Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-11 / 59. szám

Már röviden tudósítottunk dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter pénteki miskolci látogatásáról. Az egész na­pos program keretében a megyeházán előadást tar­tott munkaügyi és érdek- képviseleti, valamint önkor­mányzati vezetők számára a kormány foglalkoztatáspo­litikájáról és időszerű mun­kaügyi kérdésekről. Előadása első részében a kialakult helyzet okait ele­mezte a miniszter, első he­lyen a volt tervgazdálkodá­si rendszerek csődjéről be­szélt. A másik ok a piac­gazdálkodásra való áttérés, ennek velejárója, hogv csak gazdaságosan szabad termel­ni, s ez munkaerő-felesleg­gel. elbocsátásokkal jár. Borsod megye különösen kritikus övezetnek számít, a munkanélküliség' országos átlaga 2,2 százalék, ez a szám megyénkben már elér­te a 7—8 százalékot. cél ennek elérése, de jelen­leg megoldhatatlan, egyrészt mert .a gazdaság nem bírná el, másrészt újabb* vállala­tok mennének tönkre. s. vesztenék el munkásaikat, ha nem tudnák bérekben kö­vetni az erős, monopolhely­zetben levő konkurenciát. ■ ■ Szó volt a megvei érdek­egyeztető tanács megalaku­lásáról. A munkaadói és munkavállalói oldal nagyjá­ból felállt, még az önkor- mánvzatok vitáznak (a város és a megye) a részvételi Az okok között említhető a gazdaság szerkezetének kedvezőtlen alakulása. A ne­hézipar túlsúlyos jelenlétét még a foglalkoztatáspoliti­kai megfontolások ellenére is meg kell szüntetni. A bruttó össztársadalmi ter­melés is csökkent a külső és belső piac összezsugoro­dása következtében. Végül szólni kell arról, hogy eb­ben az országban négy év­tizeden keresztül tanították, hogy a munkaerő nem áru, pedig az, csak most az a kérdés, hogy jól eladható áru-e? A munkaerőpiac most alakul, így az „árak” is kialakulatlanok. A munkanélküliség nega­tív jelenség ugyan, de egy pozitív irányú gazdasági fo­lyamatnak, a piacgazdaság kialakulásának negatív mel­lékterméke. Ez persze az egyén (a munkanélküli) szá­mára egyértelműen negatív. Mégis, társadalompolitikai szinten a munkanélküliség jelenlétét meg kell szokni. A foglalkoztatáspolitika kormányzati feladat, törvé­nye már hatályban van. Ke­zelése függ az érdekegyez­tető tanácsok munkájától. Ebben minden fél (a mun­kaadók, munkavállalók és a kormány, illetőleg helyileg az önkormányzatok) saját érdekeivel jelenik meg. A kormánynak inkább békél­tető, kiegyenlítő szerepe van. A munkanélküliség oldá­sának passzív eszközei (se­gélyek, támogatások) és ak­tív módszerei vannak (át­képzés. továbbképzés, vál­lalkozóvá válás, közhasznú munka stb.). Pénzügyi finan­szírozása a foglalkoztatási alapból (ezt a költségvetés tartalmazza) és a szolidari­tási alapból történik. Ez utóbbinak csak a fele biz­tosított, másik felét a biz­tosítási járulékok fizetéséből fedezik. Éppen- ezért a szo­lidaritási alapból idővel biz­tosítási alap lesz. létre kell hozni a biztosítás intéz­ményrendszerét (ezeknek egy részét a vállalat, egy részét a dolgozó fizeti), s aki járulékot fizet, munka- nélküliként a biztosítási alapból részesedik. A megyében az aktív esz­közök felhasználását segíte­né a regionális átképzési központ építése, amelvet részben a kormányzat, rész­ben az önkormányzatok fi­nanszíroznak. Ám kiderült, hogy sem a megyei, sem a miskolci önkormányzat nem vállalia a ráeső rész bizto­sítását. Az előadás után a minisz­ter kérdésekre válaszolt. Itt említette meg, hogy , nincs külön borsodi stratégia a munkanélküliség kezelésére, egyszerűen a foglalkoztatási alapból több jut a megyé­nek, mint más régióknak. Felmerült a teljes bérlibera­lizáció kérdése (tehát, hogy a kormány ne korlátozza •dókkal a bérkiáramlást). A arányszámokon. Megtudtuk, hogy az uj munkatörvény­könyv nyers, szakmai szö­vegtervezete elkészült. de várhatóan csak jövőre ke­rül a parlament elé. Végül dr. Kiss Gyula szólt arról, hogy a tárca vi­lágkiállítás-párti. hiszen az építkezések akár százezres nagyságrendű munkahelyte­remtést jelenthetnek, de a költségek 100—120 milliárd forintra rúgnak, erre nincs fedezet, csak akkor lehet szó a megrendezésről, ha vállalkozók finanszíroznák azt. G. L. ® A tavaszi napsütésben sok család vette az útját az elmúlt hét végén a Miskolci Egyetem felé. Kilencedik alkalommal rendez *k meg az ásványgyüjfők .találkozóiát, amely két éve fesz­tiválként várja az érdeklődőket. A hét végi esemény is bizonyította, hogy „.kőország virágai" életkortól' függetlenül, mindenki számára izgalmas látványt nyújtanak. Csaknem négyezren te­kintették meg a kiállitóasztalokat két nap alatt, illetve azt, a kuriózumnak számító kiáilitást, amelyen — Európában első alkalommal — az uráli ásványokkal, drágakövekkel ismerkedhetett meg a közönség. (Cikk a 2. oldalon.) (Kerényi felvétele) Grammod kafériátc és forintok A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1991. MARCIUS 11., HÉTFŐ A A: 5.80 INT A megyei közgyűlésen Bírósági népi ülnököket választanak A bíróságok népi ülnökeit 1985-ben a tanácsok alaku­ló ülésein öt évre választot­ták. Megbízatásukat az Or­szággyűlés meghosszabbítot­ta 1991. március 31-ig, an­nak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás folyama­tosan működhessék, és hogy az új ülnököket már az új helyi önkormányzatok vá­laszthassák. 1 A jogállamiság megterem­tése során a bíróságoknak az állam működésében egv- re nagyobb szerepük van. Ehhez elengedhetetlen a né­pi ülnök választás sikeres lebonyolítása. A bíróságok­ról szóló 1972. évi IV. tör­vényt (Bsz.) módosító 1990. évi LXXXV. törvény hatá­rozza meg a bírósági népi ülnök jelölés és választás új szabályait. A megyei bíró­ságok és a munkaügyi bíró­ság népi ülnökeit a megyei és a megyei jogú városi közgyűlés választja. A jelö­lés a megye területéről és a megyei jogú városból tör­ténik. DiKpi városszépíiűk ünnepsége Március 15-e tiszteletére koszorúzás! ünnepséget ren­dez a Miskolci Városszépí­tő Egyesület diósgyőri vá­rosvédő csoportja. Az ün­nepség március 14-én, csü­törtökön 1 órakor lesz az el­ső világháború hőseinek di­ósgyőri emlékművénél. Az Igazságügyi Miniszté­rium keretszámokat adott meg, amely alapján me­gyénkben 40 megyei ülnök, 89 munkaügyi, ülnök és 4 pedagógus ülnök (a fiatal­korúak ügyeiben) választá­sára kerülhet sor. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés a március 13-i ülésén tűzi napirendjé­re a népi ülnökök megvá­lasztását. Mibe kerülhet a gyerek ebédje? Valóságos vesszőfutás ed­dig a város képviselő-testü­letének gazdasági ügyekben folytatott tevékenysége, hi­szen sorra kell rázósabb­nál rázósabb ügyekben dön­tenie a közlekedési tarifa- emelésektől a pedagógusbé­reken át a vízdíjakig, mi­közben a város és lakói nem dúskálnak az anyagi javak­ban. A soron következők egyike lesz az iskolai, szo­ciális étkeztetés térítési dí­jainak ügye. Ezzel, ha tetszik, ha nem, foglalkozni kell, ugyanis egy kormány- rendelet február 15-től új szisztémát állított fel. $ A VÁLLALKOZÓ VÉLEMÉNYE Miskolcon az. iskolai kony­hákat egy 1982-ben kötött szerződés alapján két cég üzemelteti, a Misklci Ven­Tani szél vizet áraszt... ... mondja a népdal, s ha jelenleg nem is kell árvíztől tartani, hiszen annyira nem áradnak a folyók megyénk­ben szakaszai, azért a nap­pali olvadás következtében emelkedik a vízszlnt. Na­ponta néhány ujjnyival. Az utóbbi napok enyhe időjárásának hatására, a Ti­szát kivéve, valamennyi fo­lyóról eltűnt, a jég. Még csak nyomokban sem található a néhány napja még araszo.s jég sem a Bodrogon, sem a Sajón, sem pedig a ílerná- don. A Tiszán is csak a fel­ső szakaszon, Tokaj fölött, ahol még mindig 21 centi­nél vastagabb a jégmező.' Ámde itt is néhány nap alatt mintegy 12 centimé­terrel vékonyodott az el. Nemcsak az ereszek csö­pögnek a háztetőkön olvadó hótól a városi házakon, de megereszkedtek a csobogók, források a Bükkben is, no-. ha sok helyen még mindig kétaraszos a hótakaró. Igen kedvező, hogy a nappali ol­vadást az éjjeli fagyok mér­séklik, így az olvadó hóié nem fut le a hegyoldalakon, hanem ha lassan is, de a ta­lajba szívódik. Ennek áldá­sos hatását a nyári hóna­pokban érezhetjük majd a város vízellátásában. Hiszen köztudott, hogy Miskolc ivó- vízellátásában jelentős sze­repet játszanak a bükki karsztforrások. Ezek pedig a hótakarónak a talajba va­ló szivárgásából töltődnek fel. Vékonyodik a jégtakaró a város körüli tavakon is: a Hámori-tavon csakúgy, mint a Miskolc „Balatonjának” számító Mályi-, valamint a Nyéki-tavakon. Ezért egyál­talán nem tanácsos már az egyre vékonyodó, hasadozó jégmezőn tartózkodni, déglátóipari Vállalat leány- vállalta, a Juventus, illet­ve a Bükkvidéki Vendéglá- ióipari Vállalat. Már annak idején, amikor a szerződést megkötötték, heves vita zaj­lott arról, hogy maradja- nak-e a konyhák az isko­láknál, avagy a szerződés érteimében kerüljenek át a vendéglátósok kezelésébe. Legutóbb megemlítettük egyik cikkünkben, hogy mér­tékadó forrásból származó információink szerint a vá­rosháza szeretné áttekinte­ni. felülvizsgálni ezt a szer­ződést, mert nem tartja elég előnyösnek. Zsári Tibor, a Juventus igazgatója kérte, hadd mondja el ezzel kap­csolatban a konyhákat üze­meltető vállalkozó vélemé­nyét. így' fogalmazott: — Mi egyáltalán nem zár­kózunk el a kölcsönös elő­nyök alapján újragondolt együttműködéstől, sőt, azt ajánljuk az önkormányzat­nak, hogy megoldjuk: ez a tevékenység a jövőben ne kerüljön a városnak plusz­pénzébe. Bizonyára lesznek kérdések, amelyen vitatko­zunk, s ez természetes is, hiszen 1982 óta jócskán meg­változtak a körülmények. Mellesleg a gyermekétkez­tetés miskolci rendszerének átgondolásakor veszélyt je­lent az, hogy nem csupán racionális gazdasági, hanem érzelmi, nosztalgikus alapon is befolyásolható a döntés. Arról van szó, hogy véle­ményünk szerint nem lehet abból kiindulni; ha vissza­állítják az 1982-es helyzetet, akkor majd azzal visszaáll- nak az akkori körülmények is.' Ma minden más. • MARIS 40-45% ... Az igazgató szerint a konyhák hálózatba szerve­ződése számos előnnyel járt, s jó lenne, ha valóban szá­mítást a számítással, költ­ségeket a költségekkel vet­nének össze az elemzéskor, mert ma felelőtlenség azt állítani, .egyik vagy másik konyhaüzemeltetési rendszer azt jelentené, hogy a szülők­nek kevesebbet kell fizet­niük, A vállalkozó véleményét nyilván ugyanúgy figyelem­be kell venni, mint az isko­laigazgatókét s az önkor- ‘ mányzalét, hiszen a gyer­mek- és a szociális étkezte­tés terhei a bevezetőben említett kormányrendelet következményeként, jól be­vált hazai szokások szerint a város nyakába szakadnak. A kormányrendélet ugyan­is nem azt írja elő, mint eddig, hogy hány forint le­gyen az a nyersanyagnor­ma, amiből főzni kell — ezt a normaértéket fizették eddig a szülők —. hanem meghatározza a grammokat és a kalóriákat. Az persze más kérdés, hogy az önkor­mányzat, miután kiszámol­ja, mibe kerül forintban a gramm- és kalóriaelőírások betartása, ezt kivel és mi­lyen arányban fizetteti meg. (A vendéglátósok számítása szerint ezen előírások be­tartása a mai árakon a je­lenlegi norma 40—45 száza­lékos emelkedését ’jelenti.) Ez felettébb elgondolkod­tató, hiszen már ma is sok családnak nem futja a gye­rek ebédjére. A már. emlí­tett tízéves szerződés a ven­déglátósokkal 1992-ben jár le, s akkor mindenképpen át kell gondolni az iskolai és szociális étkeztetést. De az is biztos, hogy 1992-ig nem lehet várni a térítési díjak, a nyersanyagnormák ügyé­vel. Az önkormányzat ülés­terve szerint májusban fog­lalkozik a testület átfogóan a kérdéssel, de úgy tűnik, már ezt megelőzően hatá­rozni kell néhány pénzügyi intézkedésről, amelyek alig­hanem érinteni fogják a szülők pénztárcáját is ,.. (kiss) jtelepüt-e as átképzőközpont? Soiríisi helyen bilsílási Ép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom