Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-12 / 84. szám
A KITAGADOTT FALU (CIKK A 3. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA Eljő a profizmus? A jegyző a ma aktív korosztályok számára eddig legfeljebb az irodalomból ismert móriczi, vagy míkszáthi figura volt, és nem élő személy. Az önkormányzati törvényünk szerint a polgár- mester ezentúl a jegyző útján irányítja a hivatali apparátust, rajta keresztül gyakorolja munkáltató jogosítványait, a jegyzői áll szakmai oldalon az apparátus élén. Az új miskolci jegyzőnek nem lesz könnyű dolga, hiszen azt kellene meghonosítani a városháza munkájában, ami egyelőre hiányzik: a profizmust. A közigazgatás szakma, mégpedig nem is akármilyen nehézségeket tartogat annak számára, aki ezt választja magának. Mostanság különösen igaz ez. hiszen van, akinek a régi beidegződéseket kell elfelednie, másoknak meg az ismeretlent kellene megismernie. Nagy kérdés persze, hogy egy fecske, vagyis egy jegyző csinál-e nyarat, azaz munkálkodásától valóban profivá válik-c az új városházi szervezet. Bizonyára nem, de az a tény, hogy olyasvalakit választottak erre a posztra, akinek két évtizedes közigazgatási — városi és megyei — irányítási rutinja van, azt a szándékot jelzi: a szakértelmet talán valóban rangján kívánják kezelni a jövőben . .. XXIII. ÉVFOLYAM, M. SZÁM IW1, ÁPRILIS 12., PÉNTEK 5.80 IRT Nyári ee a Kisvasuiofi Az idén is április 20-án lép életbe a nyári menetrend a kirándulók, természetjárók körében közkedvelt Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalain. Az eddigi hétköznapi három, vasárnap, négy vonatpár helyett, amely Garadnáig vitte az utasokat, a nyári hónapokban hétköznap 4, míg a hét végén, szombaton és vasárnap, valamint a munkaszüneti napokon 9 vonatpárt vehetnek igénybe a^ vadregényes lillafüredi és garadnai vidéket felkeresők- Emellett a hétvégeken is-, mét közlekednek majd a Bükk alpesi jellegű vidékén a Farkasgödörig járó szerelvények. Felülvizsgálták mindkét vonalon a sínpárokat, készen állnak a dízelmozdonyok és a nagyszerű kilátást nyújtó panorámás, nyitott kocák. Ezekből 12 közlekedik majd a vonalon. ■ ■—* Csónakhás vitorlásokkal, a fttályv-tavom Miből fizet nyereséget a távhő? Ingerült értetlenséggel sorjáztalta kérdéseit az a miskolci férfi, aki háromgyermekes apaként mutatkozott be szerkesztőségünkben. Kérdései a távhőszolgáltatás várható áremelésével kapcsolatosak, de igen élesen és pontosan fogalmazva : — Tudják Önök. hogy a Borsod Megyei Távhőszol- gáltató Vállalat idén például egy hónapi nyereségrészesedést fizetett a dolgozóinak? Vagy azt, hogy a Mólyi-tavon a vállalatnak kacsalábon forgó csónakháza van. méregdrága vitorlásokkal. motorcsónakokkal? Kérdem én: ha azért ikell a távfűtés árát emelni, mert a szolgáltatást az állam nem győzi dotálni, miből származik a vállalat nyeresége, honnan futja a csónakházra. vitorlásra? Erre kell az állami dotáció? Ezt kell nekünk most majd még magasabb áron megfizetni, mi-, közben alig fűtenek? A kérdéseket a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat főmérnökének. Torma Ivánnak tolmácsoltuk. A főmérnök is ideges lett tőle. — Mindenki olyasmibe szól bele. amihez nem ért. A kérdések megfogalmazója úgv látszik nem tudja, hogy az állami-dotációt nem á távhőszolgáltató. hanem a lakosság karija. Az árakat és az árrendszert pedig központilag állapítják meg Országosan egységes ez az ár. Mi Miskolcon nagyrészt átalánydíjat kérünk a szolgáltatásért. Ez azt jelenti: ha a városban 2,3—2,5 Celsius fok a iközéphőmérsék- let. akikor körülbelül egyenlegben vagyunk. Ha hidegebb az idő, akikor ráfizetünk. s ha melegebb, akkor nyereségünk van. Idén a két és fél, hárommilliárd forintos pénzforgalmunkból az enyhe időjárás miatt körülbelül 100 millió forintot tudtunk nyereségként elkönyvelni. Ez az összeg egy keményebb téli időszakban egyhetes tartaléknak felel meg. Ennek a nyereségnek egy részét, mint adói. elviszi az állam, más része műszaki fejlesztésre marad, s mert dolgozóink becsülettel dolgoztak, valóban kifizettünk egyhavi nyereségrészesedést. A távhőszolgáltatást az állam jelenleg 68 százalékkal támogatja. Ennyivel kell most kevesebbet fizetniük azoknak, akik igénvbe veszik. A támogatásra pedig azért van szükség. mert rossz az az árkonstrukció, amelynek az alapján a távhőszolgáltatás árait kalkulálni keli. Kevesen tudják például, hogy a vállalat a gázt háromszor annyiért kapja, mint a- lakosság. A magas energiaárak miatt a távhöszolgáltatónak az ösz- szes költségeiből 71 százalékot visz el az energiaköltség. Ezen a régen megállapított árkonstrukción országosan is hamarosan változtatni kellene, mert ilyenformán az árak nem a valódi költségeket tükrözik. A Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat 13 éve alakult. 11Ö0 dolgozója van. ám semmiféle üdülési lehetőséget nem tudtak teremteni számukra. Ezért öt-hat évvel ezelőtt — még viszonylag olcsón — építették meg a mályi-tavi csónakházat. Más vállalatok a Balatonon vettek, vagy építettek sokkal tetemesebb összegeikért dolgozóik számára — pihenései, üdülési lehetőségre. regenerálódásra — valóban kacsalábon forgó létesítményeket. A távhő&zol- gáltatónak a esurranó-cseppenő nyereségből csak a Málvi-tóra futotta. De ezt sem az állami támogatás terhére hozták létre. — Az embereket persze érthető módon izgatja a távfűtés árának várható emelése. Különösen mert ennek mértékéről sokféle szóbeszéd terjedt már el. Köztudott, hogy az árak és a bérek nincsenek szinkronban. s ráadásul az általánv- díj sem a legszerencsésebb megoldás. A jövő útja ezért mindenképpen az. hogy elérjük: kinek-kinek mérhetővé váljék, hogy mennyi hőt fogyaszt, s csak annyit fizessen, amennyit valóban fogyasztott. Csakhogy még mindig nyitott marad a kérdés: ha valóban az árkonstrukció az oka annak, hogy drága a távhőszolgáltatás, vajon min változtat az. ha ennek rendezése nélkül oldják meg az egyéni fogyasztás mérését? A művileg képzett árak így is, úgy is hamis képet adnak a valódi költségekről. (r) jjc Űj jegyzője van Miskolcnak — s ez azt is jelenti, hogy a városházán nemcsak a táblák cserélődnek, hanem jeláll egy új szervezet is. Takarékos, gyorsan dolgozó közigazgatás kell Ma először ifl úgy ossza *a varos közgyűlése, hogy van megválasztott jegyző Miskolcon. Hoszas huzavona, több- fordulós szavazás után végül is dr. Szádeczki Zoltán lett a város jegyzője. Nem véletlen, hogy ekkora kötélhúzás támadt a különféle helyi politikai erők között ez ügyben, hiszen a jegyző az, aki közvetlenül irányítja a hivatali apparátust, ő az, aki jó értelemben véve profi bürokrata kell, hogy legyen, a köz- igazgatás szakértője, aki képes aprópénzre váltani a közgyűlés döntéseit. Nem túlzás, hogy óriási várakozás előzi meg ténykedését Miskolcon: a városi dolgozók bizonytalan helyzetük feloldását várják tőle, az állampolgárok pedig azt, hogy új, olajozottan működő, jó köz- igazgatás legyen Miskolc városában. ♦ Mikor lesz végre új városházi szervezet? Mikor kezdődik el az új miskolci köz- igazgatás kiépítése? Ezeket kérdeztük elsőként az új jegyzőtől. — Április végén a közgyűlés elé terjesztjük az új hivatali működési rendet. Szervezeti működési szabályzata már van a város testületének. Ebben egy mondat szól arról, hogy a hivatal felépítéséről, működéséről külön rendeletben kell határozni. Sajnos nem könnyíti meg a munkánkat, hogy jó pár régi jogszabály még él, miközben nem született meg számos fontos új paragrafus, szabályozás. ♦ Mi lesz a volt tanácsi dolgozókkal, osztályvezetőkkel? Vége az eddigi általános bizonytalanságnak? — Ha elfogadja a közgyűlés a már említett - hivatali felépítési rendet, akkor a polgármester meghirdetheti a pályázatokat a vezetői posztokra. Az majd a hivatali szervezet új rendjéből következik, hány tisztség töltendő be pályázat útján.' ♦ Mindez azt is jelenti, hogy csökken az apparátus létszáma, azaz kevesebben lesznek a városházán a jövőben? — Az a tény, hogy megszűnt a kétfokúság — nincs külön első és másodfok a városi közigazgatásban —, eleve létszámcsökkentést eredményez. Azt, hogy hányán lehetnek a városnázán, mekkora a béralap, a közgyűlés dönti el. Mi igyekszünk a lehető leghumánu- sabban intézni az átszervezést. (Jelenleg a műszaki el- látós kollegákkal együtt 438- an vagyunk.) Ügy érzem, hogy ebben az átszervezésben a legnagyobb ellenségünk az idő, ugyanis a bizonytalanságot most már nem lehet fenntartani: annál a biztos rossz is jobb. ♦ Elterjedt a városban, hogy újra lesznek kerületi hivatalok, mint egykor. Igaz ez? — Nem támogatjuk a kerületi hivatalok felállítását. Egyrészt azért, mert ez ugyanolyan megkettőződést jelentene a közigazgatásban, amit épp most szüntettek meg a városi közigazgatás egyfokúvá tételével. Lehet, hogy a kerületi hivatalok léte megkímélné az állampolgárokat némi utazástól, de ebben sem hiszek igazán: hazai tapasztalat, hogy az ügyfél úgyis a felsőbb fórummal akar szót érteni... És végül, de nem utolsósorban: nincs is pénzünk egy kerületi hivatalrendszer újbóli létrehozására. Ma egy takarékos, gyorsan dolgozó, jó minőségű munkát végző köz- igazgatás kell Miskolcnak — ha kell, fájó beavatkozások árán is . . . (kiss) Miskolc új jegyzője í városháza átalakításáról lé^ámosákkmtés várható • Pályázatokat írnak ki
