Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-19 / 64. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1991. MÁRCIUS 19., KEDD URH: 5.80 FORINT Sógorság, komaság m m biztos, hogy jó ajánlólevél... Hr. Telkes, a fejvadász Végre minden fontos felté­tel együtt van ahhoz, hogy normálisan működjün a miskolci önkormányzat. Ko­rábban már összeálltak és megkezdték a munkát a köz­gyűlés szakbizottságai. A képviselő hölgyek és urak pedig a legutóbbi ülésükön egyhangúlag elfogadták a szervezeti és működési sza­bályzatot, és megválasztották jegyzőnek dr. Szádeezki Zol­tánt. Ismeretes, hogy a szerve­zeti és működési szabályzat­ról sem egykönnyen szüle­tett meg a döntés. Egy ko­rábbi ülésen már vitát nyi­tottak róla, de a módosító javaslatokat akkor nem sza­vazták meg. Állítólag azért, mert a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcso­portja szerint a döntésnél az a helyes sorrend, Ha előbb megválasztják a jegy­zőt. s csak utána határoz­nak az SZMSZ felől. Ezt egyébként Szabó Tamás, a szabad demokraták frakció- vezetője sem cáfolta. De azért figyelmeztetett arra a tényre, hogy az SZDSZ-nek nincs annyi szavazata, amennyivel a korábbi for­dulóban meghiúsíthatta vol­na a szabályzat elfogadását. Az. SZDSZ egyébként most is igen aktív volt Egy egész módosító csomagot terjesz­tett be. A legtöbbet elfogad­ta a közgyűlés,, de volt, amelyiket nem szavazták meg. A szabad demokraták azt is szerették volna, ha bizo­nyos kérdésekben a jelenle­vő képviselők kétharmadá­nak egybehangzó szavazatá­hoz kötik a döntést. Ide so­rolták volna a városi ön- kormánvr.at programjának elfogadását, a helyi adó megállapítását, a település- rendezési terv jóváhagyását, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár fe­letti hitelfelvételeket, a köt­vénykibocsátást. Ezt a ja­vaslatot a szocialista párti Tóth Pál hevesen támadta. Érvei közül érdemes felidéz­ni: ki hallott már olyat, hogy mondjuk az ország költségvetésének elfogadását ilyen arányú szavazathoz, vagyis lényegében teljes konszenzushoz kössék. A mó­dosító indítványt végül visz- saavonta az SZDSZ-frakció. Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat egyébként arra aligha alkal­mas, hogy most részletesen ismertessük, ehhez túlontúl terjedelmes. Az egyik pa­ragrafusát azonban minden­képpen ki kell emelnünk. Ez arról szól, hogy a közgyű­lés bizottságainak ülésein részt vehet a többi között a sajtó képviselője is. Öröm­mel hallottuk a jegyző úr­tól. dr. Szádeezki Zoltántól, hogy ő nyilvánosságpárti, te­hát segítségünkre lesz ab­ban, hogy mindig idejében értesülhessünk a bizottságok üléseiről. Azért örülünk különösen ennek a paragrafusnak, mert ismeretes, hogy korábban voltak bizottságok, amelyek elzárkóztak az elől, hogy új­ságírók is jelen lehessenek a tanácskozásukon. Pedig mi nem azért szeretnénk ott lenni, hogv utána adjuk a jólértesültet. hanem mert komolyan hisszük, hogv az új rendszernek a régitől ab­ban mindenképpen külön­böznie kell. hogy létre kell hoznia a saját működő nyil­vánosságát. Vagyis meg kell teremtenie ezt a közvetítő közeget, amelvnek segítségé­vel a döntéseket elszenvedők időben értesülnek a döntés­hozók szándékairól és vi­szont. Valószínű, hogy az így értelmezett nyilvánosságban a sajtónak kitüntetett sze­rep« lehet. Igazából nem akarunk ün- neprontók lenni, de azért meg kell jegyeznünk, - hogy nem felhőtlen az örömünk. Ugyanez a paragrafus ugyan­is a második bekezdésében kimondja: a bizottságok az ügy jellegétől függően, zárt ülést rendelhetnek el, sezen már csak a bizottság tagjai és a megválasztott települé­si képviselők vehetnek részt. Kívánatos lett volna, ha azt is megkísérlik szavakba ön­teni, hogy vajon mely ügyek jelege kívánhatja meg a zárt ülést. Ez ugyanis meg­lehetősen gumiparagrafus­nak tűnik így', ki-ki azt ért­het rajta, amit éppen akar. Persze, bízunk a bizottsá­gok bölcs belátásában, hogy lehetőleg egyszer sem ren­delnek maid el zárt ülést, hiszen aligha lehet takar- gatnivalójuk a választók, a város lakói előtt. (bujdos) Hogy néz ki egy fejva­dász? Elegáns, de mérlék- vartó öltöny, diplomatatás­ka — akár egy jól menő bank középvezetője. Az életkor ránézésre, innen a 40-en. A fejvadászt névről rengetegen ismerik: hiszen dr.- Telkes József hirdetése­it a HVG-ben, de másutt is minden egyes lapszámban olvashatjuk. Dr. Telkes fejvadászcé­get vezet, azaz megbízásra megfelelő szakembereket ke­res. „összevadássza’ egy új vállalkozás irányítói garni­túráját, avagy egy meglévő cegnek szerez uj embere­ket, de tanácsot is ad veze-' tőknek. > — őszintén szólva, idő­sebbnek gondoltuk ... — Ez azért is lehet, mert hirdetéseink megjelenítése, a cég arculata szándékosan „öregíteít”, stabilitást, meg­bízhatóságot sugall. Termé­szetesen a cég rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, de ezt valahogy tudatni kell a hirdetések olvasóival, ezért alakítottuk így arculatunkat. — A második meglepe­tés az. hogy a dr.-ről a ne­ve mellett azt hittük, hogy jogászról van szó ... — Orvos vagyok, de szü­letetten vállalkozó típus. Megpróbáltam az egészség­ügyben is vállalkozásokat létrehozni, de úgy láttam, hogy nem volt meg ehhez akkor a megfelelő környe­zet. Azután engem is „el- fejvadásztak”, s így jutot­tam némi előtanulmányok után oda, hogy saját céget alapítsak. — Ha olvasgatjuk az új­ságok álláshirdetéseit, úgy tűnik, hogy óriási a ke­reslet a magasan képzett, fiatal, több nyelvet beszé­lő magyar szakemberek iránt... — Valóban így van, ugyan­is rtapasztalatom szerint a külföldi tőke magyarországi cégalapítási szándékát attól is teszi függővé, van-e meg­felelő szakember, akire rá­bízhatja a vállalkozását. Olyannyira keresettek a ma­gasan képzett szakemberek, hogy élőbb-utóbbi külön üz­letág lehet a védelem, azaz a már valahol dolgozó me­nedzser megtartása, védel­me a másik cég csábítása ellen. Cégem alapelve mel­lesleg, hogy ahová mi vi­szünk szakembert, onnan természetesen utóbb nem hozhatjuk, fejvadászhatjuk el... — Ön orvos. A cég mun­kaerő-kereső módszerei sem állnak távol eredeti szakmájától? — Valóban nem, hiszen a pszichológiának, a megfele­lő ember kiválasztásában óriási a szerep«. Például be­folyásolhatja egy cég üzleti sikereit, hogy milyen jel­lemvonásokkal. lelki rugók­kal rendelkezik az első szá­mú vezető. De végzünk pél­dául grafológiai vizsgálato­kat is. mert a kézírás sokat elmond. — Manapság az újon­nan alakuló kisebb-na- gyobb cégeknél a szemé­lyes kapcsolatrendszer sok­szor a döntő a vezetők ki­választásának ön jó meg­oldásnak tartja azt. ha ba­rátság, rokonság alapján áll össze egy cég vezető garnitúrája? ✓ — Nem. A tapasztalatok szerint az ilyen felállásban előbb-utóbb ellentétek tá­madnak: ha jól megy az üz­let azért, ha pedig rosszul, akkor azért. Érdemes inkább valóban a rátermettség alap­ján válogatni. 4 — Ha valaki elolvassa az Önök hirdetéseit ame­lyekben leírják, milyen fel­tételeknek kell megfelel­niük a jelentkezőknek, az az érzése, hogy ilyen tö­kéletes emberek nem is léteznek'... — Mi mindig azt vesszük alapul, amit a megrendeld kíván. A hirdetésben mindig vannak feltételek, amelyek rendkívül szigorúak, s akad­nak kevésbé mereven értel­mezhetőek is. Mellesleg a H. József úgy élte meg a 16 évét, hogy sorsa azt táp­lálta bele: ő nem kell sen­kinek sem. Anyja, apja el­dobta magától, s az inté*et- ből. ahová bedugták, idős, beteg és kisnyugdíjas nagy­anyja vette magához. Nagy keservesen elvégezte a nyolc általánost, ahonnan semmi­féle továbbtanulásra nem ja­vasolták. 15 és fél éves volt, amikor felvették egy mun­kahelyre kubikosnak, ám épp csak betöltötte a 16-ot, amikor mint létszámfelettit elbocsátották. Nagyanyjával együtt kezd­te el járni a munkaerő-köz­vetítő iroda fogadónapjait, de hát kinek kell manap­ság a szakképzetlen munka­erő, különösen, ha 16 éves. Végül is március 8-án egy furcsa nyilatkozatot írt alá Józsi. Ebben elismerte, hogy az ügyintéző a munkanélkü­li-ellátásokkal kapcsolatos lehetőségeiről . tájékoztatta, kijelentette, hogy munka­nélküli-járadék iránti ké­relmet „nem kíván” benyúj­tani, s tudomásul veszi, hogy a munkanélküliek nyil­vántartásába nem került. Nagyanyja kevés híján is­mét agyvérzést kapott, ami­kor a nyilatkozat másolatát elolvasta. Magyarázatot ke­resett rá — s érthető mó­don nem higgadtan! —. hogy miért rekesztik ki egy ilyen nyilatkozat aláíratásával fia­talkorú unokáját még abból a lehetőségből is, hogy mun­kanélküliként szerepeljen legalább a statisztikában. A megyei munkaügyi központ miskolci kirendeltségén — ez a munkaerő-közvetítő iroda új neve — felvilágosították: a március 1-től hatályba lé­pett 1991. éyi IV. törvény — amely a foglalkoztatás elő­segítéséről és a munkanél­küliek ellátásáról szól — magyar pályázókat az jel­lemzi, hogy félnek a kudarc­tól. a visszautasítástól, pe­dig aki kudarckerülő, nem is tud elérni igazán átütő sikert. — Az Ön szakmája nem­csak a kiválasztás, hanem a diszkréció művészete is. Vajon a magyar piacon je­lenlévő három nagy fejva­dászcég — a Neumann, a rendelkezései szerint Józsika —. ahogyan nagyanyja ne­vezi — munkanélküli-jára­dékra nem jogosult, s mi­után aláírta a nyilatkozatot, tudomásul vette, hogy a munkanélküliek nyilvántar­tásába sem kerül. ■ ■ A történet szivenütő. Mi lesz a 16 éves Józsival, egy­általán mi lesz azokkal a 14—18 év közötti korosz­tályba tartozókkal, akik önhibájukon kívül, a de­mográfiai hullámcsúcs mi­att, semmiféle középfokú oktatásban, szakmai képzés­ben nem részesülhetnek, mert nincs számukra hely az oktatási intézményekben? Az új törvény első feje­zete 3. szakaszának 4. be­kezdése így szól: „A mun­kaerőpiaci szervezet tevé­kenységét humánszolgálta­tásként, ■ a munkanélküliség lélektani és társadalmi ösz- szefüggéseinek figyelembevé­telével végzi.” Hol van itt humánszolgáltatás, hol van itt a lélektani és társadal­mi összefüggések figyelem­bevétele9 A munkaügyi köz­pont és kirendeltségeinek vezetői, ügyintézői is őrlőd­nek. A munkanélküliség ug­rásszerűen nőtt már az el­múlt hónapban is Miskol­con, jóllehet, a nagyüzemek­ben' még el sem kezdték a beígért, látványos leépítése­ket. Az azonban már biz­tos, hogy — ugyancsak Mis­kolcon — a munkaügyi köz­pontnak ki kell költöznie a nem is oly’ régen számukra átadott székházból fa Rá­kóczi utcai volt MHSZ-épü- let emeleteiről), mivelhogy nem tudják megfizetni az újonnan megállapított, négy­zetméterenkénti sokszáz fo­rintos bérleti díjat. Még csak az ügyfélfogadó helyiségnek Hill és a Telkes — egy­mással szemben is ilyen diszkrét és lapin latos? — Nem vagyunk egymás farkasai, jól megférünk a piacon Sokkal inkább tar­tunk azoktól a kis cégektől, akik hozzáértés, tapasztalat híján sok helyen elronthat­ják ennek a fontos szakmá­nak a renoméját. (kiss) is bizonytalan a sorsa, bérleti szerződést még arra sem kötöttek a tulaj­donjogot gyakorló országos pénzügyi szervvel. S nem jobb a helyzet a vidé­ki párosokban levő ki­rendeltségek esetében sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy nemkívánatos hivatal­nak tartják a munkaügvi központok kirendeltségeit, amelyek többnvire a taná­csok, illetve polgármesteri hivatalok épületében kap­tak eddig helyet. Kénvel- metlen, hogy nagy az ügy­félforgalom, s feszült ideg­zetű emberek százait kell kerülgetni a folyosódon. Az már csak ráadás, hogv az ügyfélforgalom bizony a jövőben még sokkal nagyobb lesz, s a munkanélküliek idegállapotán sem tudnak javítani, miután a munka­erő-kereslet elenyésző töre­déke a kínálatnak. Jelenleg csaknem 18 ezer a munka- nélküli Borsodban, akiknek összesen alig 200—250 mun­kahelyet tudnak felajánlani. Hogyan lehet ilyen körül­mények között, ilyen felté­telrendszer mellett eleget tenni a törvény- fent idé­zett bekezdésének, miként vegyék figyelembe „a mun­kanélküliség lélektani és tár­sadalmi összefüggéseit”? Mi lesz a Józsikákkal és a Józsefekkel, a Juliskákkal és a Júliákkal, mire számíthat­nak a munkanélküliek és a jövendő munkanélküliek? Következő lapszámainkban megpróbálunk' részletesebb ismertetőt közölni a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényről, az abba foglalt lehetőségekről. (Folytatjuk) R. É. j(c Hat aéppel gazdagodott a Földes Ferenc Gimnázium számítógépparkja. Ebből négyet az iskola vásárolt, kettőt pedig az Innovációs Centrum (Park) Rt. ajándékozott az intéz­ménynek. Ezeken a Fujitech At típusú készülékeken a gimnázium diákjai elsajátíthatják a számítástechnika alapjait és bonyolult feladatokat is elvégezhetnek. (Szabán Gabriella felvétele) Uj törvény a foglalkoztatásról (l.) Elfelejtett korosztályok? A munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggései Miskolc jegyzőié a nyilvánosság barátja lehel-e tóaiplÉalik a ftiíilis bizoltsápínak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom