Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-05 / 78. szám
PACIFIC EXPED1TI0N 3. Eléri sport, buktatókkal ,.Ha a világon mindenki ilyen volna” Megmarad az Avas Táncegyüttes? A pénz diktálja a tempót Negyven évet folytatnának Az elmúlt négy évtizedben sok szép műsor készült (Tarczay Béla jelvétele) Akik lapunk előző két számában figyelemmel kísérték a Pacific Expedition útját, azoir már tudják, a név két lelkes magyar, rövidhullámú amatőr vállalkozását jelenti. Bitiek Elemér miskolci, dr. Bankó Miklós kiskőrösi rádióamatőr, ám hívójeleik nemrégiben — három hónapon át — igencsak mesz- sziről, az Új-Zélandtól délkeletre fekvő szigetvilágból hangzottak fel. # VONZERŐ: A NEHÉZSÉG A rövidhullámú rádióamatőr-sport lényege — kissé leegyszerűsítve —, hogy minél több rádióssal létesítsenek kapcsolatot. Az sem mindegy azonban, hogy honnan hová jutnak el a hívójelek és válaszok. Ebben a sávban a rádióhullámok képesek körbeutazni bolygónkat, így aztán nem a távolság az igazi trófea, hanem a hely megközelíthetősége: a lakatlan, vadregényes vidékek, vagy éppen „rádiózás- ellenes'’ politikai berendezkedésű országok szerepelnek kiemelt helyen a rádiósok kívánságlistáján. A Pacific Expedition ezért nézte ki a távoli Csendesóceánon található szigeteket — Chatham-ot, Niue-t, Cook-ot — és ezért szállította oda, nem kis megpróMa este: premier a kamaraszínházban Szerelem, 6! F.gy szerelmi háromszög vidám pillanatai elevenednek meg ma este a Kamaraszínházban. Murray Schis- gal víg játéka kerül színre Szűes János rendezésében. A három szereplőnek nem lesz könnyű dolga, hiszen előttük már olyan triók vitték sikerre a művet, mint Jack Lemmon—Peter Fáik— Elaine May, vagy a Ruttkai Éva—Bárdy György—Darvas Iván hármas. A miskolci előadás szereplői: Zbo- rovszky Andrea. Kuna Károly és Mikola Róbert. Írók, költők kerestetnek Fiatal, pályakezdő költők, írók jelentkezését várja a most megalakuló Űj Bekez- dés Irodalmi Alkotócsoport. Akik tehetséget éreznek magukban, önéletrajz kíséretében a következő címen jelentkezhetnek alkotásaikkal, április 31-ig: Vass Tibor, Miskolc, Rácz Ádám utca 19., IV, 3. 3532. Nyelvtanulás, relaxáiva A budapesti Relaxa Kft. 8-án (hétfőn) megnyitja nyelvstúdióját Miskolcon, a Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Módszerüket úgy hirdetik, hogy bif- lázás nélkül, pihenés, re- laxálás közben tanulhatnak idegen nyelvet azok. akik e célból hozzájuk fordulnak. Hétfőn, kedden és szerdán várják az érdeklődőket ügyfélszolgálatukkal. bemutatójukkal. A nyelvstúdió délután 3 és este 6 között lesz nyitva. báltatások árán a rádiós felszereléseket. A három sziget rádiós szempontból is vonzó, ugyanakkor Bielek Elemérnek volt az expedícióval eg'’ másik célja is: könyvet írni és videoanya- got készíteni erről a „nálunk alig ismert távoli világról. • NEM A KANNIBÁLOK, HANEM A HIVATALNOKOK Ami a megpróbáltatásokat illeti, nem a kannibálok, vagy a hurrikánok jelentetlek az expedícióra néz- ve az igazi veszélyt, hanem a helyi hivatalnokok, akik igyekeztek megtenni minden tőlük telhetőt a vállalkozás sikertelenségéért. Pedig az egykori béketábor rádióamatőrei igencsak edzettek hivatalnok-ügyben. Talán emlékeznek rá. Magyarországon is nagy sikerrel vetítették annak idején a „Ha a világon mindenki ilyen volna” című fiimet, mely arról szólt, hogyan tudnak a rádióamatőrök — országhatároknak fittyet hányva — segítséget szerezni a súlyos betegnek. Ha a filmnek' elkészítették volna a magyar változatát, az arról szólt volna, hogy Bielek Elemér a rádió segítségével megpróbált a Nemzetközi Vöröskereszttől gyógyszert szerezni egy he- mofiliában szenvedő gyereknek. önkényes akciójáért egy évre bevonták az adó- engedélyét ... Mindez 1959- ben történt, azóta nagyot fordult a világ, s ami akkor hihetetlennek tűnt, az Állami intézkedések fékezték Diósgyőrben 1947. után a katolikus, a református és az evangélikus egyház működését. A vasgyár és a két bányaüzem már nem vonta le dolgozóinak havi fizetéséből a kötelező egyházi adót, és nem utalta át egy tételben az említett egyházaknak. Állami tulajdonba vették az iskolákat és a tanítók szolgálati telkes házait. Megszűnt a hit és erkölcstan tanítása az iskolákban. Elcsendesedett az egyházak vezetőinek egymás elleni tevékenysége, ami három és fél évszázadon át különböző formában ismételten megmutatkozott. Diósgyőr egész lakossága 1567-től a reformáció kálvini irányzatát követte, és azt védelmezték a váruradalom birtokosai 1705-ig. Erősödését azonban központi intézkedések fékezték. I. Lipót király az 1681. évi XXVI. te. szerint a protestánsok (reformátusok, luteránusok, unitáriusok) szabad vallásgyakorlatát csak a templomépítésre engedélyezett helyeken hagyta meg, és azokat a településeket 1687-ben jegyzékbe foglaltatta. Ilyen szabad vallásgyakorlatra engedélyezett református, akkor kálvinistának nevezett „artieularis” eklézsia volt Diósgyőr, az országos „articularisok” nyilvántartásában 1687. évben a 25. és 26. tételszámon. Engedélyezték az igehirdetést, a keresztelést, az esketést (házasság- kötést) és a temetést. Ezek igénybevétele a társadalmi felfogás és szokás szerint kötelező volt. A nem „arti- cularis” helyen lakók csak artieularis helyre menvén, azok papjaival végeztethették az említett szertartásokat, de előbb tartoztak megadni saját községük katolikus plébánosának a szertartásért járó díjat, a „stólát”! Kötatőrök a komoly pénzekért megvásárolt berendezéseiken bármiről beszélhetnek. ® BANKÓ-TITOK A QSL-lapok ügye ugyancsak megérdemelne egy külön fejezetet a hazai rádióamatőr-mozgalom nagykönyvében. Ezek a lapok az éterben létrejött rádiókapcso'.a- tok igazolására érkeznek a magyar amatőrökhöz a világ minden tájáról, s mennek vissza ellenjegyezve. A borítékban mindig ott lapul egv dollár a postaköltségek fedezésére (nem is beszélve a rádiózás nem kis rezsijéről). Sajnos, a borítékokból gyakran hiányzott a bankó, mire eljutott a magyar amatőrökhöz a QSL-lap. A posta többször is vizsgálta az ügyet, a vizsgálatok rendre eredménvtelenül zárultak. A rádióamatőrök sincsenek könnyű helyzetben: bizonyíték híján akár alaptalan vádaskodásnak is tűnhet reklamációjuk. Nehéz azonban magyarázatot találni arra. hogy a Pacific Expedition egyik tagja rengeteg QSL-Iapot kapott hazaérkezése után. a másik csak töredékét, pedig az expedíció során létrejött rádiós összeköttetéseket) fele-fele arányban, megosztott ügyeletben hozták létre. A rejtély csak áthatolhatatla- nabb lett, mióta egy (volt) nyugatnémet menedzser címére kérik a QST,-lapokat, aki összegyűjti számukra. Oda hiánytalanul megérkeznek a lapok és a bankók lesek voltak továbbá tized- fizetéssel is a katolikus papnak. , III. Károly király 1731- ben kiterjesztette a katolikus főesperesek felügyeleti jogát — hatalmát — a protestáns lelkipásztorokra. 1734-ben elrendelte, hogy vegyes házasságot (például kát. + reí.) csakis katolikus pap köthet. Mária Terézia királynő idejében pedig még fokozták a kötöttségeket azzal, hogy vegyes házasságkötést a katolikus pap csak abban az esetben köthet, ha a nem katolikus fél „reversalist” (hozzájárulást) ad előzetesen, hogy minden születendő gyermeküket katolikus vallás szerint fogják nevelni. Ezek végrehajtásának nyomát Diósgyőrben is megtaláltam. A római katolikus egyháznál Varanay György plébános idején 1746-ban a felettes hatóság ellenőrzést végzett és arról jegyzőkönyvet készítettek. Abban olvasható: „A kálvinisták oratóriuma belülről és a homlokzata tapasztott. 1743-ban nemcsak bővítették, hanem az oldal sövényfalakat is tapasztották és kimeszelték, melynek azonban a katolikus plébános ellentmondott, azaz tiltakozott ellene.” Tehát beleszólási jogát gyakorolta. „A kálvinita prédikátor ö. Polgári István kb. 56 esztendős. Hollandiában fejezte be tanulmányait és a Rákóczi „revolucio” idejétől közel 20 éve, édesapja halála után, aki prédikátor volt, tölti be itt hivatalát. Ellene semmiféle panasz nincs.” Mai nyelven szólva ez volt a ká- derezés. A luteránusok nem számítottak 1782. előtt artieularis eklézsiának. Ezért a katolikus. papnak 33 krajcárt és 2 véka gabonát, a kántornak 12 krajcárt és 1 véka gabonát, a haragozónak 6 krajcárt kellett fizetni évenként és családonként. A külön Miskolc kulturális életében kevés csoport van, amely olyan sok sikert, elismerést hozott volna a városnak, mint az Avas Táncegyüttes. Ebben az évben ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját. Mégsem tudnak felhőtlenül örülni, hiszen szinte a létükért küzdenek. Braun Miklós művészeti vezetővel az elmúlt évekről és a jövőről beszélgettünk. — Az Avas Táncegyüttes tekintélyt vívott ki magának az elmúlt négy évtizedben. Mint szakmabeli már korábban is figyelemmel kísérhettem munkájukat. így nagy. megtiszteltetés volt, hogy felkértek a szakmai irányításra. Az Avas meghatározó tényezője Miskolc kulturális értékeinek. Számos rangos hazai és külföldi siker fémjelzi azt a magasszintü munkát, ami mindig is jellemezte a csoportot. Elég csak azokra a neves koreográfusokra. művészeti vezetőkre gondolni, akik itt dolgoztak: Galambos Tibor, Stol- ler Antal, Falvai Károly, Széli Márta. Egyéni arculata volt az együttesnek, ami a színpadi művekben is igazolódott, és ez bizony nem kis dolog. Olyan felelősséget jelent ez az időszak, amelyet jólesik a vállunkra venni. Nekünk jutott az a megtisztelő feladat, hogy ezt a nevezetes jubilumot emlékezetessé tegyük.- Hogyan kívánják eif megünnepelni? — Az az igazság, hogy nem tudunk felszabadultan ünnepelni. Előttem már rengetegen elmondták, hogy a kultúra milyen tragikus szolgáltatásokért, amit nem a katolikus pap végzett, még „stóla”-pénzt. A luteránus (később evangélikusnak nevezték), egyház 1782. április 1-én alakult meg hivatalosan. Bécsben előterjesztett kérésükre az említett fizetési kötelezettségeket 1783. október 9-én szüntették meg. Idézek az evangélikus egyház jegyzőkönyvéből. 1925. szeptember 13. „A lelkész lenti, hogy a helybeli katolikus lelkész egy esetben megakadályozta ev. vallású halott eltemetését a majláthi temetőbe. Eddig oda akadály nélkül temetkezhettünk”. 1926. február 28. „... a rom. kát. egyház részéről a felekezeti békesség megbontása csaknem napirenden van.” Moravcsik Sándor lelkipásztor bejelentése 1939. február bán a jegyzőkönyv 147. oldalán: „Nem mulaszthatom el figyelmeztetni presbitereinket és egyháztagjankat arra, hogy házasulandó gyermekeinket a katolikus lelkész csak azon esetben esketi meg kath. templomban, ha az ev. fél gyermekeit eladja a kath. egyháznak”. „ ,.. a kath. egyház erőszakos politikájának ellensúlyozására, védekezésből most már mi sem Űrvacsoráztatjuk meg az ellenünk reversalist adó híveinket, azok nálunk tisztséget nem viselhetnek”. A katolikus egvház apátplébánosa akkor Füstös Pál volt. Személyes tapasztalatból tudom, hogy az ilyen és hasonló eljárásokkal sem a katolikus, sem az evangélikus és református egyház tagjainak többsége akkor nem értett egyet, mert azok a családokban problémákat, nézet- eltéréseket okoztak. Diósgyőrben 1989-től az egyházak működését állami intézkedések már nem fékezik és békés, megértő együttműködésük tapasztalható. (balázs) helyzetben van. Ám ebben a szegénységben is lenn kell tartani azokat az értékeket, amelyek elvesztése pótolhatatlan hiányt jelentene. Szolidan, de bensőségesen szeretnénk emlékezni a negyven évre. Szelhetnénk fellelni a régi vezetést, az egykori tagokat, hogy vissza tudjunk tekinteni a régi nagy sikerekre, és talán közösen a jövőben felmerülő gondokat is könnyebben le- küzdjük. Sajnos, sok dokumentum megsemmisült, ezért ezúton is kérek minden régi tagot, jelentkezzenek. Felnőtt néhány generáció ebben az együttesben, íg.v gesztusértékű lehet a különböző korosztályok valós és jelképes kézfogása. — Milyen az együttes jelenlegi helyzete? — Sajnos, az intézményen ' belül, pontosabban a Rónai Művelődési Központ vezetésével komoly összeütközéseink vannak. A tények: szakmai kérdésekben rengeteg személyes konfliktus támadt, elsősorban Vtry Attila igazgatóval. Rendkívül anyagias szemlélet uralkodik a vezetésben, amit a gazdasági nehézségek indokolnak. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy az ilyen kulturális tevékenységeket mindenhol a világon a támogatott kategóriában tartják számon, így ezzel a felfogással mindenképpen vitába kell szállni. Ha nem kellett volna cipőket és csizmákat vennünk, ami nem kis pénzbe került valóban, akkor nullszaldóra jött volna ki az éves egyenlegünk. Folyik egyfajta hangulatkeltés az együttessel szemben az intézményen tielül. Az igazgató úr külső segítséget is igénybe vett, hogy az itt dolgozó kollektívát megosz- sza. Azt próbálták bebizonyítani, hogy a munkatársak zsebéből az Avas Tánc- együttes veszi ki a pénzt, ha ez nem itt működne, sokkal több lenne a borítékban. Azt hiszem egyértelmű, hogy az ilyen szemléletet kereken •visszautasítottam. Azért talán én is elmarasztalható vagyok, hogy nem mindig diplomatikusan adtam hangot a véleményemnek.- Az éves költségvetésbe mennyi beleszólásuk van? — Hosszú évek óta, igaz különböző együtteseknél, költségvetéseket készítek. Ezekben a szakmai elképzelésekkel párhuzamosan megjelennek a működéshez szükséges kiadások, és ha jól működünk, akkor a bevételek. A táncműhely ' tandíj- bevételeire gondolok, és vannak egyéb források. A szponzoroknak olyan lehetőséget kell kínálni, hogy megérje pénzt áldozni erre a célra Tehát kijön egy összeg, ami ..természetesen” sok. Belátom, nincs könnyű helyzetben a művelődési központ, hiszen a támogatások szinte csak a dolgozók bérére elegendőek. De éppen emiatt nincs is vesztenivalója. Ebben a helyzetben az lenne a logikus, hogy pályázhatna, kapcsolatai révén a város, a megye vezetőivel, vállalataival felvehetné a kapcsolatot, felkínálva azt a nem csekély reklámlehetőséget, amit egy ilyen nemzetközi hírű együttes jelent. Sajnos, ezt nem tapasztalom. Sőt, elmondanák egy friss példát. 1981-ben a franciaországbeli Annemasse-ban, a rangos Európai Folklórfesztiválon első díjat nyert az Avas. Az idén újra meghívást kaptunk, ami nagy elismerést jelent. Ám a igazgató úrral még mindig nem tudtunk megegyezni, pedig februárban sürgős választ kértek a franciák. Tudjuk, hogy nincs pénze az intézménynek, ezért még azt is felajánlottam Utry úrnak, hogy neki semmiféle felelősséget nem kell vállalnia az esetleges anyagi következményekért, de ezt sem fogadta el. Pedig a fesztivál nagy lehetőség, a művészeti értékeken, a gasztronómián túl egy látványos kiadványban be lehetne mutatni a tájegységet, szűkebb pátriánkat is. — Hogyan látja most az együttes jövőjét? — Sajnos, nem tudok jósolni. Az együttes és a táncműhely munkája olyan reményekre jogosít, amely komoly befektetést jelenthet. Nem értem, hogy egy olyan művészeti tevékenységet, amit mindenhol csak magyar iskolának neveznek, miért próbálnak temetni. B<i nemcsak művészeti kérdésekről van itt szó. Tudjuk, hogy a társadalom legveszélyeztetettebb rétege az ifjúság. A munkanélküliség, aa életszínvonal-zuhanás mindmind a fiatalokon csapódik le. Ezért nagyon fontos, hogy ilyen közösségek együtt maradjanak. Ez egyfajta biztonságot ad nekik, valahová tartoznak, és hasznos dolgokat csinálnak. Feladatokat vállalnak, áldozatot hoznak magukért, egymásért. És még egy szempont: a népi táncművészet része a nemzeti kultúrának. Megismeréséről, gyakorlatásáról lemondani vétek. Szerintem nagyon fontos, hogy az Avas Táncegyüttes jelen legyen, és meghatározó szerepet játsz- szon Miskolc életében. Ami a legnagyobb öröm a számomra, hogy ennek tudatában vannak ezek a tizen-, huszonéves gyerekek is. Ezért harcolunk minden olyan kísérlet ellen, amely a visszaszorításunkra irányul. Természetesen megkérdeztük a másik felet is. Az Utry Attilával készült interjút holnapi számunkban közöljük. Horváth Szabolcs mara valóság: a rádióama(Folytatjuk) Kiss Jóisef Diósgyőri meditációk Artieularis eklézsia
