Déli Hírlap, 1991. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-03 / 101. szám

Utcaneveket sodor a történelem szele CsehovM Csákány, Csajkovszkijból Csille ? Több mint 100 oldalas anyagot tett le Csoba Tamás pol­gármester asztalára a tavaly március óta működött, úgyne­vezett várostörténeti bizottság a napokban. E vaskos doku­mentumban javaslatot tesznek rá, hogy hol, és milyen utca­neveknek kellene megváltozniuk, hol és milyen emléktáb­lákat, emlékműveket szüntessen meg az önkormányzat. Ingoványos talajon jártak a szakértők, hiszen mindenek­előtt a „történelmileg és politikailag nem indokolt, vagy időszerűtlen” utcák neveinek megváltoztatásáról kellett ja­vaslatot készíteniük. S ki az, aki ma egy ilyen ügyben csal­hatatlanul mondhat ítéletet? Hiszen még éppen csak elkez­dődött a történelem átértékelése, de korántsem lehetünk biztosak benne, hogy kik is lesznek azok az „időszerűtle­nek”, „indokolatlanok”, akik kiperegnek a rostán, akiknek a neve örök feledésbe merül... Ezek után nem teljesen ta­nulság nélkül való, hogy e nagy történelem-átírósdiban a bizottság kiknek előlegez­te meg az örök halhatatlan­ságot, illetve kikről gondol­ta úgy, eljárt felettük az idő, „leszerepeltek”? Milyen régi (utca)nevek értek meg rá, hogy elsodorja őket a tör­ténelem szele a miskolci fa­lakról? A Prieszolból Major, a Korvin Ottóból Szentpáli István, a Kilián Györgyből Serház, a Szamuely Tibor­ból Csengey Gusztáv, a Sztahanovból Glanzer Miksa, a Clara Zetkínból Virág, a Kun Bélából Soltész Nagy Kálmán utca lenne. A Di­mitrov tér Szent Imre, a Marx tér Üjgyőri jőtér, a Lenin tér pedig Ógyár tér nevet kapna az új kereszt- ségben. Mondjuk azért ide kívánkozik az a kérdés, hogy ha Marx nevét német váro­sokban nem találják szé- gyellnivalónak, nekünk mi­ért kellene pironkodnunk miatta? $ RÁKOSI „HAZAÁRULÓJA” IGEN, HORTHYÉ NEM*„ Vitathatatlanul valói® igényt igyekeznek kielégíte­ni a várostörténeti bizottság tagjai, amikor úgymond de- politizálnák a miskolci ut­caneveket. Csakhát a javas­lataik között például az is szerepel, hogy nevezzzenek el egy utcát Viszneki József­ről és Viszneki Lászlóról, akik a Kákosi-rendszer ál­dozatai lettek. Kémkedés és hazaárulás vádjával végez­ték ki őket 1950. decembe­rében. Megértjük a szándé­kot, hogy a mártíroknak va­lamilyen módon emlékeket kell állítani. De ha hinni le­het a történelemkönyveknek, 1942-ben szintén hazaárulás vádjával ítélték halálra Schönherz Zoltánt, akinek az utcanévtábláját viszont le­szereltetnék Miskolcon. Ugyanerre a sorsra jutna Ságvári Endre, akit 1944-ben csendőrnyomozók gyilkoltak meg, vagy Fürst Sándor, akit 1932-ben végeztek ki, bár olyan, nemzetközileg is is­mert művészek tiltakoztak perbe fogása ellen, mint pél­dául Thomas Mann, Brecht, Román Rolland, vagy H. G. Wells. Mindezt nem kívánjuk kommentálni, hiszen a dön­tés még nem született meg, ez csupán javaslat. Mint ahogy még csak javaslat — méghozzá furcsa javaslat — az is, hogy Perecesen a c sehovböl Csákány, Csaj­kovszkijból pedig Csille ut­ca lenne. Vajon mit véthe­tett szegény Anton Pavlovics, hogy az új rendszerben szé­gyenkezniük kellene a róla elnevezett utcában élőknek e jeles drámaíró neve miatt? Vajon mennyivel dagad majd büszkébben a keblük, ami­kor a helyi bányászhagyo­mányokhoz kétséget kizáró­an jobban illeszkedő Csá­kány utcanévtáblát szerelik fel házaikra. • „BARÁTI” GESZTUS, VOLOGDÁNAK S ha már politikamente­sebb vizekre eveztünk, nem állhatjuk meg szó nélkül, hogy a Vologda utca is más nevet kapna, a Zsedényi Bé­láét. A névváltozást valószí­nűleg kedves, baráti gesz­tusként értékelik majd a vologdaiak, akik — ha min­den igaz —, még mindig Miskolc testvérvárosában él­nek. Legalábbis e testvér­város-kapcsolat megszünte­tését hivatalosan még senki sem jelentette be. Városrészek is kapnának nevet. Az Eszak-Kiliánból Előhegyi, a Dél-Kiliánból Kenderföldi, a Tanácsköz­társaságból pedig Gordon vá­rosrész lenne. Ha elfogadnák a miskolci képviselők a várostörténeti bizottság javaslatát, akkor az utcaelnevező táblák és emléktáblák közül leszerel­nék egyebek között Bak Dé- nesét, Chlepkó Edéét, Kili­án Györgyét, Korvin Ottóét, Krausz Györgyét, Kun Bé­láét, Leninét, Martos Flórá­ét, Rudas Lászlóét, Szabó Lajos ezredesét, Szamuely Tiborét, a Vologda városré- ' szét, Zalka Mátéét, a KMP megalakulását megörökítő táblát és a megyei direktó­rium tábláját. • EMLÉKMŰBŐL EMLÉK MARAD Emlékművek is megszűn­nének, így például a Bartók téren levő, vagy a perecesi orosz hősi emlékmű, már ha az utóbbit a perecesiek is kérnék. Nem várna jobb sors a Királyasztalon levő munkásmozgalmi emlékműre sem, amelynek a bizottság szerint, még építési engedé­lye sem volt. A Dózsa György utcán levő MOKAN-Komité domborművét is megszüntet­nék, ami már csak azért is nehezen érthető, hiszen a komité újraértékelését szin­tén nem végezték el a tör­ténészek, s mindaddig, amíg ezt nem teszik meg, jó okunk van lelté telezni, hogy annak idején ez egy ered­ményesen működő, fegyve­res ellenállócsoport volt eb­ben a városban. De hogy folytassuk a sort, a Szikra mozival szemben levő ’56-os ellenforradalom magyar- szovjet hősi halottjai em­lékművet is elbontanák. A bizottság pedig javasolja, hogy 1956 miskolci mártír­áldozatainak rövid időn be­Miökolc Megyei Jogú Vá­ros közgyűlése az 1991. áp­rilis 19-én tartott ülésén megalkotta 5/1991 számú rendeletét a kiemelt üdülő- területek meghatározásáról és az üdülőhelyi díjak meg­állapításáról. A rendelet kihirdetése napján hatályba lépett lül állítsanak egy méltó em­lékművet. A megszűnő szov­jet hősi emlékművek a ka­tonai temetőben, egy helyen találnának végleges helyük­re. Ügy tudjuk, hogy az ille­tékes bizottságok is véle­ményt mondanak az anyag­ról, és ezután — várhatóan júniusban — döntene erről a kérdésről a közgyűlés. , /1 (bujdos) Ami nem sért, várhat 'Az utca-átkereszte­lésekről nyilatkozott lapunknak Csoba Ta­más, polgármester úr. — Meglehetősen sok változásra tett javas­latot a várostörténeti bizottság. Ügy látom, a módosításokat csak több lépcsőben old­hatjuk meg. Ennek az igazi oka a város gaz­dasági helyzete. Meg kell néznünk, hogy pontosan mibe is ke­rül egyetlen utca átke­resztelése, az új táb­lák elkészíttetése, s ebből már kiszámol­hatnánk a tényleges költségeket. Azt tar­tom valószínűnek, hogy legalább két cso­portra osztjuk a vál­toztatni valókat. Még az idén megváltoztat­hatnánk azoknak az utcáknak a. neveit, amelyeknél ez a gyor­saság valóban indo­kolt. Ami viszont nem sérti annyira a mis­kolciakat, és egy picit halasztható még, az egyelőre váratna ma­gára. Jó lenne a vál­tozást összekapcsolni azzal, hogy megjele­nésükben egységessé tegyük a borsodi me­gyeszékhely utcanév­tábláit. Az erre vo­natkozó javaslatokat természetesen egyez­tetni kívánjuk a szak­emberekkel, így pél­dául a városszépítő egyesület képviselőivel, és zsűriztetnénk is a táblákat. (b. a.) Közlemény A* Eszak-ma-yarorszüsr! De­mokratikus Ifjúsági Szövetség értesíti és meghívja a megyé­ben működő ifjúsági szervere-' tek képviselőit az 1991. május 3-án, 13 órától Miskolc, MSZB- tér 1, sz. (volt MSZMP-székház épülete) XII. szinti tanácster­mében tartandó megbeszélésre, amelyen sor kerül az 1991, évi nyári kedyezményes táborozási lehetőségek ismertetésére és el­osztására. Megtekinthető — ügyfél-: fogadási időben — a polgár-, mesteri hivatal ügyfélszol­gálati irodájában (Petőfi u. 1—3. sz.), valamint az ön­kormányzati irodában (Ta­nácsház tér 8. sz.). Polgármesteri hivataLj Vj rendelet az üdülőhelyi díjakról Reményi Ede Alapítvány Mecénások kerestetnek A Borsodi Zenei Társaság íelhívása f5 1990. november 28-án mec- | alakult Miskolcon a Borsodi Zenei Társaság. Jelenleg 40 tagja van, zömmel muzsikusok és zenebarátok. A társaság cél­jai között szerepel a megye zenei életének összefogása, fel­lendítése, színesítése oly mó­don, hogy miskolci zeneművé­szek a helyi erőkkel közös koncertet adjanak a megye nagyvárosaiban, vagy akár ki­sebb településeken is, ahol er­re igény mutatkozik. Szándékunkban áll min­den zenei kezdeményezés támogatása az oktatástól a versenyeken keresztül kül­földi fellépésekig. Céljain­kat, feladatainkat alapsza­bályban és munkatervben rögzítettük Terveink megvalósítására szeretnénk létrehozni a Re­ményi Ede Zenei Alapít­ványi. Az alapítványba vár­juk minden zenebarát segít­ségét (gyárak, üzemek, vál­lalatok, kft.-k, magánszemé­lyek részéről), akik Miskolc és Borsod-Abaú.j-Zemplén megye zenei életéért áldo­zatokra hajlandók. Támogatási szándékukat kérjük jelezzék a Borsodi Zenei Társaság székhelyé­nek címére: 3525 Miskolc, Palóczy u. 4. sz. Az alapít­ványt tevők jelöljék meg, hogy 1991-ben milyen ösz- szeggel kívánnak hozzájá­rulni a Reményi Ede Zenei Alapítványhoz, és képvisel­tetik-e magukat a kuratóri­Pillantás a Szinva-hídról Patakra A Pataki Diákok Baráti Társaságának miskolci cso­portja ma délután 5 órakor tartja összejövetelét a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházában. (Kossuth utca 17.) A Sáros­pataki Református Kollégi­um előadás-sorozatban, dr. Űjszászy László főorvos tart előadást, Pillantás a Szinva- hídról Patakra címmel. Az előadást baráti beszélgetés követi a kollégium helyzeté­ről, munkájáról. intézeti ágazatainak fejlesztéséről. Minden érdeklődőt szeretet­tel hívnak és várnak az ösz- szejövetelre. A Palotaszállóban Divatbemutató és divatbál (Kerényi László felvételei) Áz idén első alkalommal végeznek hall­gatók a Magyar Divatintézet miskolci Ma­nöken- és Fotómodellképző Tagozatán. A képzés tavaly novemberben indult. A pá­lya iránt kedvet érző fiatal lányokat elő­zetes válogatás után iskolázták be. Ezen a héten elérkezett az első igazi megméretés ideje. Szombaton és vasárnap a Palota­szállóban rendezik azt a divatbemutatót és divatbált, amelyen a szépséges fotómoaell- jelöltek számot adhatnak tudásukról. A lámpaláz természetesen itt sem hiányzák, éppen ennek legyőzése jelenti a legna­gyobb feladatot. Ha sikerül, a jövő még sok örömet tartogathat. A divatbemutatóra és a bálra jegyek a megyei közművelődési és módszertani köz­pontban válthatók. A szépségre fogékony, érdeklődőket szeretettel, várják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom