Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-06 / 55. szám
Gyárakat vásárolt a Nestlé Kezdődül az édes élet? Megalakult az Iniercsokoládé Kft. Holnaptól: édes élet! Voltaképp ezt is mondhatta volna dr. Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója hétfőn, hiszen bejelentette: keddtől már nem létezik a vállalat, hanem átalakul Interesokoládé Kft.* vé, mivel a svájci Nestlé cég 91 százalékos tulajdonrésszel létrehozta a hárommilliárdos vállalkozást. A szerencsi gyár privatizálása sok szempontból érinti Miskolcot, a miskolciakat, hiszen a diósgyőri csokoládégyárban rria is 700- an dolgoznak — többségük nő — és az sem lehet közömbös, hogy az Intercso- koládé Kft.-ben a miskolci önkormányzat is résztulajdonossá lett. • DISZKONTÁRUHÁZ DIÓSGYŐRBEN Dr. Kovács György mindezt a városi közgyűlés építési és városrendezési bizottságának mondta el, annak kapcsán: a diósgyőri gyár területébe beékelődött két telek átadását kérte a várostól, hogy ott készáru- raktárat és diszkontáruházát létesítsen. Három éve már, hogy a Nestlé céggel közösen munkálkodik a Szerencsi Édesipari Vállalat — ennek jeleit a fogyasztók észlelhették, hiszen ma már minden gyerek fújja a Nestlé csoki reklámversikéjét. Vajon mit hozhat nekünk, miskolciaknak és az országnak a svájciakkal kötött üzlet? • MUNKAHELY MISKOLCIAKNAK Elsősorban azt, hogy az Interesokoládé Kft.-be négy év alatt négymilliárd forintot meghaladó összeget fektet a svájci tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy a szerencsi és a diósgyőri gyárat élen járó technológiával szerelik fel, bővítve a termékskálát is. hiszen szó van róla, hogy nemcsak csokit, hanem más élelmiszert is előállítanának. Szerencset, a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő egységévé formálva. A Nestlé kötelezettséget vállalt arra is, hogy jelentősen javítja a gyáraiban dolgozók életszínvonalát, valamint a diósgyőri gyárban 130—150 fővel növeli a munkahelyek számát, megduplázva a termelést. Ez jelentős nyereség Miskolc számára, hiszen a mai. nehéz munkaerő- helyzetben nők számára teremtődő munkahelyeket nagyon meg kell becsülni térségünkben. • TULAJDONOS AZ ÖNKORMÁNYZAT IS Dr. Kovács György szólt arról is. hogy a Nestlé cég 97 százalékban tulajdonos ■jfT Nestlé-jelmezben, gyermekfarsangon. A márka egyre népszerűbb. egyelőre, mert körülbelül 3 százalékot tesz ki az a tulajdoni hányad, amelyen több önkormányzat osztozik, Szerencstől Miskolcig. Miskolc jelenleg 17 milliós üzletrész tulajdonosa, s ha a földtulajdonlási ügyek a város javára dőlnek el, akkor az üzletrész értéke még emelkedhet. is. Az igazgató megemlítette, hogy a svájciak kifejezték abbéli szándékukat: megvásárolnák az önkormányzati üzletrészeket is. Természetesen ez csak egy ajánlat, hiszen későbbi alku kérdése, hogy az önkormányzat számára mi az előnyösebb; egyszeri, nagyobb összeghez jutni, avagy hosszú időn át részesedni az üzlet hasznából, természetesen tőkearányosán. A bizottság támogatta, hogy a diósgyőri gyár kapja meg a kért telket, annál is inkább, mivel az anyagi kötelezettségeinek ez ügyben még tavaly elegét tett. Fogyasztóként, vásárlóként jó volt hallani, hogy a diszkontáruházát és a készáru- raktárat azért is akarják megépíteni itt, Diósgyőrben, hogy egy kicsit megtörjék a füszértek nagykereskedelmi monopóliumát. Tehát úgy tűnik, az édes pillanatok nem hiányoznak majd a jövőben életünkből — legalábbis ez ügyben az Inter- csokoládé Kft. megteszi, ami tőle telik. (kiss) Megyénkben is Építészkamarát szerveznek Megkezdődött megyénkben is a Magyar Építészkamara helyi szervezetének kialakítása. Ez a hír nemcsak az építészeknek fontos, hiszen ma már aligha lehet vitatkozni azon: mindén magyar állampolgár érdekeit szolgálja, ha az egyes szakmák olyan érdekképviseleti. a szakma tekintélye, rangja, becsülete felett őrködő szervezetekbe tömörülnek. amelyek nem a mindenkori politikai, államhatalmi szempontoktól vezérelve működnek, hanem általános és tartós értékeket testesítenek meg. Bár még nincs meg az általános kamarai törvény, az építészkamara mégis megalakulhatott, több. mint ezer építész belépésével. A törvény hiánya legfeljebb anv- nyit jelent, hogy bizonyos tervezett jogaiban korlátozva működhet ez a testület. Fontosnak tartják azonban a szerveződés e kezdeti szakaszában azt, hogy ne egy fővárosi központtal működő hierarchikus szervezet jöjjön létre, hanem a területi ioamarák egyenrangú feleiből álló szövetség. Borsodban létrejött egy nyolctagú bizottság, amely a helyi kamara szervezésén munkálkodik. A bizottság egyik tagjától, Kelemen István építésztől — Interplan Kft., Miskolc — tudjuk, hogy meg fognak keresni minden, a tervezői névjegyzékben szereplő kollégát, ám addig is szívesen látnak minden jelentkezni szándékozót. (Érdeklődni az Interplan Kft.- nél lehet. Telefon: 40-922.) A kamara alapszabályát olvasgatva, a nem szakmabelinek is világossá válik, hogy milyen alapvető kérdéseket meghatározó szervezetről van szó, hiszen a I kamara szabályozná például az építészi-tervezési jogosultságot. Felelős építészi, tervezői tevékenységet csak az építészkamara tagja végezhet — olvastuk — igaz, e passzus csak a kamarai törvény meghozatala után léphet életbe. Az építészkamara közjogi, hatósági feladatokat is el kíván látni. Ez nem jelent mást többek között, mint azt, hogy egy szakma elvágja a' hatalomhoz fűző köldökzsinórt, és a szakmai közösség mércéje határozza meg ezután a szakma gyakorlóinak kötelezettségeit, jogait. A kamarák léte. működése, a civil társadalom építésének nagyon fontos lépését jelentheti. Ezek az autonóm szakmai szervezetek megfelelő ellensúlyt képezhetnek a politikai pártokkal, államhatalmi szervekkel szemben. segítve azon, hogy a mai magyar közéletre kissé rátelepedtek a politikai er- vezetek (sokak szerint az egypárt-áüam után több- párt-állammá lettünk). Kár. hogy úgy elkoptatódott ez a fogalom, de végül is ide illik; a kamarák létrejötte a valódi rendszerváltás, a polgárosödás meggyorsulását is jelentheti. (k-ó) ) * • , '• <*-/ O 1-1 XXIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1991. MARCIUS 6., SZERDA 5.80 IMT Párt szempontok tói függetlenül Környezetvédelem a mának s jövőnek • • Önkormányzati bizottság a realitások talaján Ax 1DÍ új csoportba Fiigoellcn Magyarság . Március 1-jén megalakítottuk az Ifjúsági Demokrata Fórum Független Magyarság csoportját. Célunk, hogy olyan szervezetet hozzunk létre, mely kizárólag a magyar problémákkal, a belpolitikával, a magvar környezet védelmével és a magyar fiatalok jogaival kíván foglalkozni. ' További céljaink: a- környezetvédelem érdekében demonstrációk szervezése; ifjúsági tanácsadás (levélben vagy telefonon); táborok szervezése; alternatív és punkkoncertek szervezése; a Szentkorona-eszme kutatása; az ’56-os forradalom áttekinthetőbb megismerése. Várjuk mindazokat, akik céljainkkal egyetértenek, azok megvalósításában segíteni tudnak, Miskolcon, a Szabadság tér 5. szám alatt, ' péntekén 15.45 órakor. Orosz József és Nagy Ákos szervezőtitkárok Minden heten szerdán találkoznak a miskolci önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagjai, akiktől nagymértékben függ, hogy városunk csöppet sem irigylésre méltó helyzetében hogyan rangsoroilassanak a környezet-, vagy inkább az embervédelem ügyei. Dr. Förster Gyula orvos- patológus, a bizottság elnöke, a Zöld Párt miskolci csoportjának egyik ügyvivője: — A bizottságok összeállítása komoly politikai küzdelem eredménye volt, ólta-' Iában a pártok súlyaránya döntött, hogy kit, hol, hányán képviseljenek. Megnyugtató, hogy a testület a zöld szempontokat általánosabban értékelte, mint szűk pártszempontot, s annak ellenére, hogy egy képviseleti helyhez jutottunk a választásokon, hat bizottság munkájában is részt vehetünk. Ugyancsak sajátos magának a környezetvédelmi bizottságnak az összetétele, hiszen kiegyenlítettek az erőviszonyok, egyetlen párt sem került túlsúlyba, hogy ezzel befolyásolja az itteni munkát. — Ezek szerint, főleg szakmai szempontok irányítják tevékenységüket? — így van, hiszen a bizottság valamennyi tagja közvetlenül vagy közvetve eddig is a környezetvédelem ügyeivel foglalkozott, évek óta kapcsolatban vannak a napirendünkre kerülő témákkal. Geofizikus, agrármérnök, jogász, vagy éppen a környezetvédelem államapparátusának dolgozója némelyikük. — Hogyan rangsorolták a várost érintő környezet- védelmi ügyeket? — Nem erre törekedtünk első üléseinken, hanem inkább arra, hogy általános képet kaphassunk Miskolc helyzetéről. Tág körben, az önkormányzat szemszögéből és lehetőségeivel kell mérlegelnünk ugyanis a konkrét kérdéseket, s ezt nem emelhetjük ki a gazdasági, társadalmi környezetből. Éppen ezért a város által üzemeltetett vállalatoknál tájékozódtunk elsőként. Így például a vízművek, a közterület- fenntartó, a kertészeti és a közlekedési vállalat szakembereivel. vezetőivel ültünk össze, hogy megvizsgáljuk, mi az a lehetséges beruházás, vagy működési módosítás, mely a rövid távú érdekek helyett a hosszú távúakat szolgálja. Természetesen. a polgármesteri hivatal kérésére adott vélemények is a bizottság munkájához tartoznak: igazgatói kinevezések, beadványok stb. Célunk, hogy szellemi műhely alakuljon itt ki, s erre meg is van az esély, hiszen a bizottság tagjai a hosszú évek alatt, rendkívül sok információt gyűjtötték össze, melyeket most tudnak kamatoztatni. — A költségvetési tervezetben hogyan érvényesül a környezetvédelem ügye? Elégedettek? — Véleményem szerint nagy gondot fog okozni, hogy az állampolgárok az önkormányzat megalakulásától fogva szinte csodavárással tekintenek a következő évre, évekre. Ennek szomorú kiábrándulás lesz a vége. Bizottságunk igyekezett reálisan mérlegelni azt, hogy az évtizedek alatt kialakult állapotok nem változtathatók meg egyik pillanatról a másikra, bármennyire szeretnénk is. S nemcsak az anyagiak hiánya miatt. Hiába rendelnénk el például holnaptól a szelektív hulladékgyűjtést a városban, alig hihető, hogy a lakók mindegyike részt venne benne. Hiányoznak még az ehhez szükséges társadalmi viselkedési normák, no, meg persze a szelektíven válogatott szemét újrahasznosítása sincs megoldva ... Ilyen s hasonló okok miatt nem csodálkozunk azon, hogy a költség- vetés általam csak „jámbor óhajok kategóriájának” nevezett tételei között szerepel néhány javaslatunk. Támogatja például a bizottság a vízórák bevezetését, hiszen ez 20 százalékos megtakarítást jelentene a fogyasztásban, csökkenne a természeti erőforrás ilyen mértékű pazarlása. Az űj, korszerű villamosok beállításához szükség lenne arra, hogy folytassák a Marx tértől Diósgyőrig tartó pályaszakasz felújítását. (Az megint újabb gond, hogy utána egyetlen villamos másfél millióba kerül.) A levegő- szennyezés szempontjából rendkívül előnyös lenne a troli észak—déli irányú bevezetése a városban, vagy például a városi kerékpárút kiépítése. A nádasréti szeméttelepet felváltandó új terület kutatására, esetleges megvásárlására szintén szerepel a tervben keret, ám a vízbázisok védőidomait szennyező községek — Répáshuta, Bükkszentkereszt — szennyvízelvezetésének ügye sem tűrhetne halasztást... — ötletek nak... tehát van— Igen, csakhogy az említett okok miatt tudjuk, hogy egy csapásra ezeket nem lehet megoldani. Éppen ezért a stratégiai tervezésre koncentrálunk a bizottságban — az általános rendezési terv vitájában például tevőlegesen részt kívánunk venni —, s ebben a kényszerhelyzetben a reális eszközökhöz folyamodunk. Igyekszünk szem előtt tartani az önkormányzatban a környezetvédelem szempontjait, s konkrét esetben szakmai tanácsokat adunk a minél olcsóbb és hatékonyabb kivitelezéshez. N. Z*.
