Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-16 / 87. szám
Beíratások A MISKOLCIAK NAPILAPJA Honnan ölt özünk mostanában? ff.) le ronavos cici... A turkálók karrierje A Isarnat áruháza Nézem orvos barátomon a fehér köpenyt: szép, divatos fazonú darab, a felső zsebén egy akkurátusán hímzett német név. Feláll, mutatja, hogy a nadrágja — ha nem is a fekete-erdői klinika szereplőinek valamelyikén — a beleírt név tanúsága szerint szintén a néhai NSZK-ban szolgált valakit. Elnevetjük magunkat, hiszen épp az előbb vitattuk meg, hogy ami rajtam van, az mr^ „turkálóból” származik, azaz svájci használt holmi. Élet, élet, te rongyos élet... • MAR NEM PASSZIÓ... Az 1991—92-es tanévben tankötelessé váló első osztályos gyerekek beíratása Miskolcon április 25-én, reggel 8-tól este 6-ig és április 26- án, délután 2-től este 6-ig lesz. Azok a kisgyerekek tankötelesek, akik május 31- ig betöltik a 6. életévüket. A szülő beleegyezésével és az óvoda javaslatára iskolába mehet az is, aki június 1. és szeptember 30. között lesz 6 éves, és elég fejlett, sőt indokolt esetben, a szülő kérelmére felveszik azt a gyereket is, alki október 1. és december 31. között tölti be lebontás után otthon, többszáz darab eladhatatlan zakónak örülhetett... # NEM rs TITKOLTAK A bizományi áruház üzlet- politikáját régen, nem is burkoltan úgy kezelték, hogy egyfajta szociálpolitikai szelepként működtek az üzleRuhaleltár Az Újpesti Családsegítő Központ adatai szerint a létminimum szintjén élők esetében az úgynevezett „tárgyi világ” — azaz mindaz, amivel a vizsgált család, vagy egyén ingóságként rendelkezik — úgy oszlik meg, hogy j'érfi esetében 33, nő esetében 46 ruhadarab tartozik ebbe a körbe. Az úgynevezett tárgyakra a teljes fogyasztás 23,9 százalékát fordítják a létminimum szintjén. De még ennek a 25,9 százaléknak is csak töredéké juthat ruházkodásra. Így azután nem nehéz kikalkulálni, hogy miért csökken a ruházati boltok forgalma ... I Szó sincs nosztalgiáról, a „régi szép idők” felemlegetéséről, mikor vegyes érzelmekkel ugyan, de mégis érdeklődve figyeljük a második piac kialakulását, a hivatalos, állami kereskedelem mellett a magán-, sőt a termelői árusítás térhódítását. Itt van például a tej és tejtermékek esete. Hajdan 50 literes edényekből mérték ki a boltokban, csarnokokban a „kannás” tejet. A legnagyobb nyári melegben sem fordult elő (vagy legalábbis nagyon ritkán), hogy a kimért tej járványt, egészségügyi problémát okozott volna. Most, amikor „tejben-vajban fürdik az ország”, amikor eladatlan sajt- és vajhegyek mennek tönkre a raktárakban (s- közben úfjra és-- újna emetfk az árakat), egyre gyakrabban találkozunk piacon, magánkereskedésben. házaknál a termelői tejárusokkal. Hozzászoktunk a pasztö- rizált zacskóstej fogyasztásaihoz. ahhoz, hogy ha nem is volt ennek mindig kifogástalan a minősége (néha elég vizesnek tűnt, máskor nem volt túl kellemes a sa- vany kás és műanyagszag keveredése, s bizony a szavatossági idő is kérdéses volt, gyakran találkoztunk „holnap gyártott” tejjel), és a boltokban sem mindig a szabványnak megfelelően tárolták. letörölték, olvashatatlanná tették a dátumot, s nyáridőben bizony néha összement, mégis nyugodtan fogyasztottuk. Aki úgy szereti, akár nyersen, forralás nélkül is. Amikor először megnyíltak az első „turkálók” — azaz aki nem tudná: azon kis üzletek, ahol bálákban Magyarországra érkező használt nyugati ruhaneműt lehet kilóra vásárolni — szégyenlősen a falvakba húzódtak. s csak azután vették be a nagyvárosokat. Amíg nem voltak, addig használt ruhaneműhöz jobbára csak a bizományiban lehetett hozzájutni, nem számítva azokat az alkalmakat, amikor - „amcsi” csomagból vehettünk hol itt, hol ott. De az az igazság, hogy néhány évvel ezelőtt amolyan jópofa dolog volt a legtöbb magyar állampolgár számára „krturkálni” valami olcsó cuccot, ma pedig kény- szerűség- Nagyjából onnan lehet számítani a turkálók igazi karrierjét, amikor néhány éwefl ezelőtt első mérteiben a gyér mekriíh ák árát emelték meg tetemesen. # ROMÁN CTPÖ. TOROK BÓVLI I-gaz az a mondás, hogy minden kereslet megteremti a maga kínálatát: ahogy süllyedni kezdett az életszínvonalunk, úgy indult meg az olcsó ruhanemű forgalmazása, több forrásra támaszkodva. Az egy ik hagyományos forrás a lengyel és más, szocialista idegenforgalom volt. Ennek rna csökken a jelentősége, mert kevésbé bírják a versenyt a török áruval. Elsősorban azért, mert a török áru divatosabb, tetszetősebb. Van azért néhány speciális ciks, amiben hagyományosan erősek a volt szociUiista országok Zsarnai piaci pozíciói: a román börcipők a lengyel zoknik, gyerekcipők és a már ott is hamisított, álmárkás trikók, sportnadrágok, farmerek még eladhatóak. A török áru persze más. igazi divatos bóvli, mert a török minőségi áru nem jut el a piacokra. Egy részük inkább elkel kézen-közön, néhány példányt a jobb cipőkből, kabátokból a butikokban láthatunk. A rongyosboltok, a turkálók mellesleg megmaradtak a magánvállalkozók üzletének. Nem kockázatmentes bolt ez egyébként. Akadt olyan kiSKereskedő, aki báFőkapitányi /ogadónap Fogadónapot tart megyénk I nemrég beiktatott főkapitánya, dr. Magyart Sándor, j valamint közrendvédelmi ne- j lyettese. Forgács László. A két vezető egy jó hónap múlva, május 14-én, délután 1-től várja majd az érdeklődőket, panaszosokat a Zsolcai kapu főkapitánysági épületben a fogadónapra előzetesen, írásban keli jeientkezni, és kérik, hogy amennyiben az égvén érdekeit nem sérti, tüntessék fel a nevet, telefonszámot, a lakáscímet és a témát. ünnepeljük együtt május elsejét! A Szakmai Szakszervezetek Szövetségét alkotó szakszervezetek íeiivják Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város polgárait, munkavállalóit: köszöntsük együtt a 101. május elsejét. A hagyományokhoz híven, a csanyiki Majális-park legyen a közös ünnep szinheiye, legyen ez a nap a munkavállalók és a sorsukért felelősséget érzők találkozója. A majálissal egy időben a szakszervezetek megyei székházában is egész napos kulturális és egyéb rendezvényekkel készülnek a területi szakszervezetek, mely a kikapcsolódás mellett alkalmat teremt a közös gondolkodásra és számvetésre is. A felhívást, a közös ünneplést támogatják, a megyei érdekegyeztető fórum tagjai, a B.-A.-Z. Megyei és Miskolc Városi Munkástanácsok Szövetsége, a Független Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Koordinációs Fóruma, a B.-A.-Z. Megyei Autonóm Szakszervezetek, a B.-A.-Z. Megyei Szolidaritási Szakszervezetek, a Munkásszövetség. Legyen ez a nap a munkavállalók szervezetei összefogásának, együttes fellépésének kifejezője, a munkásszolidaritás ünnepe. A Szakmai Szakszervezetek Szövetsége De vajon ezek a házi tejek úgy vannak kezelve, olyan egészséges állatoktól fejték le, hogy bátran illatjuk, esetleg kisgyermeknek is adhatunk belőle? Erről érdeklődtünk a városi közegészségügyi szolgálat orvosától, ár. Juhász Hajnalkától, aki elmondta, hogy a kiskereskedői, termelői tej- árusitásnak is megvannak a szigorú közegészségügyi, járványügyi előírásai. — A termelőnek először is állatorvosi igazolással kell rendelkeznie, hogy az állattartás, a tejkezelés megfelel az előírtaknak. Az állomány fertőzésmentes, az istálló alkalmas a tartásra, s van lehetőség a lefejt tej 3 órán belüli lehűtésére. Az árusnak is, akár kereskedő, akár termelő, egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie, tehát ő sem lehet egy esetleges fertőzés okozója. — Az is előírás, hogy túl nagy távolságra nem szaHa betartják az előírásokat BmfF€sn ihatjjuk I közegészségügyi szolgálat a kimért tejről bad szállítani a tejet, éd olyan körülmények keltenie, hogy útközben se melegedjen föl 10 főét fölé; mire megérkezik az árusítás helyére. Biztosítani kell a folyamatos hűtést az üzletben is. Higiéniai előírások vannak az edények tisztaságát illetően is. tehát módot kell teremteni a kannák, edények mosogatására; — Van egy úgynevezett nyerstejszabvány, a meghatározott. alacsony csiraszám esetén az így árult tej semmivel sem veszélyesebb az egészségre, mint a te j üzemi, pasztőrözött tejek. Természetesen a nyári meleg be- köszöntével tanácsos forral- tan fagyasztani, de ez vonatkozik minden tejfajtára. A tej egyébként — a közhiedelemmel ellentétben —• nem igazán veszélyes élelmiszer, rendes kezelés mellett nem okozhat problémát. ■ ■ Kérdésünkre dr. Juhász Hajnalka elmondta még, hogy a közegészségügyi szolgálat a helyszínen is gyakran ellenőrzi a szabályok betartását, de bejelentésre is kimennek, ha gyanú ébred a tej minőségét, higiénikus tárolását illetően valakiben. Természetesen előfordulhat, hogy valaki illegálisan, tehát engedély, ellenőrzés nélkül árul, tanácsos hát megbízható, ismert helyen vásárolni. Manapság, amikor minden forintnak helye van, nem közömbös, mennyit fizetünk egy liter tejért. De egy-két forintért nem érdemes kockáztatni egy enyhe fertőzést sem. Az engedéllyel árult, kimért termelői tejet viszont bátran fogyaszthatjuk ezután is. G. L. ARA: 5.80 POR iWT a 6. életévét. Ez esetben a nevelési tanácsadó ad szak- véleményt. A beiratáshoz a szülő személyi igazolványa, a gyermek anyakönyvi kivonata és az esetleges szak- vélemény kell. Az iskola- választás szabad, de a körzetileg illetékes iskoláknál a gyermek távozását be kell jelenteni. XXttl. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1991. ÁPRILIS 16., KEDD ajc A turkálás, az olcsó ruhák vadászata ma már nem érdekesség. passzió, hanem sokak számára létszükséglet. (Szabón felvétele)tek. Aki aura szorult rá, el-', adhatott, aki olcsón akart venni, vehetett. Ma azonban a bizományi áruház is olyan üzlet, mint a többi: aaaiz a. piacról kell megélnie, szói sincs semmiféle szociálpaditi-» káról. A miskolci áruházban úgy tapasztalják: tőlük jobb minőséget várnak a vevők, mint a piacon. Ezért nem vesznek át sok mindent, amit eladásra kínálnak az átvevőheiyeken. Rengeteg ebből a konfliktusuk.- Foglalkoztak eleinte itt is bálás „turkálós” holmival, de túl sok volt a minőségi gond, és nagy a lutri. Vajon hogyan hat mindaz, amit eddig leírtunk a ruházati kereskedelemre, a butikokra, az áruházakra, üzletekre? Egyszerűen tudomásul vesziK a csökkenő bevételt, vagy történik valami más is? (Folytatjuk) (k—ó)
