Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-26 / 96. szám
• V><\ ,^v .v?‘; A Sws-fter ál produkciója A miskolci Swetter zenekar meglehetősen ellentmondásos működése új korszakhoz érkezett el. Mint azt Kázsmér Kálmántól, a csapat basszusgitárosától megtudtam, szakítottak a régi zenei világgal és mondanivalóval. Április 27-én, Hétfői Hírek című műsorral lépnek színpadra a Miskolci Egyetem I. előadójában 17 órától, a koncert vendége az Anyám, te rubintos rózsa nevű társaság. A műsor régi Hétfői Hirek- dalokból és néhány új szerzeményből fog állni. Sokan furcsának találják majd, hogy miért épp a H. H. számait adják elő. Ennek oka, hogy a csapat új énekese, Zelenák András, aki ezeket a dalokat szerezte és játszotta is pár évvel ezelőtt. A szombati előadásrói televíziós felvétel is készül, amivel a csapat különböző helyeken fogja magát propagálni. Ezt a fellépést már megelőzte a Gárdonyi Géza Művelődési Ház-beli nyilvános főpróba, április 24-én. A zenészek egy populárisabb vonalon próbálnak továbbhaladni, dallamos, lendületes muzsikát játszanak. Terveiket a miskolci koncert fogadtatásától függően fogják továbbszőni. Tízéves zenei pályafutás eredményeként szeretnének végre erkölcsi és anyagi egzisztenciát teremteni, ami eddig nem adatott meg. A jelenlegi felállás: Heffner Attila — gitár, ének; Kázsmér Kálmán — basszus- gitár; Baroch Csaba — dob; Zelenák András — gitár, ének. A koronauradalom zálogosbérlője, az egri Káptalan 1743- ban átvette a diósgyőri reformátusoktól a templomot, a parókiát és az iskolaépületet a katolikus egyház részére. Cserébe telket adóit a ,,Domináns Ház" mellett, amin a reformátusok felépítették 1749— 1750-ben a parókiát és az iskolát. (Jelenleg a Blaha L. u. 34. és 36. számú házastelek.) Azért adta a Káptalan az említett helyen a telket, mert azzal szemben volt akkor a reformátusok oratóriuma (imaháza) a főútvonal másik oldalán, a Szinva partján. A koronauradalom bérlője 1755. december 21-töi megváltozott. Mária Terézia királynő azt belső titkos tanácsosának gróf Gyáraki Grassalkovics Antalnak adta 16 évre. Az uradalom irányítási központja a „Do- minális Ház” volt. (1991-ben a Blaha L. u. 32. számú épület, ahol a városi Petőfi Sándor Fiókkönyvtár működik.) Az uradalom építkezésbe kezdett központi épületének telkén 1758-ban a huszárvár bontási anyagából és terjeszkedni akart nyugati irányba, ahol a reformátusok épületei voltak. Megállapították. hogy azok uradalmi területen vannak, és Káptalannak nem volt joga azt átadni az egyháznak. Hatalmi szóval visszakövetelték a telket a reformátusoktól. és 1764-ben már rá is építették a perceptor (gazdasági igazgató) hivatalházát. (Blaha L. utca 34. számú házat.) Diósgyőr legnépesebb egyháza szorult helyzetében — a protestáns egyházak működését fékező állami intézkedések idején — igen alázatos hangvételű kérelmet küldött 17S3-ban ..Nagy Méltóságú Grófi Gyáraki Grassalkovics Antal Ur Felséges Koronás Királyné Asszonyunk belső titkos Tanácsosához. a Felséges Magyar Aulica Camara Pra- fesséhez. Tettes Nemes Borsod Vármegve Fő Ispánvá- hoz Ö Exellenciá.iához” amiben templom, parókia és iskola építéséhez kértek területet. illetve engedélyt A válasz az volt. hogy „kérésüket a Vármegyén keresztül terjesszék fel a Felséges Asszonyunkhoz” Közben az egyház éléről Boros István prédikátor távozott és 1764. dec. 1-én Pápai Tóth Mihály prédikátor vette át az egyház vezetését, aki Svájcban Bern város egyetemén végezte tanulmányait, és négy nyelven beszélt. Az egyház újból benyújtotta kérelmét 1766-ban. Válaszként öt főből álló bizottság érkezett 1766. augusztus 4-én. és helyszíni' szemlét tartva nyilvántartásba vették az egyház adatait. Közel egy év múlva 3 tagú bizottság kérdéseket hozott, amikre atz egyház vezetői által adott válaszokat jegyzőkönyvbe foglalták. A (kérdések arra irányultak. hogy milyen jogalapja van kérésüknek és milyen bizonyítékai vannak az egyház eddigi működésének. A válaszoknak csak tartalmi kivonatát közlöm. Amióta Magyarországon református vallás van. azóta létezik Diósgyőrben református egyház. Volt templomuk, parókiájuk és iskolájuk, de azok 1743-tól a katolikusok birtokában vannak. Az egyház „articu- laris eklézsia”, vagyis templomát. az istentisztelet tartását és a szabad vallásgya- korialot az országos nyilvántartás szerint 1687-ben a 25. és 26. tételszám alatt engedélyezték. „Néhai Enyingi Török István ezen helységnek Restus Földes Ura”, a reformátusok nagy patrónu.sa a templomban van eltemetve. Az egyház régi működését bizonyítják a szertartási edényeken és tárgyakon látható évszámok. amikéi bemutattak a bizottságnak. Például aranyozott tálkán „Keömlei Theörölc János atta az Diósgieűri ecclesiához anno 1620., 18. die április”. A várbeli tisztek és hajdúk mindenkor az egyház adófizetői voltak. A királymaiorn szombatna- pi vámja az egyházat illette. A jelenleg használatban levő oratórium építését az erdélyi fejedelem, valamint báró Haller Sámuel várkapitány engedélyezte. mert kőtemplomukat a törökök felégették és kijavítani nem merték gyakori jövetelük miatt. A katolikusoknak sem plébánosuk, sem isten- tisztelet tartására állandó helyük nem volt. A mostani parókia és iskola telkét cserébe kapták az egri Káptalantól. amit most tőlük az uraság elfoglalt. Ezért épületeik ott nem maradhatnak. Pápai Tóth Mihály kijelentette, hogy az egyház kérelmének teljesítése érdekében „kész lészen Felséges Asszonyunk lábaihoz is leborulni annak idején”. Erre azonban még két évet kellett várni, mert Mária Terézia királynő csak 1769- ben fogadta Pozsonyban az egyház követeit. Az engedélyt " a . telek megeserélésé- re és a templom építésére megkapták. A polihisztor Pápai Tóth Mihály lelki- pásztor — élve az alkalommal — felhívta a királynő figyelmét a B ükk -hegységben található és hasznosítható ércekre. Azt követően indult meg a diósgyőri birtokon a vasgyártás. (balázs) Interjú dr. Szabadfalvi Józseffel Szolgálóleány, új beosztásban Leszázalékolt kultúra A közkeletű mondás szerint, veszíteni tudni kell. Ez persze roppant sovány vigasz a vesztesnek, legfeljebb némi tartást ad a csapás elviseléséhez. Erre a tartásra — úgy tűnik — nagy szüksége lesz a miskolci kulturális ágazatnak, tekintve, hogy a kultúra lett a város idei költségvetésének nagy vesztese. A költségvetés módosításának vitája során nemhogy a kért plusz összeget nem kapta meg, hanem az eredeti (nevetségesen alacsony) összegből is lefaragtak 2 millió forintot. Erről beszélgettünk dr. Szabadfalvi Józseffel, a közgyűlés kulturális bizottságának elnökével. ♦ Végighallgatva a kulturális bizottság vitáit (melyek megelőzték a közgyűlés döntését), leggyakrabban a kultúra és az oktatás kellemetlen kényszerházassága, társbérlete került szóba. Miért okoz ennyi gondot e két - látszólag közeli — terület ösz- szekapcsolósa? — Nem elvi kifogásaink vannak. A gyakorlatban okoz rengeteg nehézséget az a tény, hogy' a költségvetés táblázataiban egy rovatban szereplünk az iskolákkal. Ha különválasztva vesszük szem- j ügyre a város művelődésére, kulturális életére szánt ösz- szeget, akkor derül csak ki, milyen csekély is ez. ♦ Végül is, mekkora ősz- szegről van szó? — Nem akarom untatni az olvasót a számokkal: nem is a pontos összeg az érdekes, hanem az arányok. Ha leszámítjuk a Miskolci Nemzeti' Színházat (ez is torzítja a, képet, hiszen a 82 milliós, évi», költségvetéséhez a város 28» millió forinttal járul hozzá), akkor kereken 160 millió marad, de ebben további nagy tételek vannak még (Miskolci Szimfonikus Zenekar 28 millió, Városi Művelődési Központ 34 millió). ♦ Ha mindent „eltávolítunk a képből", ami zavaró, akkor alig marad valami... — Pontosan erről van szó. Már a kiindulási alapnak választott költségvetési tervezet is azt tükrözte, hogy ez a város sem a súlyának megfelelően kezeli a kultúrát, a művelődést. Mégin- kább erre utal végül a közgyűlés által elfogadott változat, melyben nem hogy az — igen szerényen és visszafogottan — megfogalmazott 36 milliós kérésünket nem vették figyelembe, hanem további „mínusz kétmilliót kaptunk”. ♦ Honnan került elő ez a bizonyos kétmillió? — A Művészeti és Propaganda Iroda összesen 5,4 milliós évi költségvetését nyirbálták meg ilyen mértékben, ami úgyszólván lehetetlenné teszi a működésüket. ♦ Nemcsak a város költségvetésén belül aggasztó a kultúrára fordítandó (fordítható) pénz aránya, hanem a szűkös összegek mór előre be vannak osztva ... ♦ — Sajnos így van. Az előbbiekben taglalt 161 millió forint ágazati keretösszeg mindösszesen 2,2 százaléka a város éves költségvetésének. ;.A keretösszegeken belül pepidig annyira torz a költségek megoszlása, hogy — például —a Városi Könyvtár esetében a 21 millió forintjukból ■ mindössze 1, azaz egymillió forint marad könyvek és folyóiratok beszerzésére! ♦ Noha ívom köptek meg, mégis érdemes felidézni, mire is kérték az említett 36 milliót — Már csak azért is felsorolom, nehogy bárki valaBúcsú Kiss Ernőtől Tanárt, tudóst, költőt búcsúztatunk. Kiss Ernőnek, a hajdani Tóth Pál Református Leánynevelő Intézet, majd a Zrínyi Ilona Gimnázium volt a kenyérkereső helye. Otthona irodalmi szalon, ahová a nagyvilág volt hivatalos öt órai teára. Nyugati emigráns értelmiségi találkozott ott nyelvet tanuló diákkal, együtt muzsikálhatott a gyerekekből, barátokból álló házizenekarban. Szó, muzsika, könyv volt az életközeg, amelyben létezni tudott. Ha kórházba ment, akkor is könyvtárral költözött a kórterembe, s nem zavarta sem horkolás, sem nya- fogás, áhítatos mosollyal ajkán olvasott, írt, gondolkozott. Egyszer egy kis cédulát hozott be régi munkahelyemre, az orvosi könyvtárba. Ez állt rajta: „Latin és görög nyelvből ingyen órákat adok.” 1980-at írtunk akkor, s nem akadt tanítványa. Angolt, németet, franciát, olaszt, spanyolt tanított hát, és a maga mulatására görögül olvasta a oibliát. Annak idején a debreceni egyetemen tudományos pálya vart volna rá, de ő vallotta, hogy a tudományt nemcsak művelni kell, hanem teremteni is. Ezért jött Miskolcra és 1938-tól töretlen hittel azon munkálkodott, hogy a városban kivirágozzék a költészet, zöldelljen a tudomány kertje. Dante volt a kedves költője és szívesen elemezte a Divir.a Komédiát. Mikor a 70-es években a Napjainkban megjelent a Dante- esszéje, úgy gondoltuk, megtört a jég. s Kiss Ernőt rendszeresen olvashatjuk. De hát az istenek kacagtak ezen, mondta, s nem engedték ki a tilalomfa mögül csak a kis- ujját. Besúgóktól körbevéve a tiltottak listáján maradt a neve az utolsó időkig. Dantébán a középkori embert kereste. Az általános emberit ő frázisoknak tekintette. Viszont a középkori emberben meglátta a mait: félelmeivel, meggondolatlan vétkeivel, szerelmeivel együtt. Párizsban élt ösztöndíjából a harmincas években. Itt fedezte fel André Gide-et, és elsőként mutatta be a magyar közönségnek. Nevét ettől kezdve jegyezték, s gyakran találkozhattunk verseivel gyűjteményekben, folyóiratokban, ö azonban nem általában akart magyar irodalmár költő, fordító lenni. Neki az nem imponált, hogy külföldieknek szánt magyar költők kötetében reprezentáljanak a versei; a Tik-tak, a Szinva hajnalban, az Elvarázsolt... ö annak örült, ha miskolci lapba írhatott. Mert nem általában, hanem konkrétan itt akarta láthatóvá, tapinthatóvá tenni a kultúrái, Zimonyi Zoltán (az Űj Kilátó Irodalompártoló Egyesület) kiadta a verseit, s ennek nagyon örült. Poéta doctus volt, néha poéta ludens. Mindenféle játékosság és tudományos mértéktartás ötvözte. Az aranykorban kellett volna élnie, valahol Atlantiszban, ahol természetes volt a minőség és mérték, az egyszerűség. A szegénységet és a gazdagságot nem ismerték, mert mindenki polgár volt és annyija volt, amennyi kellett. Elsőként csatlakozott a böicsészmozgalom- hoz, s mikor megmondtam neki, hogy 930 gyerek tanul latinul és görögül, azt mondta, helyes, ők mind az én gyermekeim. Mi is magunkénak valljuk őt és szellemének árnyas berkeiben látni tanulunk. Mindnyájan tanítványai vagyunk, mert a kultúrapusztítás kemény évtizedeiben ő mentette meg a szellem házioltárának lángját, mely- lyel a bölcsészet boglyakemencéjét is be lehetett fűteni. Gyárfás Ágnes Kiss Ernőt (1906. október 6.—1991. március 29.) ma déli 12 órakor helyezik örök nyugalomra a Deszka-temetőben. A Miskolci Bölcsészegyesület saját halottjának tekinti. miféle légvárak és nagy tervek költségeinek összekoldu- lására gondoljon. Tehát. Nálunk is van szegényebb: hozzánk tartozik a város sportélete is. ők — leszámítva a sportcsarnok és intézményei működési költségeit — 3 millió forintot kaptak, nekik még 7 milliót kértünk. A színház biztatóan induló ope- rasorozatára 5 milliót, a Csodamalom Bábszínház támogatására 200 ezer forintot, valamint hivatásos társulattá válásukra, egyszeri egymillió forintot szerettünk volna szánni. A Szinvavölgyi Táncszínház profi együttessé válásához 2 millió kellene, a Művésztelep felújítása első ütemének befejezéséhez 1,2 millió, üzemeltetéséhez — 1991-re — további egymillió elengedhetetlennek tűnik. Befejezésül 5 millióból már meg lehetne csinálni a Pro Arte alapítványt, mely 5 milliót hozna terveink szerint. + Mindebből azonban nem lett semmi, a város kulturális élete, művelődése kénytelen lesz álmait és terveit szűkre szabott lehetőségeihez szabni. Némi keserű szájízzel akár azt is mondhatnánk: ha dz elmúlt negyven évben a kultúra a politika szolgálóleánya volt, akkor most csak gazdát cserélt, nem beosztást: ezután a gazdoság szolgálóleánya lesz. — Sajnos, ez nem túlzás . 1 Kiss József A SeM—-MEN mai programja Ki lesz a diákrektor? Ma folytatódik a szerdán megnyílt Miskolci Egyetemi Napok rendezvénysorozata. A gengszterfilmek kedvelőinek délelőtt kilenc órától levetítik a Volt egyszer egy Amerika című filmet. A délutáni program rendkívül sokszínűnek ígérkezik. Két órától Sándor György hü- moralista mutatja be új műsorát, négy órától Koncz Zsuzsa, hét órától pedig a Los Anáinos ad koncertet. Nyolc órától az új aulában a diákrektor-választás érkezik a finiséhez. A jelöltek még egyszer bemutatkoznak, majd a közönség szavazatai alapján tizenegy órakor beiktatják hivatalába az idei MÉN diákrektorát. A szervezők külön felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak egyetemisták voksolhatnak. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Fotdsbörze az ifjúsági házban Szombaton fotósbörzét tartanak az ifjúsági házban. Délelőtt 10 és délután 3 óra között várják a fotózás barátait, köztük a hivatásos fotósokat is. Mód lesz labortechnikai eszközök cseréjére, adásvételére, az érdeklődők, ha kérnek, szaktanácsot kapnak, és kedvezményesen vásárolhatnak az Ofotért áruiból. Diósgyőri meditációk Refoiálusok az éséíicíé ideién
