Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-23 / 93. szám
60. 40, 19 esztendeje „/Vem könnyű, de sserctek tanulni99 Miskolcról írták,irtuk Bodóhegy kincsei, a Mészöv a piacon, próbavásárlás REGGELI HÍRLAP, 1931. ÁPRILIS 8. Senki sem tudta, ki hozta először a bodóhegyi kincsek hírét a felső-városba. De nem is kutatták. A legtöbben elhitték és felizgatutt fantáziájuk sötét középkori történetet eszelt ki hozzá. Fantasztikus vad, véres, kísérteties históriákkal rémitgették magukat és egymást a felső-városiak. Hideglelős, vérfagyasztó ponyvaregények jártak szájról-szájra az elátkozott kincsekről, amelyek halálos veszedelmet hoznak megtalálóikra. A józanabbak mosolyogva, fejcsóválva hallgatták a furcsa legendát. Nem hittek ugyan benne, de azért őket is megfogta a földbe ásott kincsek varázsa. Ta- máskodtak, mégis átmelegítette őket a gondolat: jó volna megtalálni a kincseket. A felső-városi legényeknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt az öntözködésnél. Igaz, hogy szokás szerint, most is társakat kerestek, de nem a íocsolkozás- hoz. Akadtak is társak, és a Bodó-hegyen a sötét éjszakában itt is, ott is találomra kigyulladt egy-egy gyenge fényű csillag és reggel szétszórva, szanaszét sok apró, friss gödröt talált a csodálkozó kerülő. Húsvit másodnapján annyi vendég járta a Bodőt, mint még soha. Körültopogták a régi fákat és fürkészve kukkantottak be az öreg odvába. Megnéztek minden friss és ócska buckát, lábukkal piszkálták szét a kis vakondtúrásokat. De hiába! A bodói kincsekre nem tudtak ráakadni. Kórba veszett az izgalmas fáradság, mert a Bodó, most már talán a felső-városiak is tudják, aligha rejteget kincseket a gyomrában, legfeljebb annyit őrzött az öreghegy, amit Solt János napszámos nemrégiben megtalált és felszínre hozott. Ez pedig csak arra volt elegendő jóformán, hogy elrontsa a felsővárosiak hús- vétját és izgalommal töltse meg az ünnep csendes nyugalmának levegőjét. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1951. ÁPRILIS 18. Földműves-szövetkezeteink között rendkívül nagy jelentőségű mozgalom indult meg. Követve az ország más vidékein működő földműves-szövetkezetek példáját, elhatározták, hogy Miskolcon, Diósgyőrött és a járási székhelyeken piaci elárusíióhelyeket állítanak fel. A szervezés munkáját a Mészöv vette a kezébe, eddig hat járás — a miskolci, a szikszói, a szerencsi, a mezőkövesdi, a putnoki és a sárospataki járás — szövetkezetei csatlakoztak a mozgalomhoz. A tersek szerint a miskolci járás szövetkezetei május 1-jén a vásárcsarnokban és a diósgyőr-vasgyári piacon elárusitóhelyet rendeznek be. Hasonló módon és ugyanebben az időben került sor a szikszói, a szerencsi, a mezőkövesdi, a putnoki és a sárospataki piaci elárusítóhelyek felállítására is. Ezeken a helyeken nemcsak zöldséget és gyümölcsöt árusítanak majd, hanem füstölt húst. tojást, lekvárt, lisztet, szabad tejet — mindent lehet kapni, amit a járás földműves-szövetkezetei a dolgozó parasztoktól felvásárolnak. Ezek a földműves-szövetkezetek követik a budapesti vásárcsarnokokban felállított íeldművesszövetkezeti elárusitóhelyeket, amelyek máris jelentékeny mértékben hozzájárulnak a dolgozók ellátásának biztosításához. A Mészöv tervezete szerint hat, vagy' hét piáru- sitóheiy felállítása és a járásokban a felvásárlás n«?g- szervezése után fokozatosan sor kerül valamennyi járás földműves-szövetkezetének beszervezésére és a járási székhelyeken az elárusítóhelyek felállítására. DÉLI HÍRLAP, 1972. ÁPRILILS 13. A közelmúltban kereskedelmi és vendéglátóipari aktivisták bevonásával Miskolc és a környező települések üzleteiben, vendéglátó egységeiben ismét szeges körű vizsgálatot végeztek a népi ellenőrö:;. A három napig tartó vizsgálat során 66 élelmiszer-, hús-, vegyes- és zöldség—gyümölcs-boltban, valamint 36 italboltban, presszóban, büfében és kisvendéglőben ellenőrizték, hogyan tartják be a fogyasztók érdekeit védő rendeletekct. A vizsgálatban ’.'észt vevő csoportok — a szokásostól eltérően — ezúttal felváltva ugyanazon a napon többször is visszatértek az ellenőrzés színhelyére, s így a vizsgált, több mint 120 egység közül 21-ben — néhány óra leforgása alatt — kétszer, öt egységben pedig háromszor végeztek próbavásárlásokat: Árdrágítást az ellenőrök a vásárolt cikkek 20 százalékánál tapasztaltak. Ugyanakkor a felkeresett üzletek és vendéglátó egységek dolgozói —- az előbbinél kisebb mértékben — 17 alkalommal a fogyasztók javára követtek el ártévedéseket. A vendéglátó egységekben az ellenőrök ilyen tévedéssel egyetlen esetben sem találkoztak ! Súlycsonkítást két hús- és három zöldség—gyümölcsboltban, valamint 23 vendéglátóipari egységben, ösz- szesen 46 alkalommal észleltek az ellenőrök. Az élelmiszerüzletekben, inkább a kiszerelt áru súlya volt kisebb, mint kellett volna. A Miskolci Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat 201-es számú. Bajcsy-Zsilinszky út 31. alatti és 206-os számú, Tízes honvéd utcai ön- kiszolgáló boltjaiban például a megvizsgált 19 tétel fele volt súlyhiányos. Az ellenőrök különösen a miskolci István-malom, a selypi Zsófia-malom által csomagolt lisztek és a Füszért által csomagolt kristálycukor között találtak több súlyhiányos árut. Németből a legjobb gimnazista A felsőfokú német nyelvvizsga nehezebb volt — mondja egyszerűen a tizennyolc éves. száznyolcvan körüli magas, szelíd, szőke fiatalember, és várja a további kérdéseimet. Természetes, hogy nem könnyű az országos középiskolai tanulmányi verseny, és nem adták ingyen a tavaszon az első helyezést. Tóth Imrén, a Hermán Ottó Gimnázium negyedikesén mindenesetre nem látszik, hogy eltörödött volna bele. Legfeljebb abból derül ki, ahogy a beszélgetésünk végén belegondol a nyári programjába: nyáron jó lenne egy kicsit pihenni. — Hogy késiül az ember egy ilyen versenyre, Imi? — Nem is tudom, Tényleg nem könnyű, de szeretek tanulni. Vagyis tulajdonképpen azt kell tanulni, ami nem néniét, vagy angol, vagyis nem nyelv, de megy ez is, kiskorom óta. Általánosban testnevelésből, rajzból volt néha négyesem, gimnáziumban év végére sikerül általában a kitűnő. Németet az általános iskola harmadik osztályában kezdtem tanulni, angolt pedig hetedikes koromban magánúton. A felsőfokú német nyelvvizsgát harmadikos gimnazista koromban sikerült megcsinálni, az angol középfokút tavaly ősszel. Amennyire ennyi idő alatt lehet, értek ehhez a két nyelvhez, ezért vállalhattam a középiskolai tanulmányi versenyt és sikerült.- Mit jelent az első helyezés? — Nekem, vagy egyébként?- Elsősorban Neked. — Örömet jelent, hogy értek két nyelven, és oroszul is, amiből szintén megvan a középfokú nyelvvizsgám. Szeretem használni a nyelveket. és, hogy mostanában vehetők a külföldi csatornák, jó dolog, hogy értem, amit nézek. Az ember tájékozottabb, ha ért és olvas is más nyelveken. Egyébként ezen a versenyen az első helyezés automatikus egyetemi felvételt jelent az illető nyelvből. •annak, aki a tudományegyetem bölcsészkarára jelentkezik. De én nem ott szeretnék továbbtanulni.- Milyen pólyára készülsz? — Fia felvesznek, akkor ide jövök a Miskolci Egyetemre joghallgatónak. Eredeti ruhák, eredeti dalok: a Los Andinos dél-amerikai népzenét játszik. Tiszta hangok és örömzene Folkkoncert az egyetemen Két, amerikai népzenét játszó zenekarnak tapsolhatott nemrég a Miskolci Egyetem közönsége. Az országosán ismert Los Andinos és a Miskolci Sluegrass Bond a dél-amerikai íolkzene, illetve a country műfaját népszerűsítik, de egymástól eltérő stilusuk ellenére is jól megfértek egy színpadon. Elsőként a Los Andinos lépett színre, poncsóban, kalapban szólaltatva meg az eredeti perui, bolíviai balladákat, siratóénekeket és karneváli dalokat. Nagyszerű dinamikájú, ió vokális felépítésű dalaikkal, látványnak is kellemes fellépésükkel, most sem okoztak csalódást a rájuk kíváncsi egyetemistáknak. A hat fiú (Szőts Péter, Rádt Zoltán, Réti Lajos, Beke Tamás, Kurdi Zoltán és Tárnok Ákos) hangszerei nyomán egyszerű, tiszta érzések, hétköznapi történetek eievenednek meg. A nagy hangerőhöz, mesterkélt látványhoz szoktatott közönséget hatásvadász pózok helyett bensőséges hangulattal, igazi értékekkel lepik meg. Tárnok Ákos, a zenekar énekese meséli: — Kilenc éve, Chiléi politikai menekültek révén kerültünk kapcsolatba ezzel a zenei világgal. Mi. akkori népi táncos középiskolások, nem engedhettük meg magunknak a drága elektromos hangszereket, viszont rendelkeztünk a népzenéhez szükséges akusztikus gitárokkal. Három év múlva miénk lett a Kaláka Nemzetközi Folk- fesztivál nagydíja, 1988-ban pedig közönségdíjasok lettünk a Ki Mit Tud?-on. Ennek különösen örültünk, hiszen a koncerteket nem a héttagú zsűri látogatja. Idén szeretnénk kiadatni nagylemezünket is, mert a siker azt jelzi, ez a fajta populáris népzene eladható Magyarországon. • AZ OLASZOK TÁNCOLNAK, A MÜSZAKISOK DOBOGNAK — Csak itt? — Jártunk Ausztriában. Németországban, Olaszországban, egy madi-idi cég megjelentette műsoros kazettánkat. Hárman a zenekarból eljuthattunk Peruba, Bolíviába és Ecuadorba is. Dalokat. tapasztalatokat gyűjtöttünk, hangszereket vásároltunk. Az ilyen utak rendkívül fontosak, bőven van mit tanulnunk. Ezért nincsenek egyelőre saját dalaink, még nem érezzük annyira a dalok belső szabályait, hogy azok szerint írhatnánk. — Hogyan jut el egy magyar zenekar Dél-Ameriká- ba? — Alapítványokat pályáztunk meg, sikerrel. A külföldi utak nagyon érdekesek, vidékenként más és más a közönség reakciója. A németek udvariasan tapsolnak, au. olaszok táncra perdülnek. Persze, ilyen különbségek még két magyar egyetem közönsége közt is léteznek: a tanárképzősók csendben figyelnek, a műszakisók beszélgetnek, dobognak és egyáltalán, náluk sokkal oldottabb a légkör. • MÉRNÖKÖK, LELKÉSZEK, FŐORVOSOK Ilyen jó hangulat kísérte most is a gondosan megszerkesztett műsort, a közönség két ráadást is kikövetelt. A Simon és Garfunkel által világsikerre vitt El Condor Pasával búcsúztak Los An- dinosék, s mi gondolatban máris készülődhettünk néhány ezer kilométerrel északabbra, a country és western hazájába. A miskolci Bluegrass Bánd mérnökök, lelkészek, főorvosok hobbizenekara, s az előbbinél valamivel fesztelenebb műsorral tartották meg az addig kialakult hangulatot. Nevükkel ellentétben nemcsak bluegrasst játszanak, a program nagy részét a műfaj örökzöldjei alkotják, a Fecske meséjétől a már számtalanszor feldolgozott Kelj fel, Suzy-ig. Jó tíz éve nálunk is volt felfutó időszaka, tömeges jellege a countrynak, hiszen ez a zene a szembenállás helyett a nemzedéki megbékélést szolgálja, s a világos, egyszerű dallammenetek, tiszta melódiák könnyen befogadhatok bárki számára. Ezt igazolta a Bluegrass Bánd mostani fellépése is, játékos előadásmódjuk és a hagyományos. nagy slágerek sokáig szórakoztatták a késő estig kitartókat.- Ha felvesznek? — Igen, mert újabban az a rend, hogy ha az ember harmadikban és negyedikben év végén kitűnő, és van középfokú nyelvvizsgája, akkor nem kell felvételizni. Nekem még hiányzik az érettségi kitűnő, bár könv- nyebb lesz, mert nyelvekből nem, csak magyarból, matematikából és történelemből érettségizek.- Hogy emlékszel erre a versenyre? / — Jó érzéssel, bár tényleg kutya nehéz volt. A kötetlen beszélgetésben a Miskolci Bölcsész Egyesületről és a vidék munkanélküliségéről kérdezgettek, de hát érthető, benne van a levegőben. Kérdeztek a továbbtanulásról is. Hát... Oda kellett figyelni. A második részben háromnegyed oldalas szöveget kellett németül visszaadni, ez köny- nyen ment, a harmadik rész egy német szöveg, plusz 15 kérdéses teszt volt, ez meggondolkodtatott. Jó érzés volt egyébként az is, ahogy a felkészülésben segítettek. Tóth Sándorné volt az első nyelvtanárom még kiskoromban, amit tőle kaptam, az meghatározó volt, most Eredig az iskola német tanárai, dr. Erdélyi Zoltánná, Megye- riné Nagy Sára szaktanács- adó és Kocsa Zoltánná figyeltek.- Kell Neked egyóltolón mára segítség? — Mindig jó, ha van. de áttételesen is igaz, hogy mindenkire ráfér, ha kellemes légkör veszi körül. Rendes osztály a IV/L, ahová járok, örülnek, ha sikerül valami. Ez is nagyon sokat ér.- Profetikus jő tanuló vogy? Milyennek tartod mogod? — Fontos a gyakorlatiasság, de az a lényeg, hogy szeretem használni a nyelvet, és minél többet szeretnék használni. Jó. hogy külföldön tudok tolmácsolni, nagyon jó, hogy megértek má-. sokat és megértenek, de az a fontos, hogy nekem ez örömet okoz. M— Kiváló gyerek, jó érzés vele találkozni — kétségtelen. De további felsőfokú jelzők helyett (nem minden tanulság nélkül) álljon itt egy napja. Ahogy hallom, a kedd a legszebb, akkor tíz órá;a van. de a hétfő se rossz. Háromnegyed hatkor kel, reggel hétkor tornaórával kezdenek, a hetedik tanítási óra után irány a menza, majd haza a Hcrmanból a Kilián- lakótelepre. Táska le, elő az újságokat, mert a napilapokat (fontos, hogy tájékozott legyen az ember) mindig elolvassa, majd zenét hallgat, ami kikapcsolja. Négytől este hétig, nyolcig megtanulja másnapra, ami nem nyelv. Aztán szabad. Aztán? Lány-ügyben még semmi komoly, de van egy nagyon jó társaság. és az se rossz, ha otthon lehet az ember, míg tudja, hogy .áshol is várják. Társai, a hozzá hasonló fiatalok. Kocsis Attila
