Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-22 / 92. szám

i SS >< j\ í > '■> V \ * if A négy verses városleírás a Kazinczy Ferenc Társaság idei — márciusi — köz­gyűlése alkalmából jelent meg. Nem zárult le a pályázat Folytatják a tárgyalásokat a Digépben Működőképes gyárat akarnak eladni A mádi villogó guba Miskolcnak a javai 99 99 Amióta költészet csak lé­tezik a földön, a költőknek (alanyi jogon) meg van en­gedve, hogy kissé megszé­pítsék a valóságot. Ha azon­ban — lassan Nápoly és Chicago babérjaira törő — városunkról az alább követ­kező sorokat olvassuk, mind­annyiunkban kételyek me­rülnek fel a poéta ítélőké­pességét illetően: „Van jó levegője, vize, melyen van­nak sok malmok, / Ügy ren­deltettek strázsául körülötte a szép halmok, / Hogy ka­put is formáljanak lakosai számára...” Sőt (!): „El le­het hát ezt mondani: Aki nem volt Miskolcon, / Nem tudja a boldogságot, hol ül­het a fő polcon.” A költőnek mentségére egyetlen körülmény szolgál­hat: Prókátor Nemes Szrógh Sámuel e sorokat 1800-ban vetette papírra. Akkor még valóban volt jó levegője é* vize Miskolcnak, s feltehe­tően a boldogságról is más fogalmai lehettek a miskol­ci polgároknak, mint ma. A „Miskolcnak a javai” című, rímbeszedett művet most a Megyei Levéltár ad­ta ki egy szép kékeszöld ár­nyalatú árkus papiroson, folytatva a maguk teremtet­te hagyományt, melynek kö­szönhetően már számos — a levéltárban őrzött — erede­ti dokumentummal ismer­kedhettek meg az érdeklő­dők. Az ily módon kiadott fakszimile, vagy tartalmi­lag hű dokumentumok rend­re helytörténeti jelentőség­gel Bírnak: gazdagítják az amúgy igencsak szegényes „szóróanyagot”, melyet a szűkebb pátriánkba látogató, s irántunk érdeklődést tanú­sító idegen kezébe adhatunk. Négy város — négy vers: Sárospatakról, Tokajról, Mádról, és „Fényes Üjhely- ről”. Debreceni Ember And­rás írta a XVIII. század kö­zepén azt a hegyaljai tele­püléseket bemutató verses művet, melyből származnak. Akkoriban Sárospatak ké­péhez hozzátartozott, hogy „öt malma van vízi, amely folydogaió, / Az egy igen hasznos, a négy álldogáló,”, emellett persze a város Zemplén vármegye, székhelye volt, ius gladii-val, azaz pal­losjoggal. A műemlékvédelem ügye akkoriban sem állhatott túl jól, mert Debreceni fontos­nak tartja megjegyezni To­kajról, hogy: „Tisza, Bodrog folíva körül romlott várát, / Káposztát kapálni küidhedd belé Sárát..Említés esik bizonyos „gyülevész népről” is, a jelző akkor még nem volt pejoratív, mindössze a távoli tájakról érkező tele­peseket jelölte. A költő nem állhatta meg, hogy célzást ne tegyen „Fé­nyes Üjhely” lakosságának kevezőtlen összetételére: „Négy vására van, abból is élődik, / A sok nyíri cigány ugyan benne fürdik, / Sán­Főkapitány/ fogadónap A Borsod-Abaúj'-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője, dr. Magyart Sándor rendőr alezredes, va­lamint közrendvédelmi he­kapitányságon (Miskolc. Zsol- cai kapu 32.). A fogadónap­ra előzetes írásbeli bejelent­kezés szükséges, amelyben név, lakcím és telefonszám lyettese Forgács László rer.d- j és — amennyiben az egyén őc alezredes, továbbá a szak- szolgálati ágak vezetői fo­gadónapot tartanak május 15-én, délután 1 órától, a Borsod Megyei Rendőr-fő­érdekeit nem sérti — a té­ma megjelölését kérik. A be­jelentkezési határidő: ápri­lis 25. Keresztény állam — * kurzus nélkül A Páneurópai Unió Ma­gyarországi Egyesületének B.-A.-Z. Megyei és miskolci Regionális Csoportja április 26-án, pénteken 5 órától tartja újabb rendezvényét Miskolcon, a Petőfi u. 1—3. sz. alatt, a II. emeleti nagy­teremben. Dr. Pálos Miklós államtitkár A keresztény ál­lam — kurzus nélkül” cím­mel tart előadást. ta, tarka csikón nagyon nyargalózik, / Hogy csalhas­son meg mást, azon izzado- zik.” Mád esetében inkább az ottani polgárok erkölcsei és életmódja ragadta meg a verses útleírás szerző j ét: .. senkitől sem félnek, / Dohányozva utcán szabadon beszélnek, / Sokszor Isten ellen szitokkal kikéinek. / Ruhájok nem cifra, kék raj­tuk a suba, / Hétköznapo­kon villog köznépen a gu­ba,” Kájé Üzleti körökben ígéretes­nek tartották az április 18- ai dátumot, amikorra a Di- gep felszámoló szervezete kihirdette a vállalat egészé­nek, illetve egyes gyárainak megvételére vonatkozó pá­lyázatok értékelését. Buda­pesten az Állami Szanáló Szervezet székházában dr. Rédei László, a felszámoló szervezet igazgatója ismer­tette az eddig kialakított ál­láspontot. Eszerint nem zár­ták le a pályázatok beadá­sának lehetőségét, s tovább­ra is fogadjak mindazokat, akik információkat kérnek a diósgyőri gyár tevékenysé­géről. Mint dr. Molnár István megbízott vezérigazgatótól, a szanáló szervezet helyi meg­bízottjától megtudtuk, már április 16-án megkezdték a Digéphez érkezett pályázatok felbontását és kiértékelését dr. Orosz Gyula felszámoló biztossal, összesen 20-an pá­lyáztak, három kategóriában. Az első kategória a vállalati egészének megvételére vo­natkozott, s amerikai, oszt­rák és német cégek nyújtot­ták be igényüket. A külföl­di vevők azonban úgy vél­ték, hogy nem volt elég ide­jük a közel 1500-féle termé­ket gyártó Diósgyőri Gép­gyár egész tevékenységének átvilágítására. Éppen ezért tovább folytatják a gyárak megismerését, s újabb tár­gyalásokra kerül sor ezek­kel a cégekkel. • CSAK EGY-EGY RÉSZT AKARTAK A második kategóriában egy-egy gyár megvételére le­hetett pályázni, s összesen tízen éltek ezzel a lehetőség­gel. A pályázók között egy­aránt megtalálhatók külföl­di és hazai cégek, ám a ma­gyarországi vevők közül né- hányan nem adtak meg minden adatot ahhoz, hogy megfelelően elbírálhassák a pályázatokat. Volt olyan kis­vállalkozó, aki lízing útján szeretne megvenni egy gyá­rat, ám annak a pénzügyi hátterét nem részletezte. Ép­pen ezért valamennyi pályá­zatról a felszámoló szervezet és a Digép vezetése értéke­lést készít, s közli azt is mi­lyen adatok hiányoznak azokból. A külföldi cégek többsége további tárgyalá­sokká tart igényt. Előfordult a pályázatok között olyan is, hogy egy-egy gyáron belül csak egy technológiai sort kívántak megvenni. — hal­lottuk dr. Molnár Istvántól —, ám erre az esetek több­ségében nincs lehetőség. Ilyen például az úgyneve­zett fehér-hőkezelő üzem esete, amelyre igényt tartot­tak volna, ám az ott előál­Keserű szájízzel kaparnak Hol a határ, plakátragasztók? Tisztább a Sziszegnek belváros a kereskedők, mérgesek a népművelők • Igazságosabb rendelet kell Tisztább lett a belváros, de nem mindenkinek felhőt­len az öröme. Keserű a fő­utcai kereskedők szája íze, hiszen nekik kellett leka- pargatniuk a falakra rakó­dott vastag plakátréteget. S igen nagy gondban vannak azok is, akik eddig a falak­ra ragasztgatták a plakát­jaikat. Főleg azoknak a falraga­szait olvashattuk mostanáig, akik valamilyen rendezvényt, szolgáltatást hirdettek. Pél­dául művelődési házakét, amelyek a legkülönfélébb koncerteket reklámozták. Mi­óta tiszták a belvárosi fa­lak, alaposan meg is csap­pant ezeknek a rendezvé­nyeknek a forgalma. Mind­ezt az ART-ALOM művé­szeti egyesület képviselői tet­ték szóvá, amikor a napok­ban Csoba Tamással, Mis­kolc polgármesterével talál­kozhattak. Valami megoldást találni kellene ebben az ügy­ben, hiszen a belváros a legjobb „reklámhordozó”. Ha itt nem adhatják hírül a programjaikat, oda az ebből élő hazak, intézmények be­vétele is. Márpedig ezek többsége a városi költségvetésből ka­pott pénzből gazdálkodik. Vagyis a városháza Miskolc tisztasága érdekében hozott rendeletével a városházától függő intézrnénveket hoz le­hetetlen helyzetbe. Mondhatni erre persze azt, hogy vannak a szűkén vett belvárosban hirdetőtáblák. Csakhogy aki erre akar ra­gasztani. annak fizetnie keli a MAHIR kasszájába. S mini már írtuk: a művelődési há­zaknak erre nincs pénzük. Hozzátehetnénk: nemcsak er­re nincs, hanem arra sem, hogy ugyanannyi népműve­lőt alkalmazzanak, mint ed­dig, de hát ez már egy má­sik ügy. A polgármester úr min­denesetre úgy tűnt, hajlik rá, hogy a protestálóknak igazuk van. Átmeneti meg­oldásnak azt ajánlotta, hogy kérvényezzék meg az érin­tettek, ragaszthassanak a belvárosban azokra a hul­lámlemezekre, amelyek a fő­utcai építkezéseket takarják. Kérdés persze, hogy meg­adják-e erre az engedélyt. Mint ahogy az is kérdéses, hogy vajon a hullámleme- üzemeltetőjének zeken túl megállnak-e majd a plakátragasztpk. Különösebb illúzióink nin­csenek. Hiszen hiába tiszták a belvárosi épületek falai, néhányra az elmúlt egy pár napban odacsirízézték példá­ul a Lord együttes plakát­jait, A kereskedők megint- csak sziszegtek. S tökélete­sen érthető a haragjuk, hi­szen az említett rendelkezés értelmében újból nekik kel­lett kaparniuk. Űgv tűnik tehát, hogy va­lamiféle átfogóbb rendezés­re volna szükség. Valóban kellenének a sétálóutcára olyan {ürdetőalkalinatossá- gok s ezt az ötletet pár­tolni látszott a polgármester úr is —, amelyekre a kis­pénzűek is kiragaszthatnák a hirdetményeiket, s ezért nem kellene fizetniük. Csakhogy az ilyesmit nem lehet egy­szerűen összetákolni. Nem mindegy, hogy milyen külle­mű szerkezeteket helyeznek el a sétálóutcán. Nyilván meg kell hallgatni szakem­berek véleményét is. S ha már az átfogó rendezést hoz­tuk szóba, arra is megol­dást kellene találni, hogy ne azokat büntessék, akiknek a falát teleragasztgatják. Az ebben az esetben alkalma­zott tanácsrendelet ugyanis meglehetősen igazságtalan­nak tűnik ebben a tekintet­ben. Az épület kezelőjének. feladatává teszi, hogy a portája körüli tízméteres körzetben gon­doskodjon a tisztaságról. így nem azt vonják felelősségre, aki elrondítja a falakat, ha­nem azt, aki az egészről mitsem tehet. Holott a leg­több plakát segítségével azo­nosítani lehetne azokat i:, akik kiragasztják, vagy ki- ragasztatják azokat. lított termét? szinte szerve­sen a szerszámgépgyárhoz tartozik, s megrendelésük: nyolcvan százalékát teljesí­tik saját gyáruknak. Ez eset­ben magát a szerszámgép- gyárat is kedvezőtlen hely­zetbe hozták volna. • ÉRVÉNYES A LÉTSZÁMSTOP A szanáló szervezetnek és a diósgyőri gyár vezetésének is az a célja, hogy minden­képpen működőképes gyárat adjanak el. Ehhez természe­tesen megfelelő mennyiségű megrendelésre is szükség van, s eddig 2,5 milliárd fo­rint megrendelésállománnyal rendelkeznek. Létfontosságú lenne számukra az év máso­dik felétől legalább ugyan­ennyi megrendelés, amely többek között az eddigi szo­cialista országokba szállított berendezések alkatrészpótlá­sával biztosított lenne. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható döntés a Digép el­adásának ügyében, senki sem tud határozott választ adni, mert az kizárólag a tárgya­lások befejezésétől függ. A. felszámolási eljárás megkez­désétől, tehát november 27- től március 30-ig mintegy 1000 dolgozó távozott a Di- gépből, közöttük 550-en kor­kedvezményes nyugdíjjal. Továbbra is érvényben van a létszámstop a gyárban. • TÖRLESZTIK AZ ADÓSSÁGOT Megtudtuk, hogy a szaná­ló szervezet és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bí­róság —, akikhez a hitele­zők fordultak keresetükkel —, egy úgynevezett hitele­zői kört alakít ki, ahol fo­lyamatosan egyeztetik, hogy a 3,6 milliárdos adósságból kik milyen arányban kap­ják meg legelőször pénzük egy részét. Ezek között a főbb energiaszolgáltatók ta­lálhatók meg, a nagyobb hi. telezők többek között az ÉMÁSZ és a Dimag Rt. is.’ Ugyanakkor azt is igényel­ték a vevők, hogy a hitele­zői kör mellett vevőkört is alakítsanak ki, mert a pá­lyázatok kiértékelésekor megkérdezik a vevőket, hogy kiadhatják-e nevüket. Ez esetben egymással is talál­kozhatnak. s egyeztethetik vételi szándékukat. A Digép vezetése változatlanul meg­ad minden lényeges informá­ciót a gyár tevékenységéről az újabb jelentkezőknek is. (vadas) (bujdos) — Alpolgármester fogadóórája Értesítjük a 23. sz. válasz­tókerület lakosságát (csoko­ládégyár és környéke), hogy Kobold Tamás önkormány­zati képviselő április 23-án (kedden) 16 és 18 óra kö­zött a Gábor Áron Kohó- és Gépipari Szakközépisko­lában a Bolyai Farkas u. 10.) fogadóórát tart, melyre tisz­telettel várja az érdeklődő­ket. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának önkormányzati irodája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom