Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
Amikor a vízcsapból hó folyik Az ivóvíz-gazdákodásal foglalkozó szakemberek már nagyon várták a havazást. Ugyanis — mint Major Ádámtól, a miskolci vízművek főmérnökétől megtudtuk — a hómentes téli hónapok után már komolyan aggódtak a város ivóvízkészletéért. Az elmúlt napokban hullott és nem egy helyen negyven centiméteresre dagadt hótakaró megnyugvást hozott a számukra. Ugyanis a legértékesebbként emlegetett csapadék az olvadás után a karsztvizeinkbe jutva, remek utánpótlást ígér. Bár kétségtelen. hogy az eddig hullott hó mennyisége még nem éri el a sok évi átlagot, a vízműveknél bizakodnak: az előrejelzések ugyanis február végéig újabb és újaob ' csapadékot ígérnek. Mint hallottuk: április kornyékén a nagyobb olvadás után már a most lehullott hó fog folyni a miskolci vízcsapokból. Adjuk oda a lelkeket as építtetőknek — javasol jak n szakemberek Merre tevéi a Bidítetőn? XXIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1991. FEBR. 14., CSÜTÖRTÖK , &f*H: 5,20 FORSNT • • Önkormányzatok versengése Akié a vagyon,azé a halalom? Megyei vagyonátadó bizottság alakul A közeli jövőben alakítja meg a belügyminiszter a megyei vagyonátadó bizottságokat. Ez a tíz-tizenöt főből álló testület nagyon fontos feladatot kap, lényegében részt vesz az állami vagyonnak az önkormányzatok közötti felosztásában. Eddig ugyanis szinte minden — középületek, földek, erdők, vizek, utak, hidak Stb. — az állam tulajdona volt, ezek /ómé — egy bizonyos meghatározott kör kivételével — a helyi önkormányzatok tulajdona lesz. A vagyon ■ átadását kell a bizottságnak lebonyolítani, az ide vonatkozó törvények alapján. Ezek köre még nem teljes — hogy csak egyet- leh lényeges elemét említsük: hiányzik a földtörvény —, de az új tulajdonos így is eldönthető az esetek többségében, az önkormányzatokról szóló törvény alapján. ' ■ ■ Ez a törvény rendelkezik arról, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülnek — például — a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdál- ikodószei vezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona... is. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács által alakítottak a megyei önkormányzat; a városok, települések’ által alapítottak az illető önkormányzatok tulajdona lesz. Több szakértővel beszéltünk a megyeházán és a városházán is, ennek aiep- ján nem nehéz megjósolni, hogy lesznek az egyértelműen eldönthető ügyek melleit vitás, többféleképpen értelmezhető kérdések is. A tanácsrendszerben ugyanis alig volt érdekes, hogy kinek a területén, milyen szervek támogatásával épült valami, s azt ki kezelte, ki volt a. felügyelettel megbízva. A szükséges pénzeket a nagykalapból markolták ki az ügyesebbek, s az is gyakran esetleges volt, hogy egy-egy fontosabb intézmény építéséhez mennyivel járult hozzá a megye, vagy a költségvetés. Azt is ki lehet találni, hogy az olyan intézmények, épületek tulajdonlásáért, ami csak viszi g pénzt, de nem hoz bevételt — például iskolák —, nem lesz tülekedés. (Itt elsősorban a több települést kiszolgáló körzeti és középiskolákról van szó.) Lesz azonban vita abban az esetben, ha egy hasznot hozó épüiet áll valamely településen, de pillanatnyilag másé — mondjuk a megyéé — a kezelői jog. Erre könnyű Miskolcon példát mondani, hiszen az utóbbi időben eieget hallhattunk a pártszekház hasznosításáról. Az önkormányzati törvény egyrészt kimondja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén álló ingatlan az illető önkormányzaté. A pártszékház ugye Miskolcon áll. De arról is rendelkezik ugyanez a paragrafus, hogy az ingatlan azé, aki a kezelői joggal rendelkezik, A pártszékház kezelője a megyei önkormányzat, így ez a testület lesz a tulajdonos? Más. Szóba került a volt III. kerületi tanács épülete is, a bölcsészet kiköltöztetése kapcsán. Az épületet a városi tanács városi pénzből építtette. Évekkel korábban az akkori városi és megyei tanácselnökök megegyeztek abban, hogy az épület kezelői jogát a megye kapja meg, ezért cserébe tornatermet épít a Fazekas utcai általános iskolának. A kezelői jogot átírták, a tornaterem máig sem épült meg. Kit illet ezután a III. kerületi tanács épülete? Ugyancsak miskolci példa a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteinek sorsa. Ezeket (csakúgy, mint a legtöbb miskolci ven-' dég.átóipari egységet) a város építtette, majd egy új jogszabállyal átadták a kezeiül jogot á megyének. Vagy vegyük a Tokaj étterem példáját. A város építtette, a vállalaté a kezelői jog, de a felügyeleti szerv a megye lett. A privatizáció során melyik önkormányzat lesz a tulajdonos? Ez csak néhány példa, ennél jóval több is lehet, kacifántosabb is akad. Ezért a vagyonátadó bizottság munkájának segítését szolgálja, hogy minden településen és a megyei ónkormányzatnál is életre hívtak egy-egy munkacsoportot, egyrészt az igényelt vagyontárgyak listája, másrészt a vitás kérdések összeállítása érdekében. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a vagyonátadó bizottság döntése ellen fellebbezni nem lehet, csak bírósági úton lehet pereini a sérelem orvoslásáért. Nem nehéz megjósolni, hogy ilyen per lesz bőven. Gondoljunk csak arra, hogy számtalan út, közmű (például az ivóvíz- és csatornahálózat) nemcsak egy, hanem több település igényét is. kielégíti. Ebben az esetben több tulajdonos lesz, vagy a megye kapja azokat? A kezelői jog tulajdonos; joggá alakulása egyértelműnek tűnik, de számos közintézmény esetén lehet egy önkormányzat az épület. Kezelője úgy, hogy a feladatot nem ő látja el. Ebben az esetben az lenne a praktikus. hogy azé legyen a tulajdon, aki az épületben dolgozik, illetve a feladatot ellátja. Talán ennyiből is kideríti, hogy nagyon komoly vitákra lehet számítani. Azt sem titkolhatjuk, hogy az így szerzett vagyon az önkormányzatok rangját is emeli, tehát nem egyszerűen anyagi javakért, hanem a hatalom kiterjesztéséért is folyik majd a harc. A vagyonátadó bizottság munkáját figyelemmel kísérjük. G. L. jB ' * 'JflNMHHI + Volt olyan javaslat is: itt, a Szeles utcánál adjon az önkormányzat cseretelket az OTP-nek a bodótetői telek helyett. Mellesleg volt olyan építész, aki azt is megjegyezte: így mellérakni az ötszintes házat a régi saroképületnek nem megengedhető... Felépüljön-e vagy sem a Bodótetőn kilenevtttegy lakás? Meglehetősen éles hangú vita zajlott le erről lapunk hasábjain, ugyanis voltak, akik az előregyártóit szerkezetből épülő, egy tömbben megvalósuló házat alkalmatlannak tartották arra, hogy a város jelenleg legfontosabb lakásépítési területén elsőként megjelenjen. A városháza kényszerpályán van a Bodótető ügyében. ugyanis itt már majd’ háromszázmillió forintot fektetett be a tanácsi vezetés a közművesítésbe; a most vitatott 91 lakás felépítésére szolgáló területet pedig eladták az OTP-nek, s a beruházás gyakorlatilag meg is kezdődött. A vita természetesen nemcsak a 91 lakás sorsáról szólt, hiszen sokak szerint az a tét: milyen lesz ez a fontos lakóterület, „második Avas-dél”, avagy inkább egy, a miskolciak által vágyott kertváros. Most a vita a két állásfoglalással, úgy tűnik, a nyugvópont felé közeleg. • A LEGVONZÓBB HELY LEHET- A városi közgyűlés városfejlesztési bizottsága ad-hoc bizottságot hozott össze a vitatkozókból, akik közös állásfoglalást fogalmaztak meg. Ebből kiderül, hogy a bodótetői beépítés több kanyar után, folyamatosan és gyorsan romló pénzügyi körülmények között jutott el a mai állapotig. Az ad-hoc bizottság azt javasolja többek között: a Bodótetőn telkeket kell kialakítani, és azt eladni magán építtetőknek. építészeti előírásokkal irányítva a kertvárosi jelleg kialakítását. Ez a terület véleményük szerint a közeljövő legvonzóbb építési területe lehet, az új miskolci polgárság kedveit lakóhelye. Az eddigi befektetéseknek azonban meg kell térülniük a város szamára. A most épülő 91 lakassal kapcsolatban javasolják, hogy a földírinti lakásokat vegye meg az önkormányzat és értékesítse közösségi funkciókra. Legyen gondja a terület „bebútorozására” is. azaz parkra, fásításra stb. • MAJD A PIAC DÖNT A városfejlesztési bizottság elnöke a bizottság megbízásából levelet írt Csoba Tamás polgármesternek. Ebben a levélben vázolja, hogy Miskolcon érthető a lakosság idegenkedése a panelos technológiától. .Az is tény, hogy ugyanakkor a Bodótetőfye eddig beleölt milliók kényszerpályát jelentenek, azaz ezt a befektetést nem szabad veszni hagyni. A vitázók az elnök szerint két táborra oszlanak: az egyik felet elsősorban esztétikai, társadalomAprilis elsejétől lép hatályba a rendelet Kik kapják a tcjjegyutalványt Sokan figyelik az újságokat, a közlönyöket azóta, amióta először lehetett hallani a tejjegy bevezetéséről. Sajnos, hosszas nyomozásunk eredménytelen maradt arra nézve, hogy pontosan, mikor jelenik meg a Magyar Közlönyben a rendelet. Előzetes információink szerint annyit lehetett tudni, hogy március elsejétől kívánják bevezetni a tejjegy- utalvanyt a szociális szempontból leghátrányosabb helyzetben levők számára. A Népjóléti Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium szakvezetői abban állapodtak meg, hogy a napi 10 forint értékű bont havonta egy blokkban vehetik át a rászorulók. Hogy e körbe kik tartoznak? A rendszeres, úgynevezett felnőttvédelmi segélyben részesülők, azaz azok a hetven éven felüliek, akiknek nincs nyugdíjjogosultságuk, s a járadékuk 5200 forint körül van. Számuk ötvenezerre tehető, többnyire nők. A másik érintett réteg a rendszeres nevelési segélyben részesülők köre, a számuk 80 ezer. A támogatás mértéke mindkét rétegnél ugyanannyi, vagyis naponta 10 forint. A jegyekért nem csupán tej, hanem tejtermék is vásárolható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindez csak előzetes információ, a Magyar Közlönyben a rendelkezés még nem jelent meg. Szabó Istvánná osztályvezető-helyettestől a Népjóléti Minisztérium válsagirodájában arról kaptunk tájékoztatást, hogy a két minisztérium közötti egyeztetések még javában tartanak. Bizonyos azonban, hogy nem március elsejével, hanem április elsejével lép életbe a jogszabály. Jelentős változások is várhatók: az eddigiekben felsoroltak köre tovább bővül, a hadirokkantak is jogosultak lesznek a tejjegyutalvány felhasználására. A segélyezettek ügyével együtt, az ön- kormányzatok szociális és gyámügyi osztályai intézik majd a tejjegyutalványok elosztását. N. Zs. lélektani okok motiválják, a másikat jogi és anyagi indokok. A levélben azt javasolják a polgármesternek: épüljön meg a kilencvenegy lakás, de a földszinten több üzlettel. A továbbiakban a Bodótető lépjen elő a varos elsőrangú lakásépítési területévé. de az itt alkalmazott technológiák, szerkezetek, szervezeti formák kiválasztását a piac értéki.éle- tére kell bízni. Olyan rendezési terv kell, amely képes figyelembe venni, hogy itt a továbbiakban túlnyomórészt magánerőből épüL fel minden, és nem számít jelentős állami vagy önkormányzati pénzekre. • NEM ZÁRHATÓ LE A vitát a sajtóban kirobbantó Sári István építész egyetértett a fenti állásfoglalásokkal. De hangoztatta: sajnálatos, hogy az egész „panelvitává” fajult á sajtóban, holott ő nem ítéli el a panelt ott, ahol logikus az alkalmazása, mint például a Demeter közben. De tcA’ábbra is úgy véli — s ezzel többen egyetértettek —, hogy a bodótetői „szűz” lakásépítési területen nem lenne szabad első lépésként a 91 lakásos házat felhúzni. Csoba Tamás polgármester jelen volt az ülésen. El- modta, hogy a 91 lakás megépítését megállítani csak jelentős anyagi áldozatok árán tudna a város. Megemlítette azt is: egy hongkongi vállalkozó ajánlatot tett: a területen luxuslakásokat épíiene. Nagy kérdés, hogy íenntarija-e ajánlatát, a várhatóan megvalósuló háztömb szomszédságát figyelembe véve. Az ügyről nyilvánvalóan tárgyal majd a közgyűlés is. A városfejlesztési bizottság szerint a bodótetői ügy nem zárható le: a további lépésekkel, e fontos, sokat érő terület sorsával folyamatosan foglalkozni kell. (kiss) Kandi-klub Holnap délután fél 3-tól kandi-klub lesz az ifjúsági házban. A játékdélután „vendége” a Flinstone család.
