Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-13 / 85. szám

Egy úi, reitMödc qajdasag körvonalai A szegénység is lehet ü A Miskolci Családsegítő Központ ingyenes szolgálta­tásaival várja az átmeneti­leg nehéz helyzetbe került családokat, illetve személye­ket a Budai József u. 4. szám alatt. Hétköznap 9—17 óráig életvezetési tanácsadás: ked­den 9—13 óráig, illetve pén­teken 15—17 óráig pszicho­lógiai tanácsadás: pénteken 8—10 óráig jogi tanácsadás. Keresse meg bizalommal a szolgálatot! Telefon: 62-805 A MJSiKO LGJ A»K NAPILAPJA. XXIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1991. ÁPRILIS 13., SZOMBAT VJL U ! ARA: 5.80 FORIHT Betörés egyenes adásban (BŰNÜGYI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) Rászorulóknak Ab albérlet megnyomorít Török pulóver, bécsi kávé • IHs batafc és nagy halak Fészekrakók a földön Kifeküdtek a fiatalok Hát persze, hogy kifeküd­tek. Hozták a hálózsákjaikat és leterítették a földre a polgármesteri hivatal Pető­fi utcai épületének bejáratá­nál. A költségvetés tárgya­lására igyekvő városatyák óvatosan kerülgették a lá­baiknál heverő fiatalokat. Nyilván megfordult a fe­jükben: ezzel az erővel bár­ki odafekhetne, hiszen Mis­kolc idei költségvetése sen­kinek sem ígér jót. Még a fiataloknak sem. De hát ők éppen ezért feküdtek oda, A fiatalok első lakáshoz jutásának támogatására hat­vanmillió forint szerepelt a tervezetben. Ennél még Kádár is többet adott! — 'hirdette volna a fekvős de­monstrációt szervező ÁR­TALOM miskolci kulturá­lis egyesület transzparense, már ha lett volna náluk ilyen. (Egy másik egyesület­tel közösen láttak a szerve­zéshez. a tacepaók állítólag azoknál maradtak, akik vé­gül nem jöttek el. így az újságíróknak a feliratokat külön papíron nyújtották át. A már idézetten kívül olyasmit is olvasni lehetett ezek között, mint. például: A mongolok jurtát kapnak állampolgári jogon! Az al­bérlet megnyomorít! Azon­nal bérlakást a gyermekü­ket egyedül nevelőknek! Minimum 400 ezer forintot az első lakáshoz jutóknak!) Egyszóval: a fészekrakók- nak ebben a városban sincs könnyű helyzetük, s erre a demonstrációval sikeresen felhívták a figyelmet. Az ügynek folytatása követke­zik: hétfőn délután tárgyal­nak a hálózsákom tiltakozók Cső bo Tamással. Miskolc polgármesterével. A fiatalok egyébként — akik között egy karonülő gyermek is volt — nem sokai a de­monstráció kezdete után be­fejezték az akciót. Szeren­cséjük, hogy nem várták meg a közgyűlés befejezé­sét, mert ha maradnak, alig­hanem alaposan felfáznak. Jól sikerült az első ne­gyedév — összegezte három hónap tapasztalatait Szőcs Elemér, a lyukói bánya­üzem üzemvezető főmérnö­ke és mint mondta, ezt nemcsak a széntermelési eredmények igazolják. A három nagy lelj esi ta)5 • nyű föld alatti munkahelyről, a frontfejtésekről megköze­lítőleg 360 ezer tonna sze­net küldtek a felszínre, eb­ből mintegy 60 ezer tonna jutott a lakosságnak. A lyu­kói szén iránt továbbra sem csökken a kereslet. A többit drótkötélpályán ,3 berentei Központi Szénosztályozóra továbbították. Ennek egy ré­A költségvetést tárgyaló ülés reggel nyolctól délután ha­tig tartott... (Beszámolónk a 2. oldalon.) sze ismét lakossághoz Ikerül, más részét pedig a hőerő­mű használja . fel. amelynek közvetlenül, tehergépko­csikkal is szállítottak több. mint 30 ezer tonnát. Sikerült a termelést gaz­daságossá tenni. Az anyag- beszerzéssel kapcsolatos ne­hézségeket — közté a pénz­hiányt is — a mérnökök öt- ietességével, a még felhasz­nálható anyagok újrahasz­nosításával igyekeznek (úgy tűnik, sikeresen) áthidalni. Ezzel a termelés biztonsá­gát Is szolgálták, dé jelen­tős költségmegtakarítást is elértek. Ez a magyarázata a Két nappal hamarabb« fogy el a koszipénz egy há­zaspár plusz két gyerek tí­pusú családban márciusban, mint az előző hónapban — derül ki az Újpesti Család- segítő Központ adataiból. Mindez abból következik, hogy számításaik szerint a márciusi létminimum 8953 forint lett, ami majd’ 4 szá­zalékkal több, mint a feb­ruári. Mivel a mi romái bér legújabban meghatározott összege 7000 forint — ebből az adólevonás után 6260 fo­rint marad — nyilvánvaló az is, hogy a minimálbér -nem elég a létminimumra sem. Persze, a számításokon lehet vitatkozni, hiszen szá­mos módszer, adatbázis és eredmény létezik, az azon­ban bizonyos, hogy a csalá­dok egyre jelentősebb része kerül az akárhogyan meg­húzott létminimumhatár alá. Vajon mégis hogyan lehet­séges az, hogy a családok ugyancsak jelentős része, ha rettenetes erőfeszítések árán is, de valahogy a víz felett marad ... • TALPON MARADNAK Aki ismeri egy átlag ma­gyar család életét, megis­merkedhet a különféle „sze­génységi technikákkal”. Nemrég lapunkban is meg­jelent egy sorozat, ahol ar­ról olvashatunk: hogyan kedvező gazdasági eredmé­nyeknek. Nem csökkentették az új munkahelyek előkészítésé­nek ütemét, az élővé ,j ást. Ennek eredménye, hogy gyakorlatilag már készen állnak azok a munkahelyek, amelyekre a három front­fejtést áttelepítik. De már dolgoznak azoknak az előké­szítésén is. amelyekre jövő évben lesz szükség. A második negyedévben is legfontosabb feladatnak tekintik a műszaki feltéte­lek biztosítását, s a tervek szerint naponta mintegy 800 tonna szenet tudnak majd adni lakossági ■ ellátás­ra. A meg* lévőt is hassnosíiga Lyukó Hatvanezer tonna lakossági szén fest ma egy átlagcsalád- háztartási naplója, miből marad talpon a családi gaz­daság. Mi nem akarjuk most újra ezt a körképét kiegészíteni, > csak egy részének igencsak ^figyelemre méltó vonatkozá­saira rámutatni. Jelesül ar­ra, hogy a szegénység létre­hozta a maga kereskedel­mét, keresletét és gazdasá­gát. ,S ez a gazdaság, keres­kedelem valóságos nemzet- gazdasági ággá kezdi kinőni magát, amit egy élelmes üz­letasszony így fogalmazott meg: a szegénység hatalmas üzlet annak, aki tudja, ho­gyan kell belőle megélni, s vannak, akik tudják. • EZ VAN? Azzal ugyanis nem számol­nak a különféle létminimum- statisztikák, hogy hányféle módon lehet a hivatalos ke­reskedelmi árnál olcsóbban hozzájutni sokmindenhez. Nemrég arról is írtunk la­punkban, hogy létezik pél­dául hús feketekereskede­lem — élelmes embereknél munkahelyen megrendelhető a vidékről származó hentes­áru, kolbász — némileg ol- csóbben árulnak, mint a legalacsonyabb hivatalos bol­ti ár. De jártunk olyan taná­ri szobában, ahol gombát, pulóvert, halat lehetett ven­ni, s azt már csak zárójel­ben mondjuk, hogy ez is el­mond valamit pedagógusaink jövedelmérő 1 .. . Megkezdődött a háztartási gépek felújításának és újra­eladásának üzlete is. Termé­szetesen ahogy a lázért nem lehet a lázmérőt okolni, úgy aligha hibáztatható bárki is, aki úgy segít magán, hogy egy kicsit ad-vesz — akár a Zsamain, akár a munkahe­lyén —, és azt sem. aki tő­lük vásárol és nem a Pierre Cardin-nál. Ez van, szokták mondani pestiesen, s ezen aligha segíthet más, mint az életkörülményeink javulása. • A VAROSNAK SEM MINDEGY MAR Az ellenben már nem ez a kategória, hogy kiépültek a csempészkávé, törökpulóver, cipő és egyéb üzletágak. Itt már nem néhány, a kis jö­vedelmét. kiegészítő nyugdí­jasról, pedagógusról, mun­kásról van szó, hanem üz­letemberekről. és milliókat forgató üzletágról. Érdemes Tenne megnézni, vajon hány Minimumok A lé tmtntmum­számítúsnak több­féle módja ismeretes aszerint, hogy ki, mi­lyen értéket vesz fi­gyelembe, mit von be abba a körbe, amiből kiszámolja, mennyi kell a megélhetéshez. A Népszabadságban nemrég kétféle sta­tisztikát közöltek: az egyik az Újpesti Csa­ládsegítő Központé, a másik a Központi Statisztikai Hivatalé. Az egyik szerint — a KSH adata — a két aktív felnőtt, két gye­rek esetén az egy főre jutó februári vá­rosi létminimum 6510 forint volt. Az újpes­tiek szerint ugyanez 6753 forint. Mindeh­hez azt is érdemes hozzátenni. hogy a Szakszervezetek Gaz­daság- és Társada­lomkutató Intézete szerint a konszolidált megélhetéshez havi nettó 18 000 forintos átlagbér kellene Ma­gyarországon. Hát et­től még távol va­gyunk ... „törzsutas” létezik, aki inga­járatban közlekedik Isztam­bul és Miskolc között. Avagy azt, kik azok, akik' az így beérkező áru továbbforgatá- sára szakosodtak. Nekik mór nem kenyérre, lakásra kell a haszon, hanem üzletépí­tésre. És itt már nemcsak arról van szó. hogy néhányan jól élnek ebből, s számos sze­gényedő család tud igen ol­csó árut venni. Hanem ar­ról is: Miskolcon például ez a sajátos kereskedelem most már a várost is szegényíti. Hiszen a belvárosi üzletek forgalmának csökkenése ki­sebb helyiségbérleti díjakat, kevesebb adót, lanyhuló prosperitást hoz a városnak, s ez már baj. Ezzel a mis­kolci, de itthon nem egyedi kereskedelmi konkurencia- harccal lapunk következő számaiban bővebben is fog­lalkozunk majd. (kiss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom