Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-07 / 56. szám

Megelőzik a lezüllést Klubbá alakul a Cherry-party Klubbá alakul a Cherry- party. A hírt Lipi Zsolttól, a Meggy-Melódiák Diákszö­vetkezet egyik vezetőjétől kaptuk, hiszen ők azok. akik az elmúlt nyáron a népsze­rű zenés ifjúsági szórakozó­helyet , a diósgyőri strandon üzemeltették, az ősz bekö­szöntővel pedig átköltöztek a néhai Hámor étterem Marx tér mögötti épületébe. A hír azért is érdekes) meri mostanában tanúi va­gyunk annak, hogy újra­élednek a különféle klubok-, bebizonyítva azt, hogy nincs szükség ezek létéhez sem­miféle központi gyámkodás­ra, politikai háttérszerve­zetre. A Cherry-party Miskolc olyan szórakozási lehetősé­gévé vált, amely a fiatalok ezreit vonzza, s ahol szeret­nének ügyelni arra, hogy tartsák a színvonalat, mél­tóak maradjanak a névhez, s ne zülljön kocsmává az egész, mint ahogy az jó né­hány diszkóval, a fiatalok­nak szánt szórakozóhellyel megtörtént már. A klubbá alakulás ez utóbbi célt szol­gálja. ugyanis úgy gondol­ták a szervezők és a törzs­vendégek; a klubbá szerve­ződés biztosítékot nyújt ar­ra, hogy a Cherry-party visszaszerezze elveszőbeh lé­vő egyedi hangulatát, men­tes legyen a jövőben a mis­kolci éjszakai szórakozóhe­lyek sokszor „alvilági” jel­legétől. A Cherry-party klub­ba tagsági kártyát váltva lehet majd belépni, mégpe­dig úgy, hogy a helyszínen jelzi valaki az igényét — vagy az iskolákban megje­lenő szervezővel közli ezt —, a klubvezetőség pedig Br. Matyi László a kárpótlásról A Szabad Demokraták Szö­vetségének üléstermében (Tanácsház tér 2.) március 7-én, 18 órakor ismerte­tő előadást tart dr. Matyi László országgyűlési képvi­selő a privatizációról, a kár­pótlásról, az állampolgári vagyonjegyekről. Minden ér­deklődőt szeretettel vár az SZDSZ miskolci szervezete. postán kiküldi a tagsági kártyát, jelképes összeget, 50 forintot kasszírozva ezért. A tagsági kánya nem ha­misítható, emlékeztet a ban­kok hitelkártyáira. A Cher­ry-party egyébként változat­lanul várja a vendegeit, pénteken és szombaton este 8-tól éjjel 2-ig, s tavasszal visszajön a vasárnapi nyit­va tartás is. A tagsági kár­tyák igénylését már most, a pénteki, nőnapi rendezvé­nyen meg kell kezdeni, a későbbi belépés érdekében. Mellesleg ezen a 'napon a hölgyek természetesen in­gyen mehetnek be... (k-ó) Hó virág is... Hóval is, virággal is ta­lálkozhatnak ma már a he­gyeket járók. A déli fekvésű völgyekben megjelent a hó­virág, míg a bükki hegyek tetején még a hó uralkodik. A tavasz kedves hírnökét, a hóvirágot a miskolci főut­cán is kínálják. Talán az is eszükbe jut a férfiaknak ró­la, hogy bizony közeledik a nőnap... (Szabán felvétele) Egyik köxoont a Miskolci Egyetem Mit tudnak a Technológiai Centrumok? • Kutatás, fejlesztés, gyártás együtt • Piac a terméknek, termek a piacnak • Meskolcért, Ózdért, a régióért Három-négy éve a ma­gyar alapítású rt.-k, kft.-k, a külország! részvétellel mű­ködő vegyes vállalatok or­szágos viszonylatban is is­meretlenek voltak, az egye­temeken pedig elképzelhe­tetlenek. Mára több kft. és nyugati tőkét is integráló vegyes vállalat működik a Miskolci Egyetemen, me­nedzseriroda szolgálja, hogy tudományos, technológiai eredményeiket az iparfej­lesztés határokon belül és túl tekintetbe vehesse. To­vább visz, hogy vállalkozá­saik nem nyereségérdekel­tek (elsősorban nem azok), az iroda tevékenysége köz­vetítő jellegű. Mégis kardi­nális változás mindez, az út­jára indult Technológiai Centrum pedig éppen túl­mutat az egyetemen; a ré­giót lesz hivatott szolgálni. Ismerve a tudomány Vi­szonylagos „megközelíthe­tetlenségét”, a tudományos műhelyek megosztottságát, a A repülőterek a plasztinbóra utaznak A repülőtereken alkalma­zott biztonsági berendezé­sék, a röntgenátvilágítás, a fémdetektorok gyakorlatilag megszűntették a ’70-es évek­ben oly divatos légi kalóz­kodást. A plasztikbombák azonban' uj fegyverként je­lentek meg a terroristák ke­zében, ezeket ugyanis a ha­gyományos módon nem le­het kiszűrni a csomagokból. Most kifejlesztettek egy olyan radioaktív anyagot felhasználó berendezést, amely pillanatok alatt képes a gyanús tárgyak anyagának kémiai elemzésére’. A New York-i Kennedy repülő­téren felállított kísérleti mű­szer a próbák során tízesei­ből nyolcszor jelezte a rob­banóanyag jelenlétét. Hitel kellene a gazdaságoknak Vetőmag van, vevő már kevesebb i o " Jó választék kistermelőknek is A Magria Vetőmagtermelő és -értékesítő Kft.-nek már az elmúlt évben is szomo­rú tapasztalatai voltak, ám azóta á termelőszövetkezetek helyzete tovább súlyosbo­dott: egyszerűen néni tudják megvenni a termeléshez szükséges vetőmagot. Nyo­masztó bankterhek hárulnak rájuk, nincs megfelelő hitel- lehetőségük a vásárlások­hoz. Minderről Varró Imre ügyvezető tájékoztatta la­punkat. Míg például 1987-ben 16 ezer tonna őszi búzát ren­deltek meg Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye szövetkezetei, állami gazda­ságai, tavaly mindössze 4300 tonnát, s az idei rendelések is tovább csökkentek. Nem lesz aki a kenyérhez való búzát megtermelje? Megfe­lelő segítség, hitel nélkül az ellehetetlenült , termelők a tavasszal nem tudnak majd vetni. Pedig lenni mit... A piacok Delföldi beszűkü­lésével párhuzamosan, óriási zuhanások következtek be a külföldi terménypiacokon. Az étkezési búza tonnája például 150 dollárról 80 dol­lárra esett vissza. Az aszály sem kímélte a termelőket, így a kft. tervezett egymil­lió-kétszázezres árbevételével szemben az év végére mind­össze 18,2 millió forintos nyereséggel számolhattak. Nehézségeik ellenére, a ta­vaszi vetéshez megfelelőek a készleteik. A két megyéből 26 180 hektárról 38 ezer ton­na magot vásároltak fel az elmúlt évben, így a nagy­üzemi, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kistermelők, válogathatnak a kínálatban. Kétezer tonna tavaszi árpa vár például vevőre a leg­jobb .csehszlovák fajtasorból. Hibridkukoricából a tavalyi aszály miatt kevesebb ter­mett, de importból kiegé­szítették a hiányokat, s 43 fajta közül vásárolhatnak a téeszek. A kft. arra számít, hogy ha az előbbiekből nem is. de kerti és zöldségma­gokból növekedni főg a ke­reslet. Nyolcvanféle növény 480 fajtáját kínálják. Csak virágmagból hétszáz fajtát hoztak forgalomba. 150 üz­letben és 37 magánkereske­dőnél találhatnak rájuk a két megyében. Burgonyából a szaporítógazdaságok Bor­sodban 500 tonnát termeltek a kis- és nagyforgalmazók részére. A Desirée, azaz a holland rózsa, a Ciklámen, a Cleopátra, a Somogyi kifli, a Kondor és a Romano faj­tákból lehet válogatni. A kedvezőtlen piaci körül­mények is indokolták, hogy a kft. újfajta marketingtevé­kenység alapján dolgozza ki ez évtől a terveit. Már ed­dig is jobban igyekeztek al­kalmazkodni a kereslethez, megjelentették az elsősorban a kiskertekben hasznos bor­só- és babcsaládokat, melyek folyamatosan érnek be, így nem kell velük egyszerre, nagy energiával foglalkozni. Ugyancsak a kistermelők ré­szére előnyös, hogy kisebb adagokban is kaphatók ma már a vetőmagok. Elismert az általuk forgal­mazott magvak minősége. Je­lenleg két kutatóintézetben folyik a fejlesztés, s ennek köszönhetően több magyar fajta a külföldiekkel szem­ben is megállja a versenyt. Sajnos, a termelőszövetkeze­tek éppen a kényszerű spó­rolás következtében az, ol­csóbb, nem nemesített fajtá­kat kezdték el termeszteni, s ez extenzív irányban vissza­fejlesztést indíthat el. Ugyancsak a pénztelenség az oka, hogy a szükséges kemi­káliákat sem alkalmazzák, ami a gyomosodást és ké­sőbb a károsítok elszaporo­dását vonja maga után. A feldolgozó géppark sem tud­ja az ilyen termést semlege­síteni. Hiába az új növény- védelmi kódex, amely éppen ezeknek a károsítóknak a je­lenlétét tiltja ... Mindez, to­vábbá az, hogy a kínálat mintegy ötven százalékát kö­tötték le eddig szerződések­ben a termelőszövetkezetek, azt mutatja, hogy bizony sürgősen szükség lenne azok­ra a bizonyos hitelekre, kü­lönben újabb súlyos folya­matok indulhatnak el a me­zőgazdaságban. Erről pedig most kell dönteni. A tavasz nem tud várni. Nagy Zsuzsanna vélemények különbözőségét, megkérdeztem dr. Cselényi József tudományos rektor- helyettestől : nem megy eret­nekségszámba ez a vállalko­zói szemlélet? — A Miskolci Egyetem fejlesztési programjának ré­sze minden egyetemi érde­keltségű vállalkozás, ami egészen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az intézmény sok évtizedes, kemény ku­tatói, fejlesztői munkával megszerzett hírnevét, konk­rét eredményeit a gyakor­latban lássuk. Messze nem azonos ez a tanszékeknek korábban adott, úgynevezett ipari munkákkal; azok meg­rendelések voltak, a térség, az ország üzemeitől érkez­tek. Az egy-két éve útjára indult folyamat éppen for­dítva, az iparnak is irányt tud mutatni, A tervutasítá­sos gazdálkodás a múlté, és sehol nincs megírva, hogy a magyar műszaki értelmiség­nek a csúcstechnológiák mö­gött kell járni. Képes a csúcstechnológia kimunká­lására, megvalósítására és értékesítésére. A magyar felsőoktatási intézmények­ben ez szokatlan, vannak ellenzői, hallatszanak a tu­dás kiárusításáról szóló han­gok. Nem erről van szó. ♦ Mit fed a Technoló­giai Centrum fogalma? — Kapcsolódva a világ információs rendszeréhez, olyan új vállalkozásokhoz ad indulást, amelyek gyor­san piacképes termékeket produkálnak. Hogy a föld­kerekségen mennyire elter­jedt forma ez, arra példa: a volt NDK-ban, Magdeburg és Drezda mellett is létre­hozzák. Nyugat-Európában, az óceánon túl bevált gya­korlat, hogy a tudományos műhelyeket nem hagyják a szekrényfióknak dolgozni. A kutatás (egyik) motorja és letéteményese az egyetem, de hogy mennyiben szolgál­ta a konkrét fejlesztést, az esetleges volt nálunk idáig. A Centrum megkeresi a technológiákat, rendszere­ket, amelyekre van piacké­pes kereslet, ezekre a tan­székek elvégzik a kutatáso­kat, esetleg itt, helyben le­gyártják a prototípust. Egy­két darab elkészítése azok­nak a kisvállalkozásoknak a feladata, amelyek az egye­tem körül jönnek létre, s hasonlóan vállalkozói for­mák, kis- és középüzemek gyártanák a szériát. A mis­kolci az egyike az ország­ban alakuló technológiai centrumoknak, a másik Bu­dapesten, a harmadik Győr­ben létesül. A hatékony munkát menedzserek, üzlet­kötők segítik, egy teljes kö­rű, az önkormányzatokhoz, azok igényeihez, lehetőségei­hez kapcsolódó, egymással folytonos kapcsolatot tartó olyan hálózatot jelent ez, amely a piacgazdaság tör­vényei szerint fontos része a sokat emlegetett szerke­zetváltásnak. Bizonyos hatá­rig ez maga a struktúravál­tás. ♦ Konkrétan hogyan tud segíteni a régiónak a Tech­nológiai Centrum? — A nagyüzemek sorsa ma elég bizonytalan, de nem valószínű, hogy bezárják a gyárkapukat; nagyüzemre szükség van. De ugyanekko­ra szükség van a kis- és kö­zépüzemekre, amelyek moz­gékonyak, és főként munkát adnak. A térségben pillanat­nyilag Úzd helyzete a leg­nehezebb, a centrum úgyne­vezett üzieti ága, tehát a gyártás ezért fordul Ózd fe­lé is. A megyei és az ózdi önkormányzattal egyetértés­ben, még nem tudni, mi­lyen mértékű anyagi támo­gatásával, ez munkahelyek ezreit jelenti. ^ Müor lesz ez min­dennapi gyakorlat? — Az egyetem rendelke­zésre áll, és mondani sem kell, milyen óriási dolog, hogy a jogi kar és a köz­gazdaságtudományi kar szak­emberei házon belül van­nak, s itt az Egyetemi Könyvtár világszínvonalú in­formációs rendszere. A gaz­daságnak meg kell indulnia, és a nagyon várt privatizá­ciós és földtörvény után a partnereink is sokkal tisz­tábban látnak. A piac ma visszaszorított, a partnerek, akik nemcsak a tőkét, a pia* cot is jelentik, várnak. Ná­lunk a dr. Lehoczky László által vezetett Tudományszer­vezési és Nemzetközi Osz­tály a mai vállalkozásaink­nak megfelelő kapcsolatok­kal rendelkezik, sokat segí­tenek az olyan nemzetközi rendezvények, mint a nem­rég volt microCAD-SYSTEM ’91., de egyelőre sok a kor­lát. Tavaly augusztusban például dél-afrikai üzletem­berekkel irtunk alá szán­déknyilatkozatot, hogy a Centrum által biztosított hát­térrel technológiai parkot hoznak létre a város Buda­pest felőli határában. Mun­kahelyek ezreit jelenthetné, de nem kapták meg hozzá a földet, ahol az üzemcsar­nokok felépülhetnének. ♦ Hogyan tovább? — A kft.-k, vegyes válla­latok dolgoznak, a LogMas (magyar—német vegyes vál­lalat az egyetemen) a na­pokban adott át próbaüzem­re a szerencsi csokoládé- gyárnak egy csomagolórobo­tot, amelyre igényt tart a Nestlé. Szükség van az or­szágos elképzelésekkel össz­hangban az önkormányzatok szándékára, s banki érdek­lődésre, és ami a legfonto­sabb: vállalkozásbarát tör­vényekre, rendelkezésekre. Akkor középüzemek sora indulhat rövid időn belül a térségben. M— Oroszországban javaslat született arra, hogy a cí­merben ismét megjelenjen a kétfejű sas. 1917-ben eltörölték az orosz állam évszázados cí­merét. Ismeretes, hogy a moszkvai fejedelemség ősi címerében egy sárkányölő lovas volt. Az orosz törté­nészek szerint, miután III. Iván nagyherceg 1472-ben elvette Konsztanyin Paleo­log utolsó bizánci császár unokahúgát, Szófiát, az orosz és bizánci címer egye­sült. Ilyen címer látható egy 1497-ből származó okle­vél pecsétjén: az egyik ol­dalon a sárkányölő lovas, a másikon a kiterjesztett szár­nyú, kétfejű sas. A törté­nészek szerint ez az új cí­mer első hivatalos ínegjel»- nése. Kétfejű sas Oroszország címerében?

Next

/
Oldalképek
Tartalom