Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-02 / 52. szám
ff* Épülő közművek Bár Miskolc környéke nem érdekelt az ivóvízhálózat létesítésében, hiszen a közeli településeken már mindenütt van vezetékes ivóvíz. a megyében 16 községben kezdték meg a múlt évben és folytatják az idén az egészséges ivóvizet juttató hálózat kiépítését. Ezek között találunk a Bodrogközben lévő községeket. Her- nád menti településeket, de megszüntethetik az ásott kutakat a Csereháton is. Vezetékes ivóvizet kap többek között Mezr'-zemere. Hejő- keresztúr, Vizsoly, épül az ivóvízhálózat Dédestapol- csányban is. Ebben a bánvölgyi községben az ivóvíz- hálózattal együtt létesítik a szennyvízelvezető-rendszert is. És ha már a szennyvíz elvezetéséről van szó, említsük meg, hogy gyakorlatilag befejeződött Bánkúton és Mályi községben a szennyvízhálózat kiépítése. XXIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM H R M : 5 80 1991. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT F CB SS B 9M V A kert és a térfal pártiak újra összecsapnak... Mit néz majd Petőfi ? 9 Mindössze hórom hónapig volt bezárva az Avas Szálló Fehér- terme, ami most újból kinyitott, és várja a vásárlókat. A Déli Hírlap Kft. ismét talált olyan kereskedőpartnereket, akik színesíteni óhajtják városunkban az árukínálatot. A Déli-shopban — mivel diszkont jellegű - a kereskedők többsége a kiskereskedelmi árakon alul kínálja portékáit. Az üzlettársak nemcsak Borsod megyéből és Miskolcról jelentkeztek, hanem Heves megyéből is, s külföldi kapcsolataik révén kurrens cikkekkel igye» keznek a vásárlók kedvét keresni. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Szobán Gabriella felvétele) Nemcsak a szegények támogatói Családsegítő szolgálat Mi lesz a Petőfi térrel? A városi közgyűlés városfejlesztési bizottsága úgy vélte: ennek a térnek a sorsát mihamarabb rendezni kell, mert jelenlegi állapotában nem méltó emlékhelye a márciusi forradalomnak. Lapunkban többször foglalkoztunk a tér átalakítására született gondolatokkal, tervekkel. Legutóbb Rostás László elképzeléseit ismertettük — a másik tervet a térre pedig Sári István készítette. Iglói Gyulától, a város történetével foglalkozó, ismert sajtólevelezőtől, építésztől kaptunk egy meglehetősen indulatos levelet Petőfi térügyben... „Két éve a Petőfi tér ügyében nem változott meg semmi, az építészek csak új térfalas teret terveznek, és a lakossági igényekre nem készült terv” — állítja. A levélíró a továbbiakban arról is ír: 1982-ben hirtelen lett a Petőfi-téri csomópont rendezésének elfogadott és dicsért tervéből az a másik ten', amely átvezette a 26-os utat a házak között, s amelyből annyi vita volt. De a vitáktól függetlenül a forgalom ma is a lakóházak közötti szűk térben zajlik, ellentmondva minden ésszerű környezetvédelmi megfontolásnak. Végül is ottmaradt a Petőfi tér mellett egy nagy üres placc, hiszen nem épültek meg a tér nyugati oldalára tervezett épületek. De így folytatja a levélíró : ,.A Petőfi tér nyugati oldalára tervezett épületek nem épültek meg. s így az eredeti térrel együtt akkora térség maradt meg, mint a „duplaszéles” Szabadság tér. Ennek a felhasználására egy olvasói levél tett kézenfekvő, megvalósítható, a város zöldterületi rendszerébe is illeszkedő javaslatot: „HáNőnapi meglepetés Március 6—3-a között dísznövény- és orchidea-kiállitast és -vásárt rendeznek az ifjúsági . házban. Nagy választékot kínálnak cserepes- és vágott virágból, szárazvirág kompozíciókból. valamint orchideákból. Nőnapi ajánlatként 30 százalékos engedménnyel árusítják ezeket, naponta 10—19 óra között. zak helyett fákat” címmel. (DH 1988. július 6.) A lakossági igény szinte tervezési programként szolgált: „A város kellemes pontjá lehetne itt, egy igazi tágas tér Petőfi szobrával, szökő- kúttal, a háttérben a Deszka-templom látványával.” Ez a zöldterületi program a későbbi vitákban nem kapott „zöld utat”, holott még a hajdani főépítész is ígérte: „Legyen a városlakók szava a döntő!” (DH 1988. szeptember 1.) Az elkészült terv azonban nem lett ilyen, mert a tervező a tervet „pavilonokból, térelválasztó elemekből álló. környezetbe illő együttessel” zárta le a nyugati oldalról. Ezt a „pavilonsoros” tervet a városi tanács végrehajtó bizottsága egy megvalósításra ösztönző felhívással 1989. május 4-én fogadta el, de a tervből eddig egy kapavágásnyi sem valósult meg. Az önkormányzati választások után abban bíztam, hogy a Petőfi tér kialakításában is érvényre jut a lakosság 1988-as igénye annál is inkább, mert az akkori, általam ismert tárgyaló felek egynémelyike sem maradt meg az eredeti szervezeténél. Nemrég döbbenten láttam, olvastam (DH 1991. február 18.). hogy a huzavona hasznaként van még egy terv: „alaposan átgondolva”. Most már nem egy földszintes pavilonsor, hanem mindkét oldalon egy-egy kétszintes épület határolná az egyébként jó helyre áttelepített Petőfi-szobrot. Visszanyúlt a tervező „a tér múltjához”. Csakhogy a Rákosi-rendszer alatti tanács a Tetemvár téren megszüntetett egy évszázados piachelyet, a „fáspiacot”,, hogy ha szerény eszközökkel is, de méltó helye legyen Petőfi szobrának. A mai nemzedék úgy gondolja, hogy az új téren helyes lenne még „kirakodóvásárt” is tartani? Számomra idegen volt már a tavalyi karácsony előtti „vásár” is Kossuth apánk szobra körül. Ahogy a bódék fölött megláttam kinyújtott ércjobbját, tiltakozásának éreztem a „piacgazdaság” ottani megjelenése ellen. A „Miskolci Nyár” művészeti szervezői közül ugyan kik azok, akik Petőfi szobra előtt hajlandók lennének koncerteket, pláne ■ szabadtéri színpadon előadásokat rendezni? Mindezeket azon „a templom előtti kegyeleti szakrális” téren, ahol az ünnepségeket is tartanák, amelyet „két épületsor üzletekkel, galériával, vendéglátóhelyekkel (!)” tenne élővé. Bízom a közgyűlés bölcsességében, hogy a tervvariációk közül arra adja vok- sát, amelyet 1988-ban a lakosság kért, ámde az akkori viszonyok miatt nem terveztek meg. Ha akikor nem kérdőjelezik meg a „civil lakosság” kompetenciáját, akkor az idei márciusban a Petőfi tér, (kert) parknövényei éppúgy rügyezhetnének. mint a városháza előtti betonszőnyeg közepén húzódó fasor csemetéi., .. * Azzal a szándékkal közöltük a fenti levelet, hogy újraéledjen az érdeklődés a Petőfi tér sorsa iránt a városlakókban, s ha szükséges, • legyen vita a /kialakításáról, hiszen a tervek csak lehetséges változatok. Nem a mi feladatunk vitatkozni Iglói Gyulával, de azért annyit mindenképpen érdemes megjegyezni: egyáltalán nem tartjuk szentségtörésnek, ha városi tereink néha „piacként” élő, nyüzsgő, profán sokadalomnak adnak helyet. Tessék csak körülnézni a világban, hány rangos városban nézik az árusok. vendéglők, boltok sokadalmát Petőfihez hasonló hősök, és glóriás szentek szobrai... Azt nem hisszük, hogy annak idején azért nem lett kert a Petőfi térből, mert „az akkori viszonyok miatt” ilyen variációt nem terveztek. Elsősorban az építészeknek volt szakmai kifogásuk az ellen, hogy ne legyen semmilyen térfal, határoló építmény a tér két oldalán. Gondoljuk, e?t a nézetet mai s készek megvédeni, de természetesen a döntés a közgyűlés, a miskolciak szíve joga. Sokaknak nyújtott már pillanatnyi nehézségek során segítséget a néhány hónapja a Népkert mellett megnyílt Családsegítő központ. Ezért a közvélemény szociális segítő helynek hiszi, abszolút karitatív tevékenységet keres a központ munkájában, holott sokkal tágabb az a kör, amivel a betérőknek támaszt tudnak nyújtani az itt dolgozók. Hrotkó László megbízott vezetővel arról beszélgettünk, hogy mi is ez a szélesebb skála, amit ők felvállalnak. — Egyáltalán nem akarunk' a szociális feladatoktól megszabadulni, de nemcsak a szegények segítői vagyunk. A családsegítő munka során inkább hosszú távon igyekszünk támogatást nyújtani azért, hogy az emberek kikerüljenek abból a kellemetlen helyzetből, ahol a család már tehetetlen. Olyan diplomás szakemberekkel találkozhatnak az ide betérők, akiknek előző munkahelyükön már hasonló feladatokat kellett ellátniuk, nagy a tapasztalatuk. Pedagógusok, gyógypedagógusok, jogászok, pszichológusok, akik partnerként kívánnak segíteni a szorult helyzetben. — Melyek a tipikus esetek? — Februárban háromszázan kerestek meg bennünket. Forgalmi naplónkból is kiderül, hogy a legtöbben anyagi gondokkal küzdenek, de hajléktalanok, megromlott családi kapcsolatból kiutat nem találók, alkoholisták és hozzátartozóik, munkanélküliek azok, akik leginkább hozzánk fordulnak. Amikor betérnék ide, két állandó ügyeletes munkatársat találnak, akik közül az egyik hosszabb beszélgetést követően segít, hogyan kellene megoldani az adott problémát. Általában ezek nem egyszeri találkozások, hanem akár fél évig is elhúzódó beszélgetések ezek, hiszen a legtöbbször kiderül, hogy a gond, amivel jelentkeztek nálunk, csak a felszín. Eredménye egy sokkal mélyebb válságnak, melynek feloldásához nem elegendő néhány nap. — Mennyiben különbözik ez a hely az eddigi, szociális feladatokat ellátó hivataloktól? — Talán éppen az a legnagyobb előnye, hogy nem csupán papírmunkával igyekszünk segíteni, hanem lelki támaszt is nyújtunk a rászorulónak. Korántsem hivatali, nem hatósági munka folyik itt, emberi légkörben, nyugodt körülmények között mód nyílik a bizalmas beszélgetésekre is. Természetesen mindenki addig tárja fel a gondját, ameddig jónak látja, nálunk teljes diszkrécióra számíthat. Mindvégig egy munkatársunk foglalkozik az ügyével, így rendkívül jó kapcsolatok alakulhatnak ki. Kedvező kontaktusban vagyunk egyébként a társintézményekkel, ki-ki a saját profiljába illő problémákat vállal fel, így sokszor -tudjuk „egymást ajánlani” ha helyettünk inkább másra v^n szükség egy esetben. Jó lenne. ha például az iskolák is megismernék lehetőségeinket, s nem azonnal a hivatali utakat választanák,, mellyel lehet, hogy örökre szétszakítanak egy-egy családot. — Mit nyújtanak még az ide betérőknek? — A hosszabb távú, folyamatos segítségen túl továbbra is szervezünk segélyakciókat, illetve számos szociális szolgáltatást végzünk. Naponta csaknem százan hordanak innen haza ebédet, s számos esetben kell egyszerű ügyintézést illetően tanácsot adnunk. Igyekszünk helyet adni azoknak, akiket eddig még senki nem fogadott be, így például az autistáknak. Egyesületté szerveződésükben alapszabályuk elkészítésében közreműködtek munkatársaink. Sokan keresnek meg bennünket olyan emberek ' is, akik munkát, időt. gondoskodást, ruhát, használati eszközöket ajánlanak fel önzetlenül, vagy szerény ősz- szegért. Vállaljuk ezek közvetítését-is, például idős emberek mellé gondozókat tudunk ajánlani. A későbbiekben tervezzük néhány bevételes szolgáltatás beindítását is, azonban egyelőre alaptevékenységünk köti ie minden erőnket. N. Zs. Íme Rostás László variációja, elgondolása a Petőfi térre, makettben „elbeszélve”.
