már tud­ják, megszervezik magát a segítséget is. Akinek arra volna gondja, ételt kaphatna tőlük, pótolhatná a ruháit, segítenének neki a tisztálko­dásban, az ügyei intézésében. Egyszóval átmeneti segítség­re számíthatnának a megél­hetéshez. A szolgálatot magát szin­tén idősek végeznék, akik anyagi ellenszolgáltatást kap­nának a munkájukért, vagy­is öregek gondoskodnának öregekről. Így aki eddig ma­gányosnak, elhagyatottnak érezte magát, a szükségben társakra lelne. Tervezik. hogy 10 férfi és 10 nő részé­re nappali pihenőt alakíta­nának ki. A két klubvezető ugyanis meg van győződve róla, hogy sok az olyan öreg­ember is, aki napközben csak láb alatt van otthon a fiataloknak. Ök itt tölthetnék el az idejük java részét. A szolgálat egyelőre csak terv. Több mint 3 millió fo­rintra lenne szükség a be­indításához. A város idén erre nem tud szánni semeny- nyit, de a szervezők ígéretet kaptak a városházától, hogy ha megkezdi munkáiét a fel­derítő-gondozó szolgálat, egy ingatlannal járulnak hozzá. A pénzt a Népióiéti Minisz­tériumtól szeretnék megkap­ni. már be is adták a pályá­zatukat. Június 15-ig kell a tárcának elbírálnia az igé­nyeket. Olexa Gyuláné, a Déli Hír­lap munkatársának azt is el­mondta. hogy Miskolcon már bejegyezték az úgynevezett Idősek Alapítványát, amely­nek a támogatására szintén számítanak. Ez az alapít­vány, ahogyan azt a neve is elárulja, az időskorúak gon­dozásával kíván foglalkozni. Aki úgy gondolja, hogv ál­dozna erre a célra, ezt -z alapítványnak a Budapest Bank Rt.-nél kezelt 271- 993898834/226-os számú szám­láján teheti meg. B. A. Hárommillió telefon 2000-re vőbb választ adta: — Sehogy. Nem vagyunk mi orvosok. Hanem arra kérjük az illetet, hozzon igazolást az orvostól, hogy egészségügyi­leg alkalmas fegyvert viselni. Ezé*' után kíváncsi lennék az orvosok ábrázatára, ami­kor az első ilyen ügyfél jön az igazolásért. Nincs mese, vizsgálni kell. Nem tehetnek úgy, mintha nem lennének orvosok. De vajon milyen módszerrel derítik ki, hogy egész­ségügyileg felfegyverezíiető-e a paciensük? Megnézik, re­meg-e a keze? Nem rogyadozik-e a térde? Nem csuk!ik-e el a hangja, nem jelennek-e meg veszélyes, izgatott kis tüzek a tekintetében, ha azt a szót hallja: pisztoly __S vajon lesz-e orvos e hazában, aki kiadja a hivatalos iga­zolást, még akkor is, ha közben mérget venne rá, hogy egészségügyileg alkalmas embert juttat fegyverhez. Ha én orvos lennék, nem volna több nyugodt éjszakám, miután az első ilyen papírt khullani a kezemből. Rettegnék, izzadtan riadnék fel álmomból: nem kezd-e vad lődözésbe az emberem, nem irtja-e ki a fél házat? Minden igazolás­ra azt imám: alkalmatlan! Lehet, hogy a szabályozásnak eleve ez volt a célja. Márpedig, ha ez igaz, akkor Magyar- országon egyelőre lőttek a pisztolyoknak. (bujdos) A sereghajtók közé tarto­zunk Európában a 100 főre jutó telefonellátottságban an­nak ellenére, hogy az utób­bi években sorra-rendre épülnek új telefonközpontok. Borsodban javult ugyan a helyzet, az új miskolci köz­pont átadása óta, s egyre több település kapcsolódik be a távhívásrendszerbe is, mégis egyes körzetekben, fő­leg Abaúj és a Bodrogköz egyes területein változatlan gondot jelent még a megye- székhely felhívása is. A Magyar Távközlési Vál­lalat ebben az évben nagy fejlesztési programot indít el, a tervek szerint 2000-ben már 3 millió telefonállomás működik majd az országban. Erre az évre 108 ezer új ál­lomást ígér a vállalat, s na­gyon fontos az úgynevezett faluprogram beindítása. Ez azt jelenti, hogy minden te­lepülésen elhelyeznek egy visszahívható nyilvános ké­szülékei. Miskolcon és a nagyobb városokban is tervezik „van­dálbiztos” készülékek felsze­relését, ezeket sem tönkre­tenni. sem kifosztani nem le­het. Itt is szó van vissza­hívható nyilvános állomások létesítéséről. Mindezt a táv-i közlési vállalat sajtótájé­koztatóján közölték május 17-én, a távközlési világnap alkalmából. Megtudtuk azt is. hogy Budapesten, a vár­ban, hamarosan megnyílik á Telefónia Múzeum.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom