Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-21 / 66. szám
3<c A közös rádió- és telefonügyelet tökéletesen összehangolhatná a mentőszervezeteket. Búsába még igen, kukoricába már nem... LéfMlés alulnézetből Ha a környező és távolabbi országokban áttekintjük a sérültek és betegek sürgősségi ellátását, szállítását (azaz mentését), akkor szinte mindenütt egységes — a mentendő ember érdekében —, szigorúan centralizált mentőszolgálatokat találunk. A centralizálás ott is megvan, ahol egyébként számos kisebb szervezet végzi a mentési szolgálatot: a közös hírlánc és diszpécseri rendszer szoros és ésszerű kapocs közöttük. Borsodban 111 mentőautó indulhat 16 állomásról szinte a hívással egy időben. Magyarország (és Borsod) más egyebek mellett ebben is különbözik Európa nyugati tájaitól. Nálunk 1887 óta létezik szervezett mentés. az Országos Mentőszolgálat 1948-tól végzi munkáját, a legutóbbi időkben pedig feltűntek az alternatívnak nevezett men'őszolgála- tok: az Aeroearitas és a Máltai Szeretetszolgálat. Ha valaki azt hinné, hogy a három szervezet között valamiféle praktikus munka- megosztás létezik, az nagyot téved. , Az Aeroearitas egyik helikoptere már tisztelgő látogatást tett, nálunk is. és áprilisban megkezdi rendszeres szolgálatát Miskolcon. A máltaiak élteskorú mentőautója pedig már szorítóba is Vajon miért öntik ki mázsaszámra a burgonyát a Nádasréti szeméttelepen? — merült fel a kérdés egyik olvasónkban, amikor a többször is forduló, konténeres autókat meglátta. Nemhogy a szegényeknek, a nagycsaládosoknak, vagy a nyugdíjasoknak adnák! Éppen elegen rászorulnának — gondolta máris tovább, s felvette a telefont, hogy a történtekről beszámoljon nekünk. Miután sem a Környezet- védelmi Hivatalban, sem á Köjálban nem tudtak ;z esetről, a hűtőház igazgatójához fordultunk, hiszen az ő adóikkal szállították a burgonyát a szeméttelepre. Elmondta, hogy ez évben Kanadából. ;mportáltak termelőik részére krumplit, s ennek egy része lengyel kamionokban érkeze' * Miskolcra, Csakhogy mire megérkezett az áru. fagvottan kopogtak, gurultak szét a gumók a rakodásnál, így tellépett az elmúlt hét végén a felsőzsolcai elágazásnál. Félő azonban, hogy a sok- bába között elvész a gyerek, azaz a sérült, hiszen „forró drótja” csak az Országos Mentőszolgálatnak van, legalábbis egyelőre. A két. kis mentőszervezet azonban nagyobb hiányossággal is küzd: például nincs megfelelő számú és képzettségű szakembere. (Közbevetőleg: jesen használhatatlanná vált a szállítmány. Miután ez kimondottan verésre alkalmas, csávázott, fogyasztás szem ■ pontjából mérgezett burgo- nyá volt, semmiféle lehetőség nem nyílt arra, hogy valamilyen lakossági célra hasznosítsák. Ezt egyébkent külön bizottság állapította meg, melyben az Állami Biztosító, a Minőségellenőrzési Intézet, a növényvédő állomás és a nemzetközi biztosító társaság szakemberei is részt vettek. Úgy rendelkeztek, hogy a kamion hőfokszabályzójának meghibásodása miatt megfagyott 22,4 tonna vetőgumót nálunk semmisítsék meg. így kerülhetett a Nádasréti szeméttelepre a nagy halom burgonva. Ilyen eset egyébként első alkalommal fordult elő a hűtőházzal, szerencsére a biztosító teljes mértékben jogosnak találta a kár megtérítését. N. Zs. kevés országban áll olyan magas színvonalon az oxyo- lógia — a sürgősségi ellátás — tudománya, mint Magyarországon, és a mentőtiszteket, szakápolókat, gépkocsivezetőket sűrűn és rendszeresen továbbképzik.) Egyelőre tehát az a helyzet, hogy elvben egy országúti baleset sérültjéhez akár két, vagy három mentőszolgálat is odaérhet (fölöslegesen), miközben másutt életet menthetnének (ami megbocsáthatatlan). Ennek ellenére nehéz az Országos Mentőszolgálat Mentésügyi Szakmai Kollégiumának aggodalmait úgy tolmácsolni, hogy azok ne tűnjenek presztízs- féltésnek, vagy ízléstelen versenyfutásnak a betegért, aki mihelyst megvalósul az új társadalombiztosítási rendszer rögvest vonzó „szállítmánnyá” válik. Aggodalmaik jogosnak és megfontoltnak tűnnek (már- csak azért is, mert szívesen lemondanának a mentési szolgálat kétesértékű monopóliumáról). Többek között: mivel a magyar kórházak felszereltségéből egyebek mellett a helikopter-ieszallópá- lya is hiányzik,1 ma egy rohamkocsival hamarabb, és jobb esélyekkel jut el a beteg a megfelelő helyre, mint helikopterrel. Ráadásul a helikopter meglehetősen válogatós, ami a baleseti helyszíneket illeti: búzába . még igen, kukoricába már nem, éjszaka és nagy melegben, ködben és viharban szintén nem tud leszállni. . Mi pedig mindannyian — akik potenciális áldozatai vagyunk a közúti és egyéb baleseteknek, valamint súlyos betegségeknek — igazán örülhetünk, hogy versengenek értünk, ám jobban szeretnénk. ha inkább megállapodnának a mentőszervezetek. Az sem baj, ha a hátunk mögött. .. Kájé Nem étkezésre, veíni szánták Fagyott a szeméttelepen A március elsejétől bevezetett új, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény kimondja, hogy a munkanélkülinek ahhoz, hogy járadék illesse meg, elhelyezkedése érdekében együtt keli működnie a munkaügyi központtal. Ez azt jelenti, hogy a központ lakóhelye szerint illetékes kirendeltségénél jelentkeznie kell, és nyilvántartásba vétetnie magát, rendszeres kapcsolatot tartania a kirendeltséggel, mérlegelnie a felajánlott munkalehetőségeket, részt kell vállalnia abban, hogy maga is megpróbál megfelelő munkahelyei felkutatni, s az esetleges képzési lehetőséget elfogadni. Ami a munkanélkülieket illeti, számukra a legizgalmasabb kérdések egyike, hogy miként állapítják meg az új törvény szerint a munkanélküli-járadékot, mi annak az alapja? A törvény úgy rendelkezik, hogy a járadék összegét a munkanélkülinek a munkajogi átlag- keresete alapján kell megállapítani úgy, hogy havi átlagkeresetének harmincad részével számolnak. A járadék összege a folyósítás első szakaszában ennek a harmincad résznek a 70 százaléka, a folyósítás második szakaszában pedig a járadékalap 50 százaléka. Fontos tudni, hogy a munkanélküli-járadék összegének alsó határa a mindenkori minimális bér, a felső határa pedig annak a háromszorosa. Ha a minimális Dérhatár változik, az a munkanélküli-járadék ösz- szegének alsó határát is érinti, tehát a járadék összegét ilyenkor az új minimális bért megállapító jogszabály hatálybalépésének napjától fel kell emelni. Ha ellenben a járadék összege alacsonyabb a minimális bérnél — azért, mert a munkanélküli átlagkeresete is alacsonyabb volt —, akkor a járadék az ennek megfelelő összeg, amit azonban a minimális bér növekedésének arányában ugyancsak növelni kell, de legfeljebb csak a minimális bér összegéig. Példa erre: ha a jelenleg érvényes 5800 forintos havi minimális bér 7000 forintra emelkedik, ez 20,7 százalék növekedést jelent. Ebben az esetben pedig egy 5000 forintos járadékot 6035 forintra kell megemelni. Jelentős változásokat hozott az új törvény, a munkanélküli-járadék folyósításának időtartamával kapcsolatban is. A folyósítási időt ugyanis a továbbiakban annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, ameddig a munka- nélküli — a munkanélkülivé válást megelőző 4 év alatt — a járadékfizetési kötelezettségét teljesítette. Ebbe a 4 éves időtartamba a sorkatonai szolgálat, a kereső- képtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolása miatti táppénzes állományba helyezés, a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozás céljára kapott egyeli fizetésnélküli szabadság időtartama nem számítható be. A folyósítási idő kétszakaszos, ami azt jelenti, hogy ha valaki a munkanélkülivé válását megelőző 4 év alatt 300—479 napor. át fizetett járulékot, mindkét szakaszban (tehát a járadékalap 70 százalékos, illetve 50 százalékos folyósítása szakaszában) 90—90 napon át kapja a járadékot. Ha 480—599 nap a járulékfizetési idő, akkor 120—120 napra, további 119 napos járulékfizetés után 150—150 napra, illetve minden további 119 napos növekedés esetében 180—210—240 —270—300, illetve 330 napra jogosult szakaszonként, s csupán az 1440 nap feletti járulékfizetési idő után jár 360 nap 70 százalékos, és 360 nap 50 százalékos járadékalap folyósítás. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM I ARA: 5.80 1991. MÁRC. 21. CSÜTÖRTÖK FORINT gyelembe venni. 1995-ig tehát munkaviszonyként számítják be a sorkatonai szolgálatot, a táppénzes állományban töltött időt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyest, a gyedet és minden egyéb fizetésnélküli szabadságot, ha ezeknek az ideje alatt a munkavállaló munkaviszonya nem szűnt meg. Ám a határozott idejű munkaviszonynak csak az a része vehető figyelembe, amelyre a munkaszerződés érvényes volt. A sorkatonai szolgálat ideje is csak akkor érvényes például, ha leszerelés után a munkaviszony tovább folytatódik. Ha azonban a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, abban az esetben csak a megszűnés időpontjáig terjedő időtartam vehető figyelembe. (Folytatjuk) R. É. Sorok az é jszakában Az emberek már délután gyülekeznek. Van, aki kisszé- ket is hoz, de mindenki rendelkezik pokrócokkal, kosarakkal, benne elemózsiával. Fel is kell szerelkezni rendesen, hiszen egy egész délutánt, majd a rákövetkező éjszakát itt kell kihúzni egy árkád alatt, a szabadban, s bizony, március közepén még hidegek a hajnalok. A helyszín Miskolc belvárosa, az egyik Tüzép felvevőiroda. Hetek óta tart az ostromállapot, a romániai stílusú várakozás, sorakozás. A környékbeliek már csak úgy emlegetik a sorban állókat, ülőket, alvókat: a szenesek. És emlegetik is sűrűn, mert vécé, az ugyebár nincs a Tüzép-iroda mellett... A sorállás oka közismert: szén kevés van, ugyanakkor egy bejelentett áremelés — nem is akármilyen — fenyeget rövid időn belül. Mindenki igyekszik szénhez jutni — még régi áron. Nem valamiféle élelmeskedő takarékosság jele ez: sokaknak az új ár egyszerűen megfizethetetlennek bizonyulhat. Húsz mázsát adnak egy embernek a szénből — ha van. Merthogy csak arra vehetnek fel megrendelést, ami már ott van a telepen, raktáron — s ez azt jelenti, hogy az éjszakán át várakozók közül sem jut mindenkinek. Ráadásul sokszor ott derül ki a helyszínen, milyen szenet, brikettet tudnak adni — így van, aki egy teljes átvirrasztott éjszaka után elmegy, és másnap újra kezdi a várakozást, mert a másik fajtából akar venni. Most aligha érdemes annak elemzésébe bocsátkozni, hogy miért alakult ki ez az elfogadhatatlan szénhelyzet. Megtették ezt eddig helyettünk számos orgánumban, olyannyira, hogy mindez alighanem az olvasók könyökén jött ki, csak éppen szén nincs elég továbbra sem. Ismerjük a magyarázatokat is; az áremelés miatt túlhajtott a kereslet, meg hogy milyen a helyzet a hazai szénbányászatban. Azt gyanítjuk, hogy akik ott gubbasztanak éjszakáról éjszakára az iroda előtt, aligha bocsátkoznak közgazdasági elemzésbe. Csak szenet akarnak, szeretnének. Áldozatok ők, akárcsak a pult másik oldalán levők, akik ügyintézőként elviselik mindennap a rohamot, pedig rajtuk aztán nem múlt és nem múlik, hogy van-e szén, és mennyiért. Vannak, akik azt mondják: a hiányt nem lehet jói „szervezni”, azaz, ha valami hiánycikké válik, megoldhatatlan a hisztériamentes, Igazságos elosztás. Csak az oldja meg a helyzetet, ha annyi van valamiből, amennyi kell. Az az igazság, hogy csak részben tudunk egyetérteni ezzel. Mert nem hisszük el, hogy egy átgondoltabb intézkedéssorozattal ne lehetett volna megoldani, hogy emberek ne kényszerüljenek ilyen megalázó sorállásra. Lehet, hogy szinte a lehetetlenségig nehéz a nincset jól szervezni, de talán ennyi energiát fordítani kellene rá, mint egy-két látványos, de sorokat aligha csökkentő politikai vitára ... (kiss) Ez így első olvasatra sem tűnik egyszerűnek, ám bonyolítja a helyzetet, hogy a törvénynek a munkanélkülijáradék időtartamával kapcsolatban van egy olyan szakasza, amely miatt a járulékfizetési időtartammal kapcsolatos kérdéseket ketté keli bontáni. Az úgynevezett tényleges járulék fizetési időtartam megállapítására ugyanis tulajdonképpen csak 1995. július 1-től kerülhet sor. Ennek oka az, hogy a munkaadói és munkavállalói járulékot első ízben csak idén június l-től kell fizetni, ézért a jogosultság megállapítására ez a rendszer egyelőre nem alkalmazható. Az idén március 1-et követően munkanélkülivé válók esetében, tehát a 4 évi járulék fizetési időként a munkanélkülivé válást megelőző 4 éven belüli munka- viszony időtartamát kell fiÍJj törvény a foglalkoztatásról (3.) H munkanélküi-járadék lérléks
