Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-11 / 83. szám

A csatái idézi majd Őszre kész az emlékmű Emlékművei a muhi csa­ta helyén! A gondolat nem újkeletű, hiszen hosszú evek óta hol erősebben, hol hal­kabban. de mindig akadtak szószólói ennek. A közelmúltban egy elég rosszízű vita is zajlott az emlékmű helyéről, az emlék- állítás módjának, anyagi és eszme; támogatásának ügyei körül. A csata emlékművé­nek sorsa, akkor kezdett tisztázódni, amikor sok vila után sikerűit pályázatot ki­írni. anyagi támogatókat szerezni, és egyetértést ki­alakítani a szakértők és az emlékműállítást támogató lakosok között is. Ebben a hónapban, 15-én j már el is készül az azóta lezajlott pályázat eredmé­nyeként az emlékmű kivite­li terve. (A pályázaton vé­gül is Vadász György épí­tész es Kiss Sándor szob­rászművész nyerte e! a ki­viteli tervkészítés jogát.) A tervek szerint szeptember 28-án lesz kész az emlékmű, amelyet a köztársasági el­nök avat majd fel. Az emlékmű helyét a 35- ös út mellett jelölték ki: el­sősorban arra gondolva, hogy mivel a csata pontos helyét ma már lehetetlen megtalálni, olyan terület le­gyen, amely idegenforgalmi szempontból megfelelő. Az emlékmű egyébként hétmillió forintba kerül, a költségeket elsősorban megyei önkormányzat, művelődési minisztérium, és a honvédelmi tárca fedezi. Amikor annak idején a vitákról, a csata helyének mai megjelöléséről írtunk, meglehetősen sok levelet kaptunk. Érdekes, hogy az embereket ma is izgatja ez a téma; volt, árki még drá­mát is írt Muhiról. Sokan azon filozofáltak: mennyire sorsszerű az, hogy a hazánk­ban végül is két tragikus, nagy vesztes csatának állí­tunk emlékhelyet — a mo­hácsit jó egy évtizede már megépítették. De a történe­lem nem tűri az átírást: nemzetet felemelő. vagy majd a sírba döntő csaták terén az utóbbiakból elsöp­rő a mennyiségi fölény . . . (k—ó) MUHI Katonai nagfke- lulommá nőtte ki magát at 1200-cs évek első felére a mongol birodalom, amelynek a messzi keletről indult se­regei 6 "íj kán és Szubiitaj vezetésé­vel 1241 tavaszára elfoglalták Kijevet és megverték a len­gyel csapatokat is. Gondos előkészítés után több Oszlop­ban indultak Ma­gyarország ellen, és a mai Muhi meze­jén április 11-én hiába volt a hősi­es ellenállás. {Cikk a 3. oldalon). s a a Diákkonferencia Április 15—16-án rende­zik meg a Miskolci Egyete­men a XX. országos tudo­mányos diákköri konferen­ciát. Szakmai előadást Bott- ká Sándor, az OMFB elnök- helyettese tart A műszaki és tudományos kutatás-fejlesz­tés és feladatai napjainkban őintfnel. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Teljes a bizonytalanság Minek a személyi szám? t hivatalos rendeletekig a szig-ekben és az útlevelekben továbbra is feltüntetik XXIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1991. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK IVA: 5,80 ORIMT Nem csekély meglepetést okozott tegnap reggel a hi­vatalos híradás, amely sze­rint „Magyarországon ezen­túl senkit sem lehet szemé­lyi számának megadására kötelezni. Az Alkotmánybí­róság ugyanis az alaptör­vénnyel ellenkezőnek minősí­tette és azonnali hatállyal megsemmisítette azt a ren­delkezést, amely előírta a szám használatát a hivatalos iratokban, nyilvántartásban és a különböző eljárásokban, illetve amely elrendelte a szám bejegyzését a személyi igazolványba.” Gyors információt kértünk néhány oiyan intézménytől, hivataltól, amelyeknél a sze­mélyi szám használata köz­Hogyan működjenek az üzemi tanácsok? országos Megyei iroda nyílt Miskolcon A jelek szerint a munkás- tanácsok működését ugyan­azok a gyermekbetegségek terhelik, mint a pártokat és más társadalmi szervezete­ket. Hatalmi harcok és anyagi gondok terelik el a figyelmet a tényleges mun­káról, amiért ezek a szer­vezetek egyáltalán létrejöt­tek. Kedden délután ülésezett a városi és megyei munkás- tanácsok fóruma a szakszer­vezetek székházában, kászá­lódva az országos választ­mány hó végén esedékes tanácskozására. Míg a vá­rosban és a megyében nincs baj az egységgel, az orszá­gos szövetségben dúl a harc a Palkovics-hívek és a Bajtai- csoport között. A keddi ta­nácskozás tanúsága szerint a megyeiek Palkovics Imrét támogatják, márcsak azért is, mert a botrányba fulladt második kongresszus eseményeiért a Bajtai-cso- portot tették felelőssé. A fő vád ellenük ma mégis az, hogy ez a csoport a párto- sodás irányába akarja ve­zetni a munkástanácsokat, mégpedig a Pozsgay Imre— Bíró Zoltán vezette szerve­ződői?) új párt felé. ■ ■ Sárkány Gábor, a Digép munkástanácsának elnöke ismertette a megyei vezetők álláspontját, s kérte a helyi azervezetek tagjait, okvetle­nül vegyenek részt a nagy- választmány ülésén. Mint beszámolójából kiderült, a két csoport között abban is nézeteltérés van, hogyan fo­gadják a Nagy Sándor-féle (MSZOSZ) vagyonmegosztá­si javaslatot. A hagyomá­nyos szakszervezet ugyanis felajánlotta vagyona egy ré­szét az új szakszervezetek­nek, elsősorban a két leg­erősebbnek, a ligának és a munkástanácsoknak. A Palkovics-csoport ezt most nem akarja elfogadni, csak az őszi szakszervezeti választások után hajlandó erről tárgyalni, abban bíz­va, hogy akkor kiderül, me­lyik szervezet hány taggal rendelkezik, s így esetleg nagyobb rész illeti meg a most felajánlottnál. Pedig a munkástanácsoknak nincs pénzük, a megyék nem tud­ják támogatni az országos szövetséget. A liga ajánlott fel anyagi segítséget, ezt viszont a Bajtai-csoport uta­sította el. ■ ■ A megye viszont úgy dön­tött, hogy a ligával együtt­működik, a laza szövetség néhány témakörre vonatkoz­na, elsősorban a bérvitákban lépnének fel közösen, és az alakuló üzemi tanácsol: kér­désében. A munkástanácsok ugyanis sok üzemben mű­ködnek még, s a tervezett érdekképviseleti tanácsokat nélkülük nem tudják létre­hozni. Mint a legtöbb felszólaló, Papp Imre megyei elnök is foglalkozott az országos el­nökségen beiül folyó har­cokkal, majd bejelentette, hogy a megyei munkástanács irodát bérel az épületben, tehát inas szervezeték mel­lett őket is megtalálhatják a voit SZOT-székház IV. emeletén az érdeklődők. Be­szélt arról, hogy az orszá­gos választmány előtt az al­földi megyék munkástanácsai Debrecenben regi onálds érte- Kezietet tartanak a közös fellépés, együttműködés ér­dekében. Erre azért is szükség van, Galvács Ottó városi elnök szerint, mert bár Borsod­ban működik a munkásta­nácsok egynegyede, az or­szágos vezetőségben, buda­pesti és dunántúli vezetők a j hangadók, itt az ideje, hogy a megyéből is bejussanak a vezetésbe. Ismertette a Di- mag Rt. munkástanácsának álláspontját az üzemi taná­csok működésének kérdésé­ben. A legnagyobb vita eb­ben a témában alakult ki, sokan féltették tőle a mun­kástanácsok jövőjét. ■ M Mi célt szolgálnak egyál­talán az üzemi tanácsok? Pontos definíció még nincs, a lényeg, hogy mivel a leg­több üzemben több szak- szervezet is működik, az érdekképviseletek szintézisét jelentené a tanács. De mert ezt ismét „fent” találták ki, nincs iránta bizalom, sokan férnek attól, hogy a nem túl sikeresen működő vállalati tanácsokat váltanák fel ve­le. Az érdekképviseletek mellett tagja lenne az üze­mi tanácsnak a gazdaságve­zetés és a menedzserrétege?) képviselője is. Nem okvet­lenül a munkástanács tagja képviselné a dolgozókat az üzemi tanácsban, p lényeg, hogy olyan ember legyen, akit elfogadnak, mint’ a munkások érdekeinek szó­szólóját. Ágh Béla azzal érvelt az új fórum mellett, hogy a privatizáció során bizonyo­san nem szerezhet a mun­kásság 30 százaléknál ma­gasabb részarányt az üze­mekből, érdemben tehát mint „tulajdonosok”, ezután sem tudnak beleszólni a vállalat életébe. Az üzemi tanács — ha jól csinálják — erre alkalmas fórum lehet, beszámoltathatják a vezető­ket minden lépésükről. A beszámolók után a hoz­zászólók is az üzemi taná­csok sorsával foglalkoztak, s a helyi szervezetek nehézsé­geiről szóltak. Különösen a Borsodnádasdi Lemezgyár két munkástanács-vezetője panaszkodott a vállalatveze­tés ellenséges magatartására. A megyei vezetés felajánlot­ta minden tagszervezetének a közös fellépés, és a jog­segélyszolgálat lehetőségét. (gróf) tudottan kötelező volt (?) A megkérdezettek őszintén megvallottak: míg felsőbb szerveiktől hivatalos végre­hajtási, utasítást nem kapnak ezzel kapcsolatban, fogalmuk sincs róla, hogy mi legyen. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal megyei ve­zetője, dr. Rózsa Ernő: — Az . Alkotmánybíróság­nak ez a határozata legki­vált a személyi jövedelem- adózási hivalálunkat érinti, miután minden gépi nyilván­tartásunk azon, alapul. Hogy mi lesz a továbbiakban, ar­ról egyelőre nem tudok nyi­latkozni. Ám megkérdezném: minek akkor a személyi szám, minek kell a népesség- nyilvántartas ? Az OTP Rt. megyei igaz­gatóságának igazgató-helyet­tese, dr. Lindt Gyötgy: ■— Bennünket ez a határo­zat különösebben aligha za­var. Az nálunk egyébként is csupán belső utasítás volt, hogy' a személyi számokat fel kell tüntetni az aláírások­nál. A takarékpénztár tehát nyilván visszatér a régi me­tódushoz: a személyi igazol­ványok száma és a munkál­tatói igazolások alífplán azonosítjuk a hiteligénylőket, kezeseket, s mindazokat az ügyfeleinket, akiket eddig ez érintett. A megyei Földhivatal; in­gatlannyilvántartási csoport- vezetője, Lizák József: — A Földhivatalnál jog­szabály írja elő, hogy a tu­lajdoni lapokra a tulajdonos neve, születési adatai mellett a személyi számot is fel keli tüntetni. Az egész számító- gépes nyilvántartásunkat a személyi számra építettük. A tulajdoni 'apók is nyilvá­nosak, tehát erről bárki megkaphatja az ingatlantu­lajdonosok személyi számát. Ez pedig arra utal, hogy ha ezt el akarjuk kerülni, szá­mítógépeinkből törölni kell ezeket a számokat. Az Alkot­mánybíróság határozatának híre még rendkívülien friss, nu is csak a rádióból értesül­tünk róla. Hogy mit tegyünk a továbbiakban, arról az ál­lásfoglalást a Földművelési Minisztériumtól várjuk. De, hogy meddig várhatunk, és hogyan kell majd eljárnunk a végrehajtásban, arról egyelőre semmit sem tudunk. Borsodban szerencsére a személyi számok mellett a névmutató kartonokon is fel­tüntettük a tulajdonosok azonosításához szükséges adatokat: anyja nevét, szüle­tési évét, helyét, ahogyan korábban is tettük. Azok­ban a megyékben azonban, ahol ezt nem így csinálták, s megelégedtek a személyi számokkal, ott bizony biztos, hogy pótolni kell az adato­kat. Hiszen nem elég valami« re felírni csak azt, hogy tu­lajdonos mondjuk Kiss Já­nos. Ilyen névvel ugyanis rengetegen rendelkeznek. Az azonosítást valamilyen mó­don tehát meg kell oldani. ’De, hogy mikor...?! A Miskolc Városi Rend­őrkapitányságon a személy­azonossági igazolványokkal foglalkozó csoportot kérdez­tük meg. A válasz egyértel­mű: miután az új személy­azonossági igazolványokban is, s az útlevelekben is be van jelölve a személyi szá­mok helye, mindaddig, míg felettes hatóságaiktól más utasítás nem érzkezik. ezek­be az okmányokba továbbra is írniuk kell a számokat. Az Alkotmánybíróság — a hír szerint — azonnali ha­tállyal semmisítette meg a szám használatával kapcso­latos rendelkezést. Érthető az állampolgárok kíváncsi­sága: vajon mit jelent ma nálunk az „azonfiali hatály”? (r) Az élet napja A közelmúltban megala­kult Magzatvédő Társaság miskolci csoportja már járt a Kossuth, a Zrínyi, a Her­mán Ottó Gimnáziumban és a Hámán Kató Leánykollé­giumban, és előadásokat tartottak az abortusz ellen, a megszületendő életeik vé­delmében. Általános iskolákba is ké­szülnek, a hetedik osztá­lyokban biológiaórát tarta­nak és levetítik Az élet első napja című filmet. Nyolca­dik osztályokban osztályfő­nöki órán előadást tartanak Családi életre nevelés cím­mel, és levetítik a Néma sikoly című filmet, mely döbbenetes képekkel mutat­ja be a menekülő magzatot az abortusz első fázisában. Ebben az évben szombat­ra esik június elseje, aa élet napja. Szombaton éa vasárnap a város több pont­ján állítanak fel sátrakat a Magzatvédő Társaság tagjai, ahol aláírásokat gyűjtenek és kiadványaikat árulják majd. Pártoló és rendes ta­gok jelentkezését (Mocsári Gabriella, Miskolc, Bartók Béla u. 25.) továbbra is vár­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom