Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-02 / 75. szám

Miskolci emlékek színészarcokkal 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, Volt húsvéti vásárok, muzsika és színház REGGELI HÍRLAP. 1931. ÁPRILIS 5. Húsvét .szombatján körkérdést intéztünk a miskolci kereskedőkhöz, szállodásokhoz, s megkérdeztük a rae- netjegyírodát is, hogy ennek az esztendőnek első nagy ünnepe milyen mértékben éreztette hatását az idegen­forgalom és a kereskedelem tekintetében. Azok a vá­laszok, amelyeket kompetens emberektől kaptunk, azt bizonyítják, hogy a húsvéti forgalom semmilyen te- kintetben nem volt kielégítő. Minden vonatkozásban pangás tapasztalható. A tavasz késését és az általános gazdasági viszonyokat okolják emiatt. Az idegenforgalom tekintetében csak Lillafüred di­csekedhetik azzal, hogy Palotaszállójába telt házat tu­dott vonzani. Tapolcán alig két-három szobát foglal­tak még. Az autós weekendezők nagyon gyéren jöttek húsvét szombatján, bár általában azt remélik, hogy vasárnap és hétfőn ez a forgalom jelentékenyen meg fog növekedni. A weekend-forgalom csökkenésének okára igen jellemző különben az. hogy nagyszomba­ton még egy-két vállalkozó szellemű sielő sportember teljes téli dresszben utazott ki Lillafüredre. Miskolc­ról hasonlóképpen kevesen utaztak el. Ezévben itthon ünnepelnek a miskolciak. Akik mégis jegyet váltottak, azok leginkább Budapestre utaztak el, igénybevéve a 33 százalékos menetdiikedvezményt, amely az autóki- állitásra érvényes. A Budapestre utazóknak arányszá­ma az idén ötven százalékkal csökkent. Külföldre rendkívül kevesen utaztak el, úgyszólván két kézen meglehetne számlálni őket. Tavaly ilyenkor a külföld­re utazók száma is jelentékenyen nagy volt. A fentebb említett okoknál fogva a miskolci hús­véti vásár mérlege sem kielégítő. A várva várt fel- élénkülés és nagyszabású forgalom elmaradt. A kö­zönség igen mértékletesen, óvatosan vásárol. Mind­ezeknek alapján el lehet mondani, hogy az idei hús­vét nem a legnagyobb vidámság jegyében fog lezaj­lani. ESZAKMAGYARORSZAG, 1951. ÁPRILIS 6. Miskolc dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a Mis­kolci Hangversenyzenekar megalakulásának hírét. Ap- lis 3-áR este az érdeklődők, zsúfolásig megtöltötték * miskolci színház nézőterét, hogy meghallgassák a ze­nekar első bemutatkozó hangversenyét. Percekig tar­tó tapssal fogadták a miskolci dolgozók az egyes ze­neszámokat. A hangversenyzenekar megalakulása igen jelentős lépés a dolgozók zenei nevelése terén. A ze­nekar első hangversenye biztosítékot nyújt arra, hogy • dolgozók a művészi követelményeknek megfelelő hangversenyeket látogathatnak majd. A '.►«»utatkozó hangverseny nagy sikeréi, mutatja, hogy a hangver­seny befejezése után a dolgozók nem akarták addig elhagyni a nézőteret, amíg a zenekar meg nem ismé­telte nagy zeneszerzőnk, Liszt egyik legnagyobb alko­tását, a „Lesreludes”-öt. A Miskolci Hangversenyze­nekar bemutatkozása előtt Kovács Sándor elvtárs. az MDP Borsod-Abaüj-üempIén Megyei Bizottságának ágit. prop.-titkára mondott bevezető szavasat. 1 DELI HÍRLAP, 19«. ÁPRILIS «. i A díszelőadások sorában is példamutató volt a teg­nap esti rendezvény, mellyel felszabadulásunk nagy eseményének adóztak a 27. évfordulón. A Miskolci Nemzeti Színház művészeié az érdem, hegy a sokszor idézett történelmi eseményekben — Szüts Bernát: Ga­lambot neveltek szívükön című oratóriumával — fel tudták mutatni az egyes ember, a forradalmár Ság- vári Endre mély eszmeiségét, kommunista elkötele­zettségét, humánumát. Az oratórium rendezői, Jurka László és Sallós Gá­bor az alapjában véve statikus műfajjal is igazi szín­házi élményt tudtak nyújtani. A mindig dramaturgiai funkciót hordozó esztétikus térformák, a szűkszavú jelzések, az átélt, de nem „megjátszott” szövegmon­dás, a jó kórusmunka biztosították ennek a produk­ciónak a sikerét. A kortársak — az egykori ifjúmunkások, fiatal ér­telmiségiek —- rendkívül meleg szeretettel beszélnek ,.Énein” vonzó egyéniségéről, széles körű műveltsé­géről. forradalmi optimizmusáról. Az oratóriumnak — érzésünk szerint — még jobban kellett volna erre koncentrálnia. A történelmi naptár hosszú —, bár két­ségtelenül hatásos — „lapozgatása” helyett viszont megelégedtünk volna csupán néhány fogódzkodó adat­tal. A színpadi megjelenítés szerencsére feledtetni tud­ta a költői mü gyengéit. Néhánv dialógus különösen emlékezetes. (Ságvári — Rendőrfőnök, Ságvári — Fe­leség.) A szereplők közül Ábrahám István, Antal Anetta, Dariday Róbert, Somló Ferenc és Kendeffy Gyula érdemel különös figyelmet. Puagor Ernő városunkban A Műszaki- és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége (MTESZ)) megyei szervezetének meghívására április 6-án, szombaton vá­rosunkba érkezik dr. Pungor Ernő akadémikus professzor, tárcanélküli miniszter, az OMFB elnöke. Itt tartózko­dása során találkozik me­gyénk és városunk műszaki- és tudományos életének több neves képviselőjével, meghí­vott nagyvállalati vezetők­kel, tájékoztatást ad a mű­szaki fejlesztés jelenlegi ha­zai helyzetéről és jövőbeni tendenciáiról. Sztankay István „Soha jobb pályakezdést!” — A Színházművészeti Fő­iskoláról kikerült friss dip­lomás boldog lehet és sze­rencsés, ha egy olyan jó tár­sulatban és színházszerelő városban indul, mint Mis­kolc — kezdi a beszélgetést Sztankay István. — Har­madéves voltam, amikor együtt filmeztem Ruttkai Ottóval, aki Kaposvárott volt igazgató. Miskolcra hív­nak direktornak mondta a forgatás egyik szünetében. Sok elképzelésem van, töb­bek között magával szeret­ném eljátszatni Brecht Ar­túré Ui-ját. Hűha! Ez ám mélyvíz kezdő úszónak! Fő­szerepet kapok egy általam kevésbé ismert társulatban, magyarországi ősbemutató, Horvai István rendezi! 1961 augusztusában szerződéskö­tés, decemberben premier.- Szóval minden összejött, más kifejezéssel élve, szaltó mortále, melynek eredménye: helyi, szakmai és országos siker. Nem beszélve arról, hogy akkoriban nagy me­részségnek számított Brechtet műsorra tűzni. Ezzel kezdő­dött az úgynevezett politizá­ló színház? — Nem hiszem, nem va­gyok benne biztos, de egyet tudok és vallók: a színész mindig a színpadon, a sze­repeivel oolitizál, főleg, ha megegyezik saját felfogásá­val és a rendező elképzelé­seivel. Mi annak idején a „nagy gengszter attrakciót” hoztuk létre, direktorunk vállalta benne a cirkuszigaz- gaté szerepét. Porond szélén állva mutatta be a játszó személyeket és mondta ei a prológot. Ezután kezdődött a csodálatos brechti játék, Chaplin! elemekkel teletűz­delve, nagyszerű partnerek­kel. Néniithy Ferenc, Hor­váth Sándor, Fehér Tibor. Farkas Bandi varázslatos egyéniségükkel, magukkal sodró tehetségükkel igen so­kat segítettek egy, a szak­mát alig ismerő, kezdő szí­Az idén tizenkilencedik al­kalommal hirdetik meg az Or­szágos Kis Jankó Bori-him- zéspáiyázatot. A pályázat cél­ja a magyar népi hímzések hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése, a régebbi és kevésbé ismert stílusok felku­tatása és feldolgozása, továb­bá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek művészeti szempontból és használati érték szempontjából is megfelelnek a mai kor kö­vetelményeinek. A pályázaton bárki részt vehet Csak olyan önállóan tervezett alkotásokat lehet beküldeni, amelyek országos pályázaton, kiállításon a NIT bírálóbizottsága előtt nem szerepeltek, és kereskedelmi forgalomba még nem kerül­tek. Pályázni csak új alkotá­sokkal, maximum öt önálló darabbal iehet. Az összetar­tozó tárgyegyüttes, vagy gar­nitúra önálló pályamunká­nak számít. A tervezés a pá­lyázat része, kivitelező ön­állóan nem vehet részt a versenyen. A pályázat jel­igés. A résztvevőknek zárt borítékban a következő ada­tokat kell mellékelniük: a tervező és kivitelező nevét, címét (a díj kétharmada a tervezőt, egyharmada a kivi­nésznek. Szívből kívánok minden kollégámnak ilyen nagyszerű „csapatot”.- Miskolci bemutatkozása beugrás volt... — Igen, Manzari „ó ezek a mai gyerekek” című da­rabjában vettem át egyik kollégám szerepét. Ezután két év alatt 10 szerepet ját­szottam. Szinte alig voltam a Jókai utcai albérleti la­kásomban, a színházban zu­hanyoztam, egyik szerepből a másikba estem. Jó érzés volt. Sokmindenben szeret­tem volna kipróbálni ma­gam, erre lehetőséget is kap­tam.- Cainus doktor a Wind- sori víg nőkben, Krisztyán Tódor az Aranyemberben, Dauphin a Szent Johanná­ban .,. Szakmai berkekben híres volt nem mindennapi mozgáskultúrája. — A színpadi mozgásra mindig is sokat adtam. Szak­mánkba mindenki hoz vala­mi pluszt. Talán ebben érez­tem erősnek magam. Lehet, hogy „túlmozogtam” a sze­repeimet, de később, már az ember gazdaságosabban, öko­A Miskolc! Bölcsész Egye­sület meghívására érkezett rövid vendégszereplésre vá­rosunkba a népszerű gö­rög karmester Carolos Tri- koiidis. Négy nap alact 1? próbát és két koncertet tar­tott, a második hangver­senyt a jövendő bölcsész­telezőt illeti), a pályamun­ka értékét, tulajdonosának nevét, az alkotás megneve­zését, a minta származási helyét (tájegység, vagy he­lyiség), az alapanyagot, a színt és a méretet. A szövet­kezeti tagok munkáit — szintén jeligésen — a szö­vetkezetek küldik el. A be­küldési határidő: 1991. júli­us 1. Cím: Városi Művelő­dési Központ. 3400 Mezőkö­vesd, Béke tér 20. A pályázati kategóriák: I. Öltözködés. A különböző táj­egységek viseletéinek és a rajtuk szereplő hímzéseknek a felhasználásával készült ruhák. II, Lakástextíliák. A népi hímzéshagyományokat feldolgozó darabok. Kiosztásra kerül három húszezer, nyolc tízezer fo­rintos díj. A díjazott alko­tásokra a rendező szervek az elővételi jogot fenntart­ják. Nem megfelelő színvo­nalú pályamunkák beérke­zése esetén a bírálóbizott­ságnak jogában áll a pálya­dijakat visszatartani, illetve átcsoportosítani. A pályázat eredményhir­detése és a kiállítás meg­nyitása 1991. augusztus 3-á.n II órakor lesz a mezőkö­vesdi Városi Művelődési Központban. A kiállí­tás augusztus 3-tól október 6;ig tekinthető majd meg. nómikusabban bánik az energiájával, megfelelő ön­kontrollal tudja csiszolni ma­gát.- A Léner Péter rendezte Szent Johannában, mint gyermekded király-jelölt egy nagy trónuson lóbálta a lába­it, szinte molesztálásnak vet­te Jeanne D’ Arc kérését, hogy álljon a seregek élére és vezesse győzelemre őket... — Fantasztikus, hogy ma­ga mire emlékezik vissza! Ez egy rendezői instrukció volt, ami találkozott a figu­rát megalkotó elképzelésem­mel. És ne feledjük el a nagyszerű partnereket: Dar­vas Ivánt, Görbe Jánost, Gáti Györgyöt, Lóránd Han­nát .- A tehetségeket támoga­tó és felkaroló kezek a Nem­zeti Színházhoz szerződtették Miskolcról. — Hívtak és mentem. Bu­dapesti bemutatkozásom is egy beugrással kezdődött Az ember tragédiájában. Tizen­egy évig voltam tagja az or­szág első színházának, örü­lök, hogy együtt játszhattam Mezei Máriával, Dómján Edittel, Balázs Samuval és egyetem támogatására ren­dezték meg. A zenei est első fele a Mozart-évfordulót tükrözte talán legismertebb szimfó­niájának, a g-moll hangne­műnek (K. 550) előadásával. A tragikusnak, fájdalmas­nak titulált művet (Mozart utolsó előtti szimfóniája) sokféle előadásban hallot­tam már. A karmesterek ál­talában a drámai vonásokat emelik ki belőle. Trikolidis érdeme, hogy egyszerre tud­ta felmutatni e műben a zeneszerző összetett egyéni­ségét; kilátástalan jövője el­leni lázadozását és a 18. szá­zad második felének muzsi­kus-arculatát. A kétségbe­esett lélek segélykiáltásai, a rezignált szomorúság mel­lett Trikolidis kiemelte a mű formai egységét, sóha- jos vagy viharzó dallamai­nak szépségét, tökéletességét. Így a hallgató megsejtett valamit az alkotás magas­rendű művészi élményéből, miközben mellékesen átad­hatta magát a virtuóz szél­ső tételek mögött meghúzó­dó ellenpontozó technika tö­kéletességének. Az Andante szépséges borúlátását érzel­mileg telítetten, a Meniiett- Trió kétarcúságát (szigorú­ság és lágyság) plasztikus kifejezőkészséggel formálta meg a karmester. A két XX. századi mü közül Scsedrin kortárs szov­jet komponista 1967-ben be­mutatott Carmen-szvitje óhatatlanul vetekszik Mo- zart-szimfóniájának népsze­rűségével. A zeneszerző Bi­zet Carmenjének közismert dallamait vonószenekárra és ütőhangszerekre dolgozta fel. Mggyözően jelentkezzünk címmel 20 órás, tanácsadó jellegű tanfolyam indul a Vörösmarty Művelődési Ház­ban. Célja segíteni a külön­féle helyekre pályázókat, Rajz Jánossal, szóval a „na­gyokkal”.- Ezután váltott, a Ma­dách Színház következett, amelynek immáron 17 éve tagja ... — Szerződésben > vagyok színházammal, de közös megegyezéssel bárhol vállal­hatok szerepeket. Harminc év a pályán nem kis idő. Szeretném erőmet kipróbál­ni még máshol is, sokféle alakításban. Egyszer min­den színész életében eljön a pillanat amikor azt érzi: voltak szerepálmok, amelyek elkerülték, voltak szerepek, amelyeket nem kellett volna eljátszania, de ráosztották ... Tökéletes pálya nincs, leg­alábbis nagyon ritka. Kivé­telek erősítik a szabályt. Én nem vagvok elégedetlen ed­digi eredményeimmel... — Azt hiszem, a közönség sem. Bíró István Carolos Trikolidis vezényletével A Miskolci SziiÉiius Zenekar laiferaye Pályázati tréning Trikolidis ennél az alkotás* nál sem engedett a konven* ciónak. Leszállt a szvit gyö­kereihez, és hangról hangra nemcsak az operát „játszat­ta el”, de az instrumentáli­sán megszólaló szereplők lé- lekrajzát, drámáját is meg­fogalmazta. E mű előadásánál zeneka­runkat épp úgy dicséret il­leti, mint a rendkívül ma­gas színvonalon játszó Deb­receni Ütőkvartett tagjait (Barha Anikó, B. Nagy Tün­de, Terdik László, Kőhegyi András — művészeti vezető: Vrana József), akik pom­pás hangszerkezelésükkel az előadás főszereplőivé vál­tak. Talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a nagy siker hatására a mű befejező részét meg kellett ismételni. Kiváló szólistát ismerhet­tünk meg Ion Webber (Ausztrália) gordonművész személyében, aki századunk svéd zeneszerzőjének Lars- Erik Larssonnak egyik Con- certinoját játszotta. A vo­nószenekarra írott 12 con­certino 1953—57 között szü­letett. A gordonra írott ki­tűnő lehetőséget biztosít a játékosoknak, hogy a hang­szer éneklő jellegét bemu­tathassa. Webber jó muzsi­kus, aki tisztán, biztosan és kifejezően szólaltatta meg „cselló fekvésben” a kon­vencionális mű dallamait. A közönség hálásan fogadta a városunkban szokatlan nagy­bőgős produkciót és ta'psai- val e ritka szólóhangszer vi­lághírű képviselőjét egy szitár-hangulatot megfogal­mazó mű ráadására késztet­te. Barta Péter hogy saját ügyük képvisele­tében megalapozott értékíté­lettel, reális önértékeléssel rendelkezzenek Bővebb fel­világosítást az 57-421-es te­lefonszámon lehet kérni. Művészi és használható Kis Jankó Bori­hímzéspályázat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom