Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-27 / 97. szám

# A Ferwen Ottó Gúmtótiuiti 4/3-os ostlóljónák hatódó tmgo­tós diákjai angol nyelvű előadást állítottak színpadra Kart Von- negut egyik művéből. A Dr. Jekyll és Mr. Hyde címen futó do­mbot Gary C. Twombley, o Békehadtest kötelékében az iskola- bon oktató tanár rendezte. A premier tegnap volt, és me dél­után öt órától oz ifjúsági házban még egy élőadás lesz. Min­den érdeklődőt szeretette! várnak. (Szobán Gabriella félvételei) Diákelőadás, angolul A MISKOLCIAK NAPILAPJA xxm. évfolyam, 97. szám I A Sl A: 5.80 7991. ÁPRILIS 27., SZOMBAT I FORINT Nyílt nap a cementgyárban Mi idegesíti Környezetvédelmi nyílt napot tartottak csütörtökön a Hejőcsabai Cementgyár­ban. Közvetlenül a vezetők­től kaphattak választ a kör­nyékbeliek a panaszaikra. Tucatnyian sem jöttek el a fórumra az érintettek kö­zül, a vendéglátók ennek ellenére vidofilmen mutat­ták be az üzem technoi ógiai eljárásait, s autóbuszos gyár- látogatást szerveztek. Meg­tudhatták az érdeklődök, milyen beruházásokra ké­szülnék a közeljövőben. Je­lenleg 29 zsákos és öt elektrosztatikus porleválasz­tó mellett kőbánya-portala- rtító is működik — ez tavaly óta. Évente 50—90 mi Mi ót fordít a gyár csak ezekre a környezetvédelmi beruházá­sokra. Ennek ellenére, s hogy 1975-ben európai szín­vonalon épült meg az új gyár, ha egyre kevesebben is. de még mindig sokan kritizálják. Hiába zöld itt. a i gyáron beiül a fű, a kör­nyékbeli kertekben, fehér, a nyitott raktérrel robogó te­herautók miatt, melyek egy­órás után. óráról órára ha­talmas porfelhőt, cementré­teget hagynak maguk mö­gött. A felszólalók közül- Bozó Tibor egy egész lakó- közösséget képviseld: a szál-1 lítópálya C-állomásától 50— 100 méterre laknak. Hiába van körbefedve a szállító­szalag. a, dolgozók az abla­kaikat szisz.ematikusan be­verik.' mert így könnyebb- számú ki'? a benti takarítás — állította. Jobb volna, ha csak zsákokban kerülne ki a gyár területéből pori — ez a közösség véleménye. A másik problémakör: a zaj a gyár környezetében. Az őrlőberendezésektöl kezd­ve a szállítószalagokig, a kemencékig szinte valámériy- nyi munkafázis zajos. Hol­ott a gyár folyamatosam ál­doz egy-egy üzem zajának csökkentésére. Tavaly pél­dául a csoniagolórészlegnél tették ezt meg. De egy te­lefon is sokat segíthet: ha nyikorog egy görgő a szállí­tószalagon, vagy más zavar­ja őket, telefonáljanak bát­ran a lakók — biztatták a HCM vezetőit a résztvevő­ket. Valamennyi kérdésre vá­laszt adtaik, ha nem is ígér­tek minden területen azon­nali változást. Ennek elle­nére az elmondottakból, s a kézséges tájékoztatásból érezhették a meghi vottak, hogy itt most valóban az ő véleményük is szerepet játszhat a rangsorolásban. Hiszen a szóba hozott gon­dok majd mindegyikére szakértői tervet készíttetett a HCM, s ezek sorban vár­ják, hogy jusson pénz a megvalósításukra. Tehát el­sősorban ennek hiánya okoz­za, hogy nem tudnak olyan ütemben haladni, mint sze­retnének. Ha preféráinák a kői nyezetvédelmi beruházá­sokat, sokkai többet tudná­nak tenni., Mindezek ellené­re tény,1 "hogy a HCM Kö­zép -Európa egyik legkorsze­rűbb cementgyára. Csakhogy a, '.árost az elmúlt.,' évtize­dekben ..ráépítéttékr, ami­ről a legkevésbé: .Ök tehet­nek. Még néhány éve is építettek, terveztek 1 lakáso­kat az üzemektől néhány száz méterre. Most pedig a gyárra és vezetőikre száll az ott lakók szitka, ami- így nem tűnik igazságosnak.. Nagy Zsuzsanna A fegyverek visszatérnek (CIKK A 3. OLDALON) Bíznak benne, hogy lesz elég vendég Mf Árhullám a strandokon (is) így is veszteséges marad • Költség-árverseny . i ' Drágábban fürödhetünk az idén május elsejétől a stran­dokon, ^jnln-t eddig, hiszen Miskolcot sem kerülte el az áremelési hullám. A Miskol­ci Vízműveknél járva azon­ban nemcsak az áremelés mértékére, módjára, indokai­ra voltunk kíváncsiak, ha­nem arra is: var.-e kiút ab­ból a helyzetből, amelyet a .költségek folytonos emelke­dése, s ezt követően a belé­pőik árának növelése jelle­mez ... • HÉTVÉGÉN DRÁGÁBB Május elsejétől a miskolci strandfürdőkben a belépők és a szolgáltatások díjai emelkednek. Az árjegyzékek meglehetősen hosszúak, hi­szen sokféle a szolgáltatás, és az utóbbi időben épp az emelkedő árak miatt számos új belépőíípusit vezettek be. A kialakult gyakorlathoz híven, május elsején nyit­nak á Borsod -Abaúj-Zemp- lén Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő kemningek. Kivétel ez alól az Éden. ahol a téliesített faházakban már április kö­zepétől fogadnak vendége­ket. Az Éderíben a faházakban összesen 100. míg a sátorozó és lakókocsis , helyeken mint­egy 700 vendéget tudnák egyszerre .fogadni. Az ott he­lyet -foglaiőlr'Keilernés időtöl­tését szolgálják a teniszpá­lyáig. a minigolfpálya. nem­különben ’ a: szauna. A jelek szerint nem marad idén sem üresen .. a- külföldön is közkedvelt kemping. mert már számos lakókocsis cso­port, karaván jelezte érkezé­sét külföldről is. A tapolcai autóskemping­ben május elsejétől fogadják Csak néhány áir az újak közül, ízelítőként: Tapolcán ötven forintért lehet hétköz­nap nyitástól délután há­romig strandolni. A termál­belépő hétköznap 65 forint lett. Az Augusztus 20. strandfürdőben negyven fo­rint a hétköznapi, három óráig szóló belépő. Az Erzsé­bet fürdő uszodájában min­dennap 65 forint a belépő, a sportuszodába ötven. Egy iszapkezelés ára 90 forint, a masszázsé száz. (Minden strandfürdőben a hét végi belépődíjak tíz forinttal ma­gasabbak.) Szűcs Andor, a vállalat igazgatóhelyettese elmondta: ellentétben a múlttal, ma már semmilyen külső támo­gatást nem élvez a fürdő­ágazat. Az idén már az ön­kormányzat sem tudott adni egy fillért sem a soványka a vendégeket, s szeptember közepéig tartanak nyitva. Ide sátorozó és lakókocsis or­szágjárók érkeznek maid szerte az országból. Ez az. ol­csóbb kategóriába tartozik, s főként diákok, . iskolai ki­rándulócsoportok veszik igénybe. Itt is biztató az elő­szezoni jelentkezés, már má­jusra is. Amíg Tapolcára elsősorban a fürdőkultúrája várja a pi­henni. strandolni vágyókat, addig a Bükk tetején. Hollós­tetőn levő kempinget elsőd­legesen a természetet, a tú­rázást kedvelők keresik fel. Ez is május elsején nyitja meg kapuit a vendégek előtt. A hazai országjárókon kívül külföldiek, elsődlegesen hol­landok érkeznek nagy szám­ban a vadregényes erdős vi­dékre. A faházak mellett sá­torozási és lakókocsis elhe­lyezés várja őket. költségvetésiből erre a cél­ra. A víz-, az energiaárak, s szinte minden költség ugyanakkor erőteljesen emelkedett — az infláció a strandokra is beköszönt... Ebben a helyzetben nem te­hettek mást, mint hogy árat emeltek — megpróbálva ér­vényesíteni azt, . hogy az egyes fürdők eltérő szolgál­tatási színvonalat nyújta­nak. 8 A VÍZ ÉS A SÖRHAB... Marad-e vendég ezek után? Hiszen egy dolog, hogy mi­lyen költségeket kell kinyög­nie a fürdők üzemeltetőinek és más dolog az: mennyi pénz jut fürdőbelépőre egy átlagos miskolci család buk­szájából. Stuhán Gábor fő­mérnök erre azt válaszolta: végeztek számításokat, és kalkuláltak a forgalomcsök­kentő hatással is. Ma úgy tűnik, hogy az egyenleg po­zitív lehet, azaz az áremelés ellensúlyozhatja a kieső lá­togatószámot. Ettől az áremeléstől azon­ban továbbra is jócskán veszteséges marad a fürdő­ágazat — legfeljebb a mér­tékét csökkenti a vállalat kasszája által elviselhetőbb szintre — mondja az igaz­gatóhelyettes. Mindez persze nem vi­gasztalja az áremelések tö­megétől sújtott elszegényedő miskolciakat. Nekik annyi a lényeg az egészből, hogy egy újabb szolgáltatás, sza­badidő-eltöltési lehetőség ’.ett drágább. De vajon miROr lehet elérni azt, hogy véget érjen az az örökös verseny a költségek és az árak kö­zött, amelyben a legnagyobb vesztes mindig a fogyasztó, azaz a fürdővendég? Szűcs Andor szerint a fürdőszol- gálitatás mindenütt a világon ráfizetéses. Csak az intéz­mények, azaz a fürdők nem. S hogy érik ezt el? Ügy, hogy amit elvesztenek a ví­zen, azt megkeresik a sör- habon — hallottuk a gu- n-yoros, mégis tömör választ. Magyarán: szükség lenne arra, hogy a fürdőkben ven­déglátás, és minden egyéb járulékos szolgáltatás fedezze a fürdőveszteséget — amit most már sem az állam, sem az önkormányzat nem hajlandó kifizetni. Mindkét beszélgetőpartne­rünk megerősítette: a víz­művek szeretné a fürdőága- z.atot a fentiek szellemében megreformálni. De ennek, például a külső tőke bevo­nása is feltétele, ugyanis szükség lenne a fürdőkben fejlesztésekre, amelyeket nem lehet fedezni a napi be­vételekből. (kiss) A zavarosban fUrdunk... Országszerte bajban van a fürdöágazat: van ahol a vál­lalat visszaadta a strandkulcsokat az önkormányzatnak. A baj oka az általános gazdasági recesszión túl az; ez a szol­gáltatás szépen átlibbent a piaci szférába azzal, hogy sem az állam,, sem az önkormányzat nem ad árkiegészítést a fürdő jegyekhez. Hosszú évtizedeken át a fürdők afféle szo­ciális intézményként is működtek, és a jegyárak mértéke közhangulati, politikai ügynek számított egy kicsit még ak­kor is, amikor a kenyér, a cukor árát már vígan emelget­ték. Csak az a baj, hogy ez csak amolyan piacszerű hely­zet, és nem valódi piac. Hiszen amíg nem dől el egészen pontosan, mi az, ami a fíirdöszoigál tatásokból sport- és köz­egészségügyi szempontok miatt támogatandó, mi az, amit meg kel! fizetni, s amíg mindennek megfelelő piacérzékeny szervezeti rend ki nem alkui, addig valódi piacról nem be­szélhetünk. No és persze: amíg a jövedelmekből nem jut a szabadidő kulturált eltöltésére is, alighanem mindig is több marad majd sörhabra, mint egy kis fürdésre... Az Edén tol Hollóst etóig Jönnek a kempingezők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom