Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-22 / 92. szám

a miskolciaké a sző Postacím: Deli Hírlap. Miskolc, 3501 Pf.: 39. — Telefon: 42-600. — Kérjük olvasóin­kat, levelezőinket, hoc? panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—*14 óra között keressenek fel bennünket. A belváros Ezt mondja a jogizabály | A szülői felügyelet és a gyermek helyezésének. mázol mán Lenin=--Merjük; Sztálint Mozgás­korlátozottak telefonja Kevés az olyan nyilvá­nos telefon városunkban, ahonnan mozgáskorlátozott embertársaink telefonálni tudnak. S ha találunk is egyet-kettőt, sajnos azok is használhatatlanok. A Tanács­ház téren lévő fülkéből is hiányzik a készülék. Nem mondunk újat azzal, hogy vandál kezek nem kimélik a nyilvános telefonokat, és rengeteg pénzbe kerül az új. De szükség van rájuk. Kü­lönösen a képünkön látható rokkantak részére létesített telefonfülkére,, ahonnan to­lókocsiból is könnyű a tele­fonálás .... K. I,. Miskolc elhelyezése (5.) Utoljára a házastársi hű­séggel kapcsolatos szempont­ról szeretnék szólni néhány szót. A bíróság ebben a vo­natkozásban is vizsgálja, hogy a házasélet megromlá­sáért kit terhei a felelősség, mert ez elősegítheti annak megítélését, hogy melyik szü­lő alkalmasabb a gyermek nevelésére. ür. Sz. S. Miért nem szavazták meg a miskolci költségvetést? Igen sokan és meglehetősen élesen támadták Miskolc idei költ­ségvetésének tervezetét. A leggyakrabban emlegetett kifogásokra talán még emlékeznek olvasóink is: minden ágazatot, minden in­tézményt alulfinanszíroz a költségvetés, senki sem kap elegendő pénzt, nincs koncepciója a városházi vezetésnek. Ehhez képest áp­rilis 12-én mégiscsak megszavazták a városatyák a költségvetést. Kivéve négv képviselőt. F»y MOF-es, egy szabaddemokrata és két szocialista párti képviselő ugyanis nemmel voksolt. Arra kértük őket. fejtsék ki állásponíjukat tápunk hasábjain: miért mondtak nemet Miskolc 1391-es költségvetésére. A válaszokat abban a sor­szerkesztöségünkbe eljuttatták. Szép fekvésű téren épült meg annak idején a Mese cukrászda, az evek múltával pedig sokminden megválto­zott itt. Pihenőpadokat he­lyeztek ki, lett szökökútja (ami viszont nem, vagy alig „szökik”), található egy Csemege-bolt, de van még „dolláros” üzlete is a terü­letnek. A kiültetett" fák már árnyékot adnak, a bokrok kiterebélyesedtek. Szóval, meglenne itt minden, amit egy tér adni tud a siető já­rókelőnek, a pihenésre vá­gyónak, majd bcvásárlókör- útra indulónak. Viszont, ha jobban körül­nézünk, a tér állapota sok kívánnivalót hagy maga után. A szebb napokat látott műanyag pihenőszékek hiá­nyosak, piszkosak. Meggon­dolandó bármelyikre is le­ülni. Pedig sok gyerek ját­szadozik itt, a rájuk vigyá­zó szülőknek jól esne egy kis pihenés. Nem beszélve a bérházak szürke falai közül ide menekülő idős emberek­ről. A tér szabad felületét befedő sárga burkolólapok hiányosak, töredezettek. A foghíjas lépcsőkön veszélyes a közlekedés. S ami az egész teret jellemzi: piszkos, sze­metes. Az elmúlt napok egyik szeles délutánján szinte „egy­mást kergették” a különféle hulladékok. Szóval, olyan ez az egész terület, mint ami­nek nincs gazdája. Szegény a város — mond­hatnánk. Sokkal fontosabbra sem jut, minthogy az emlí­tett burkolólapokat felújít­sák, s hiányzó pihenőpado­kat pótolják. Egyet viszont nem feledhetünk: mindez a belváros közepén található. Jön — reméljük — az ide­genforgalmi szezon. A valu­Tisztelt Olvasók! A sorozat legutóbbi részé­ben a gyermek elhelyezésé­vel kapcsolatos bírói gyakor­latot kezdiem el bemutatni. Önök már tudják, hogy a bírói döntés alapvető szem­pontja a gyerek érdeke. En­nek kibontását ott hagytam abba, hogy a gyermeket le­hetőleg megszokott környe­zetében kell hagyni, mely biztonságérzetet nyújt szá­mára. Most innen folytatom. Esetenként előfordulhat, hogy a gyermek érdekét jobban szolgálja, ha környe­zetét megváltoztatja. Ha a bíróság így' rendelkezik, ak­kor az a szülő, amelyik a gyermeket kiadni köteles sú­lyosan vét a'gyermek érde­kei ellen, ha őt magánál visszatartja. A szülő neve­lésre való alkalmatlanságá­ra utal, ha a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, érzelmeit ebbe az irányba befolyásolja. Súlyo­san esik a latba az is, ha különböző eszközökkel, pél­dául ismétlődő' perekkel akarja megakadályozni a szülő a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését. Ezek után nézzük meg. hogy mi a helyzet testvérek esetén. Természetesen a gyer­meket érintő hátrányos kö­vetkezmények fokozódnak, ha az egymást szerető test­véreket a bíróság elválaszt­ja egymástól. Ezért általá­ban arra kell törekedni, hogy a testvérek együtt ma­radjanak. Ha mindkét szülő­nél egyformán kedvezőek a feltételek, akkoris csak in­dokolt esetben lehet a test­véreket egymástól el\’álaszt­közepéa tás boltban külföldiek vásá­rolnak majd. Az üzlet csil­logása, gazdagsága nem vál­toztatja meg a térről alko­tott véleményüket. És ha már nem telik új­ra, akkor a régit kellene jobban megbecsülni. Ügy, hogy egyesek ne úttestnek használják a pihenőpadokat, otthagyva sáros, piszkos lábnyomukat. A szökőkút bekerített medencéje sem szeméttárolónak való, köz­vetlen közelében ott van az arra hivatott edény. Ha így lesz, ezzel tudjuk, mégnem kap „új ruhát” a tér. De legalább tiszta lesz! És ak­kor jobban esik majd egy- egy séta rajta, pár perces pihenés ülőpadjain. És talán az idegen is más képet visz magával... * Lapzártakor a fentiekhez kapcsolódó dologban keres­te meg szerkesztőségünket P. B. Munkácsy utcai olva­sónk. Eirrfondta. hogv a Me­se cukrászda előtti téren ál­landóan nagy a járműfor­galom. S nemcsak személy-, hanem tehergépkocsik is rá­hajtanak, órákat várakoznak a törékeny burkolaton. Az ezt megakadályozó. Behajta­ni tilos! jelzőtáblát ismeret­len személy összetörte, majd eltávolította a helyéről. Az­óta olyan káoszt teremtenek a gépkocsik, hogy veszély- helyzetbe sodorják a téren közlekedő gyalogosokat is. A táibla eltűnését olvasónk több, mint három hete je­lentette a Városgondnokság­nak. Saettnte mindhiába fá­radozott, a táblát nem tet­ték vissza eredeti helyére. va elhelyezni. Több család­ban is megfigyelhető, hogy a gyermekek egymáshoz va­ló kötődésénél más kötődés (például valamelyik szülő­höz való ragaszkodás) erő­sebb. Az is előfordulhat, hogy a testvéreket a szülők már kíilön-külön nevelik. Az előzőekben említett két ki­ragadott példa indoka lehet a testvérek külön történő el­Április 4-én, a főutcát jár­va azt láttam, hogy az épü­letek faláról szorgalmas ke­zek — ha nem is önszántuk­ból — vakarják-kaparják a választási propaganda és mis hirdetések papírmarad- ványait. Csakhogy van még más is, amit senki nem Iát, vagy nem akar látni, pedig naponta elmennek mellette. Itt van a Búza téri zöld­ség-gyümölcs standsor. Hát­só, lemezborítású falait ron­da mázolmányokkal firkál­ták össze. A szemközti ol­dalról indulnak Tapolcára a 2-es buszok, de ide futnak be a 3-as, a 4-es és a 7-es járatok is. Mondhatom, meg­van a véleménye annak, aki ezeket olvassa. Aztán fel­szállók az 1-es autóbuszra. Látom, hogy a Fazekas ut­cai. 6. Számú Általános Is­kola falán is értelmetlen mázolások, és egy horogke­reszt díszeleg. A Dózsa György utcát elhagyva, Di­ósgyőr felé egy 10 emeletes háztömb falán égbekiáltó betűkkel: Marx=Tudjuk; Tesszük. A következő ház­tömb falán pedig: Hatalom- éhség, esalhatatlanság, ki­zárólagosság, MDF. Ugyan­ennek a háznak a másik ol­dalán pedig női neveket örö­kített meg valaki: Szilvia, Anita, rtita. De sorolhatnám a végte­lenségig a rondábbnál ron­dább mázolmányokat. De hát kik ezek az emberek, akik csak kárt túrinak okozni? És miért nem ütnek már a ke­zükre? Aztán ott vannak a kifosztott telefonfülkék. Hát kell az ilyen vandáloknak technika, kultúra V És miért nem teszik rendbe a bér­házak fenntartói a házak fa­lát, ha már egyes felelőtlen emberek elcsúfították? Ne­kik nem tűnik fel mindez, nem bántja a szemüket .' Mi­ért nekem 80 éves öregem­bernek kell felhívni a fi­gyelmet rájuk? Kíváncsi va­gyok, hogyan fogadják az il­letékesek. és lesz-e eredmé­nye, hogy szóvá teszem? Soltész Ernő Miskolc rendben közöljük, ahogyan azokat • A KÖZGYŰLÉS ELVTELENÜL ELUTASÍTOTTA Nem szavaztam meg a költségvetést, mert a terve­zet szerkezetében vélemé­nyem szerint súlyos hibák, aránytalanságok voltak. Nem szavaztam meg a költségvetést, mert a terve­zet elemzése során feltárt hibák jóindulatú korrekció­jára tett javaslatainkat a közgyűlés elvtelenül elutasí­totta, egyetlen erre vonatko­zó hozzászólás, ellenvéle­mény nélkül, bizottság: vé­leményezés hiánya miatt, melyre idő nem volt, szem­ben olyan elfogadott módo­sítássá!, amti a közgyűlésen szóban terjesztettek elő, lé- j nyegi kiegészítése szóbeli fel­szólításra, kifejezetten ötlet­szerűen történt. Nem szavaztam meg a költségvetést, mert a város pénzeszközeinek döntő részét, 6 954 millió Ft-foól 4 894 mil­lió Ft-ot a meglevő városi intézmények (az önkormány­zat hivatalai, óvodák, isko­lák, középiskolák, művelő­dési és egészségügyi létesít­mények) meglevő állapotú, legkisebb változtatás nélküli fenntartására osztotta szét. Ezeknél az intézményeknél a pénzellátást úgy' szabályoz­ta, hogy az önáfió intézmé­nyi gazdálkodást a vezetők részére lehetetlenné teszi (havi kiutalás). Ezzel bizto­sított lett a város fontos in­tézményeinek fennmaradása, azonban folytatódik az elő­ző idők gazdálkodási hibá­ja: nem jutnak el az intéz­ményekhez az országot fe­szítő gazdasági gondok, vé­dőháló alá kerülnek ezek az intézmények, így a feltétle­nül szükséges, minimális át­alakítások, átszervezések, pi­acgazdasági működés nincs ösztönözve, sőt az intéz­ményvezetők ebben ellenér­dekeitek. Pedig a későbbi­ekben, jövőre kizárólag a demográfiai hullám kihatá­sa is lehetetlenné teszi a ha­sonló arányú költségfedezet megteremtését. Nem szavaztam meg a költségvetést, mert igen lé­nyeges városi feladatok ki­elégítését meg sem kísérli. Így nem szán a költségvetés semmiféle összege! a szociá­lis indokú lakásigények ki­elégítésére, annak ellenére, hogy a város bevetőiének je­lentős _ része, a helyben ke­letkező bevételek lényege 406 millió Ft lakásértékesítésből keletkezett. Egyedül a fiata­lok első lakáshoz jutását tá­mogatja 60 millió Ft, tudo­másom szerint ez is közvet­lenül állami forrásból szár­mazik. Nem szavaztam meg a költségvetést, mert nem tá­mogatja kellően a lakosság önerős közműépítési kezde­ményezéseit, és a közgyűlés az ezzel kapcsolatos, két MDF-képviselők által készí­tett javaslatot egyetlen vi­tatkozó ellenvélemény nélkül elutasította. Nem szavaztam meg a költségvetést, mert a Diós­győrből származó jelentős bevételek ellenére Diósgvőr számára semmit nem szán tételesen, és ugyanúgy hát­rányba kerül a belvároson kívül minden más városrész. Nem szavaztam meg a költségvetést. így szavaza­tommal ellenvéleményemet, kritikámat kifejezésre tud­tam juttatni, és lehetőséget teremtettem magamnak ké­sőbbi kritikai észrevételek hangozta tusához. Végül el kel! mondjam, hogy én is a költségvetésre szavaztam volna, ha úgy lá­tom, hogy kétséges annak megszavazása. Mert a kriti­kák, ellenvélemények elle­nére a költségvetés jelentős munkán alapul, értékei is kétségtelenek, hibái javítha- tóak. És véleményem sze­rint a városnak elsősorban a költségvetés megléte a fon­tos, egy rossz költségvetés is jobb. mint ha nincs költség- vetés. Ruszkabányai András 28. sz. vk. önkormányzati képviselője • MÉLTATLAN MILLIÓK A város költségvetésével kapcsolatban már többen be­széltek arról, hogy ez a ter­vezet koncepciótlan, nem je­löl ki prioritásokat, hogy a hiányok szétosztásával min­den terület veszélyhelyzetbe került. Ézek az indokok ön­magukban is elegendőek le­hetlek volna a költségvetési javaslat elutasításához. De természetesen esetemben vol­tak egyéb motívumok is. A teljesség igénye nélkül né­hány példa: Mereven alkalmazták azt a szabályt, hogy a módosí­tó javaslattal élőnek min­den esetben meg kellett je­lölnie a forrásoldalt is. Né­hányszor tehettek volna ki­vételt, a bizottságoknak ugyanis nem voltak meg azok a szakemberei, akik fe­lelősséggel meg tudták vol­na ítélni egy másik szakte­rület szükségleteit, és mind­ehhez elegendő idő sem állt a rendelkezésükre. A legnagyobb tanulópénzt a kulturális és sportbizott­sághoz tartozó területek fi­zették. A bizottság javasla­tait nem is tárgyalta a köz­gyűlés, mert az egy tétel­ben megjelölt forrásoldalt leszavazták. Sőt, városüze­meltetési feladatokra továb­bi 2,4 millió Ft-ot vontakéi a közművelődési keretből. Városunkhoz méltatlannak tartom a kultúra és a sport ilyen diszkriminációját. Ezek az áigak sehol nem önfinan­szírozók. Továbbra sem fogadhatom el, hogy miközben több, mint 20 millió Ft hiányzik az óvodák és iskolák tető­szigetelésének kijavításához, a 100 M Ft-os, úgynevezett új indítású fejlesztési keret­ből 10 millió Ft-ot áladnak a minorita rendháanak az általa visszaigényelt kollé­gium felújítására. Igaz, a rentíiőnök e lap hasábjain azt írja, hegy a kölcsönkért kabátot mielőtt visszaadnák, illik kitisztítani. Csakhogy ennek a kabátnak a város nem kölcsőnkérője volt. ha­nem legfeljebb megtalálója és becsületes visszaadója. A tisztítási költség megfizeté­se másak feladata. Itt je­gyezném meg, hogy a föl- desisfca diákok étkeztetése (ebben a kollégiumban van a menza) nem függhet sen­ki jóindulatától. Azt a vá­rosnak kötelessége valami­lyen módon megoldani. Mindezek mellett mégsem csupán elégedetlenségemet fejeztem ki a „nem” szava­zatommal. Benne volt eb­ben a „nem”-ben az is, hogv tudunk mi ennél jobb költségvetést is csinálni. A javításra rövidesen meg­adatik a lehetőség, hisz’ azt is megszavazta a közgyűlés, és erre igennel szavaztam én is, hogy a most elfogadott költségvetést fél évkor felül­vizsgálja. Latrán Béla önkormányzati képviselő SZDSZ • NEM TELJESÜLTEK A FELTÉTELEINK Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaztuk meg a költségvetést, röviden azt mondhatom: nem az ellen­zéknek — akár parlamenti, akár városházi ellenzékről van szó — kel! egy költség- vetést megszavaznia. Egy költségvetés ugyanis mindig és mindenütt valamilyen po­litika — kormányzati politi­ka, várospolitika — számok­ban való kifejeződése. Ami­kor tehát egy költségvetést elfogadok, akkor egyben el­fogadom azt a politikát is, meg ennek a politikának az értékválasztásait és hangsú­lyait is, amelyek emögött a költségvetés mögött meghú­zódnak. Mi ez utóbbi ellen szavaztunk. Szeretném azonban hang­súlyozni, hogy nem azzal az elhatározással mentünk el a közgyűlésre, hogy eleve elle­ne szavazunk a költségvetés­nek. Bizonyos feltételekhez kötöttük a dolgot. Amikor azonban kitűnt, hogy ezek a feltételek — módosító indít­ványokról van szó — rend­re nem teljesültek, akkor döntöttünk úgy, hogy nem­mel voksolunk. Ezek közül a feltételek közül most csu­pán egyet szeretnék kiemel­ni, azt, amelyik a költség- vetés rendeleti részének egyik passzusára vonatkozó módosító indítványunkban fogalmazódott nteg. Ez a passzus egy úgynevezett „fel­adattervet” ígér valamikor júniusra. Ennek a feladat­tervnek kellene rögzítenie azokat a tennivalókat, ame­lyek ahhoz kellenek, hogv a város megússza ezt a költ­ségvetést. Tehát, hogy ezek révén a költségvetés valódi egyensúlyát biztosítani, az általános alulfinanszírozott­ság állapotán valamelyest ol­dani lehessen. Nagyon aggályosnak vélem azt, hogy ez a feladattervre vonatkozó passzus végül is benne maradt a költségvetés végrehajtásáról szóló rende­letben. Először is azért, mert ma annyira képlékeny minden az önkormányzatok körül, amennyire az egyál­talán elképzelhető. Ez pedig nagyfokú rugalmasságot, azonnali döntéseket, hallat­lan alkalmazkodóképességet kíván, éspedig nem június­ban, valamilyen feladatterv­ben rögzített menetrend sze­rint, hanem azonnal, min­dennap, és a körülmények­hez, meg a pillanatnyi hely­zethez igazodó módon. Amennyiben egy ilyen fel­adattervet a közgyűlés még­is elfogadna, akkor az köti a városházát, és egy idő után, ha túlságosan komo­lyan veszi, akár cselekvés- képtelenné is teheti. Arról már nem is szólva, hogy ezt a feladattervet egy olyan időszakban kell, kellene meg­csinálni, amikor az appará­tus átszervezésére kerül sor, amikor elő kell készíteni a költségvetés beharangozott revízióját, és mindezek mel­lett még ráadásul ezen idő­szak során kell elkészítenie a városházának a közép- és hosszú távú fejlesztési kon­cepcióját is. Ez utóbbiról csak annyit, már most hal­lani olyan hangokat, hogy éppen a fent említett prob­lémák okán, ennek a fej­lesztési koncepciónak a meg­tárgyalását a tervezett idő­ponthoz képest későbbre kí­vánják halasztani. Az MSZP-frakció nevében: Tóth Pál önkormányzati képviselő * A miskolciaké a szó rova­tunkban ezután rendszere­sen szeretnénk helyet adni a várospolitikai vitáknak. Ugyanitt teremtenénk alkal­mat arra is, hogy egy-egy önkormányzati képviselő bi­zonyos fontos kérdésekben elmondhassa a véleményét, s néhány döntéséről számot adhasson a választóinak. Ugyanakkor a választók írá­sait is várjuk: mi a vélemé­nyük a közgyűlésről, a vá­rosházáról, annak döntései­ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom