Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-12 / 60. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, Március idusa REGGELI HÍRLAP, 1931. MÁRCIUS 17. Miskolc város közönsége,, az egyházak, a hatóságok, köztestületek, társadalmi intézmények és iskolák ez idén is hagyományos lelkesedéssel ünnepelték meg március lö-ét, a magyar szabadságharc megszületé­sének nagy napját. Gyönyörű, verőfényes idő virradt fel vasárnap reggelre, amely rendkívül kedvezett a tömegt'elvonulásnak. Valóban, az emberek ezrei za­rándokoltak el a Kossuth-szoborhoz, és nézték végig, amint az egyes deputációk elhelyezik koszorúikat a magyar szabadság lánlgelkű apostolának szobránál. A kora délelőtt istentiszteletek voltak a különböző fele- kezetek templomaiban. Így hazafias ünnepi istentisz­teletet tartottak a Mindszenti plébániatemplomban, a felsőmiskolci Szent Anna plébániatemplomban, a mis­kolci görög katolikus templomban, a Kossuth utcai és az avasi református templomokban, az evangélikus templomban, és a Kazinczy utcai izraelita templom­ban. Valamennyi istentiszteleten megjelentek-a kato- : nai és polgári hatóságok képviselői. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1951. MÄRCIUS 14. A március 15-i ünnepségek miskolci eseményei ösz- szekapcsolódnak a Petőfi-szobor leleplézésével, a Ma­gyar—szovjet barátsági hónap helyi eseményeivel. A szoborleleplezési ünnepélyt, délelőtt 9 órai kezdettel, a DISZ Nagymiskolci Bizottsága rendezi a Petőfi té­ren, ahová felvonulnak az iskolák, az egyetem ifjú­sága, a miskolci, a vasgyári dolgozók küldöttei, a fegy­veres alakulatok, a tömegszervezetek tagjai. A meg-' nyitó után Darvas József, vallás- és közoktatásügyi miniszter mond beszédet, majd a Petőfi-bizottság átadja a szobrot a város dolgozóinak. Az ünnepi záró­szó után a szervezetek megkoszorúzzák a szobrot, az ünnepély az Internacionáléval ér véget. Este a szín­házban a Hatszáz új lakás című vígjáték előadása ünnepélyes keretek közt történik. Az Uránia filmszín­házban, este fél 8 órakor, díszelőadás keretében mu­tatják be a Felszabadult föld című új magyar filmet, amely a Talpalatnyi föld folytatása. Az ünnepi beszé­det itt Urbancsok Mihály elvtárs, a megyei tanács helyettes elnöke tartja. A Kossuth moziban ezen a napon a Hatalmas erő című szovjet filmet mutatják be, amely a szovjet tudomány harcát mutatja be a természet átalakításáért, az ember szolgálatába állí­tásáért. Az iskolákban ma, március 14-én ünnepségeket tar­tanak, amelyeken elsősorban Petőfiről fognak meg­emlékezni. DÉLI HÍRLAP, 1972. MÁRCIUS 15. Ma ünnepeljük az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc 124. évfordulóját. A magyar történelem­ben jelképpé nőtt március 15-e. A szabadság jelké­pévé. Tetteink kezdete. Ezért is nyitják meg ezen a napon a forradalmi ifjúsági napok ünnepségsoroza­tát: háromnegyed !l-kor zászlófelvonás, 11 órakor ünnepség volt a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Ma délben adta elő a Rónai Sándor Művelődési Központ irodalmi színpada Dózsa-emlékműsorát is. A parasztforradalmár 500 évvel ezelőtt született. Út­törőcsapatok, KISZ-alapszervezetek, ifjúsági brigádok választották névadóul. Ok is ünnepeinek. Diákfiatalok és a HNF, valamint a KISZ megyei és városi bizottságai délelőtt fél 10-kor az emlékhe­lyeket és az emléktáblákat, 10 órakor pedig a Kos­suth- és a Petőfi-szobrot koszorúzták meg. A Kos- suth-szobornál a Kossuth Gimnázium, a Petőfi-szo- bornál a Földes Gimnázium énekkara adott műsort. Este a Nehézipari Műszaki Egyetemen, a bányász­klubban emlékestet tartanak az egyetem hallgatói. Két évfordulóra emlékeznek: a 124 évvel ezelőttire, és a 30 évvel ezelőttire: a Magyar Történelmi Emlék- bizottságra. Tagjai antifasiszták voltak, ök is a sza­badságért harcoltak. 3(c Március 9-én egy legendát láthatott a Budapest Sport- csarnok közönsége. Azt a legendát, amely 1967 októberében indult világhódító útjára egy kis New York-i színházból. A Hair az egyetlen rockopera, amely még napjainkban is a nyugtalan ifjúság szimbóluma: lázadás a háború, az abszo hit uralom és az előítéletek ellen. Budapestre a Broadway Musical Company hozta el előadását New Yorkból. (Szobán Gabriella felvétele) Országos verseny részeként Széchenyi-vetélkedő w Miskolcon A t öl des diákjai továbbjutottak Széchenyi István születésé­nek 200. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Rádió és a bu­dapesti Széchenyi Gimnázium országos versenyt hirdetett a nagy államférfi tiszteletére. A miskolci regionális versenyt a napokban tartották a Földes Gimnáziumban. Barna Istvántól, a gimná­zium igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy tizenhat csapat mérte össze tudását a miskolci versenyen. A részt­vevőknek korábban egy dol­gozatot kellett benyújtaniuk, amely alapján választották ki a most rajthoz állókat. A régió szinte minden pontjá­ról érkeztek versenyzők: Szolnokról, Egerből, Kazinc­A szakma, a közönség és a Kóta díjaiért Az új magyar zene a rádióban — Az egyre nehezedő gazdasá­gi körülmények ellenére sem szakadt meg a sor: 20. alka­lommal rendezte meg a Ma­gyar Rádió az új magyar ze­ne seregszemléjét a kritikusok, c közönség és a Kóta dijáért. Gombár Csaba, a Magyar Rá­dió elnöke, az ünnepélyes eredményhirdetéskor a rádió közszoigáltató szerepét hang­súlyozta. Szólt arról, hogy nem mondhatunk le a komoly zene, és ezen belül a kortárs zene népszerűsítéséről, s a jövőben is szeretnék szponzorálni a ma­gyar zeneszerzők legújabb al­kotásait. E sorok írója — a koráb­bi évekhez hasonlóan — a közönségzsűri munkájában vett reszt. Ami különbözött az előző esztendőktől,' hogy kb. feleannyian, mindössze kilencen voltunk, és nem is­mertük a szerzőket, a mű­vek címeit. Bizonyára ob- jektívebb lett így a megíté­lés. A korábbiakhoz képest kevesebb zenekari művet hallottunk. Ebben a kategó­riában mindössze 5 alkotás vetélkedett. A szakmai zsű­ri díját Decsényi János Szimfóniája nyerte el, mely hagyományosan huszadik századi hangvételű modem zene. Valójában egy kon­centrált, négytételes zeneka­ri darab, melyet az érzelmi skála sokszínűsége jellemez. Az alig 20 perces művet az MRT Szimfonikus Zenekara játszotta Ligeti András ve­zényletével. A közönség dí­ját — talán nem véletlenül — Ránki György Káin és Ábel című oratóriuma kap­ta. A mű háromrészes: Le­genda. Korkép. Utópia. A 84 éves mester közérthető jjnó- don énekmondóval (Bede Fazekas Csaba) és szerep­lőkkel (Káin: Rozsos István, Ábel: Bokor Jutta, Éva: Csavlek Etelka, az MRT énekkarával és szimfonikus zenekarával. Oberfrank Gé­za vezényletével tette érzék­letessé a múlt tragédiáját. A drámai eszközeivel a ma emberére mély hatást gya­korló mű tükröt tart az em­beriségnek. A dicső XX. szá­zadban — torzkép — nyak­ra-főre háborúk és forradal­mak dúlriak és milliós nagy­ságrendű a legyilkolt Ábelek száma. A Föld az ezredfor­dulótól megváltását várja. Talán nem utópia, hogy egy család legyen az ember, s a földi embernek ne legyen hatalma a másik ember fe­lett. Száműzzék az önzést, a hazugságot, alkotó szeretet éljen bennünk. Az idilli vi­lág megrajzolására nagyon szén muzsikát írt a szerző. Egy operakar.táta,. Balassa Sándor A harmadik bolygó­ja és két fúvószenekari al­kotás, Hidas Frigyes ésDub- rovay László darabjai sze­repeltek még ebben a kate­góriában. Nagyobb merítési lehető­ség — 26 mű — nyílt a ka­marazenében. Gazdag vál­tozatosságot találhattunk itt a szólódaraboktól a kisebb együttesekre komponált mű­vekig, nem beszélve a hang­zás, a mondandó sokrétűsé­géről. A zenekariakhoz ha­sonlóan foglalt állást a két bírálóbizottság. A szakmai zsűrinek Szöllősy András Tájkép halottakkal című műve tetszett a legjobban, mely valójában egy zongo­radarab. Megszólalta tója Franki Péter, hazatérő ven­dége honi hangversenyéle­tünknek. Kiváló, virtuóz pianisztikus adottságaival kelti életre a szokatlan cím mögött rejlő sokféle zenei anyagot. A közönségzsűri Szokolay Sándor Pálma cí­mű kantátáját tartotta érde­mesnek az első helyre. A francia nyelven megszólaló mű szólistája. Somogyi Esz­ter szép hangon és kifeje­zően énekel. A különböző tételek a lírától a diadal­mas hangvételig számos színt villantanak fel. Nagy­szerű a kamarazenekar ösz- szeállítása, mely nagyban hozzájárul a dalok szépségé­nek érvényre juttatásához. A fiatal előadók: Szokolay Or­solya — hegedű. Olasz Mar­git — hárfa, Alison Thom­son —. fuvola, Lőrincz Atti­la — altfuvola, tíajusznécs Mihály — klarinét, Kovács Ferenc — basszusklarinét, Tüske Aladár — fagojt. A Pálmát a szerző vezényelte. Mint már annyiszor igen tetszettek Orbán G yörgy művei. Harmadik zongora- szonátáját Selmeczi György játszotta. Orbán népszerű stílusa, közérthető mondani­valója nem nélkülözi a lí- raiságot, a szépséget. Két kamaraszonátája is ezeket az erényeket tükrözi, a fa­gottra és zongorára írott művet Janoa Gábor és Al­másy László, a klarinétra és zongorára komponált szoná­tát K órody István és Kin­cses Margit szólaltatták meg. Különösen az utóbbiban éreztem, mennyire jól hasz­nálja ki a szerző a két hangszer együttjátékában adódó lehetőségeket. Ebben a kategóriában értékesnek tartom Farkas Ferenc klari­nétra, fagottra és zongorára kofnponá-Lt Trióját, a Dalok Szocs Géza verseire című művét, Selmeczi György kifejező III. vonósnégyesét, Hollós Máté fuvolára és két cimbalomra írott Duett-trió­ját, Bozay Attila II. zongo­raszonátáját. Ez utóbbi há­romtételes formája egyszer­re hagyományos és mai ze­ne, lírai emlékeket, virtuóz elemeket, magyaros, rögtön­zés jellegű és hatásos része­ket foglal magában. A kórusművekre ezúttal is — csekély kivétellel — a nagyon nehéz jelző illett. Ebbe a körbe tartoztak a dí­jazott művek is. A Kóta az első helyre Sugár Miklós Glória című kompozícióját tette, mely d:adaimas kez­désével, a teljes hangtarto­mányt kihasználó jellegével, különleges hatásával impo­nál. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének különdíját, amelyet a seregszemlén leg­jobban szereplő fiatal zene­szerzőnek ajánlottak fel, Mohay Miklós nyerte el han­gulatos Álomtánc című kó­rusművével. Ebben a kate­góriában nagyon tetszett még a szép vegyeskari hang­zássá' és játékossággal kitű­nő Fekete fáklya — Csenki Imre műve, valamint a gyermekeknek komponált, és bizonyára népszerűségre szert tevő Karácsonyi pász­torjárás — Kocsár Miklós kompozíciója. Baria Péter harcikéról, Füzesabonyból. A Földes diákjai kitűnően szerepéitek, három csapatuk jutott tovább a május ele­jén, Tokajban megrendezés­re kerülő elődöntőbe. A dön­tő szeptember első felében lesz, Nagycenken. Dr. Maday Gyula, aki a három közül két csapatot készített fel sikeresen, a versenyről beszélt. Mint el-: mondta, a gyerekek önként vállalták ezt a feladatot, igazán örömmel vettek részt a munkában. Az iskolai órá­kon kívül fakultáción is fog­lalkoztak Széchényi István­nal és korával. Nem hisz abban, hogy ilyen korú diá­koknak felkészítésre lenne szükségük, legfeljebb hozzá lehet járulni ehhez. Szinte munkatársakként dolgoztak, ami egy sokkal oldottabb légkörhöz vezetett. A ver­senyzők Széchenyi életraj­zán kívül elemezték műve­it, elmentek múzeumba, szakkönyvtárba. Felosztották egymás között a feladato­kat, de ügyeltek arra, hogy mindenki tisztában legyen Széchenyi egész munkássá­gával. Ám nemcsak a lexi­kális tudás fontos. A leg­fontosabb, hogy megértsék ennek a rendkívüli politi­kusnak a szellemiségét, szemléletét. A verseny szervezői, dr. SiklóS' Olga, a rádió és Pé- chy Maria, a Széchenyi Gim­názium részéről keresték meg a Földes Gimnáziumot, hogy nem rendeznék-e meg ezt a regionális vetélkedőt. Ezért is szép teljesítmény a három továbbjutott Földes­csapat szereplésé, amelyet dr. Máday Gyulán kívül Kalló Lászlóné tánárnő ké­szített fel. Az ilyen verseny kiváló lehetőség arra, hogy közve­títse egy-egy nagyszerű sze­mély példáját. Talán soha nem volt nagyobb szükség Széchenyi szellemének meg- idézésére, .mint most. Gon­dolatai aktuálisabbak, mint valaha. A magyarságra ne­velés, az ország felzárkózta­tása a fejlett Nyugathoz újra előtérbe kerültek, Szé­chenyi cselekvő ragaszkodá­sa követendő példa lehet mindenki számára. Nagy tisztelettel tekintett Angliára, megpróbálta az ott látott hasznos dolgokat meghono­sítani, de emellett megma­radt jó magyarnak, és min­dig az ország felemelését tartotta legfontosabb felada­tának. (horváth) Polsármesleii U fogadóóra Csoba Tamás, Miskolc Megyei Jogú Város polgár- mestere március 13-án (szer­dán) 14 órától fogadóórát tart a polgármesteri hivatal­ban (Miskolc, Tanácsház tér 8. szám). Jubileumi kiállítás A Szemere Bertalan Szak­középiskola és Szakmunkás- képző Intézet tízéves. En­nek alkalmából ünnepi kiál­lítást rendeznek Drozsnyik István képzőművész és Szo­bán György népi iparmű­vész alkotásaiból. A meg­nyitó március 14-én, csütör­tökön délután négy órától lesz az intézet kollégiumá­ban. Megnyitót mond dr. Dobrik István művészettör­ténész, közreműködik Ti sza­ván Zita.

Next

/
Oldalképek
Tartalom