Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-27 / 71. szám

■Miti A MISKOLCIAK NAPILAPJA " .................. XXIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM I ARA: 5,80 1991. MARCIUS 27., SZERDA FORINT g Remélhetőleg hamarosan több ilyen, a környezetet kevésbé szennyező Iveco-kisteherautó.al találkqzunk n-a;d megyénk út­jain is, az igencsak lefutott állapotban levő, elavult tehergép­járművek helyett. A vállalkozóknak a Borsodi Gépkocsi Társa­ságnál lehetőségük lesz megvásárolni ezeket akár lízing útján is, s a szervizelésért sem kell messzire utazniuk, hiszen a Bor­sod Volánnál felkészült szakemberek vállalják a karbantartást. (Cikk a 2. oldalon.) {Kerényi László felvétele) A város költségvetésének tervezetét vitatják Minden marad a régit ■ Mi nem akarunk máshon­nan. a kultúrától, oktatás­tól, egészségügytől pénzt el­venni. Nem tudunk a költ­ségvetésen belül átcsoporto- sítgatni, mert úgy látjuk, hogy az egész tervezet fel­építése, szerkezete megma­radt a régi — ezt a véle­ményt hangoztatta a miskol­ci közgyűlés városüzemelte­tési bizottságának elnöke, Tóthné Asztalos Ildikó érzőn az ülésen, ahol a város idei költségvetésének tervezetét vitatták meg. Elsősorban azt kifogásolta a bizottság íj, hogy. nem tapasztalnak koncepcióváltást, ez a költ­ségvetés akár öt hónappal ezelőtt, a rendszerváltást megelőzően is készülhetett volna — hangoztatták töb­ben is, # A MINIMUM JUTOTT A bizottság elnöke szerint néminemű szervezeti válto­zásoknak már meg kellene -mutatkozniuk ebben a költségvetésben. Ugyanis a legnagyobb hányadát a pénznek a különféle városi intézmények működtetése, a közüzemi feladatok viszik el, tehát ha lényegileg vál­toztatni akar valaki a költ­ségvetésen, akkor hozzá kell nyúlnia az intézményrend­szerhez. Miután ez most nem történik meg, különö­sebben csodálkozni nem le­het, hogy a városüzemelte­tésre — köztisztaságra, utak fenntartására, közvilágításra és másra, a minimumot tudták csak juttatni a költ­ségvetés összeállítói — hal­lottuk az ülésen. Aggasztó­nak tartják, hogy a város­ról így is az a vélemény: soha nem volt ilyen piszkos, elhanyagolt. • GOROMBOLYBÖL NEM ENGEDNEK Az idei fejlesztési célok­ról is szót ejtettek, a szá­mokból kitűnik, hogy foly­tatódik az az évekkel ez- 'őtt megkezdődött folya­Ideológiai A Miskolci Akadémiai Bi­zottság Társadalomtudomá­nyi Szakbizottsága április 5- én, pénteken, délelőtt 10 órai kezdettel szakmai ta­nácskozást szervez a MAB- székházban (Szabadság tér 3.), Ideológiai pluralizmus és világnézeti elkötelezettség címmel. Előadást tart dr. mat, amelyben egyre keve­sebb jut fejlesztésre, beru­házásra, ezért egyre nő a szakadék a lehetőségek és az igények között. Egy tételnél a bizottság úgy döntött, hogy lehetőleg nem enged véleményéből: úgy látják, hogy Görömbölynek meg kell kapnia a nyolcmillió forintot közművesítésre. HE anis ezen a nyolcmillió forinton múlik, hogy az ön­ként vállalt lakossági hoz­zájárulással megkezdődhes­sen Görömböly elmaradott­ságának felszámolása. A Városházát képviselő szakemberek csak a terveze­tet készítő szakértők véle­ményét mondhatták el, és nem védhették- meg a költ­ségvetést a Városháza irá­nyítói nevében. A szakem­berek tömören összefoglalva azt mondták, ha már a szervezeti, intézményi rend­szer adott, s ehhez az is­mert, meglehetősen szűk anyagi keretek, akkor nem lehet mást tenni, mint hogy ezekkel az adottságokkal próbálják megőrizni a város működőképességét. Kevés a mozgástér, azaz a valódi döntési lehetőség. # ÁTSZERVEZNI, VAGY SEM? A bizottság ülésén' hallot­tuk, hogy a különféle szak- bizottságok, — amelyek sor­ra megtárgyalják a költség­vetést — vezetői leülnek még a polgármesterrel egyeztető tárgyalásra, ahol megpróbálnak kornpromisz- szumra jutni a leglényege­sebb kérdésedben. Jól kita­pintható emögött a Város­háza azon szándéka, hogy a közgyűlés költségvetési vi­tája ne egy szétfolyó, med­dő, feloldhatatlan érdekel­lentéteket kiélező eszmecse­re legyen, őszintén remél­jük, ezt sikerült is elkerülni, mivel a városnak minél hamarabb szüksége van egy költségvetésre, amely olyan természetesen soha nem lesz, hogy mindenkinek megfeleljen. Itt nemcsak az egyes konkrét ügyekben kell pluralizmus Fehér Márta filozófus és tu­dománytörténész, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tan­székvezetője. Korreferátum tartására dr. Hársing Ijászló tanszékvezető egyetemi ta­nárt (Miskolci Egyetem, fi­lozófiai tanszék) kérték fel. Minden szakbizottsági tagot és érdeklődőt szívet en lát­nak. egyetértésre jutni — például abban, hogy ezt vagy azt a fejlesztési célt valósítsák-e meg — hanem abban is például, hogy mi lesz az in­tézményrendszerrel. Azzal a nézettel, amelyet cikkünk elején ismertettünk, misze­rint már most meg kellene tenni jónéhány átszervező lépést, szemben áll a má­sik, hogy kapkodva átszer­vezni hiba lenne. A Város­háza úgy tűnik, mindenkép­pen időt szeretne nyerni, hiszen az eddigi nyilatkoza­tokból az olvasható ki, hogy 1991 még nem lehet az iga­zi áttörés éve az önkor­mányzati munkában. (kiss) Kényelmetlen J demokrácia Van a megyei önkormányzatban egy olyan képviselő — a neve most nem fontos —, aki már az alakuló ülésen fel­hívta magára a figyelmet felszólalásával, amikor is ékes­szólóan biztatta a tanácsnok hölgyeket és urakat a demok­rácia adta lehetőségek kihasználására, hogy az új rendszer­ben új módon politizáljon a megyegyűlés is. A képviselő úr ezt komolyan is gondolta a jelek szerint, 1 mert azóta is minden alkalommal szót kér, szint? vala­mennyi témában, talán ő a legaktívabb tagja a testületnek. Legutóbb is az ö javaslatára fogadták el, hogy a sok mun­kaülés köze iktassanak egy rendkívülit is, és legyen október 23-án egy — hazai és külföldi személyiségek meghívásával is fényesebb — ünnepi közgyűlés. Ezek után kiben megrökönyödést, kiben vidámságot, más­ban bosszúságot keltett az a felszólalása, amelyben arra biztatta a testületet, hogy bízzák meg a hivatal arra alkal­mas dolgozóját a szóvivői feladatok ellátásával, mert bor­zasztó dolog, hogy ahány újság, ahány média, annyiféle tu­dósítás jelenik meg a megyegyűlésről. Az előző tanácsko­zásról is olyan hírt olvastak be a rádióban (televízióban?), ami nem felelt meg a valóságnak. A vitában felszólaltak néhányat), volt olyan is, aki támo­gatta a javaslatot, ám a többség nagyon helyesen úgy dön­tött. hogy nincs szükség egy koordinátorra, aki megszabja, mi jelenhet meg a lapokban. Lehet, hogy a tanácsnok úr sem úgy gondolta, csak nem túl szerencsésen fogalmazott, ami jelzi, hogy szerencsésen fogalmazni, azaz úgy visszaadni a gondolatot, hogy minden­ki számára egyértelmű legyen, ugyanazt jelentse, nagyon nehéz dolog. Egy újságírónak is, meg egy képviselőnek is. Évekig az volt a kifogás — teljes joggal — a magyar saj­tó ellen, hogy uniformizált, hogy minden lapban ugyanaz található. A rendszerváltás után végre ez a vád nem illet­het bennünket (még ha napjainkban is van „egy-hangúság” a sajtóban: a kormányt szidni, alkalmatlanságát, tehetetlen­ségét bizonygatni népszerű dolog). Örüljön a képviselő úr, örüljön ezek után a testület (és minden testület), hogy nem egyformák a tudósítások, hogy egyik újságíró így látja, a másik úgy, az egyiknek más tűnik fontosnak és nem okvet­lenül az, amit a képviselő annak tart. Egyetlen dolog a fontos: ami megjelenik, az szellemében, valóságtartalmában feleljen meg az elhangzottaknak. Ma­gyarul: igazat kell írni. Ez alaptörvény, amit azzal kell ki­egészíteni, hogy az is hazugság, ha valamit nem ír meg, elhallgat a sajtó, csak azért, mert az valaki(k)nek esetleg kellemetlen. Amikor a képviselő úr felszólította társait a 40 év után megteremtett lehetőség kihasználására, a nyílt, őszinte, de­mokratikus politizálásra — feltételezem —, nem arra gon­dolt, hogy ez csak úgy és addig érvényes, ameddig minden­ben igazodik az ő véleményéhez. A demokráciában ugyanis az az ..utálatos” dolog, hogy el- vmdhatja mindenki — és le is írhatja —, ami a másik obernek, a másik pártnak, esetleg a hatalomnak nem Aszik. És ehhez még illik is derűs képet vágni! (gróf) A február elejétől-közepé- től napjainkig tartó influen­zajárvány — mint arról dr. Munkácsy Magdolna, a me­gyei Köjál járványügyi osz­tályának vezető főorvosa tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket — Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 70 779 embert betegített meg. A túlnyomó többség — 36 324 — az 1—14 éves kor­osztályba tartozik. Az összes beteg 51,3 százalék tehát azokat a gyerekeket érintet­te, aki az 1978-ban országos nagy járványt okozó HiNt influenzavírus ellen immuni­tással nem rendelkeztek. En­nek a vírusnak egy úgyne­vezett szubtípusa felelős az idei járványért. Ezért első­sorban azok a korosztályok szenvedtek tőle. akiket ko­rábban ez a vírus nem fer­tőzött meg még, s ezért szer­vezetük nem volt vele szem­ben ellenálló. A fentiek igazságát jól bi­zonyítja az a statisztika, amelyet a borsodi betegek korosztályairól készítettek. Eszerint a 15—24 évesek kö­rében 11 846-an, a 25—34 évesek közül 9899-en, a 35— 59 évesek közül 9051-en, a 60 év fölöttiek közül pedig 2á33-an kapták meg a be­tegséget. A legkedvezőbb helyzetben az 1 éven aluli csecsemők voltak, az összes megbetegedettek arányában csak 1,9 százalékot képvi­selt a csecsem őkorúak közül megbetegedett 1326 influen­zás. Borsodban az influenza mi­att 14 425-en vettek igénybe táppénzt, a járvány miatt kórházba 125-en kerültek, különböző szövődményektől — hörgőgyulladás, tödőgvul- ladás — ,1850-en szenvedtek. A járványnak halálos áldo­zata nem volt. A szakember véleménye szerint az influenza — amelynek vírusa 6—8 hét alatt „gyengül” el — me­gyénkben tulajdonképpen le­futott. A betegek számának csökkenése oly nagy mérvű* volt, hogy már a március 11—17. közötti héten össze­sen csupán 4253 beteget re­gisztráltak. Ezért március 24-én — mint azt már hírül is adtuk — feloldották a lá­togatási tilalmat a kórházak gyermekosztályain, a szülé­szeteken és a gyermekottho­nokban. Ettől függetlenül az influenzafigyelő szolgálat to­vábbra is működik. A megbetegedés aránya Miskolcon és vonzáskörzeté­ben volt a legnagyobb Bor­sodban. Városunkban 18 972 influenzást regisztráltak, a város vonzáskörzetében pe­dig 10 282-t. Miskolcot Ka­zincbarcika követte, ahol 7743 beteg volt. A járvány újabb fellángolása — leg­alábbis nagyobb mértékben — nem várható. Az ország egészében 250 ezren kerültek influenzás betegként nyilvántartásba. Tudományos érdekesség, hogy a járvány Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, So­mogy, Tolna és Veszprém megyét nem érintette. Ugyanakkor a fővárosból és a többi 12 megyéből még a múlt héten is 88 811 újabb esetet jelentettek. Az influ­enzajárvány lefutása a fi­gyelőszolgálat statisztikája szerint Borsodon kívül Nógrád megyét érintette még. A csökkenés azonban vjv-rionütt jelentkezik. (r) Kímélet illeti az anyaállatot Az első vadmalacok Bár a vadmalacok többsé­ge még csak ezután jön vi­lágra, az erdőt járó vadá­szok, erdészek már találkoz­tak az első futkározó. csíkos­hátú, fürge állatkákkal a Bódva völgyében és a dél­bükki részeken. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy ezek amolyan „koraszülött” vadmalacok, azaz a vemhességhez képest korábban fialt le az anya­disznók egy része. Inkább arra mutat, hogy az élettér változásával a szaporodásban is változás figyelhető meg. A vadászok, erdészek már évek óta tapasztalták, hogy a vaddisznók elhagyva er­dei tanyájukat, egyre in­kább síkvidékiekké válnak. A hegyi erdők helyett az ártéri, dombvidéki ligeter­dőkben, dagonyásokban ver­tek tanyát. Vadászatuk is * ezen a vidékeken a legered­ményesebb. Az élőhely vál­tozásával függ össze, hogy a megtermékenyítés ideje is megváltozott. Az anyaállatok gondos szülőknek bizonyulnak. Vasi­tagon kibélelt vackokban hozzák világra a malacokat, így védve-óva azokat az ilyenkor , még szeszélyes, változékony időjárás viszon­tagságaitól. Azt, hogy feine-, velésüket gondosan végzik bizonyítja, hogy megyénk nagyvadállományában igen jelentős számban szerepel­nek ezek a dúvadak. Mert a vaddisznót dúvadként tartják számon, különösen az apróvadállományban tesz kárt, így aztán vadászata egész évben engedélyezett. ’ De az íratlan vadásztörvé­nyek, a vadászetika szerint a fialás időszakában kímélet illeti meg az anyaállatokat. Jobb, mint 70 ezer beteg volt leiül az influenzajárvány megyéién

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom