Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-22 / 67. szám

állásukat, nem firtatta sen­ki hovatartozásukat. Miután az összes település, a falvak és városok önkormányzatai pártok jelöltjeiből és „füg­getlenekből” álltak .össze, nem okozhat nagy fáradsá­got a megyegyűlés nem lé­tező frakcióinak összeállí­tása, ha valaki erre lenne kíváncsi. A bizottsági tagok fele viszont szakértő, az ő hovatartozásuk nem ismert. De biztosak lehetünk benne, hogy az agrárkerekasztal elégedett lenne az ered­ménnyel. G. L. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Szakértők, pártállás nélkül Az agrárkerekasztal kívánsága A tiszaújvárosi képviselő. Farkas Zoltán polgármester jelentette be a legutóbbi me- gyegyülésen. hogy pártok képviselői és szakemberek részvételével agrárkerekasz­tal tanácskozott a megyében, s a szakmai kérdések meg­vitatása mellett az is szóba került, hogyan vegyék fpl a kapcsolatot a megyei köz­gyűléssel. Elmondták, hogv kérik egy mezőgazdasági és egv kör­nyezetvédelmi bizottság fel­állítását is, mert ezekben a témakörökben nem kapnak nyilvánosságot a szakembe­rek Borsodban. Egyébként azt is kifogá­solta a kerékasztal, hogy a megyei közgyűlés mellett működő bizottságok felállítá­sánál nem vették figyelembe (sőt, meg se kérdezték) a pártok akaratát. Farkas Zoltán elmondta képviselőtársai előtt, hogv az említett bizottságokra nincs szükség, mert éppen az 5 vezetése alatt működik a vállalkozási és foglalkozta- tásDolitikai bizottság, ez foglalkozik agrár- és kör­nyezetvédelmi kérdésekkel is. Ami meg a bizottságok ösz- szetételét illeti, a pártok ja­vasolhattak jelölteket, de az volt az alapelv, hogy a szak­mai hozzáértés szerint válo­gattak, és senkitől sem kér­dezték meg. tagja-e valame­lyik pártnak. Már a megyegyűlés kép­viselői is „eltitkolták” párt­A R f»: 5,80 FORINT XXIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1991. MÁRC. 22., PÉNTEK Lj törvény a foglalkoztatásról (4.) TámogÉi kell a wkilik képzésé! / ,, - y ■ \,i . lj I ; * vj <r s n Bárki nyithat közvetítőirodát A foglalkoztatás elősegíté­séről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, március 1- én hatályba lépett új tör­vény meghatározza, hogy milyen foglalkoztatást elő­segítő támogatásukat kell alkalmazni az államigazga­tási szervként működő mun­kaügyi központoknak. A képzések elősegítéséről a törvény mindenekelőtt ki­mondja: támogatható a képzése annak, aki munka­nélküli, vagy akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, s ezt a munkaadó a munka- vállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetes írásban közli, vagy aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a munkaügyi közpunt ál­tal felajánlott képzést vál­lalja. E fejezet külön kitér ar­ra is. hogv támogatni kall a munkaügyi központ által felajánlott és elfogadott kép­zését annak a 18. életévét be nem töltött munkanél­külinek. aki az általános is­kolát három évnél nem ré­gebben fejezte be, vagy hagyta abba. dolgozók isko­lájába nem jár. de azokét is. akik egy évnél nem ré­gebben abbahagyták közép­iskolai tanulmányaikat. Uagyanakkor támogatható a képzése annak a munkavál­lalóknak is. akinek rendsze­res foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, és képesítést nyújtó képzés­ben vesz részt A képzések elősegítésére a törvény lehetővé teszi, hogy a munkaügyi központnál ke­resetkiegészítést. vagy kere­setpótló juttatást, valamint kölségtérítést fizethessenek a résztvevőnek. A kerese-pót'.ó juttatás egyébként a folyó­sítás első «-a'-'iszéfan járó munkanélküli-járadék Ilö százaléka, pályakezdő mun­kanélküli esetében a mun­kanélküli-segély 110 száza­léka, tanköteles korú — te­hát 16 éven aluli — munka­nélküli! esetében pedig a mindenkori minimális bér 15 százaléka. ■ ■ Borsodban jelenleg 600 fiatal vesz részt képzésben a múlt esztendőtől. Villany- szerelőnek, hegesztőnek, kő­művesnek. szakápolónak, adóismereti szakmákkal ren­delkezőknek, gyors-gépírók­nak. s érettségizettek ese­tében számítógépes munka­iaméi etekkel rendelkezők­nek képezik ki az erre vál­takozókat. Ez a szám ahhoz képest, hogy jelenleg közel 18 ezer a munkanélküli me­gyénkben, tulajdonképpen igencsak csekély. Biztató azonban, hogv ha elkészül Perecesen az átképzőköz­pont. jóval nagyobb lehető­ségek állnak majd rendel­kezésre. / A gondot az okozza, hogy az, átképzésben részt vevők tulajdonképpen csak addig vannak bizonyos mértékű védett helyzetben anyagilag, míg a képzés tart. Ezek ál­talában 10 hónapos intenzív tanfolyamokat jelentenek napi 8 ■ órában, amelyeket most — az átképzóközpont megnyitásáig — a szakmun- ká,kiképzők és a szakiskolák vállalják, napi 8 órában. De, hogy mi lesi a képzés be­fejezése után, arra egyelőre választ senki nem tud ad­ni. Elhelyezkedésükre ugyanis — a képzés ideje alatt tanult szakmájukban — sincs semmiféle garan­cia. A munkaügyi szakembe- rek szerint a képzésekkel kapcsolatban — elsősorban a 14—18 év közöttiek sorsa — az elkövetkező időben a ' kormányzat • leckéje. Erre a törvény általános rendelke­zései között a munkaügyi minisztériumra hárítja egye­bek mellett azt a feladatot, hogy figyelemmel kísérje a foglalkoztatási folyamatokat, gondoskodjék a foglalkozta­tásra és a munkanélküli­ségre vonatkozó adatok Ösz­szegyűj léséről. elemzéséről és rendszeres nyilvánosság­ra hozataláról, s előrejel­zéseket készítsen a munka­erő keresletére es kínálatá­ra vonatkozóan. Fontos fel­adata: programok kidolgo­zása a munkaerőpiacon hát­rányos helyzetben lévő ré­tegek foglalkoztatásának megoldására. Ezt a felada­tot természetesen a helyi önkormányzatoknak is mesz- szemenően segíteniük kell. Az már csak illúziónak tűnik, hogy a képzések fel­tételrendszerének sorai Kö­zött ott legyen a munka­ügyi központok eszköztárá­ban a pszichológiai labora­tórium, az alkalmassági vizsgálatokhoz szükséges or­vosi laboratórium, vala­mint a pályaKezdő tanács­adója is. Hogy ezeket mi­korra és miből, és hol tud­ják megvalósítani például MisKoicon vagy Borsodban, arról egyelőre nem áll ren­delkezésre információ. Az azonban talán biztató, hogy a törvény kimondja: a to­vábbiakban munkaközvetí­tést — a Munkaügyi Mi­nisztériumnál történt beje­lentkezés és nyilvántartásba vétel után — bárki folytat­hat. Nyilván sokféléi és sokfé­le támogatásra számíthat­nak majd ilyen szempontból is a munkanélküliek, ám az is igaz, hogy az államigaz­gatási szervezetként életre hívott munkaügyi közpon­tok alapvető feladatait ma­gán, vagy táras, esetleg tár­sadalmi munkaközvetítő szervezetek nem vehetik át. Hogy csak egyet említsünk: munkanélküli-segélyért vagy járadékért, keresetki égés Zi­táiért vagv pótlásért to­vábbra is az államigazgatá­si szervhez kell a munsa- nélkülieknek fordulniuk. (Vége) í. ß. Jubilál a Szemere A város egyik legnagyobb is­kolája a Szemere Bertalan Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet, amely most ünnepli fennállásának 10. év­fordulóját. Mindenekelőtt szakmát tanultak és tanulnak itt a fiatalok, de a munka, amit végeznek az iskola és ilyenformán valamennyiük ja­vát szolgálja. Most - várva, figyelve, hogy merre mozdul a gazdaság - új utakat keres az intézmény. Lehetővé teszi diákjainak, hogy a falakon be­lül szakközépiskolát végezhes­senek és indul ősztől gimná­ziumi osztály is. De a legna­gyobb feladat úgy tanítani a mai tizenéveseket, hogy nyi­tott legyen az útjuk, ha to­vább akarnak tanulni, és ak­kor is, ha az itt elsajátított szakmából élnek meg. (Cikk az 5. oldalon) (Szobán Gabriella felvételei) Lassan semmijük sem marad... Mi lesz a falusi posták sorsa? A legutóbbi megyegyűlés vége felé felállt az egyik kis­község polgármestere, és be­jelentette: levelet kaptak a Miskolci Postaigazgatóságtól, melyben kérik a falu önkor­mányzatát, mondjon le a postaépület bérleti dijáról, különben megszüntetik a hi­vatalt. Nem elég — mondta a polgármester —, hogy a körzetesítés során elvesztet­ték önállóságukat, megszűnt a tanács, elköltözött az is­kola, az óvoda, hegy nincs orvos, nincs üzlet, rossz «. közlekedés, most még a pos - tát is el akarják venni, el­vágni az utolsó szálat, ami összeköti őket a világgal. A bejelentésre többen is reagáltak, kiderült hogy nem egyedi esetről van szó, az ominózus levelet más tele­pülések önkormányzatai is megkapták. Ezért kerestük fel Kertész Istvánt, a Mis­kolci Postaigazgatóság veze­tőjét, mondaná el, mi in­dokolja ezt a népszerűtlen döntést. — Igazgatóságunk Borsod és Heves megyében 150 tele­pülésen bérelt épületben mű­ködteti a postahivatalt. (Eb­ből Borsodra körülbelül 120 település jut.) Egyelőre mint­egy 60 önkormánvzalnak küldtük ki a leveleket, a vá­laszokat most várjuk — mondja az igazgató, s elém teszi a felszólítás egy pél­dányát. Ebben arról írnak, hogy az épületek bérleti díja együttesen olyan veszteség- forrás, ami veszélyezteti a vállalat működőképességét. Még a magasabb tarifájú postai szolgáltatások bevé­teleivel sem lehet azt fedez­ni. Ezért kérik az önkor­mányzatot, hogy mondjon le a bérleti díjról, ellenke­ző esetben „meghatározzák” a működtethető postahiva­talok számát és körét. Ez annyit jelent, hogy ezek nagy részét esetleg megszüntetik, és az alapszolgáltatást (le­vél- és pénzfeladás) a kéz­besítő látja el. Hozzá kell még tenni — így az igazga­tó —, hogy nem ez az egye­düli módja a munka éssze­rűsítésének. Körülbelül 250 embert — az irányító mun­kakörben dolgozók 15 száza­lékát, a teljes létszám 5 szá­zalékát — küldenek el a vállalattól. Nincs jogunk kételkedni a levél igazában, persze azt is | tudni kell, hogy ezeknek az ! önkormányzatoknak alig van ( más bevételi forrásuk, erről — csakúgy, mint a postá­ról -- nem szívesen monda­nak le. Igaz — ahogy Ker­tész István is mondta —, a régi rendszerben az újság- terjesztés politikai kérdés volt, már csak azért is nyi­tottak hivatalt ahol csak le­hetett, hogy a terjesztést megoldják, és az állam meg­adta hozzá a kishivatalok költségeit: Mint a legtöbb állami tá­mogatást, ezt is megszüntet­ték, és csökken a forgalom, a küldemények darabszáma is. A tavalyi évet az igazga- | tóság 17 milliós veszteség ! gél zárta, idén a vállalat el­várja a nullszaldó elérését. Hogyan? Akár a kishivata­lok bezárása árán is. Az igazgató egy kimuta- j tást tett elém, amelyről csak ! egyetlen község, Fáj (s ál hozzá tartozó Litka) adatait másolom ide: a bérleti díj havonta 1080 forint. Az egyetlen alkalmazott bére 6200 forint. Ehhez jön a tb- járulék, a fűtés, a világítás díja, és a naponta kétszer oda-vissza közlekedő gépko­csi (legalább 6000 forint) költsége. Ezzel szemben a faluban átlagban háromszáz- ötvenhét levelet, kilenc aján­lott levelet, tíz csomagot, kilenc utalványt, százhuszon­egy csekket adnak fel ha­vonta. A telefont hetvenki­lencen használják, ezerhét- száz forintért adnak el ér­tékcikket (bélyeget, boríté­kot). A 364 lakosú két köz­ség postai forgalma (nem bevétele, forgalma) 608 ezer forint. A kiadás jóval több, mint a bevétel. — A felszólítást felmérés­nek, tájékoztatásnak szán­tuk, a postatörvény elfoga­dásáig nem teszünk lépése­ket — mondja Kertész Ist­ván. — Még nem tudjuk, hogy milyen kötelességeink lesznek, hogyan alakul a kis­települések ellátási kötele­zettsége. Ha azonban csak az alapellátás biztosítása lesz kötelező, és rentábilisnak kell lenni, számítani kell a változásokra. Mi nem örü­lünk ennek, mert kár a már meglévőt visszafejleszteni. Más megoldásokon is törjük a fejünket, például azt fon­tolgatjuk, hogy egy ember lássa el a feladatokat, mond­juk délelőtt kézbesítsen, dél­után működtesse a hivatalt. De szóba jöhet a mozgó au­tóposta bevezetése is. Egy ilyen „autó-hivatal” két órá­ra megáll egy településen, felveszi a levelet, pénzt, cso­magot, és megy tovább. Mindenesetre ha más vállal­kozók is engedélyt kapnak a nostai szolgáltatásra (és ezek nem a kistelepüléseket akar­ják majd ellátni), akkor ne­künk vissza kell vonulnunk. Ha ezt nem akarja az ál­lam. akkor biztosítania kell a költségvetésből a műkö­dési feltételeket — fejtette ki véleményét Kertész Ist­ván, miskolci postaigazgató. (gróf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom