Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
Mit lehet vele gyógyítani? ' Tudnivalók az akupunktúráról Aktivizálja az ellenálló képességet A Miskolc nemzetség szállásteriilete I. „Naffymiskolc” kialakulása és ennek következményei Az akupunktúra nem csodaszer, hanem olyan gyógyító eljárás, amely a szervezet megbomlott egyensúlyát állítja helyre. Hatása a szervezet cllenállóképessé- gének aktivizálásával magyarázható, így eredményezi azt, hogy optimális lesz a szervezet összes regulációs mechanizmusa. Akupunktúrával gyógyíthatók mindazon funkcionális betegségek, amelyeknél az érintett szerv még nem veszítette el teljesen a működőképességét. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg ne kimerültén érkezzen az akupunktúrás kezelésre, ugyanis ellenkező esetben a szervezete nem tudja feldolgozni a kezelés során kapott ingereket, végrehajtani a szükséges változtatásokat, amelyek a szervezet egyensúlyának helyreállításához szükségesek. Ezért fontos az is, hogv az akupunktúrás kezelés után a beteg pihenjen. Az' akupunktúrás kezeléssel nem a betegséget, hanem az embert gyógyítjuk, így nemcsak a konkrét panasza csökken, hanem a közérzete is javul. Külső ingerekkel szemben toleranciája növekszik, fájdalomtűrése erősödik. Az akupunktúrás kezelésre a szervezet három módon reagálhat: 1. Első kezelés után javulás, második, harmadik kezelés után enyhe átmeneti rosszabbodás, a további kezelések után lassú, fokozatos és hosszan tartó javulás következik be. 2. Azonnali javulás. Ilyenkor többszöri kezelés nem is szükséges, de a javulásról a kezelőorvost értesíteni kell (akár telefonon is). 3. Rosszabbodás az első kezelés után", majd a további kezelések során lassú, fokozatos javulás. Ilyenkor különösen fontos, hogy a beteg megbízzon orvosában. Kitartást, türelmet igényel ez a fajta reakció az orvos részéről is. Szemben valamennyi gyógyító eljárással, az akupunktúra hosszasan folytatható — káros mellékhatásai ugyanis nincsenek — és kombinálható egyéb gyógymódokkal. Kivétel: fizikoterápia és fürdő-kezelés, ezekkel nem kombinálható. Akupunktúrás kezelés alatt csökken a betegek gyógyszer-igénye, lerövidül a gyóFarsangi bál lesz a Vasas Művelődési Központban, pénteken, este 7-től hajnal 4-ig. Rendező az Expedit Kft., ételről-italról a Praxis Kft. gondoskodik. A műsorban fellép Korda György és Balázs Klári, kísér Blum József és Kangyal Ferenc. A belépő 150 forint. gyúlási ideje. Az akupunktúra fiatal korban hatásosabb, mint idős korban. A következő betegségek gyógyíthatók és kezelhetők akupunktúrával: 1. Vegetatív labilitás: fejfájás, izzadékonyság, ingerlékenység, álmatlanság, fáradékonyság. funkcionális szívpanaszok, hangulati labilitás, szédülés, frontérzékenység. 2. Mozgásszervi betegségek: gerinc-, izom-. ín-, Izületi-, csontfájdalmak (korrekt ideggyógyászati, esetleg röntgen-kivizsgálás után). 3. Fül-orr-gégészeti betegségek: nátha, orr-mel- iéküreg-gyu! lad ások, szénanátha, vírusfertőzések, egyes fülzúgások, szédülés, arc- ideg-zsába. 4. Tüdő- és légzőszervi betegségek: ingerköhögés, hörghurut, asthma bronchiale, ez csak 45 éves korig. 5. Szív- és érrendszeri betegségek: funkcionális szívpanaszok, extrasystolia, magas és alacsony vérnyomás, kezdődő érbetegség. 6. Gyomor- és bélbetegségek, emésztési panaszok: gyomorfekély, funkcionális gyomorpanaszok, hasmenés, székrekedés — csak belgyógyászati kivizsgálás után, ha szervi betegséget kizártak. A hétfőn délután 5 órakor kezdődő szuggesztiós- relaxációs-gyógyító foglalkozásra, amelyen bioenergiával tölti fel a résztvevőket Jevtusenko professzor, a következő jeligék és személyi számok tulajdonosait várjuk, a Korvin O. u. 9. sz. alatt, az MSZP helyiségébe: „Utolsó remény”, „Tamara”, 1 390 827 1593, „Gilla 100”, Göngyszem”, 1721218 6989, „1984 júliusa”, „Szilvia 36”, 2 260227 6118, „Margaréta”, .Olefin II.”, „Konkolyvirág, búzavirág”, „Rózsa”, „Parapszichológia”, „Orvos”, 2 360 415 2372, 2 470 519 2635, „Haraszti”, „Lufi”, „Játékosan”, „Unokák”, „Jefó 11”, „Ősz”, „Fodrász”, „Tél”, „Akarat”, 2 240 604 1480, „Evelyn”, „Antwer”, „Zsiráf”, „Mókás”, „Izolda”, 1 380114 0819, „Sólyom”, „Fényesvölgyi”, „Gyöngyvirág”, „Bizalom”, 1 430 429 1225, „Bízom”, „Monti”, „Porckorongsérv”, „Bürger”, Koncert az ifjúsági házban Holnap délután 5 órakor kezdődik az ifjúsági házban az a rockkoncert, amelyen a következő együttesek lépnek fel: Erekció, Kikelet, U. Air, Pasteur Intézet, Klub and Blues. 7. Húgyúti betegségek: gyakori vizelési ingerek tisztázhatók kórok nélkül, éjszakai ágybavizelés, pros- tata-betegségek, főleg gyulladások, potenciazavarok. 8. Nőgyógyászati betegségek: fájdalmas menstruáció, klimax, petefészek- gyulladás, petefészek cysta, menses körüli fejfájások. 9. Bőrbetegségek: herpes zooster (övsömör), ez a kiütések első napjától kezdve kezelhető. Ekcéma, neurodermatitis (idegesség által kiváltott bőrelváltozások az izületi hajlatokban), akne (pattanásos, mitesszeres arc). 10. Ideggyógyászati betegségek: idegfájdalmak (neu- ralgiák), fejfájások, migrén, szédülések, egyes neurózisok, agyi vérellátási zava- ’ rok, embóliák és vérzések utáni állapotok rehabilitációja segíthető, de max. 6—12 hónappal az esemény után eredmény már csak kevésbé várható. Arcideg- bénulás, fantom-fájdalom (elveszett végtag fájdalma). 11. Gyermekgyógyászatban: kizárólag lézerrel! sinobronchitis, gyakori felsőlégúti hurutus betegségek, asztma, éjszakai ágybavizelés — 3 éves kortól. J2. Káros szenvedélyekről való leszoktatás: alkohol, dohányzás, elhízás. „43 november”, „Zsóka”, 2 650 613 5856, „Hapci Benő” 2 730 801 5512, „Margaréta”, „Hit”, „Csengés”, „Erzsébet”, 1 261 105 0941, 1 301 008 1214, „Pusztainé”, „Pista bácsi”, 2 280 202 6157, 2 441 130 3713, 2 220 422 5734, „Optimista”, „Anikó”, Isiász”, „Kertész”, „Kuba”, „Icu”, „Hernádvöl- gye”, 2 720 413 5592, „Lila ibolya”, 2 440 926 3737, „Tél” 1 411 021 0915, „Bömbölő”, 2 380 624 5387, „Hilda”, 1 310 802 0742, „Kölönös baj”, „Zoroti”, 2 520 527 2019, „Oroszlán”, „Rozália”, „Rózsa 21”, „Poroszkai B”, „Pö- tyi”, „Gorbacsova”, „Szerencse”, „Gergő”, „Édesanyám”, 2 301 126 4336, „Judit, április 20”, „Körömvirág”, „Dorottya”. A Tapolcával kapcsolatban a Déli Hírlap hasábjain megjelent írások többféle megközelítéssel, sokoldalúan gyarapították ismereteinket. Ezeket már rendszerezni lehet, s kirajzolódni látszik három fontos kérdéskör, amelyek természetszerűleg egymáshoz is kapcsolódnak. Egyik csoportba azok sorolhatók, amelyek a középkori település maraványainak — s természetesen a Miskolc- nak is nevet adó nemzetség temetkezési helyének —, a monostor romjainak megtalálására (esetleges feltárására) irányulnak. Az írások másik része a Pállasz panzió megépítésével, a meglévő mellett új terület megvásárlásával vagy bérletével kapcsolatos. A harmadik kérdéskör — s leginkább ez foglalkoztatja most a közvéleményt — Tapolca és Miskolc jövőbeli kapcsolatáról tartalmaz elképzeléseket, vélekedéseket, vitaanyagot. (Annyi már bizonyos, hogy — a kinyilvánított szándékok alapján — ezeket asztal mellett szükséges megtárgyalni.) A tapolcai közvélemény- kutatás eredményeit megismerhettük, majd megfogalmazódott olyan elképzelés, hogy meg kellene hallgatni a miskolciakat is Tapolca- ügyben. Mennyibe került Miskolcnak Tapolca? — olvashattuk később. Ügy gondolom, nem túl szerencsés irányba mutatnak és vezetnek az ilyen jellegű megközelítések. Ahhoz ugyanis, hogy valaki, tehát az egyén felelősségteljesen tudjon véleményt formálni szűkebb lakóhelye alapkérdéseiről, nagyon fontos, hogy a szükséges ismeretekkel, információkkal rendelkezzen annak múltjáról is. Tapolca esetében tudni kell például, hogy az egykor önálló település a 17. század elején elpusztult, majd újratelepülése után (18—19. század, 20. század eleje) Görömbölyhöz tartozott, Az 1930-as évek végén a tapolcaiak újra önállóak kívántak lenni. Ezt követően felvetődött a Hejőcsabához való tartozásuk gondolata, majd pedig az, hogy Hejő- csabával együtt tartozzanak Miskolchoz. A csatlakozást az 1946. december 14-i törvényhatósági ülésen fogadta el a bizottság Miskolcon. Négy és fél évtized elteltével újra megfogalmazódik az önállóvá válás igénye. Az alapkérdés tehát nem új, de új körülmények között, s a kérdésre adandó válasz sem csak tapolcai probléma. Tapolca is része volt a két világháború közötti „Nagy- miskolc-koncepciónak”. Ezt világosan kell látnunk, s ebből következően azt is, hogy — különböző indíttatással, szerző írásait Ungvári Tamás, az Egri Színműhely tagja tolmácsolja. A jegyek 40 forintba kerülnek, s a műsor előtt, a helyszínen válthatók meg. Deák Bill-koncert Hamarosan Miskolcon szerepel a Deák Bili Blues Band. A Gárdonyi Művelődési Házban lesz a koncert, 20-án, este 6-tól. történeti múlttal, más meny- nyiségi és minőségi mutatókkal, de végtére is indokolhatóan — Görömböly, Hejőcsaba, Diósgyőr vagy Pereces is megfogalmazhatja hasonló szándékait. Ez vonatkozik az egykori önálló településeken kívül Miskolc egyes területeire, részeire is, alkár az Avasra, akár pl. a Martíntelepre. Ez utóbbi azért érdekes, mert „Első lépés Nagymiskolc megvalósulása felé” címmel jelent meg 1935. január 1-én az az újságcikk, amely hírül adja, hogy Hodobay polgármester Hejőcsaba község elöljáróságától ünnepélyes képviselő- testületi ülésen átvette a harmadfélezer lelket számláló Martin- és MÁV-telepet Miskolc város számára. A Martintelep ugyanis Hejőcsabához tartozott úgy, hogy volt olyan utcája, amelynek egy része Miskolcra, más része Hejőcsabára esett. Legendák keringtek olyan házakról, amelyek szobája és konyhája között volt a két település határa. A „Nagvmiskolc-koncep- ció” az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején újságcikk-sorozattal indult, s lényege a következő volt. A trianoni Magyarország városai közül — természetesen a fővároson kívül — csak Debrecen és Szeged lakossága haladta meg a százezer főt. Három olyan volt, amelynek lakossága túlnyomóan „városi jellegű”: Győr, Pécs és Miskolc. Pécs előnyét egyeteme jelentette, Győrét a Budapest—Bécs közöttiség, Miskolcét Kassa szerepének átvétele, s az, hogy „a határhoz közel egy egész országra nézve gazdasági és kulturális erők forrása”. A „Nagymiskolccá válás” keretét meg kellett tartalommal tölteni. Miskolc körül Űjdiósgyőr, valamint Diósgyőr is a beépített Miskolc alá nyúlt, s Hejőcsaba határai is beleestek a kiépített városba. Így adódott a közigazgatási egység megteremtésének lehetősége, és „a két nagy község, s ezek sorában a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár nagy telepének beillesztése Miskolc városába”. A másik oldalról persze nem így nézett ki a csatlakozás. A Miskolci Hírlap 1945. szeptember 4-i száma írja, hogy az érdekeltek elégedetten nyilatkoztak arról a belügyminiszteri döntésről, amely megtiltotta Diósgyőr és Hejőcsaba csatlakozását Miskolchoz. De 1946 decemberében megszületett a korábban említett döntés, amely Görömböly- Tapolcán kívül kimondta a Vasgyár, Pereces, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz való csatolását, Nagymiskola megalakulását. A település elnevezésében is volt érdekkülönbség, ütközés. Ugyanúgy vetődött) fel a kérdés, mint korábban Tapolca esetében (Göröm-4 böly-Tapolca, vagy Miskolc-« Tapolca legyen-e a neve).’ Most Nagymiskolcról volt szó, de a diósgyőriek kitartottak a Miskolcdiósgyőr új városnév mellett, sőt volt realitása a Diósgyőrmiskolc elnevezésnek is. Az ún. Nagymiskolc, tehát a mai Miskolc kialakulását történetiségében kell szemlélnünk. Egy különleges, érdekes képződményről van 6zó, amelynek akárcsak vázlatos megismerése is közelebb visz bennünket a helyes, a reális, a lehetséges vagy szükséges véleményformáláshoz, választáshoz. Aa a tény, hogy az „első támadás” Tapolca felől éri Miskolcot, érthető, hiszen története egyidős, sőt oklevelekkel korábban dokumentált,' mint Miskolcé. 20. századi fejlődése (még akkor is, ha megkülönböztetünk 1946 előtti és utáni időszakot) fontos volt Miskolcon is. A város érdekelt volt Tapolca üdülőterületté nyilvánításában (1938-ban a tapolcai házak 11 százaléka volt a tapolcaiaké, 55 százaléka miskolciaké). ■ ■ El kell fogadnunk, hogy most nemcsak Miskolc-Tapolca kapcsolatáról van szó, hanem a Miskolc—Pereces, Miskolc—Martintelep stb. kapcsolatról is, sők ez egy alakuló városképben megjelenhet Tapolca—Pereces, Tapolca—Mar tin telep stb. kapcsolataként (vagy érdekellentéteként) is. Ennek a kimunkálása komoly feladat,' amely nemcsak időt igénylő lesz, hanem feltételezi a kompromisszumkészséget is, Tapolca így példaértékű, s ezért gondolom, hogy hasznos dolog, ha a továbbiak- ban ..fő vonalaiban mégis«’ merjük Tapolca történetétJ Miskolc és Tapolca kapcsolatának alakulását a 13. századtól napjainkig. (Folytatjuk) Dr. Dobrossy István muzeológus Humor Parnasszus Szilágyi Domokos verseiből tartanak irodalmi estet holnap, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A rendezvény címe: Humor Parnasszus. A Életreform-klub Az Ady Művelődési Ház Életreformklubja ma délután, 5 órára várja az érdeklődőket. Az előadó: Vad- nai Zsolt természetgyógyász. Dr. Kerekes Ferenc Délután 5-től a Korvin Ottó u. 9. sz. alatt Kiket vár Jevtusenko professzor hétfőre? Kiscsoportos foglalkozás szuggesztióval, bioenergia-áladással A Miskolc nemzetség szállásterülete a 13—14. században.
