Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-02 / 52. szám

ff* Épülő közművek Bár Miskolc környéke nem érdekelt az ivóvízháló­zat létesítésében, hiszen a közeli településeken már mindenütt van vezetékes ivó­víz. a megyében 16 község­ben kezdték meg a múlt év­ben és folytatják az idén az egészséges ivóvizet juttató hálózat kiépítését. Ezek kö­zött találunk a Bodrogköz­ben lévő községeket. Her- nád menti településeket, de megszüntethetik az ásott ku­takat a Csereháton is. Ve­zetékes ivóvizet kap többek között Mezr'-zemere. Hejő- keresztúr, Vizsoly, épül az ivóvízhálózat Dédestapol- csányban is. Ebben a bán­völgyi községben az ivóvíz- hálózattal együtt létesítik a szennyvízelvezető-rendszert is. És ha már a szennyvíz el­vezetéséről van szó, említ­sük meg, hogy gyakorlatilag befejeződött Bánkúton és Mályi községben a szenny­vízhálózat kiépítése. XXIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM H R M : 5 80 1991. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT F CB SS B 9M V A kert és a térfal pártiak újra összecsapnak... Mit néz majd Petőfi ? 9 Mindössze hórom hónapig volt bezárva az Avas Szálló Fehér- terme, ami most újból kinyitott, és várja a vásárlókat. A Déli Hírlap Kft. ismét talált olyan kereskedőpartnereket, akik színesí­teni óhajtják városunkban az árukínálatot. A Déli-shopban — mivel diszkont jellegű - a kereskedők többsége a kiskereske­delmi árakon alul kínálja portékáit. Az üzlettársak nemcsak Borsod megyéből és Miskolcról jelentkeztek, hanem Heves me­gyéből is, s külföldi kapcsolataik révén kurrens cikkekkel igye» keznek a vásárlók kedvét keresni. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Szobán Gabriella felvétele) Nemcsak a szegények támogatói Családsegítő szolgálat Mi lesz a Petőfi térrel? A városi közgyűlés városfej­lesztési bizottsága úgy vélte: ennek a térnek a sorsát mi­hamarabb rendezni kell, mert jelenlegi állapotában nem méltó emlékhelye a márciusi forradalomnak. La­punkban többször foglalkoz­tunk a tér átalakítására szü­letett gondolatokkal, tervek­kel. Legutóbb Rostás László elképzeléseit ismertettük — a másik tervet a térre pedig Sári István készítette. Iglói Gyulától, a város történeté­vel foglalkozó, ismert sajtó­levelezőtől, építésztől kap­tunk egy meglehetősen in­dulatos levelet Petőfi tér­ügyben... „Két éve a Petőfi tér ügyében nem változott meg semmi, az építészek csak új térfalas teret terveznek, és a lakossági igényekre nem ké­szült terv” — állítja. A levél­író a továbbiakban arról is ír: 1982-ben hirtelen lett a Petőfi-téri csomópont rende­zésének elfogadott és dicsért tervéből az a másik ten', amely átvezette a 26-os utat a házak között, s amelyből annyi vita volt. De a viták­tól függetlenül a forgalom ma is a lakóházak közötti szűk térben zajlik, ellent­mondva minden ésszerű környezetvédelmi megfonto­lásnak. Végül is ottmaradt a Petőfi tér mellett egy nagy üres placc, hiszen nem épültek meg a tér nyu­gati oldalára tervezett épü­letek. De így folytatja a le­vélíró : ,.A Petőfi tér nyugati ol­dalára tervezett épületek nem épültek meg. s így az eredeti térrel együtt akkora térség maradt meg, mint a „duplaszéles” Szabadság tér. Ennek a felhasználására egy olvasói levél tett kézenfek­vő, megvalósítható, a város zöldterületi rendszerébe is illeszkedő javaslatot: „Há­Nőnapi meglepetés Március 6—3-a között dísz­növény- és orchidea-kiállitast és -vásárt rendeznek az ifjú­sági . házban. Nagy választé­kot kínálnak cserepes- és vágott virágból, szárazvirág kompozíciókból. valamint orchideákból. Nőnapi aján­latként 30 százalékos enged­ménnyel árusítják ezeket, naponta 10—19 óra között. zak helyett fákat” címmel. (DH 1988. július 6.) A la­kossági igény szinte terve­zési programként szolgált: „A város kellemes pontjá lehetne itt, egy igazi tágas tér Petőfi szobrával, szökő- kúttal, a háttérben a Desz­ka-templom látványával.” Ez a zöldterületi program a későbbi vitákban nem ka­pott „zöld utat”, holott még a hajdani főépítész is ígér­te: „Legyen a városlakók szava a döntő!” (DH 1988. szeptember 1.) Az elkészült terv azonban nem lett ilyen, mert a tervező a tervet „pa­vilonokból, térelválasztó elemekből álló. környezetbe illő együttessel” zárta le a nyugati oldalról. Ezt a „pa­vilonsoros” tervet a városi tanács végrehajtó bizottsága egy megvalósításra ösztönző felhívással 1989. május 4-én fogadta el, de a tervből ed­dig egy kapavágásnyi sem valósult meg. Az önkormányzati válasz­tások után abban bíztam, hogy a Petőfi tér kialakítá­sában is érvényre jut a la­kosság 1988-as igénye annál is inkább, mert az akkori, általam ismert tárgyaló felek egynémelyike sem maradt meg az eredeti szervezeténél. Nemrég döbbenten láttam, olvastam (DH 1991. febru­ár 18.). hogy a huzavona hasznaként van még egy terv: „alaposan átgondolva”. Most már nem egy föld­szintes pavilonsor, hanem mindkét oldalon egy-egy kétszintes épület határolná az egyébként jó helyre át­telepített Petőfi-szobrot. Visszanyúlt a tervező „a tér múltjához”. Csakhogy a Rákosi-rendszer alatti ta­nács a Tetemvár téren meg­szüntetett egy évszázados piachelyet, a „fáspiacot”,, hogy ha szerény eszközök­kel is, de méltó helye le­gyen Petőfi szobrának. A mai nemzedék úgy gondol­ja, hogy az új téren helyes lenne még „kirakodóvásárt” is tartani? Számomra ide­gen volt már a tavalyi ka­rácsony előtti „vásár” is Kossuth apánk szobra körül. Ahogy a bódék fölött meg­láttam kinyújtott ércjobbját, tiltakozásának éreztem a „piacgazdaság” ottani meg­jelenése ellen. A „Miskolci Nyár” művé­szeti szervezői közül ugyan kik azok, akik Petőfi szobra előtt hajlandók lennének koncerteket, pláne ■ szabadté­ri színpadon előadásokat rendezni? Mindezeket azon „a templom előtti kegyeleti szakrális” téren, ahol az ün­nepségeket is tartanák, amelyet „két épületsor üz­letekkel, galériával, vendég­látóhelyekkel (!)” tenne élővé. Bízom a közgyűlés böl­csességében, hogy a tervva­riációk közül arra adja vok- sát, amelyet 1988-ban a lakosság kért, ámde az ak­kori viszonyok miatt nem terveztek meg. Ha akikor nem kérdőjelezik meg a „civil lakosság” kompeten­ciáját, akkor az idei már­ciusban a Petőfi tér, (kert) parknövényei éppúgy rü­gyezhetnének. mint a város­háza előtti betonszőnyeg kö­zepén húzódó fasor cseme­téi., .. * Azzal a szándékkal közöl­tük a fenti levelet, hogy újraéledjen az érdeklődés a Petőfi tér sorsa iránt a vá­roslakókban, s ha szükséges, • legyen vita a /kialakításáról, hiszen a tervek csak lehet­séges változatok. Nem a mi feladatunk vitatkozni Iglói Gyulával, de azért annyit mindenképpen érdemes megjegyezni: egyáltalán nem tartjuk szentségtörés­nek, ha városi tereink né­ha „piacként” élő, nyüzsgő, profán sokadalomnak adnak helyet. Tessék csak körül­nézni a világban, hány ran­gos városban nézik az áru­sok. vendéglők, boltok soka­dalmát Petőfihez hasonló hősök, és glóriás szentek szobrai... Azt nem hisszük, hogy annak idején azért nem lett kert a Petőfi tér­ből, mert „az akkori viszo­nyok miatt” ilyen variációt nem terveztek. Elsősorban az építészeknek volt szak­mai kifogásuk az ellen, hogy ne legyen semmilyen térfal, határoló építmény a tér két oldalán. Gondoljuk, e?t a nézetet mai s készek meg­védeni, de természetesen a döntés a közgyűlés, a mis­kolciak szíve joga. Sokaknak nyújtott már pillanatnyi nehézségek során segítséget a néhány hónapja a Népkert mellett megnyílt Családsegítő központ. Ezért a közvélemény szociális se­gítő helynek hiszi, abszolút karitatív tevékenységet ke­res a központ munkájában, holott sokkal tágabb az a kör, amivel a betérőknek támaszt tudnak nyújtani az itt dolgozók. Hrotkó László megbízott vezetővel arról beszélgettünk, hogy mi is ez a szélesebb skála, amit ők felvállalnak. — Egyáltalán nem aka­runk' a szociális feladatok­tól megszabadulni, de nem­csak a szegények segítői va­gyunk. A családsegítő mun­ka során inkább hosszú tá­von igyekszünk támogatást nyújtani azért, hogy az em­berek kikerüljenek abból a kellemetlen helyzetből, ahol a család már tehetetlen. Olyan diplomás szakembe­rekkel találkozhatnak az ide betérők, akiknek előző mun­kahelyükön már hasonló feladatokat kellett ellátniuk, nagy a tapasztalatuk. Peda­gógusok, gyógypedagógusok, jogászok, pszichológusok, akik partnerként kívánnak segíteni a szorult helyzetben. — Melyek a tipikus ese­tek? — Februárban háromszá­zan kerestek meg bennün­ket. Forgalmi naplónkból is kiderül, hogy a legtöbben anyagi gondokkal küzdenek, de hajléktalanok, megrom­lott családi kapcsolatból ki­utat nem találók, alkoholis­ták és hozzátartozóik, mun­kanélküliek azok, akik leg­inkább hozzánk fordulnak. Amikor betérnék ide, két állandó ügyeletes munkatár­sat találnak, akik közül az egyik hosszabb beszélgetést követően segít, hogyan kel­lene megoldani az adott problémát. Általában ezek nem egyszeri találkozások, hanem akár fél évig is el­húzódó beszélgetések ezek, hiszen a legtöbbször kide­rül, hogy a gond, amivel jelentkeztek nálunk, csak a felszín. Eredménye egy sok­kal mélyebb válságnak, melynek feloldásához nem elegendő néhány nap. — Mennyiben különbö­zik ez a hely az eddigi, szociális feladatokat ellá­tó hivataloktól? — Talán éppen az a leg­nagyobb előnye, hogy nem csupán papírmunkával igyekszünk segíteni, hanem lelki támaszt is nyújtunk a rászorulónak. Korántsem hi­vatali, nem hatósági munka folyik itt, emberi légkörben, nyugodt körülmények kö­zött mód nyílik a bizalmas beszélgetésekre is. Termé­szetesen mindenki addig tár­ja fel a gondját, ameddig jónak látja, nálunk teljes diszkrécióra számíthat. Mindvégig egy munkatár­sunk foglalkozik az ügyével, így rendkívül jó kapcsolatok alakulhatnak ki. Kedvező kontaktusban vagyunk egyébként a társintézmé­nyekkel, ki-ki a saját pro­filjába illő problémákat vál­lal fel, így sokszor -tudjuk „egymást ajánlani” ha he­lyettünk inkább másra v^n szükség egy esetben. Jó len­ne. ha például az iskolák is megismernék lehetőségeinket, s nem azonnal a hivatali utakat választanák,, mellyel lehet, hogy örökre szétszakí­tanak egy-egy családot. — Mit nyújtanak még az ide betérőknek? — A hosszabb távú, folya­matos segítségen túl tovább­ra is szervezünk segélyak­ciókat, illetve számos szo­ciális szolgáltatást végzünk. Naponta csaknem százan hordanak innen haza ebé­det, s számos esetben kell egyszerű ügyintézést illető­en tanácsot adnunk. Igyek­szünk helyet adni azoknak, akiket eddig még senki nem fogadott be, így például az autistáknak. Egyesületté szerveződésükben alapsza­bályuk elkészítésében közre­működtek munkatársaink. Sokan keresnek meg ben­nünket olyan emberek ' is, akik munkát, időt. gondos­kodást, ruhát, használati esz­közöket ajánlanak fel ön­zetlenül, vagy szerény ősz- szegért. Vállaljuk ezek köz­vetítését-is, például idős em­berek mellé gondozókat tu­dunk ajánlani. A későbbi­ekben tervezzük néhány bevételes szolgáltatás bein­dítását is, azonban egyelőre alaptevékenységünk köti ie minden erőnket. N. Zs. Íme Rostás László variációja, elgondolása a Petőfi térre, makettben „elbeszélve”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom