Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-23 / 68. szám

Elfelejtett miskolci költők dalai A Lévay József Közműve­lődési Baráti Kör március 25-én. hétfőn (nem kedden!) Elfelejtett miskolci költők dalai címmel zenús-dalos estet rendez a Rákóczi Könyvtárban délután öt órai kezdettel. Műsoron sze­repelnek Lévay József, Ba­lázs Győző és Sassy Csaba dalszerzők művei, zenekísé* rette!. Ezenkívül előadást tart dr. Iván Géza dr. Szend- rei Jánostól, Miskolc törté­netíró polihisztoráról. Az if­júságot is szívesen látják. Grafológia és önismeret A miskolci Vörösmarty Művelődési Ház grafológiai tanfolyamot indít. Az alap­fokú tanfolyam harminc órás, mely során a kézírás elemzésével nyert informá­ció segítséget ad majd az ön- és emberismeret fej­lesztésére, az emberi jelen­ségek megközelítésére. A tanfolyamra az 57-421-es te­lefonszámon lehet jelent­kezni. ijc Március 27-e Színházi Világnap. Ennek alkalmából élő tv-közvetítést sugároznak majd a, .Miskolci Nemzeti Szín­házból. A Sirály kerül színre. Képünkön a darab három szereplője; Margitay Ági, Szakácsi Sándor és Miske László. (Jármay György felvétele) Nemcsak a pizza jelenti Itáliát Olasz kulturális napok Ha Olaszországról esik szó, az emberek többségének a pizza, a makaróni, és a fut­ball jut az eszébe. Talán egy picit ezen is szeretnének vál­toztatni az olasz kulturális na­pok szervezői. A programról a napokban tartottak sajtótájé- kostától Budapesten. A rendezvénysorozat az 1990. december 5-én, az olasz és a magyar kormány képviselője által aláírt, újabb három évre meghosszabbí­tott kulturális egyezmény keretében valósul meg, tud­tuk meg Giuseppe Anica kulturattaaé úrtól. Az olasz fél nagy jelentőséget tulaj­donít az eseménynek, hiszen egy olyan történelmi pilla­natban rendezik meg, ami­kor a két nép újra köze­lebb kerülhet egymáshoz. Régi hagyomány már a kul­turális értékek cseréje, ame­lyet most új tartalommal szeretnének megtölteni. A szervezők szándéka az. hogy napjaink olasz valóságának egyfajta keresztmetszetét nyújtsák át a magyar kö­zönségnek. Céljuk a leg­újabb művészeti alkotások megismertetése, de nem fe­lejtkeztek meg a régi itá­liai hagyományokról sem. A program válogatásánál egyetlen kritérium lebegett a szemük élőt: a minőség. Ezen keresztül szeretnék hű­en visszaadni a kortárs olasz művészeti kísérleteket, próbálkozásokat. # LEONARDÓTÓL A MODERNEKIG Ezután a konkrét prog­ramról esett szó. Több ér­dekes kiállítás is lesz. A sort a már nyitva tartó „Leonardo da Vinci, Aktua­litás és mítosz” című tunat nyitotta. Az anyag mintegy 150 műtárgyból áll, amelyek magyar és olasz múzeu­mokból származnak. Külön­böző nemzetiségű kortárs művészek is jelen vannak alkotásaikkal, melyekkel ta­núságot tesznek Leonardo aktualitásáról. A kiállítás célja az, hogy egyszerűen, sallangmentesen bizonyítsa Leonardo életművének ha­tását a ma emberére, meg­ismertetni a magyar közön­séggel az olasz reneszánsz nagy mesterét, akinek szel­leme túlszárnyal időt és te­ret. A tárlat április 20-ig látható az Országos Szé­chenyi Könyvtárban. Március 28-tól április 28- ig lesz nyitva a Műcsarnok­ban a Metszéspontok — a hetvenes és a nyolcvanas évek olasz művészete cí­mű kiállítás. Be szeretnék mutatni e két évtized legér­dekesebb olasz művészeti tapasztalatait, amelyekből a kiállított művek születtek és hűen tükrözik az egy­mástól gyökeresen eltérő és sok szempontból egymással ellentétes kulturális klímák váltakozását. A negyvenhét műtárgy a legizgalmasabb művészek alkotásaiból. ‘lett kiválasztva. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezik meg május 21. és június 16-a kö­zött az Olasz művészet a XX. század első felében (1895—1952) című kiállí­tást, amelyen 61 festményt és 24 szobrot mutatnak be a Triveneto Múzeumok anya­gából. Céljuk a közös euró­pai szellemi növekedés, ösz- szecsiszolódás elősegítése, Olaszország, Csehszlovákia és Magyarország kölcsönös megértésének es baráti kap­csolatának erősítése (ezt a kiállítást Budapest előtt Prágáoan mulatták be), a különböző irányzatok, áram­latok és mozgalmak bemu­tatása, amelyek a . kulturális valóságot tükrözik. Ezen­kívül alkt ,mat ad a művé­szettörténészeknek. hogy bi­zonyos párhuzamokat fedez­zenek fel saját országaik művészi termésében, ugyan­ebben az időszakban. • SZÍNHÁZ, MUZSiKA ÉS FILMEK A Szépművészeti Múzeum ad otthont a Morandi az avantgardizmusok után cí­mű kiállításnak május 3. és június 30. között, ötven festményt és harminc met­szetet, rajzot, akvarellt lát­hatnak majd az érdeklődők az 1920—21-es évektől in­dulva. Éppen ez az az idő­sszak, amikor a Plasztikus Értékek forrása már kezd kiapadni, és Morandi köz­vetlen érintkezésbe lép az érzékelhető láoszatvilaggal, hogy dokumentálja a festői- ség különböző állomásait és eltérő irányát, valamint tapasztalatait, amelyeket műveiben megfogalmaz. A zenei programok kere­tében bemutatkozik a Trio di■ Trieste együttes, amely Brahms- és Schub er í-műve- ket fog előadni, a Stradi­vari kamarazenekar, és a Centro Triveneto együttes. A színházi bemutatókat a Collettivö Teatro Due di Parma és a Giorgio Barbe- rio Corsetti színtársulata szolgáltatja. Május 24-én a Szindbád moziban tartják az olasz filmek bemutatóját, amely­nek keretében Fellini, Olmi, Amelio és Soldini alkotása­it fogják vetíteni. (horváth) A heraldikától a díszrácsokig Címeres kifogások A Miskolci Akadémioi Bi­zottság székháza egy a - saj­nos nem túl sok - szép, régi miskolci épület közül. A szék­ház nemrégiben újabb kiegé­szítőkkel gazdagodott: a föld­szinti ablakokra díszrácsok, azokra pedig cimerek kerül­tek. A látvány szép, így az ut­ca embere örül a változásnak, a heraldika (cimertan) szakér­tője azonban érthetően kriti­kus szemmel nézi a szakterü­letéhez tartozó régi-új címere­ket. B. Balsoi Jolán, a me­gyei levéltár munkatársa le­vélben küldte el észrevételeit szerkesztőségünknek. A napokban a Miskolci Akadémiai Bizottság székhá­za előtt elsietve szokás sze­rint csak szórakozott pillan­tást vetettem a sokszor lá­tott, jól ismert épületre. Hirtelen azonban felkaptam a fejem, mert addig nem látott dolgok tűntek a sze­membe: a földszinti abla­kok rácsai, s a rácsokon cí­merek. Az épület Szinva fe­lé eső oldalán a kaputól, kezdve Miskolc, Eger és Salgótarján (a MAB műkö­dési területén lévő három megyei központ) címere, a kaputól balra pedig Borsod, Heves és Nógrád megye cí­mere. A középső traktusban nyíló két-két ablak rácsát egy-egy leveles szőlőfürt dí­szíti. Az első gondolatom az volt, hogy bizony változnak, az idők. Évekkel ezelőtt a régi államcímert lefestették. Először annak a helyreállí­tásával kezdték. Most meg egész címer-kavalkád fogad­ja az errejárót. Jó ez, szép ez! De valóban jó ez? Szép ez? Ahogy alaposabban megnéztem a címereket, lel­kesedésem bizony alábbha­gyott. Aztán' másnap felhív­tam a MAB-titkárságát, s megtudtam a címersztori magvát. Ezeket a címereket már korábban megtervezték, de csak most kerültek kivi­telezésre az ablakrácsokkal együtt (fővárosi művész munkái). Bár a MAB egy évtizeden át szívós következetességgel, kiadott, s máig mintegy két­ezer oldalt kitevő protokoll­jelentései nemigen * dobog­tatták meg elégedettséggel a szívemet (a társadalomtudo­mányok körében különösen előszeretettel tűztek ki pá­lyázatokat a munkásmozga­lom történetének kutatásá­ra), s a luxus-székház fenn­tartásának szükségességét is megkérdőjelezném, de a cí­mer-kultusz felújításához való hozzájárulás örömmel töltött (volna) el. Csak­hogy ... Csakhogy ezek a címerek mindenekelőtt uni­formizáltak; egyforma ala­kúak a címerpajzsok, s va­lamennyi pajzson korona látható. Az egységességre, a szimmetriára való törekvés // BELYEGGYUJTES Dr. Ranscliburg Jenő előadása A közismert pszichológus­sal, dr. Ranschburg Jenővel találkozhatnak azok, akik hétfőn délután három óra­kor a Molnár Béla Ifjúsági Házba látogatnak el. A gyer­mekkor problémáról, a szü­lők szerepéről ízol majd az előadás. A MABÉOSZ elnöke (Kocsis Tamás) betegsége miatt lemon­dott tisztségéről. Ennek követ­keztében a szövetségi országos választmányi ülése az alapsza­bály éneimében 1991. június 1- re hívja össze a rendkívüli el­nökválasztó közgyűlést. Március 2-án megválasztották a jelölö- i bizottságot, amelyben Észak- I Magyarország filatelistáit dr. j Mocsáry László (Gyöngyös) képviseli. Az elnökválasztással kapcsolatos véleményt, javasla­tot április 25-ig kell eljuttatni a terület képviselőjéhez, a jelölő- bizottsághoz, vagy a területi irodához, a MABEOSZ-küzpont- lioz. Minden más híresztelés elle­nére, továbbra is a gyűjtők ren­delkezésére áll a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi iroda Miskolcon, a Széchenyi út 83. sz. I. emeletén, a bélyegbör­ze szintjen Miskolcon, a Kossuth u. 11. sz. alatt. Az előbbi mun­kanapokon, az utóbbi pedig szombatonként 10—12 óra között kereshető fel. A Miskolc Városi Béli .ji- tö Kör március 21-én 17 órától tartja meg az 1990. évi beszá­moló taggyűlését a Zsigmondy u. 2. sz. alatti összejöveteli he­lyiségében. A kor vezetősége beszámol az elmúlt év eredmé­nyeiről, és tájékoztatást ad az ez évi tervekről. A taggyűlés záró részében megtartják a szo­kásos bélyegsorsolást. Budapesten a Csillaghegyi If­júsági Bélyeggyűjtő Szakkör BUDAFILA elnevezésű rendez­vényét — filateiisla vetélkedő, if­júsági találkozó — ma tartják meg az Óbudai Ifjúsági Köz­pontban. (III., San Marco u. 81. sz.) A helyszínen alkalmi postahivatni is működik, s a „7. Budafila-lfjúsági Filatelista Ve­télkedő” feliratú bélyegzést hasz. nálja. A „25 éve város” bélyegzést március 31-én használja a Ta­polca 1. sz. Postahivatal. Már­cius 21-én egy alkalmi levelező- lap megjelenése kapcsán a bu­dapesti 4. sz. Postahivatal hasz­nálta az „Újpest 150 éves év­fordulója”. míg március 22-én — bélyegmegjelenés kapcsán — a „Magyarország a CEPT tagja 1990.” feliratú bélyegzőket. Eze­ken a napokon az arra kijelölt postahivatalok alkalmazták az elsőnapi bélyegzőt is. R. L. tőlem sem áll távol, azon­ban a túlzásoknak nem va­gyok híve. A címer jellegét ugyanis nemcsak a címer­kép adja, hanem a pajzs alakja, s az is, hogy a pajzs­hoz járul-e más ékítmény is. Igaz ugyan, hogy Borsod cí­merét az utóbbi évszázadban koronával ékítettnek ábrá­zolták, azonban eredetileg angyalalak tartotta, miként a legrégibb, a levéltárban lévő ezüst pecsétnyomón (fo­góján 163!)-es évszám) lát­ható. Mellesleg az oroszlán­nak ezen kettős farka van. Ez a nagybecsű relikvia azért is kedves nekem, mert ?981 őszén én találtam meg egy restaurálási mentőakció során. Miskolc címere kilóg a sorból- a koronára itt ke­zében szőlőfürtöt, illetve bú- zakalász'kat tartó magyar ruhás alakot helyezett a mű­vész. Ez az alak címertani szaknyelven szólva nem más, mint sisakdísz. Igen ám, hogy lehet ez sisakdísz, sisak nél­kül?! Legfeljebb korona­dísz! Csakhogy ilyet meg nem ismert címertan! Bi­zony a korona kifelejtő- dött... A király feje mellé odakerült a csillag meg a félhold a középkori pecsét­ről, egyébként a király ké­pe, s maga a címer (kivéve a pajzs formáját, illetve a sisak meg a sisaktakaró hi­ányát) az 1909-es miskolci címer alapján készült. Te­kintettel arra, hogy 1990. decemberének végén Mis­kolc Megyei Jogú Város Képviselőtestülete határoza­tot hozott Miskolc város cí­meréről, ami nem más, mint az 1909. évi címer felújítá­sa, 1991. február második felében enyhén szóivá is megdöbbentő, hogy a MAB ezt a határozatot semmibe veszi. Az önkormányzati tör­vény ertelmeben ugyanis nincs joga az Akadémia egyetlen testületének, szer­vének, vagy szervezetének sem a törvényesen elfoga­dott önkormányzati jelké­pet figyelmen kívül hagyni, vagy azt felülbírálni. Ilyen címere, amit ma a MÁB- székházon látunk, sosem volt a városnak, ráadásul durva címertani hibát követ­tek el a sisak és a sisak­takaró elhagyásával. Megta­karították mellesleg a cí- mertató oroszlánt és griffet is! A címerképek kivitelezé­se egyébként a többi címer­pajzson meglehetősen pon­tos és szép munka. Kivétel Borsod oroszlánja, amelynek elülső mancsainak elhelye­zése ellentmond az anató­miának. Ez a szabadosság egy naturális ábrázoíásnál groteszk hatást kelt. S a ko­ronák: ezek engem (az ága­ik) leginkább tehéntőgyre emlékeztetnek. A címertani korona nem ilyen. Sajnos a címertani ábrázolások nem sok teret engednek a művé­szi szabadságnak. Ezt tudo­másul kell venni, tetszik, nem tetszik. Borsod, Heves, Nógrád — sorolom egymás után a me­gyéket. Hm. Az Akadémia urai ne tudnák, hogy a ré­gió egyik megyéje hivatalo­san ma sem egyszerűen Bor­sod, hanem borsod-Abaúj- Zemplén. Sőt valójában Tor­na és Gömür egy szelete is ide tartozik. Hiányzik tehát Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör címere! Ha a városi címereket elhagyták volna, elfért volna valamennyi cí­mer, de akár a szőlőtürtök helyére is kerülhetett volna címer, hiszen a szőlöfürt nem lehet a megyénk általános jelképe, másrészt nem bor- kombináti székház ez, hanem a tudomány hajléka lenne... Zempléni vagyok, de nem híve a megyék szétválásá­nak mindenáron. Ám tessék tudomásul venni, hogy ez a megye nem egyszerűen Bor­sodi Feltételezem, az Aka­démia urai is tudják ezt, s nem egyszerűen az emberek érzékenységének megsértése, ha erre nem figyelnek ... A MAB-székház a város központjában áll, az Akadé­miára úgy tekintenek az emberek, mint egy tudós testületre, amelynek alkotá­sa;, megnyilatkozási példaér­tékűek, mintaértéküek. Ma, mikor az önkormányzatok sorra újítják fel jelképeiket, vagy készíttetnek a régi ha­gyományokon alapuló új jel­képeket, egyáltalán nem mindegy, hogy az Akadémiát palotáján milyen formájú és tartalmú címereket lát az atrajávó sokezer ember. A címertan tudomány, szabá­lyai vannak, azokat be kell tartani, megváltoztatásuk nem tartozik, a MAB illető­ségi körébe! A MAB-épület lehet a tudomány szimbólu­ma, rácsos ablakainak egyes díszei azonban inkább a (címertani) tudatlanság szim­bólumának tűnnek. „ B. Balsai Jolán * A „hallgattassák me a másik fél” elvet tiszteletben tartva, a fenti levél másola­tát természetesen közlés előtt eljuttattuk a Miskolci Aka­démiai Bizottsához. Dr. Terp- lán Zénó, a Miskolci Aka­démiai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Az akadémiai székhazat díszítő címerek formai és tartalmi hibáit illető kifogd- sokat továbbítottuk a címe­rek tervezőjének, azzal a kéréssel, indokolja meg, mi­ért tért el a heraldika sza­bályaitól, természetesen csak akkor, ha ezek az eltérések valóban fennállnak. A MAB egy évtizedes munkáját bíráló megjegyzé­sekre most reflektálni nem kívánok, ezt az illetékes szakbizottságunk teszi majd meg, ha indokoltnak látja.” Nyári táborok Az ifjúsági ház ebben az évben is megrendezi az el­múlt esztendőkben sikeressé vált nyári táborait. Szaktábo­rokat, üdüléseket kínálnak óvo­dás kortól a felnőtteknek szó­ló mantra jógáig. Erdei - óvodát szerveznek Fónagyságban, a varbói tó­tól 2 kilométerre, egy er­dő közepén, nagycsoportos óvodásoknak szakképzett gondozónők felügyeletével. De választani lehet balaton- máriafürdői, mátrafüredi, szanticskai üdülés közül. A szaktáborok közül Bükk- szentkereszten színházi játé­kokkal, a comedia de l’arte játékstílusával, Sebesvíz mellett a gyógynövényekkel, Fónagyságban a lovaglás alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. De lesz néprajzi, Lutra- és képző- művészeti tábor is. A középiskolás fiatalok­nak is rengeteg program áll majd rendelkezésükre. Kéz­művessé válhatnak, ásványt gyűjthetnek a Zemplénben, nyelvi és meditációs tábor­ban vehetnek részt. Nemzet­közi programokat is szervez­nek, elsősorban külföldiek számára. Szent és profán címmel mozgásszínházi tá­bort indítanak, ahol a hall­gatók megismerkedhetnek a mozgásszínházi hagyomá­nyokkal, a pantomim, a mi. metikus játékok, a bohóc­képzés alapjaival, Jerzy Gro- towsky módszereivel. A szervezők tudják, hogy a szorító gazdasági nehéz­ségek egyre nehezebbé te­szik a táborok kifizetését, ezért valamennyi ajánlatot háromszori részletfizetéssel lehet igénybe venni. A cso­portokat minimális létszám alatt nem indítják. További felvilágosítást a 40-657-es, és a 42-740-es teleíonszámon lehet kérni, és itt jelentke­zésre is van mód.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom