Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-26 / 70. szám
A nemzet! örökség része A diósgyőri vár Levélben értesítette szerkesztőségünket dr. Veres László megyei múzrum’gaz- gató arról, hogy a Nemzeti Örökség Bizottsága úgy határozott, hogy a diósgyőri várat a nemzeti örökség részévé nyilvánítja. A megküldött határozat szerint a bizottság indítványozta, hogy a vár részesülőin az egész nemzet védelmében. „E célból felkér minden egyes állampolgárt és hazai intézményt, tekintsék köts- lességüknek, hogy valameny- nyi rendelkezésükre álló eszközzel óvják és őrizzék, egyúttal minősítsenek nemzetellenessé és erkölcsileg ítéljenek el minden olyan törekvést, amely — bárminő szándékkal — nemzeti értékeink ártalmára van vagy lehet Felkéri továbbá az Országos Műemléki Felügyelőséget, hogy amennyiben ez még nem történt meg, járjon el a törvényesen lehetséges legmagasabb szintű hatósági védelem biztosítása érdekében.” A bizottság a fentiek szerint határozott, mivel a diósgyőri vár hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan és építészeti, történeti, régészeti szempontból kimagasló jelentőségű olyan ingatlan emléke, amely az ország történelmének, gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének meghatározó tárgyi bizonyítékául szolgál, ezáltal mintegy nemzeti létünk megtestesítője, nemzeti azonosságtudatunk forrása, s mint ilyen, az állam és a társadalom részéről feltétlen védelemre, kiemelt gondoskodásra tart számot.” A határozathoz mellékelte az igazgató azt a levelet, amelyben meghatározzák a nemzeti örökséggé nyilvánítás szempontjait. Eszerint nemzeti örökséggé nyilvánítan- dók építészeti szempontból az építészet, az építőkultúra és a településkultúra fejlődését dokumentáló legfontosabb épületek, épületegyüttesek és településrészek. A nemzeti örökséggé nyilvánítást semmilyen politikai, vagy gazdasági megfontolás nem korlátozhatja, annak egyedüli kritériuma a fent felsorolt szempontoknak való megfelelés. Tekintve azonban, hogy az e szempontok szerinti megítélés természeténél fogva szubjektív, a nemzeti örökséggé nyilvánításra csak körültekintő vizsgálat és alapos mérlegelés alapján kerülhet sor. A MISKOLCIAK NAPILAPJA \ XXIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM I A Bt Cl: 5,80 1991. MÁRCIUS 26., KEDD | FORINT II terv, az Stiet nem kerül semmibe Y-ház a belvárosban Akárhogy is alakul Miskolc jövője, az bizonyos: a belvárosnak meg kell újulnia. Hiszen az képtelenség, hogy egy Miskolc méretű település szíve működésképtelenné váljon. Márpedig belvárosunk esetében ez reális veszély, hiszen a házak állapota nagyon sok esetben nem tűri tovább a felújítás halasztását, de megoldatlanok az üzlethelyiség, műhely, parkolás, közlekedési gondok is. Nemrég felkereste szerkesztőségünket egy frissiben végzett építész, Szunyogh László, aki tavaly készült diplomamunkáját szeretné felajánlani Miskolc, u belváros javára. • MŰHELYEK, ÜZLETEK Az építész egy olyan bei városi telket nézett ki magának, amely a Béke mozi háta mögött található, s jelenleg félig megbontva, befejezetlenül áll. A lakóépületeket igaz felújítják, de ezzel nem oldódik meg a legnagyobb, probléma: a déli terelőút felől nézve épülettel, épületekkel le kellene zárni ezt a területet. Ai építész úgy gondolta: normális utcaképet kell teremteni a déli terelőút felé is, eltüntetve ezt a hatalmas sebet a belváros testében, eltakarva a tűzfalakat egy olyan épülettel, amely belesimul környezetébe, ugyanakkor elég látványos, rangos külsejű ahhoz,, hogy a belváros egyik legértékesebb telkén emelkedjen. Az ötlet alapgondolata az, hogy ebben a házban kis műhelyeknek, üzleteknek, szolgáltatásoknak, irodáknak kell helyet kapniuk, mert erre van a legnagyobb igény a belvárosban. A különös, Y- alakú alaprajzú ház voltaképpen továbbörökíti, de korszerű formában a régi Széchenyi úti házak rendszerét, ugyanis külső — de fedett — folyosóról nyílnak az üzletek, műhelyek. A sétálóutca felől így az egész tömb gyalogosok számára átjárható, míg a gépkocsi- és tehergépkocsi-forgalom a hátsó traktusra, a déli terelőút felőli oldalra szorul. • ÖSSZEFOGHATNAK A KISTŐKÉSEK IS A tervező úgy gondolja megoldani azt a problémát, hogy az emeleti üzlethelyiségek mindig nehezebben adhatók el, vagy ki, hogy panorámalifteket tervezett, amelyek látványukkal is vonzzák az emeletre a vevőket. Az egész ház olyasféle hatást kelthet a benne járók számára, mint a sokunk által külföldön már megcsodált üzletközpontok némelyike, ahol a célszerűség ötvöződik a hangulatos, barátságos környezeti kialakítással. Joggal kérdezhetik az olvasók, hogy vajon minderre honnan lehet pénzt keríteni? Az építész szerint a ház fő erénye, hogy kis- és nagy műhelyenként, üzletenként, irodánként lehet ide összetoborozni a vállalkozókat, akik részt kérnek az épületből. Ez lehetővé teszi a kisebb tőkék összefogását is. Az egészen bizonyos, hogy az önkormányzat saját erejéből egy ilyen vállalkozásra nem képes, de útjára indíthatja azzal, hogy erre a területre vállalkozók számára pályázatot ír ki. Ehhez azonban például meg kell születnie előbb a koncessziós törvénynek, és rendeződnie kell a tulajdonviszonyoknak. De addig is érdemes gondolkozni az építész ajánlatán, hiszen ez nem kerül egy fillérjébe sem a Városházának .. (kiss) i ' ;.i ■■BS1IW .BBBBBB8H Btttt.; .ííHWHiaiIllllí'S '’.iifllllllllll mmmamWm mm ■nnnii' a H I g I Ijm i 11 ■ I 1: „ :!. $ Így festene az Uitz Béla u teái homlokzat. # A főutcán a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat munkásai elkezdték a kapuk letisztítását, mosását. A Közteíületfenntarió Vállalat emberei is hozzáláttak Miskolc tavaszi nagytakarításához. Miután nem juthatnak el mindenhová, jó lenne, ha a ház körül szétnéznénk, mit tehetünk azért, hogy valóban csak a tavasz szépsége hívja fel magára a figyelmet. (Cikk a 2. oldalon.) Más es, mint a kosos tanács A körjegyzőnek merre hajlik a keze? Aki figyelte, vagy megélte, emlékezhet még rá, mennyit panaszkodtak a közös tanács kalodájába be- kényszerített társközségek elöljárói, de egyszerű polgárai is, amiért legtöbb helyen hátrányt szenvedtek a székhelyközségekkel szemben. A tanács ugyanis ott működött, ott dolgozott a közös vb-titkár, az összes ügyintéző, és a nem függetlenített elöljáróknak alig volt beleszólásuk (és miért tagadjuk, megfelelő képzettségük is ritkán) falujuk ügyeinek intézésébe. Már az is szerencsétlen rendelkezés volt, hogy felülről, az érintettek megkérdezése nélkül rendeltek ,.egv kalap alá” településeket, s ez hamar együtt járt a társiközségek sorvadásával. Ahol nem volt helyben tanács, ott megszűnt az iskola is, az óvoda is, és mert a gyerekek átjártak a szék- heiyközségbe. „logikus” volt, hogy a pénzügyi tervek elkészítésekor a gyermekeket ellátó községek javára vastagabban fogjon a ceruza, így ott épült új bolt, járda, buszmegálló, ravatalozó, a „fiija” meg sokszor csak egy teherkocsi zúzott követ kapott, hogy terítse szét a lakosság, ha utat akar. Biztosan van ellenpélda is, a gyakorlat legtöbbször ez volt. Ezek ismeretében sokan nem sok jövőt jósoltak a felbomlott közös tanácsok után az új körjegyzőségek számára. Hogy nem így történt, hogy Borsodban 200 település lépett ebbe az új közigazgatási. formába, aa- nak több oki is lehet. Dr. Heidrich Gyulát, a köztársasági megbízott hivatalának osztálvvézető-helyette- sét kérdeztük tapasztalatairól. —- Először is a körjegyzőségeket a képviselő-testületek szabad akaratukból hozták létre, és nem felülről kény szeri tették őket — mondta. — ök döntöttek a körjegyzőségek székhelyéről is. A kis lélekszámú községeknek ez a forma olcsó, és az ellátás is szakszerűbb. Az is nagy különbség, hogy most minden településen van önkormányzati testület, mindegyik saját költségvetést készít. — A jegyzőket akkor most nem lehet megvádolni. hogy maguk felé hajlik a kezük, azaz a székhelvközség nem húz anyagi hasznot abból, hogy a jegyzőnek ott az irodája. — Nem mert alapvető kérdés, hogy a körjegyzőségek valóban az egyenjogú önkormányzatok szerveivé váljanak. Ugyanakkor a jegyző elsősorban szakmai feladatukat lát el, mindenekelőtt őrködik a törvényesség megtartásán. A képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatos igazgatási . feladatokat látja el, és a polgár- mesterek hatáskörébe tartozó témákat készíti elő. Minden testületi ülésen jelen kell lennie, hogy a nem szakemberekből álló önkormányzatok ne hozzanak jogszabályellenes döntéseket. — Ahol öt-hat község is egy körjegyzőségbe tartozik, a jegyző mást sem csinál, mint értekezik. — Pedig még más feladatai is vannak. A saját hatáskörébe utalt hatósági ügyeket ellátja, az állam- Dolgárok/naik legalább hetente egy fogadónapot kell tartania minden községben, és beszámolót is tart évente a körjegyzőség munkájáról. — Hány körjegyzőség alakult a megyében, és hány .jegyzői állás betöltetlen? — Borsodban 200 község 70 körjegyzőséget alakított, és bár (főleg személyi okok miatt) ebből egy-kettőt esetleg megszüntetnek majd, de még több megalakulására is számíthatunk 1992 januárjától. A 70 körjegyzőségből A magyar mezőgazdaság új helyzet előtt áll: átalakulóban vannak a földtulajdonviszonyok, a termelés szerkezete. A jövőben a kis- és farmergazdaságoknak, a különböző új vállalkozási formáknak egyre nagyobb lesz a szerepük. Az agrárpolitikai döntésekhez szükséges információkat statisztikai adatokkal is 59-ben dolgozik kinevezett körjegyző. (Érdekességképp mondom: három város — Putnok, Mezőcsát és Encs — is központja egy-egy körjegyzőségnek.) Eddigi tapasztalataink szerint jó képességű embereket neveztek ki, jó a szakmai munka. Politikai vita nincs körülöttük, általában érvényre jutottak a pártok állásfoglalásai. — A körjegyzőségek fenntartásával kapcsolatos költségeket a lélekszámmal arányosan viselik a községek, ugyanígy a körjegyző bérét is (bár van arról szó, hogy ezt központilag biztosítják). A körjegyzőség, mint új jog- intézmény, tartós helyzetet Ígér, még akkor is, ha ezt a kapcsolatot most zavarja az önkormányzatok közötti vagyonmegosztás. — Ügy tudom, vizsgálták a társulások, a bizottságok kezdeti működését is. — Megyénkben eddig 16 hatósági (építési, igazgatási) társulást hoztak létre az ön- kormányzatok. Többségük első fokú építési hatósági ügyek intézése céljából jött létre, de némelyik kommunális, vízügyi, útügyi, más pedig intézményirányító társulás (iskola, óvoda, konyha, stb.) működtetésére szolgál. Azért üdvözöljük a társulási formákat, mert segítik a valóságos önkormányzatok kialakulását, és elvezethetnek a községtársulások megnevezéséhez is. (gróf) meg kell alapozni. A kormány ezért — a Központi Statisztikai Hivatal előterjesztésére — úgy döntött, hogy 1991-ben (április 1—15. között teljes körű, októberben reprezentatív) általános mezőgazdasági összeírást kell végrehajtani. Az összeírással Magyarország részt vesz a FAO világcenzusában, értékelésében. Az átalakulás elősegítésére Áprilisban: mezőgazdasági összeírás
