Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-28 / 72. szám

Vitatták a költségvetést Padién van a közoktatás? Utcára kés ülhet százhúsz pedagógus Útim A MISKOLCIAK NAPILAPJA XX!!!. ÉVFOIYAM, 7?. SZÁM 1991. MARCiUS 28., CSUT. RÁ: 5.80 ORIÜf Ha a jelenlegi formájában fogadnák cl Miskolc idei költségvetését, azzal aligha­nem a padlóra kpidenék a város közokíatását. Ez a be­nyomása támadt a tudósitó­nak. miután végigülte a közgyűlés oktatási bizottsá­gának a költségvetési terve­zetről tartott vitáját. Hogy túl komor képet festene az első mondat? Döntse el az olvasó! Álljon itt az a né­hány adat, amelyre a pol­gármesteri hivatalt képvise­lő dr. Környey (.ászló hívta fel a jelenlévők figyelmét. Azt tudjuk, hogy az idei úgymond válságköltségvetés. Nagyjából másfél milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodnia a borsodi me­gyeszékhelynek, mint ameny- nyire valójában szüksége volna. Természetesen (ter­mészetesen ?> a közoktatásra is kevesebb jut. Az ener­gia-árakhoz 42 millió hiány­zik, az élelmezéshez 61 mil­lió, a karbantartáshoz 11 millió, s az egyéb dologi ki­adásokhoz 57 millió. Leg­alábbis a szakigazgatás szá­mításai szerint. Ha megsza­vaznák a képviselő hölgyek és urak ezt a költségvetést, a közoktatásban 100—120 ember válna fölöslegessé. Az is elgondolkodtató, hogy 33 milliót terveztek az intéz­ményi felújításokra — a színházi felújítás költségeit nem számítva. Pedig az ok­tatási intézmények által igé­nyelt felújítás mind létkér­dés: beázásokat kell meg­szüntetni, az elektromos rendszer hibáit, használha­tatlan vizesblokkokat kell megjavíttatni. Vagyis csupa olyasmiről van szó, amit nem lehet halogatni. • MEG ÖSSZÉBB A NADRÁGSZIJAT? ' A bizottság elnöke, dr. Mádat Gyula egyebek kö­zött arra emlékeztetett, hogy az év első három hónapjá­ra szóló finanszírozási ter­vet azzal hagyták jóvá, hogy a rendes költségvetés vegye majd figyelembe az intéz­mények igényeit. Így tör­tént-e? Működtethető-e az év későbbi hónapjaiban is a helyi közoktatás? Ha az úgynevezett dologi kiadá”­* A költő születésnapja al­kalmából ma is megrende­zik a hagyományos Szabó Lőrinc-emléknapot. A regge­li koszorúzás után a polgár- mesteri hivatal dísztermé­ben tartják meg a szavaló­versenyt. Délután irodalmi emlékülés lesz a Herman Ottó Gimnáziumban. sokra szánt pénz annyira csökken, hogj nem tudnak belőle könyveket, taneszkö­zöket vásárolni, betoltheti-e a hivatását az iskola? Dr. Sárvári Károly, aki a városházát képviselte a vi­tában, úgy fogalmazott: ret­tentő nadrágszíjszorítással működtethetőek maradnak az oktatás intézményei. Nincs miből a valós igénye­ket figyelembe vevő költ­ségvetést készíteni... Zámborszki Ferenc úgy tette fel a kérdést, hogy a költségvetést tanulmányozva most sem lát mást, mint az elmúlt években: bázisszem­léletet. Lehet-e így rend­szerváltásról beszélni? Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint 10 millióig a polgármester rendelkez­hetne a pénzzel. De ez egy kisebb intézmény teljes költségvetése! De, hogy nemcsak a pénz­zel van gond, arra talán a legszemléletesebben Korint- hus Katalin világított rá. Rossznak ítélte, amiért úgy született a költségvetés, hogy a város vezetőinek se kom- munálpolitikai, se az okta­tással kapcsolatos elképze­lései nincsenek. Rendes kö­rülmények között az ilyen koncepcióhoz lehetne igazí­tani a költségvetést. (Egy másik hozzászólásban ugyan­ez így hangzott: kellene a várost irányítóktól valami­féle generális elképzelés, hogy merre is akarják ve­zetni Miskolcot, hogy mit tekintenek elsődleges fel­adatuknak, milyen rangsort állapítanak meg a többi tennivaló között, s eszerint, vagyis feladatok szerint kel­lene elosztani a pénzt. (Csakhogy .— tegyük hozzá — tudjuk, ilyen elképzelést — még ha létezne is — egyelőre nem hozott nyilvá­nosságra sem a polgármes­ter úr, sem az alpolgármes­terek. Pedig ezt a képvise­lők is sürgették már. Leg­utóbb például a szocialista párti Tóth Pál tette szóvá a dolgot. A Miskolc vezetőivel lojálisabb városatyák la­punk munkatáisának úgy kommentálták az ilyen prog­ram, vagy koncepció hiá­nyát, hogy túl sok még a bizonytalanság, túl sok tör­vény hiányzik még ahhoz, hogy ilyesmi elkészülhetett volna. Csak hát ha hiányzik a város vezetőinek a kon­cepciója. vajon milyen ala­pon, milyen szempontok sze­rint vághatnak neki a vá­rosi intézményrendszer kor­szerűsítésének? * Elegendö-e rendezőelvnek, hogy azt szüntessük meg, ami nem gazdaságos? De most tér­jünk vissza ahhoz, amit Ko- rinthus Katalin mondott. Szerinte meg kellene talál­ni a döntő áttörési pontot. A városban az ilyen straté­giai pont lehetne az oktatás, ha úgy kezelné ezt a város, hogy természetesnek tarta­ná: nem dől a fejünkre az iskola, nem lesz munkanél­küli pedagógus, mert mun­ka van bőven. Az önkor­mányzatnak mérlegre kelle­ne tennie a dolgokat, fon­tosnak tartja-e mindezt? • FEDEZETET VARNAK Az oktatási bizottság még az április 5-én esedékes köz­gyűlés előtt szavakba önti a saját álláspontját. Értesülé­sünk szerint egyebek között az szerepel majd benne, hogy feladatra orientált költségvetést tartanának fontosnak. Ha ez az idén már nem megy — aligha megy, hiszen mint dr. Sár­vári Károly elmondta: ha április 15-ig nincs elfoga­dott költségvetése a város­nak, nem finanszíroznak bennünket —akkor azokra a kiadásokra biztosítsák a pénzt, amelyeket a költség- vetés most úgy tüntet fel, hogy nincs rájuk fedezet. Mint többletigény szerepel a tervezetben a pedagógusok átképzése, a közhasznú mun­ka bővítése, az úszásoktatás költségének növekedése, a tanszersegély, a kísérleti ok­tatás. a szakmai, eszközök cseréje... (bujdos) Húsvétra sütik a pékek A húsvétot süteményes és kenyeres ünnepként tartjuk számon; a vendégvárásra fel kell készülni. A Miskol­ci Sütőipari Vállalat ezen a héten ennek jegyében állí­totta össze gyártási program­ját. s már a boltokba ke­rültek a piskótakarikák, a zsúrtorták, a mézes tortaia- pok és tekercsek. Ez alkalommal jó hírt kö­zölhetünk a vásárlókkal, mert először adnak árked­vezményt a félkész tortafé­lékre. A vállalat új vezetése döntött emellett, hiszen jól tudják, hogy sok családnak a néhány forintos megtaka­rítás is jól jöhet. Az áren­gedményt egyébként a ter­melői árból adják, ami azt jelenti, hogy ezeken a ter­mékeken most nem lesz nyeresége a vállalatnak. Azt remélik, hogy az üzletekben az általuk ajánlott fogyasz­tói áron fogják kínálni a piskótákat, mert az eddigi tapasztalat az, hogy a ke­reskedők meglehetősen sza­badon élnek a' szabad ár al­kalmazásának lehetőségével. Farkas Józsefné, a Mis­kolci Sütőipari Vállalat gyártásvezetője elmondta azt 'is, hogy a kereskedelmi partnereik időben megren­delték mindazt, ami ilyen­kor az ünnepi asztalra illik: a levelestésztát, a kalácsot és a többit, s így az ellátás zavartalannak ígérkezik. (Az ünnepi vásárlási le­hetőségekről írunk a 3. olda­lon.; ^ A Miskolci Sütőipari Vállalat most is különös gonddal készül az ünnepi ellátásra, noha mellettük már több más cég és kisebb pékség is kínálja kenyerét és süteményeit. A piaci helyzethez igyekeztek igazítani ára.kát is. (Szobán Gabriella felvetele) Csanyikban idén is tesz majális II inkÉljtaíiÉ sMépi úrié Kinek a kötelessége a munkahelyteremtés? A kor­mány, a parlament, az ön- kormányzatok, a vállalatok dolga? A szakszervezetek szerint a foglalkoztatás biz­tosítása állami feladat, amely elsősorban a gazda­ság növekedésével, az aktív foglalkoztatás-politikai esz­közök igénybevételével való­sítható meg. Napjainkban viszont a munkahelyek tö­meges megszűnésével nem tart lépést az új munkahe­lyek teremtése. Ha valamiben, ebben a kérdésben közös nevezőre jutott a megyében és Mis­kolcon működő öt legna­gyobb szakszervezeti tömö­rülés. A keddi közös érte­kezleten — a munkavállalói érdekképviseleti fórumon — bármilyen témakör került napirendre, újra csak a munkanélküliségről, a mun­kahelyteremtésről beszéltek. Ma délelőtt tartja alakuló ülését a megyei munkaügyi tanács, egy munkaügyi ke­rékasztal, amely köré a munkaadók, a munkaválla­lók, és az önkormányzatok képviselői ülnek, a Megyei Munkaügyi Központ meg­hívására. A munkavállaló­kat az öt szakszervezet kép­viseli, a szakmai szövetséget Nagy Béla (ő lesz a közös szóvivő), a Szolidaritást Koppányi György a mun­kástanácsokat Sárkány Gá­bor, a Ligát Horváth János, az autonómokat Simon Ist­vánná, A delegációt két szakértő, Szobota György és Bazsányi Györgyné dr., segí­ti a tárgyalásokon. Az érdekképviseleti fóru­mon megvitatták a megyei decentralizált foglalkoztatási alap ez évi felhasználási el­veit. Eszerint a megye 14,18 százalékkal részesedik az alapból, körülbelül 12,5 ezer­személy munkanélkülivé vá­lása kerülhető el ebből az összegből, illetve segítségé­vel lerövidíthető a munka- nélküliség időtartama. A különféle módszerek közül szóba kerültek az át­képző tanfolyamok is. Ügy tűnik, teljesen ötletszerű, mikor milyen tanfolyamot indítanak, nincs előtte fel­mérés, hogy a tanfolyamot elvégzettek el tudnak-e új szakmájukban helyezkedni. (Jó példa: egyre több gépíró­nő. adminisztrátor kerül utcára, mégis gépírótanfo­lyamot indított az átképző központ). Megtárgyalták a foglalkoz­tatási helyezettől készült tájékoztatót is. Ügy látják, hogy a vállalatok csak az el­bocsátások számának növelé­sében érdekeltek, a vállalat- vezetők számára ez a leg­egyszerűbb megoldás. Jövőre már 30 ezer munkanélkülit prognosztizálnak a megyé­ben, de ez a szám nőhet is, mert munkahelyteremtésre senki nem törekszik, holott ez stratégiai kérdés a ré­gió gondjainak megoldásá­ban. Ezért is támogatják elv­ben a világkiállítást, hiszen a megye, a város infrastruk­túrájának fejlődése mellett éppen munkahelyteremtő szerepében bíznak. Az egyetlen feltétel: ne a költségvetést, az adófizető polgárokat terheljék a ren­dezés költségei. Szó volt arról is, hogy egy megyei érdekegyeztető fó­rum is alakul, amely első­sorban nem munkaügyi, ha­nem szociálpolitikai kérdé­sekkel foglalkozik majd. A munkavállalók érdekképvi­selete is részt vesz a fórum munkájában. Végül az öt szakszervezeti tömörülés megegyezett ab­ban, hogy május elsején Mis­kolcon a Csanyikban közö­sen ünnepeinek. A szokásos­nak megfelelően a vállalatok is részt vesznek a majálison, a szakszervezetek pedig kö­zös sátrat állítva demonstrál­ják. hogy van közös érdek, mely összebékíti őket: a munkások érdekképviselete. A tanácskozáson meg is je­gyezték hogy még egy „jó­ízű” veszekedésre sem ke­rült sor közöttük, országosan is példaértékű a tömörülések: együttműködése. G. L. Egy nap tájéi ék őreiméért a Tokajban! A játék napja, április 2. ajándék mindenkinek: tíztől Hatig ingyenes játék az elektronikus csodavilágban! Nyeremények, izgalmas versenyek: pilóta, autóversenyző, flipper, logikai, foci és harci játékok műfajában. Ajándékesö a Filia Kft.-től és a miskolci iparcikk Áru­háztól. Főnyeremény: egy duplakazettás rádiósmagnó. EZ A CSODA MOST EGY NAFIG TART - NEM SZABAD KIHAGYNI. TOKAJ VENDÉGLÁTÓHÁZ, ÁPRILIS 2. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom