Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-23 / 93. szám

Múzeumi reformok I. He Ha éjszaka már nem is, de nappal még mindig sokan állnak sorba a Tüzép-irodák előtt. Elsősorban a jóval olcsóbb lyukói szenet várják, nem sok sikerrel... * Áremelés egyelőre nem fenyeget Azonnal elfogy a hazai szén Április elején rengetegen vártak a Hoffmann Ottó ut­cai Tiizép-kirendeltség előtt, hogy lehetőleg a régi áron valamennyi szénhez hozzá­juthassanak. Akkor még úgy hírlett, április 15-ét köve­tően jelentősen emelkedik a fűtőanyag ára. Mi a helyzet í jelenleg? — erről érdeklőd­tünk Kertész Klárától, a Tüzép tüzelőanyag-értékesítő osztályának vezetőjétől. — Folyamatos az érdeklő­dés. de, hogy kint éjszakáz­nak az emberek sorukat várva, az nem fordul elő. Az áremelés elhalasztásának híre valamennyire meg­nyugtatta a kedélyeket, de a folyamatos kereslet bizo­nyítja, hogy éberen tartja az embereket a szén árának esetleges növelése. Szerdán: rendkívüli fogadónap A nyugdíjasok egészségügyi hetének programjából Jogi tanácsadás, illetve üdülési lehetőségekről és a szociális ügyek intézéséről szóló tájékoztatás jegyében telik el szerdán a délelőtt a nyugdíjasok egészségügyi hetén, amelyet a Kassai u. 86. szám alatt tartanak. A rendkívüli fogadónapot a nyugdíjasklubok és az Idő­sek „Életet az éveknek” Or­szágos Szöveiségének megyei vezetősége rendezi. Az ér­deklődők Horvátkné Pozso­nyi Szilviának, valamint he­lyettesének, Kiss György­nek, a szövetség megyei vezetőin'ek. dr. Csordás Im­re ügyésznek, dr. Náiafalussy Lajos jogtanácsosnak, Die­nes Imrénének. Czétényi De-, zsőnének és Hlavács Gyulá- nénak tehetnek fel kérdése­ket. A rendkívüli fogadó­napra meghívták Halász Józsefnét, Miskok: város al­polgármesterét és dr. Úcsay Borbála egészségügyi osz­tályvezetőt is. Délután 1—5 óra közölt ingyenes vérnyomás- és test­súlymérés ajánlatával vár­ják az egészségügyi szakis­kola tanulói a rendezvény résztvevőét, s ugyanez idő alatt Nedea Ede reflex oló- gus tart bemutatóval egybe­kötött előadást a ta-liprnasz- százsról, mely . ősi gy ógy - mód, és a család egészségé­nek megőrzését szolgálhatja. Fotósbörze lesz április 27- én, szombaton délelőtt tíz órától délután három óráig, az ifjúsági házban. A prog­ram : fotós felszerelési esz­közök,' megunt, használaton kívüli, mindenféle fotós—vi- deósb.erendezések, ' labor- technikai felszerelések cse­réje, adás-vétele. Kezdőknek tanácsadás. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. zhat rákot Egyes betegek, akiket Ke-- j moterápiás kezeléssel ki gyó­gyítottak rákbe legségükból, néhány év múlva újabb, másodlagos daganatos meg­betegedéssel tértek vissza az orvoshoz. Enne oka gyakran az elsődleges rák ciiosztati- kumokkal — sejtmérgekkel — történt kezelése. A kutatók már a hetve­nes években felfigyeltek ar­ra, hogy a kemoterápiás ke zelés olykor növeli az újabb rákos megbetegedés kocká­zatát. Bécsi és heidelbergi kutatók több ezer kóresetet elemezve kiderítették, hogy a másodlagos tumor fellép­te az elsődleges tumor gyó­gyítására használt citoszta- tikumok fajtájától, dózisá­tól, a kezelés időtartamától, valamint az elsődleges tu­mor fajtájától függ. A ke­moterápiával párhuzamos sugárkezelés nincs befolyás­sal a másodlagos daganatok gyakoriságára. Másodlagos tumorok gya- korlaiilag minden szervben keletkezhetnek, és sikeres gyógyításuk valószínűsége nagyon kicsi. Fontos tehát, hogy az elsődleges rákbe­tegség kezelésénél a hosszú távon is legelőnyösebb ke­zelési módszert alkalmazzák. Ingyenes tanácsadás A Kereszténydemokrata Néppárt Dózsa György út 7. szám alatti helyiségében szerdán, délután háromtól este hétig ingyenes tanács­adás lesz. L itvay Ottó és Torna József munkaügyi, bérügyi, jogi és igazgatás­ügyi kérdésekre válaszol. — Minden igényt tudnak elégíteni? ki — Folya matosan érkeznek telepeinkre a szállítmányok. Az nem mondható, hogy nagyobbak a beszerzési le­hetőségeink, mint tavaly, inkább a minőségi kínálat­ban tapasztalható változás. Egyre többen iedezik fel, ugyanis, hogy a jobb minő­ségű szenet érdemes vásá­rolni, hiszen annak fűtőér­téke 6200—1000 kalória, míg a gyengébb minőségűé 3000 —3200. Nem a mennyiségre érdemes tehát elsősorban fi­gyelni. így tehát azt mond­hatom, hogy nem fogyott ei több ebben az évben, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Jelenleg külföldi szeneket tudunk inkább kí­nálni, ha valamennyi hazai érkezik, az pillanatokon be­lül elfogy. n. zs. Nagy tervek, kevés pénzből Interjú dr. Veres Lásslóval A rendszerváltás nemcsak a családokban gyűrűzött be, hanem az eddig állandónak és megváltoztathatatlannak vélt intézményekbe is. En­nek köszönhetően unokáink talán már — sok évtizedes perspektívából — reform­korszakként fogják emle­getni a ’9ö-es éveket, nem pedig az elbizonytalanodás, és a válság éveiként. A re­formok szele nem kerülte el a múzeumokat sem. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság új igazgatóját, dr. Veres Lászlói arról kérdeztük, hogyan lát­ja intézménye jövőjét, s milyen változtatásokat ter­vez, — A szakemberek sze­rint ma Magyarországon nemcsak gazdasági válság vau, hanem „szervezettségi válság” is. A kifejezésen persze lehet vitatkozni, ám a jelenség, amelyet körülír, valóban érzékel­hető. Hogyan éli meg ezt egy múzeumi szervezet? — A megyei múzeumi há­lózatok 1963 óta léteznek, és — az adott politikai, társa­dalmi struktúrában persze — többé-kevésbé jól töltöt­ték be funkciójukat. A szer­vezetek természetesen ma­gúkon hordozzák születésük körülményeit. Akkor példá­ul senkinek sem jutott eszé­be pontosan tisztázni a múzeumi épületek tulajdon- viszonyait: ennek következ­tében többnyire csak a ke­zelői jog lett a múzeumoké. Taraszov, Oroszország varázslója (1.) Egyesületbe tömörültek E sorok írója elsősorban azért utazott néhány hete Moszkvába, hogy találkozzék Jurij Taraszovval, a varázs­ló-műfajban a legnagyobb névvel a Szovjetunióban. A találkozó nem jött létre — Taraszov néhány ezer kilo­méterrel arrébb gyógyított —, de a menedzserével sikerült beszélni, sőt, szóban megál­lapodni a varázsló magyar- országi szerepléséről. A varázsló kifejezés nem az újságíró „leleménye”, hanem az- orosz KOLDUN szó fordítása. Taraszov nem hipnotizőr, nem extraszensz, hanem varázsló. Más szóval: mágus. Hogy miben áll Jurij Ta­raszov tudománya? Két filmet láttam róla, tucatnyi cikket olvastam, sokakkal beszéltem, akik látták televízión közvetített gvógvító szeánszait, ezek alapján írhatom le, hogy nagy „csodákra” képes. Fő­leg mozgásszervi betegség­ben szenvedőkön tud segíte­ni. Szavakkal, manuálterápiá- val, füvekkel, extraszenzorá- lis erővel gyógyít, nem utol­sósorban azzal, hogy „egy csoda százat csinál”. Tudni­illik abban az értelemben, hogy az egy-két ezres tö­meg — látva a színpadi tör­ténéseket —, erőt merít on­nan, pontosabban hitet a gyógyuláshoz. Fehér, vagy fekete mágia, amit Taraszov csinál? — sok újságíró tette fel a kérdést, és Taraszov okosain, diplo­matikusan válaszolt: „A szi­ke az orvos kezében gyógyít, a gazemberében gyilkos szer­szám lehet. A mágikus- valázsló tudományt az orosz varázslók gyógyító célra használják.” Jurij Vasziljecsics Taraszov 1950-ben született Szevasz- topolban. Ötéves korától ké­szült — illetve készítették fel — arra, hogy varázsló legyen. Nagyanyja, dédanyja és ükanyja is varázsló volt, vagy ahogy mi mondanánk, javasasszony, füvesasszony. Az első leckéket otthon kapta, majd egy csodatevő öregasszony fogadta tanítvá­nyává, „unokájává”. Taraszov közgazdász- és épitészdipiomával rendelke­zik, mindkét oklevele vörös­diploma. Most szerzi meg a harmadikat, az orvosit. Mint nyilatkozta, szeretné, ha ez is kitüntetéses lenne. Oroszország Varázslóinak Egyesülete a szervezet, amely a hozzá hasonló képességű- tudású emberek érdekeit, ügyeit képviseli, igyekszik felfogni az őket érő támadá­sokat, kiszűrni a sarlatáno­kat, képezni, továbbképezni az arra alkalmasokat. Az egyesület tagjai szeretnék, ha munkájukat, gyógyításai­kat orvosok ellenőriznék, a „csodákat” hitelesítenék. (Ilyenre, mármint orvosi ellenőrzés mellett végzett gyógyításra Taraszov is bár­mikor hajlandó, ezt igazol­ják a róla-vele készült fil­mek.) (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöl­jük.) (szabados) — Az önkormányzatok megalakulásával nyilván alapjaiban változott meg a helyzet... — Valóban. Persze az át­menet sehol sem fájdalom- mentes. Mi szerencsés hely­zetben vagyunk (legalábbis az ország többi hasonló in­tézményéhez képest). Megyei önkormányzati intézménnyé váltunk, ennek következté­ben, ahol a múzeumépület önkormányzati tulajdon lett, ott az épület ingyenes ke­zelőd, illetve használói jogát megkaptuk. — Fennmarad Borsod­ban a Megyei Múzenmi Igazgatóság? — Minden jel arra mutat, hogy igen. Tavaly kereken 46 millió forint volt az éves költségvetésünk, ezt az ösz- szeget az idén is megkap­juk, ehhez jön még a bér­automatizmus, és a dologi automatizmus (elég csúnya, de közkeletű kifejezések), ami 20, illetve 10 százalék növekedést jelent a tavalyi összeghez képest. — Az 54 millió forint szép summának tűnik a kívülálló számára... — Mondjuk úgy, hogy az lenne, ha időközben nem alakult volna ki az a telje­sen torz arány az intézmé­nyi költségvetésekben, api ma jellemző ... — Ez valamiféle fátum, vagy lehet tenni ellene? — Ügyszólván semmit. Nálunk az említett 54 mil­lió forintból jó esetben 3 milliót hagy meg az ener­giaköltség és a bérköltség. — Még egyszer megis­métlem, nehogy az olvasó esetleg nyomdahibának vélje: mindenre, ami nem bér, illetve fűtés- és vil­lanyszámla, összesen 3 millió forint marad ... — Igen. Ebből kell fedez­nünk az összes ásatás mun­kabérét, a műszer, vegyszer; irodaszer beszerzést, a mű- tárgyvásáriást, és ami igazán nyomasztó tétel, az épületek felújítását is. — Hogyan lehet beosz­tani egy ilyen csekély előirányzatot? — Tavaly 1,5 millió fo­rintot fordítottunk az épüle­tek felújítására, 1,2 milliót a gyűjtemények gyarapításá­ra és félmilliót az ásatá­sokban közreműködő mun­kások bérére. — Mindezek figyelem­bevételével (sőt azzal, hogy aligha lesz jobb az idén), adta be nemrégi­ben dr. Veres László a pályázatát. A pályázat cél­ja a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói szék betöltése volt. A pá­lyázatát azóta kedvezően bírálták el, s e hónap el­ső napjától ön az igazgató. Jó vásárt csinált? — Erre nem lehet röviden és egyszerűen válaszolni... (Folytatjuk) Kiss József Az apák is felelősek Régen, ha egy családban nem jelentkezett gyermekál­dás. azt mondták, meddő az asszony, s a legritkábban gondoltak arra, hogy a férfi megtermékenyítő képességé­vel lehet baj. Manapság újabb szemléleti határt kell átlépni. A szülés előtt álló, vagy gyermeket tervező nő­ket előre figyelmeztetik a do­hányzás, az alkoholfogyasz­tás mellőzésére, a stressz csökkentésére, kímélő élet­módot javasolnak. Űjabb vizsgálatok kiderítették, hogy a leendő apának legalább akkora szerepe van gyerme­ke egészségében, mint a nő­nek, aki kihordja. A „gyenge minőségű” sperma, amely le- hét dohányzás, egészségteler munkahely, i szákosság követ­kezménye, ugyanolyan káro­sító hatással van a leendc magzatra, mint az anya egészségtelen életmódja. Né­hány amerikai ipari cég mái évek óta foglalkozik azzal hogy a veszélyes munkahe­lyen dolgozó, várandós anyá­kat máshová irányítják át Egy vizsgálat azonban kidé rítette, hogy az ólomszennye- zés-veszélyes munkahelyer dolgozó férfiak csalátijábar ugyanannyi rendellenes cse­csemő született, mintha a; anyjuk dolgozott voln; szennyezett környezetben. Eletvédő vonalak Egy brit cég olyan figyel­meztető rendszert fejlesztett ki, amely vezetés közben ál­landóan tanáccsal látja el az autóst a szükséges követési távolság nagyságáról. Mindezt fénykibocsátó diódákkal a szélvédőn jelenítik meg. ho­rizontális fénycsíkok formá­jában. Amint a vezető növe­li a sebességet, és a féktá­volsóga csökken, a vonal egyre feljebb megy a szélvé­dőn. s kritikus helyzetben figyelmezteti a vezetőt a lassításra. A készülék be­programozható esős. jeges útviszonyokra is. A módszer egyetlen hátránya, hogy egyelőre csak sík terepen al­kalmazható,, viszont nagyon olcsón beszerelhető. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom