Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-19 / 90. szám

Az év mérkőzése így készült a Csepel ellen a DVTK (ELŐZETES A 8. OLDALON) © BARKÁCSOLT FEGYVERREL... (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) Imikor a polgárok közvetlenül dűlőre vihetik az ügyeket Rendeletjavaslat a helyi népszavazásról Ma ülésezik a város köz­gyűlése, és az előzetes napi­rend értelmében megtár­gyalja a helyi népszavazás­ról és a népi kezdeménye­zésről szóló rendelet-terve­zetet. De várhatóan dönte­nek az üdülőhelyi dijak fel­emeléséről, az úgynevezett ápolási dijak emeléséről is. (Az előbbit fizetniük kell az állampolgároknak, az utób­bit pedig kapják, ha rászo­rulnak.) Várhatóan vitát válthat ki a helyi népszavazás és népi kezdeményezés ügye, hiszen a településrészek el­szakadásának lehetőségét — lásd Tapolca —, avagy egy ügy népi kezdeményezésre történő közgyűlés elé vitelét szabályozzák most a város­atyák. Az önkormányzati törvény szerint a helyi népszavazást a törvénjr által előírt esete­ken túlmenően akkor köte­les kiírni a közgyűlés, ha ezekről u külön esetekről önkormányzati rendelet szü­letik. Ugyancsak az önkor­mányzat hatáskörébe utal­ják, hogy a választópolgá­rok közül minimum meny­nyinek a kezdeményezése Bár minden vonatkozás- I bán még nem szabályozták, a Magyar Közlöny 39-es számában megjelent a tej­jegyről szóló rendelet. A sokak által régóta várt. dön­tésről Jirkovszkyné Szép Máriától, a polgármesteri hivatal munkatársától kap­tunk tájékoztatást. — Miről szól a már megjelent rendelet, s mely kérdések nem tisztázot­tak még? — A Magyar Közlönyből jelenleg annyi tudható meg, hogy kik azok a jogosultak, akik a közeljövőben tejje- gyet, illetve tejtermékekre szóló utalványt kaphatnak. Ez három csoportot érint, s nem többet. Akik rendsze­res nevelési, rendszeres szo­ciális segélyben, valamint rendszeres hadigondozotti el­látásban részesülnek, azok számára utalhatja ki a jegy­ző a tejjegyet. Nem kor­osztály szerint, és nem mél- j tányossági alapon történik ; ennek elosztása, és bár so­kan keresnek most is ben­nünket ez ügyben, nem tu- I kell a népszavazás kiírásá­hoz. (Ezt a törvény 10 és 25°/o közé teszi.) A népi kezdeményezésnél nincsenek megjelölt témák: a választó- polgárok bármely olyan ügy közgyűlés elé terjesztését el­érhetik népi kezdeményezés­sel, amilyen ügyben a tes­tületnek döntési hatásköre van. Itt azt kell szabályoz­nia az önkormányzatnak, hogy a választópolgárok há­nyad részének kell kezde­ményezni: a törvény szerint a' két határ öt és tíz száza­lék. A ma közgyűlés elé kerü­lő javaslatban a polgármes- íeé azt tartja követendőnek, ha az önkormányzati tör­vényben előírtakon túl — lásd keretbe foglalt infor­mációnkat — a következő esetekben lehet majd nép­szavazást tartani: városrész kiválásánál, kerület kialakí­tásánál, kerületi hivatal lét­rehozásánál. Azt is javasol­ja a polgármester, hogy a választópolgárok 20%-a le­gyen az a határ, hogy kez­deményezhessék a népszava­zás kiírását, A népi kezde­ményezésnél úgy szól a ja­vaslat, hogy a közgyűlés kö­dünk segíteni nekik. A ren­delet csakis ezt a három csoportot érinti. — Mikor kezdődik a tejjegyek kiutalása? — Ez a kérdés nincs még szabályozva, illetve annyit tudni, hogy május elsejéig kell több tárca egyeztetését követően eldönteni, hogy milyen értékben, milyen | rendszerben. hogyan jut majd a jogosultakhoz az utalvány. Ha megszületik ez a döntés, akkor valószínű­leg egy hónap múlva, azaz június elsejétől élvezhetik az előnyét az említett kör­be tartozó segélyezettek. — Hol válthatók majd be a jegyek? — A kiadó“ rendelet sze­rint bárhol, ahol a fogyasz­tóknak tejterméket árusíta­nak. Csupán arra kell majd figyelni, hogy csak az adott hónapban használható fel az utalvány. Ezt követően elévül, tehát nem gyűjthető össze. n. zs. teles napirendjére tűzni azt az egyébként hatáskörébe tartozó ügyet, melyet az érintett választópolgárok legalább 10%-a kezdemé­nyez. * Ezen szabályok elfogadá­sának azért van nagy jelen­tősége, mert a népi kezde­ményezés lehetővé teszi, hogy a polgárok — függet­lenül a képviselők akaratá­tól — elérjék egy-egy szá­mukra fontos ügy közgyűlés elé vitelét. Végül is a kép­viselőket kötik, köthetik a pártpolitikai szempontok, míg a választópolgárokat nem, így ennek a lehetőség­nek a kévés korlátozással történő szabályozása a va­lódi demokrácia fokmérője is lehet. Ami pedig a népszavazást . illeti: az önkormányzati tör­vény értelmében a képvise­lő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt önkormányzati rendeletben meghatározott számú vá­lasztópolgár kezdeményezte.^ A tárgyalandó önkormány­zati rendelet javaslatában ott van még egy paragrafus: a közgyűlés minősített több­ségének „rá kell bólintania” arra, hogy kiírják a népsza­vazást. A javaslattevők ér­telmezésében ez a kitétel csak azokra az esetekre vo­natkozik. amikor nem a Y állampolgárok a népszava­zás kezdeményezői. (kiss) A törvény szerint Az önkormányzati tör­vény szerint a képviselő­testület — Miskolcon a közgyűlés — helyi nép­szavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: községegyesítés, -szétvá­lás, új község alakítása, közös képviselő-testület­ből való kiválás, közös .Képviselőtestület alakítá­sa, illetve abban az ügy­ben, amiről az önkor­mányzat rendeletben ha­tároz. A képviselőtestület is elrendelhet helyi népsza- „ vazást: a képviselőtestü­let hatáskörébe tartozó ügyben, vagy önkor­mányzati rendelet meg­erősítésére. Nem rendelhető el nép­szavazás: — a költségve­tésről való döntésben, a helyi adónemeket illető­leg mértéküket meghatá­rozó rendelet tárgyában, és a képviselőtestület hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben. A helyi népszavazást a pol­gármesternél a települési képviselők legalább egy­negyede, a képviselőtes­tület bizottsága, helyi társadalmi szervezet ve­zető testületé, valamirí az önkormányzati rende­letben meghatározott szá­mú választópolgár kezde­ményezheti. Korlátozták a jogosultak körét Júniuslói: tej jegyek Erdőt ültetnek a Bükkben Későn hullott le a kívá­natos mennyiségű téli csa­padék, a hó s így későn is olvadt él. Ezért aztán a lil­lafüredi igazgatóság terüle­tén a szokásosnál később kezdhették meg a csemeték telepítését. Tavasszal mintegy hetven hektáron telepítenek cseme­téket. Figyelembe véve a területi adottságokat. a Bükk-fennsíkon a korábban tarvágott fenyves helyén lucfenyőt telepítenek. A Bükkszentkereszt melletti, úgynevezett Gallyákban a hegység névadó, őshonos fá­ját, a bükköt ültetik. A kék­mezői részen tölgyet és vö­rösfenyőt telepítettek. Nagyobbrészt saját cse­metekertjeikben nevelt fács- kákat ültettek el, így azok jól alkalmazkodnak a bük­ki éghajlati és talajviszo­nyokhoz. XXIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM A IV fS : 5,80 1991. ÁPRILIS 19., PÉNTEK ■* O R I M X A MISKOLCIAK NAPILAPJA- ____________J ★ Ilyen kényelmes körülményeket biztosítanak a krónikus haemodalizmus ambuláns ke­zelésénél. (Szabón Gabriella felvétele) , V • • ,, . \ Betegeket tógád a megyei kórház új pavilonja ÖssÉÉrlos műveseállintás A gyógyíthatatlan vesebe­tegségek urémiát okoznak, amikor a nitrogéntartalmú salakanyagok elszaporodnak a vérben. Alig három évti­zeddel ezelőtt az ilyen bete­gek menthetetlenek voltak. Aztán feltalálták az úgyne­vezett művesckészülékel — ezt a többé-kevesbé tökéle­tesnek mondható mestersé­ges szervet —, amely gépi úton tisztítja meg a vért a mérgező salakanyagoktól. Segítségével, a dialízissel, vagyis a vértisztítással, évek- kel-évtizedekkel hosszabbít­hatja meg az orvostudomány az életet. Ám a beteget he­tenként kétszer-háromszor kell ilyen beavatkozásnak alávetni, s ez a kényszerű eljárás a géphez köti. Miskolcon a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Kórház­ban lassan negyedszázada szerezték be az első mű- vesekészülékeket, s kezdték meg az urémiás betegek életmentő kezelését. S mert a betegek száma sajnos egy­re jobban szaporodott, kü­lön műveseállomást kellett kialakítani számukra, ahol kezdetben nyolc, napjaink­ban pedig tizenkét gépen fogadták a hetenként több­szöri kezelésre a vesebete­geket. Igaz, tulajdonképpen ideiglenesen, a szükségálla­pot körülményei között dol­goztak a fabarokkszerű mű- veseállomáson, ahol a keze­lőhelyeken kívül jószerével semmiféle' kényelmet nem lehetett biztosítani a bete­gek számára. Sokáig kellett várni, míg ez az „ideiglenesség” meg- szüntethetővé vált. 1988-ban sikerült a kórháznak össze­hoznia azt az anyagi fede­zetet, amelynek alapján meg­kezdhették egy új. korszerű, minden igényt kielégítő mű- veseállomás önálló pavilon- , jának felépítését. Az új pavilonban — amely- j nes építése 156 millióba, j műszer- és gépparkja 88 j millióba került — létrehoz- ; ták a komplex bel^yógyá- j szál—nefrológiai és dializáló j osztályt: ünnepélyes átadása j alkalmából ma délután a r kórház kultúrtermében tu- dományos ülésen ismerked- j hetnek meg a meghívottak a | dialízis kezelés magyar kö- j rülményeivel. s a nefroló­giai ellátás és a dialízis fej­lődésének megyei helyzeté­vel. Ezt követően adják át ünnepélyes körülmények kö­zött az új és nagy jelentő­ségű egészségügyi létesít­ményt. Az építészetileg is szemet j gyönyörködtető pavilonban — mint azt dr. Zakar Gá­bortól, az új, III. sz. belgyó­gyászat—nefrológiai és dia­lizáló osztály vezető főorvo­sától megtudtuk — 40 ágyas, j úgynevezett fektető belgvó- j gyászati részleg is működik, a megyében első olyan szak­ellátóként, amely kifejezet­ten a vesebetegeket fogad­ja. Ezen belül tíz ágy önálló immunológiai részlegként ■ szolgál, mivel a vesebeteg­ség gyakran jár együtt az immunrendszer megbetege­désével is. Ezenfelül labo­ratórium és vízkezelő egy­ség segíti áz osztály munká­ját. Az új műveseállomáson már 14 kezelőhely fogadja a dializálásra szoruló betege­ket: az eddigi 72 helyett 84 beteg ellátására lesz képes, a 10 orvossal és 42 dializáló nővérrel működő kezelőhely. Az új pavilon, mint ön­álló osztály, teljes összkom­fortot nyújt a tekintetben is, hogy itt — miután megket­tőzték az ellátóhelyek szá­mát — elkülönítve öializál- hatják a hepatitis vírusát hordozó, úgynevezett sárga, és az attól mentes fehér be­tegeket. Egyébként felké­szültek arra is, hogy — az országban elsőként, — aktív védőoltásban részesítik a sárgaság ellen a jelentkező urémiásokat. * Ne tűnjék ünneprontás­nak, ha leírjuk: a szakem­berek véleménye szerint az új pavilon ellenére a dialí­zis további fejlesztést igé­nyel a megyében. A bete­gek száma ugyanis sajnos erőteljesen növekszik. Míg egy évtizede csupán 20, dia­lízisre szoruló beteg volt Borsodban, jelenleg 72, az előrejelzések viszont azt mu­tatják hogy hamarosan több mint kétszerese lesz a szá­muk. A fejlesztés tehát nem várathat magára újabb év­tizedekig . (r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom