Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-22 / 67. szám
állásukat, nem firtatta senki hovatartozásukat. Miután az összes település, a falvak és városok önkormányzatai pártok jelöltjeiből és „függetlenekből” álltak .össze, nem okozhat nagy fáradságot a megyegyűlés nem létező frakcióinak összeállítása, ha valaki erre lenne kíváncsi. A bizottsági tagok fele viszont szakértő, az ő hovatartozásuk nem ismert. De biztosak lehetünk benne, hogy az agrárkerekasztal elégedett lenne az eredménnyel. G. L. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Szakértők, pártállás nélkül Az agrárkerekasztal kívánsága A tiszaújvárosi képviselő. Farkas Zoltán polgármester jelentette be a legutóbbi me- gyegyülésen. hogy pártok képviselői és szakemberek részvételével agrárkerekasztal tanácskozott a megyében, s a szakmai kérdések megvitatása mellett az is szóba került, hogyan vegyék fpl a kapcsolatot a megyei közgyűléssel. Elmondták, hogv kérik egy mezőgazdasági és egv környezetvédelmi bizottság felállítását is, mert ezekben a témakörökben nem kapnak nyilvánosságot a szakemberek Borsodban. Egyébként azt is kifogásolta a kerékasztal, hogy a megyei közgyűlés mellett működő bizottságok felállításánál nem vették figyelembe (sőt, meg se kérdezték) a pártok akaratát. Farkas Zoltán elmondta képviselőtársai előtt, hogv az említett bizottságokra nincs szükség, mert éppen az 5 vezetése alatt működik a vállalkozási és foglalkozta- tásDolitikai bizottság, ez foglalkozik agrár- és környezetvédelmi kérdésekkel is. Ami meg a bizottságok ösz- szetételét illeti, a pártok javasolhattak jelölteket, de az volt az alapelv, hogy a szakmai hozzáértés szerint válogattak, és senkitől sem kérdezték meg. tagja-e valamelyik pártnak. Már a megyegyűlés képviselői is „eltitkolták” pártA R f»: 5,80 FORINT XXIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1991. MÁRC. 22., PÉNTEK Lj törvény a foglalkoztatásról (4.) TámogÉi kell a wkilik képzésé! / ,, - y ■ \,i . lj I ; * vj <r s n Bárki nyithat közvetítőirodát A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, március 1- én hatályba lépett új törvény meghatározza, hogy milyen foglalkoztatást elősegítő támogatásukat kell alkalmazni az államigazgatási szervként működő munkaügyi központoknak. A képzések elősegítéséről a törvény mindenekelőtt kimondja: támogatható a képzése annak, aki munkanélküli, vagy akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, s ezt a munkaadó a munka- vállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetes írásban közli, vagy aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a munkaügyi közpunt által felajánlott képzést vállalja. E fejezet külön kitér arra is. hogv támogatni kall a munkaügyi központ által felajánlott és elfogadott képzését annak a 18. életévét be nem töltött munkanélkülinek. aki az általános iskolát három évnél nem régebben fejezte be, vagy hagyta abba. dolgozók iskolájába nem jár. de azokét is. akik egy évnél nem régebben abbahagyták középiskolai tanulmányaikat. Uagyanakkor támogatható a képzése annak a munkavállalóknak is. akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, és képesítést nyújtó képzésben vesz részt A képzések elősegítésére a törvény lehetővé teszi, hogy a munkaügyi központnál keresetkiegészítést. vagy keresetpótló juttatást, valamint kölségtérítést fizethessenek a résztvevőnek. A kerese-pót'.ó juttatás egyébként a folyósítás első «-a'-'iszéfan járó munkanélküli-járadék Ilö százaléka, pályakezdő munkanélküli esetében a munkanélküli-segély 110 százaléka, tanköteles korú — tehát 16 éven aluli — munkanélküli! esetében pedig a mindenkori minimális bér 15 százaléka. ■ ■ Borsodban jelenleg 600 fiatal vesz részt képzésben a múlt esztendőtől. Villany- szerelőnek, hegesztőnek, kőművesnek. szakápolónak, adóismereti szakmákkal rendelkezőknek, gyors-gépíróknak. s érettségizettek esetében számítógépes munkaiaméi etekkel rendelkezőknek képezik ki az erre váltakozókat. Ez a szám ahhoz képest, hogy jelenleg közel 18 ezer a munkanélküli megyénkben, tulajdonképpen igencsak csekély. Biztató azonban, hogv ha elkészül Perecesen az átképzőközpont. jóval nagyobb lehetőségek állnak majd rendelkezésre. / A gondot az okozza, hogy az, átképzésben részt vevők tulajdonképpen csak addig vannak bizonyos mértékű védett helyzetben anyagilag, míg a képzés tart. Ezek általában 10 hónapos intenzív tanfolyamokat jelentenek napi 8 ■ órában, amelyeket most — az átképzóközpont megnyitásáig — a szakmun- ká,kiképzők és a szakiskolák vállalják, napi 8 órában. De, hogy mi lesi a képzés befejezése után, arra egyelőre választ senki nem tud adni. Elhelyezkedésükre ugyanis — a képzés ideje alatt tanult szakmájukban — sincs semmiféle garancia. A munkaügyi szakembe- rek szerint a képzésekkel kapcsolatban — elsősorban a 14—18 év közöttiek sorsa — az elkövetkező időben a ' kormányzat • leckéje. Erre a törvény általános rendelkezései között a munkaügyi minisztériumra hárítja egyebek mellett azt a feladatot, hogy figyelemmel kísérje a foglalkoztatási folyamatokat, gondoskodjék a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre vonatkozó adatok Öszszegyűj léséről. elemzéséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról, s előrejelzéseket készítsen a munkaerő keresletére es kínálatára vonatkozóan. Fontos feladata: programok kidolgozása a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának megoldására. Ezt a feladatot természetesen a helyi önkormányzatoknak is mesz- szemenően segíteniük kell. Az már csak illúziónak tűnik, hogy a képzések feltételrendszerének sorai Között ott legyen a munkaügyi központok eszköztárában a pszichológiai laboratórium, az alkalmassági vizsgálatokhoz szükséges orvosi laboratórium, valamint a pályaKezdő tanácsadója is. Hogy ezeket mikorra és miből, és hol tudják megvalósítani például MisKoicon vagy Borsodban, arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ. Az azonban talán biztató, hogy a törvény kimondja: a továbbiakban munkaközvetítést — a Munkaügyi Minisztériumnál történt bejelentkezés és nyilvántartásba vétel után — bárki folytathat. Nyilván sokféléi és sokféle támogatásra számíthatnak majd ilyen szempontból is a munkanélküliek, ám az is igaz, hogy az államigazgatási szervezetként életre hívott munkaügyi központok alapvető feladatait magán, vagy táras, esetleg társadalmi munkaközvetítő szervezetek nem vehetik át. Hogy csak egyet említsünk: munkanélküli-segélyért vagy járadékért, keresetki égés Zitáiért vagv pótlásért továbbra is az államigazgatási szervhez kell a munsa- nélkülieknek fordulniuk. (Vége) í. ß. Jubilál a Szemere A város egyik legnagyobb iskolája a Szemere Bertalan Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, amely most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Mindenekelőtt szakmát tanultak és tanulnak itt a fiatalok, de a munka, amit végeznek az iskola és ilyenformán valamennyiük javát szolgálja. Most - várva, figyelve, hogy merre mozdul a gazdaság - új utakat keres az intézmény. Lehetővé teszi diákjainak, hogy a falakon belül szakközépiskolát végezhessenek és indul ősztől gimnáziumi osztály is. De a legnagyobb feladat úgy tanítani a mai tizenéveseket, hogy nyitott legyen az útjuk, ha tovább akarnak tanulni, és akkor is, ha az itt elsajátított szakmából élnek meg. (Cikk az 5. oldalon) (Szobán Gabriella felvételei) Lassan semmijük sem marad... Mi lesz a falusi posták sorsa? A legutóbbi megyegyűlés vége felé felállt az egyik kisközség polgármestere, és bejelentette: levelet kaptak a Miskolci Postaigazgatóságtól, melyben kérik a falu önkormányzatát, mondjon le a postaépület bérleti dijáról, különben megszüntetik a hivatalt. Nem elég — mondta a polgármester —, hogy a körzetesítés során elvesztették önállóságukat, megszűnt a tanács, elköltözött az iskola, az óvoda, hegy nincs orvos, nincs üzlet, rossz «. közlekedés, most még a pos - tát is el akarják venni, elvágni az utolsó szálat, ami összeköti őket a világgal. A bejelentésre többen is reagáltak, kiderült hogy nem egyedi esetről van szó, az ominózus levelet más települések önkormányzatai is megkapták. Ezért kerestük fel Kertész Istvánt, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjét, mondaná el, mi indokolja ezt a népszerűtlen döntést. — Igazgatóságunk Borsod és Heves megyében 150 településen bérelt épületben működteti a postahivatalt. (Ebből Borsodra körülbelül 120 település jut.) Egyelőre mintegy 60 önkormánvzalnak küldtük ki a leveleket, a válaszokat most várjuk — mondja az igazgató, s elém teszi a felszólítás egy példányát. Ebben arról írnak, hogy az épületek bérleti díja együttesen olyan veszteség- forrás, ami veszélyezteti a vállalat működőképességét. Még a magasabb tarifájú postai szolgáltatások bevételeivel sem lehet azt fedezni. Ezért kérik az önkormányzatot, hogy mondjon le a bérleti díjról, ellenkező esetben „meghatározzák” a működtethető postahivatalok számát és körét. Ez annyit jelent, hogy ezek nagy részét esetleg megszüntetik, és az alapszolgáltatást (levél- és pénzfeladás) a kézbesítő látja el. Hozzá kell még tenni — így az igazgató —, hogy nem ez az egyedüli módja a munka ésszerűsítésének. Körülbelül 250 embert — az irányító munkakörben dolgozók 15 százalékát, a teljes létszám 5 százalékát — küldenek el a vállalattól. Nincs jogunk kételkedni a levél igazában, persze azt is | tudni kell, hogy ezeknek az ! önkormányzatoknak alig van ( más bevételi forrásuk, erről — csakúgy, mint a postáról -- nem szívesen mondanak le. Igaz — ahogy Kertész István is mondta —, a régi rendszerben az újság- terjesztés politikai kérdés volt, már csak azért is nyitottak hivatalt ahol csak lehetett, hogy a terjesztést megoldják, és az állam megadta hozzá a kishivatalok költségeit: Mint a legtöbb állami támogatást, ezt is megszüntették, és csökken a forgalom, a küldemények darabszáma is. A tavalyi évet az igazga- | tóság 17 milliós veszteség ! gél zárta, idén a vállalat elvárja a nullszaldó elérését. Hogyan? Akár a kishivatalok bezárása árán is. Az igazgató egy kimuta- j tást tett elém, amelyről csak ! egyetlen község, Fáj (s ál hozzá tartozó Litka) adatait másolom ide: a bérleti díj havonta 1080 forint. Az egyetlen alkalmazott bére 6200 forint. Ehhez jön a tb- járulék, a fűtés, a világítás díja, és a naponta kétszer oda-vissza közlekedő gépkocsi (legalább 6000 forint) költsége. Ezzel szemben a faluban átlagban háromszáz- ötvenhét levelet, kilenc ajánlott levelet, tíz csomagot, kilenc utalványt, százhuszonegy csekket adnak fel havonta. A telefont hetvenkilencen használják, ezerhét- száz forintért adnak el értékcikket (bélyeget, borítékot). A 364 lakosú két község postai forgalma (nem bevétele, forgalma) 608 ezer forint. A kiadás jóval több, mint a bevétel. — A felszólítást felmérésnek, tájékoztatásnak szántuk, a postatörvény elfogadásáig nem teszünk lépéseket — mondja Kertész István. — Még nem tudjuk, hogy milyen kötelességeink lesznek, hogyan alakul a kistelepülések ellátási kötelezettsége. Ha azonban csak az alapellátás biztosítása lesz kötelező, és rentábilisnak kell lenni, számítani kell a változásokra. Mi nem örülünk ennek, mert kár a már meglévőt visszafejleszteni. Más megoldásokon is törjük a fejünket, például azt fontolgatjuk, hogy egy ember lássa el a feladatokat, mondjuk délelőtt kézbesítsen, délután működtesse a hivatalt. De szóba jöhet a mozgó autóposta bevezetése is. Egy ilyen „autó-hivatal” két órára megáll egy településen, felveszi a levelet, pénzt, csomagot, és megy tovább. Mindenesetre ha más vállalkozók is engedélyt kapnak a nostai szolgáltatásra (és ezek nem a kistelepüléseket akarják majd ellátni), akkor nekünk vissza kell vonulnunk. Ha ezt nem akarja az állam. akkor biztosítania kell a költségvetésből a működési feltételeket — fejtette ki véleményét Kertész István, miskolci postaigazgató. (gróf)
