Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-20 / 65. szám
0 Március idusán Göncz Árpád köztársasági elnök kezéből vehette át - az építészek közül elsőként - a Széchenyi-dijat Bodonyi Csaba. Húsz éve él és dolgozik Miskolcon, ám csak néhány epűiet — legutóbb a Tudomány és Technika Háza — készült tervei alapján. A belváros rekonstrukciójából is kimaradt („Pécsen a legjobb építészek dolgoznak a belvárosban, itt nem”). Személyében a vidéki építészet is elismerést kapott. A kitüntetett építőművész szakmai életútját is összegzi a 3. oldalon olvasható beszélgetésben. Tiszta vizet, ésszerű tulajdonviszonyokat iiüi a 33 forint miiótt van Vízárügyekben manapság | meglehetősen sok cikk szüle- | tik, és a sűrű telefonok is j jelzik a szerkesztőségben: a tetemesen megnövekedelí vízdij megfizetése mára komoly terheket jelent a lakosságnak. Többször is írtunk arról, hogyan oldják meg a fogyasztás mérését, és a díjfizetést az állami bérlakások esetében, és ott, ahol magántulajdonú otthonokról van szó. Most annak próbáltunk utánajárni, hogy vajon miért 33 forint Miskolcon a víz- és csatornadíj köbméterenkénti összege? Vajon mit takar ez a lakossági tarifa? Lehetséges-e, hogy valamilyen módon ez a díj ne csak növekedjen, hanem csökkenjen is egyszer? Vojtilla László, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igazgatója: — Ma az önkormányzati törvény egyértelműen az önkormányzatok felelősségévé teszi a vízellátás biztosítását. Ugyanakkor a vízár-, vízdíj ügyekből kivonulóban van #az állam, leépíti a támogatást. Régebben egy úgynevezett díjkiegyenlítéses rendszer működött. Egy-egy vízművállalat esetében központi pénzügyi alapból kipótolták a különbözetet. ami a befizetett vízdíj és a valódi költségek között mutatkozott. Ez a szisztéma természetesen minden cégeh > arra sarkallt, hogy minő- [ magasabb költséget mutas- j son ki. Most az leépíti a vízárakban eddig meg- ' mutatkozó jelentős támogatást, de az ármegállapítás továbbra is hatósági. Szűcs Andor, a vállalat igazgatóhelyettese: — 1989-ben csak a ráfordítások 10,5 százalékát fizette meg a vízdíjjal az állampolgár, 1990-ben már 65,5 százalékát, 1991-ben pedig 88,5 százalékát: Tehát még mindig van némi állami támogatás. A víz ára hatósági, maximált ár. Minden víz- művállalat esetében küiön- külön állapítják meg központilag, a vállalatok által kimutatott költségeket figyelembe véve. Mi a 33 forintos miskolci lakossági víz- és csatornadíjjal a középmezőnybe tartozunk a 37 vízművállalat sorában: vannak kisebb és nagyobb díjtételek is az országban. — Többször megírtuk tavaly: Miskolc 1990-ben igencsak rosszul járt a vízdíjjal, ugyanis úgy állapították meg központilag a díjakat, hogy a város — a vállalat — majd’ hatvan- milliós veszteséget hozott össze. Mi lett ennek a pontosan mínusz 59 milliónak a sorsa? i Szűcs Andor: — A miskolci vízművek jelentős mennyiségű — a vízfogyasztás felét kitevő — vizet vesz át az Észak-ma- gya"országi Regionális Vízműtől. Tavaly úgy állapították meg a vízárakat, hogy cégűnk minden egyes átvett Ha felenged a fagy Erdősítésre Havas még az erdő, fagyott a föld — tájékoztatott a bükki „helyzetről” Szegő Lajos, a lillafüredi igazgatóság vezetője. Nemcsak Bánkúton, de Csipkésen, Jávorkúton sem olvadt még el a hó, noha a napsütötte erdei tisztásokon már a zsendülő zöld füvet „színezi” a hóvirág. A többi kora tavaszi virág még szunnyad, s az erdő csendjét is csak a fakitermelők gépeinek zaja veri fel. Az erdei emberek, munkások a tavaszra készülnek. Ott, ahol elolvadt a hó, s felengedett a föld, mint például' Lyukóhánya környékén, a csariyiki völgyben, valamint Kékmezőn, már a tavaszi erdősítést szervezik. Ha rtiinden jól megy, s az időjárás továbbra is kedvező marad, úgy e hónapban már hozzá is fognak a tölgy csemeték ültetéséhez. Mert a lillafüredi igazgatóságnak a tavaszi hónapokban több, mint 90 hektáron kell a csemetédet elültetni. Nem ilyen „szezonális” tevékenység, de annál fontosabb a faszénégetés. A boksák egy részét már ősszel összerakták, hogy tavasszal csak be kelljen gyújtani. A bükki égetésű faszénnek jó híre van külföldön, a tavaly égetett mennyiség jelentős része is exportra került. Bíznak benne, hogy az idén is lesz piaca, s nem sorvad el ez az ősfoglalkozásnak számító erdei mesterség, amelynek művelői sajnos egyre fogynak. vízköbméteren három forint ötven fillért vesztett. Év végére ez kilencvennégymUli- ós veszteséget hozott, ebből a cégünk egyéb ágazatokban megtermelt harmincötmilliós nyereségét levonva, maradt a majd’ hatvanmilliós mínusz. Egy éven át folyt a huzavona, kilincseltünk a főhatóságoknál, hogy változzon meg ez az áldatlan helyzet. Tavaly decemberben született a döntés: a veszteség egyharmadát az állam fedezi, kétharmadát pedig a fogyasztók, azaz a miskolciak fizetik meg a felemelt vízdíj részeként. Mi azt szerettük volna elérni, hogy ne a fogyasztók fizessenek, hanem a rossz ármegállapítás terheit viselje a központi kassza. — Az fel sem merülhetett, hogy nem a miskolci vizet kellene drágítani, hanem az ÉRV átadott vizét olcsóbbá tenni? Vojtilla László: — Az ÉRV regionális vállalat, egy, a cég teljes területére megállapított vízárral. Magyarán: amit esetleg a Miskolcra átadott vízen nyer, az rámegy a községek, kisvárosok drága vízellátására. — A miskolci polgár tehát most megfizeti a drágábban ellátható területek költségeit is? Szűcs Andor: — Igen. Az egy vállalat, egy ár elv ezt hozza. — Mit lehetne tenni? Hiszen akkor ez nem jelent mást, mint az állam kivonul a vízártámogatás- ból, de a szükséges támogatási terheket a lakosság nyakába sózza, elkenve, hogy valójában hol menynyibe kerül a víz ... Vojtilla László: — Csak az a megoldás lehetséges Miskolc esetében, hogy rendeződnek a tulajdonviszonyok a vízellátásban. Magyarán: azok a víztermelő helyek, vízművek, amelyek döntő részben a város vízellátását szolgálják, nem az ÉRV, hanem a miskolci önkormányzat kezébe kerülnek. Ekkor megoldható, hogy a miskolci polgár valójában annyit fizessen a vízért, amennyibe annak kitermelése, elszállítása, a szolgáltatás fenntartása kerül. Ez lenne a tiszta helyzet, s ennek elérésére törekszünk. (kiss) Uj törvény a foglalkoztatásról (2») Ki a munkanélküli? A járadék megállapításának feltételei „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” E jogok gyakorlásának elősegítéséért, a foglalkoztatási feszültségek feloldásáért és a munkanélküliek ellátásának biztosításáért az Országgyűlés idén február 12-i ülésén fogadta el azt a törvényi, amely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól. Az úgynevezett 1991. évi IV. törvényben foglaltak közűi különösen azok a szakaszok számítanak közérdeklődésre, melyek a munkanélküliekre vonatkoznak. Nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban az Országos Munkaügyi Központ szakmai útmutatást is készíteti, amely a megyei munkaügyi központok es kirendeltségeik jogértelmezésének és jog gyakorlatának egységesítését kívánja szolgáim. Ez az utasítás mindenekelőtt tisztázza a munkanélküli fogalmát. Ki számít nálunk munka- nélkülinek? A válasz erre rendkívülien részletes. Munkanélküli — a törvény magyarázata szerint — az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges jeltételekkel rendelkezik. Tehát: betöltötte a 14. életévét, eredményesen elvégezte az általános iskolát, de nem folytat középfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat. Munkanélküli az is, aki a 14. életévét betöltötte ugyan, de az általános iskolát nem végezte el, ám az iskola rendszeres látogatása alól felmentették. A nyári szünidőben munkanélkülinek számítanak mindazok, akik túl vannak a 14. életévükön, ae még általános iskolában, vagy középfokú okiatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatnak, s cselekvőképességgel rendelkeznek. Hogy munkanélküliként regisztrálják, ehhez természetesen az kell, hogy semmiféle munkaviszonnyal ne rendelkezzék. Tehát ne legyen munkaviszonyon kívüli biztosított, bedolgozó, s munkavégzési kötelezettséggel rendelkező szövetkezeti tag. Mindazok ugyanis, akik bármilyen, a magyar jog hatálya alá tartozó és fent felsorolt munkaviszonnyal rendelkeznek, munkanélküli járadékra nem jogosultak. Ahhoz, hogy valaki munkanélküli járadékot kapjon, alapvetően szükséges, hogy a lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vegye. A szakmai utasítás szerint ez igen fontos szabály, minthogy a nyilvántartásba vételhez kapcsolódik a különböző jogosultságok megállapításának kezdő időpontja, tehát a járadék igénylésének dátuma is. A nyilvántartásba vétel napjának azt kell tekinteni, amikor a kérelmező a ..Munkanélküli járadék iránti kérelem” című nyomtatványt aláírja, amit az ügyintéző kézjegyével hitelesít, s a nyomtatvány kitöltésével is visszaigazol. A szakmai utasítás kimondja: a nyomtatványt minden olyan ügyféllel ki kell töltetni, aki a munkanélküli fentiekben részletezett fogalmának megfelel. Ettől csak olyan esetben lehet eltekinteni, ha az ügyfél kijelenti: nem tart igényt a járadékra. Ebben az esetben egy, az ügyintéző által kitöltött nyilatkozatot kell tenni, amely egyúttal igazolja azt is, hogy a munkanélkülit a helyzetével kapcsolatban és a lehetőségeiről minden tudnivalóról •tájékoztatták. S itt álljunk meg pillanatra. Ezek a nyilatkozatok — miután a törvény március elsején hatályba lépett — a munkaügyi központok és ki- rendeltségek rendelkezésére állnak, mivel ezeket az Országos Munkaügyi Központban mintaként megfogalmazták. Sajnálatos, hogy utolsó fél mondata — finoman szólva — félreérthető. Előző cikkünkben írtuk meg H. József 16 éves miskolci lakos munkanélküli fiatalember esetét, aki aláírta ezt a nyilatkozatot, anélkül, hogy kérte volna, húzzák ki belőle az inkriminált fél mondatot, amely szerint: „tudomásul veszem, hogy munka- nélküliek nyilvántartásába nem kerültem.” Nyilván nem ő lesz az egyedüli, aki ebbő! azt a következtetést vonja le, hogy a továbbiakban nem lesz joga rá, hogy a munkaügyi központ kirendeltségét munka- erőközvetítési kérelemmel keresse fel. A nyilatkozat kitöltőit ugyanis nem zárják ki a munkaerőpiacról, sőt a munkanélküli statisztikából sem, ez csupán arra szolgál, hogy a munkanélküli járadék megadásának feltételeivel nem rendelkezőket ne kelljen erről még külön levélben is értesíteni. A munkanélküli járadék megállapításának ■ ugyanis alapfeltétele, hogy igénylőjének négy év alatt legalább 360 nap olyan munkaviszonya legyen, amikor társadalombiztosítási járulékot fizetett. Tudni keil erről azt is, hogy minden esetben csak az elbírálás előtti négyéves időtartamot lehet figyelembe venni. Npm tarthat igényt munkanélküli járadékra az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, akinek rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági díjat állapítottak meg. vagy akinek megfelelő munkahelyet ajánlottak fel, ám azt nem fogadta el. • (Folytatjuk) R. É. Alpolgármesteri fogadóóra A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1991. MARCIUS 20., SZERDA RH: 5.80 ORIIIY Petrasovszky István, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere fogadóórát tart március 20-án, szerdán 14—18 óra között, a Városházán (Miskolc, Tanácsház tér 8.) Bodonyi Csaba Széchenyi-dí ja
