Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
Az új miniszter a tulajdonról, piacról, a mezőgazdaság jövőjéről Kolhozt nem, szövetkezetét tp A tejügytől hangos az ország, de azon a sajtótájékoztatón, amelyen először találkozott a sajtóval ebben a formában dr. Cergátz Elemér az új földművelés- ügyi miniszter, a tejbotránynál jóval fajsúlyosabb ügyekről is szó esett; legfeljebb most azokat az épp napirenden lévő tejmizéria a háttérbe szorítja. De érdemes ezekről beszélni, hiszen beláthatjuk: az olyan kérdések, hogy mi lesz a téeszekkel, vagy, hogy valóban a mezőgazdaságunk elsorvasztásával jár-e a Közös Piachoz való csatlakozásunk, hosszabb távon, és alapvetőbben meghatározzák jövőnket, mint a tej ára. • NEM A FORMA ROSSZ... A kisgazdapárti földművelésügyi miniszter igyekezett a szűk értelemben vett kisgazda pártszempontokat érezhetően az ország egészének érdekei mögé sorolni. Azt fejtegette, hogy a piacgazdaság törvényei kell, hogy érvényesüljenek az agrárszektorban is. A piac alapfeltételéül a tulajdonviszonyok rendezését jelölte meg, de rögtön hozzátette: a jól működő állami gazdaságok szétveréséről szó sem lehet. Azzal folytatta, hogy a jövő magyar mezőgazdaságában a magántulajdoné lesz a döntő szerep, és lesznek úgynevezett vegyes- tulajdonú részek is — például az erdőiknél. A miniszter szerint azonban a sokák által emlegetett családi farmok nem vetekedhetnek a szövetkezeti forma előnyeivel. Csakhogy nekünk olyan szövetkezetek kellenek, ahol magántulajdonosok társulnak. Magyarán nem kolhozok kellenek, hanem a magántulajdonosak társulásai a szövetkezeti termelési forma keretei között. • LESZ LEÉPÍTÉS IS A miniszter kitért arra is, hogy mi legyen azokkal a mezőgazdasagi nagyüzemekkel. amelyek nyilvánvalóan nem verseny- és életképesek a piacon. Az ő felfogása szerint a termelést a piac irányítja, szabályozza. Ebből az is következik, hogy bizonyos üzemeket fel kell számolni, de véleménye szerint ezt csak emberségesen szabad végrehajtani, hiszen családok sorsáról van szó. (Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogyan lehet ezt megcsinálni ..) De vgjon melyek azok a cégek, amelyekre a felszámolás vár? Ez ügyben a következőket mondta a miniszter : monopólium ellenes vagyok, de jól működő, hatékony nagyvállalatokra továbbra is szükség van. Ügy véli, hogy azokat a cégeket kell megszüntetni, amelyeknek a felszámolása a legkisebb ráfordítással megvalósítható. Á miniszter az érdekképviseletedtől várja, hogy megmondják, mely egységeket érintsen ez a leépítés. • Ml AZ ARA? Bálint György, az „ablakos” kertész, az egész ország tévés mezőgazdája nekiszögezte a kérdést a miniszternek: igaz-e, hogy Magyarország Közös Piachoz való csatlakozásának ára a magyar mezőgazdaság elsorvasztása? Dr. Ger- gácz szerint erről nincs szó. Pusztán azt kell elérni, hogy a magyar mező- gazdaság versenyképes lehessen az EGK tagországok agrárágazataival is. (Azt csak mellesleg jegyezzük meg, hogy ez nyilvánvalóan számos áldozattal is jár majd, hiszen a magyar mezőgazdaság még jobban kikerül az állam védőernyője alól.) A sajtótájékoztatón beszéltek az agrárpiaci rendtartás reformjáról. A miniszter szerint a rendtartás megváltozása már azt célozza: tanuljuk a közöspia- ci módit, hogy mire valójában együtt kell majd működnünk. az valójában menjen is. S végül egy téma. amelyről most kevesebb szó esik. de a gyakorlottabb mezőgazdák már egy kicsit aggódva figyelik a meteorológiai előrejelzéseket: a vetéseknek bizony megint hiányzik a csapadék. A növény kék biológiai állapota ugyan jó. de novemberi és decemberi — valamint most már a januári — csapadékhiány előrevetítheti egy későbbi aszály képét... összesen valamivel kevesebbet — majd' kétszázalékos a csökkenés — vetettek a termelők ősszel, mint tavalyelőtt. (kiss) XXIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM I ARA: 5.20 1991. FEBRUAR 2., SZOMBAT FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA Eltűnik a fehér 20,40-es A sütőipar kezében a kenyerünk A fehér kenyérrel kapcsolatban intézett kérdést a földművelésügyi tárca vezetőjéhez három borsodi honatya a parlament legutóbbi ülésnapján. Ml volt ezzel a céljuk? — kérdeztük Balázsi Tibor országgyűlési képviselőt. — A kérdést Miklós Árpád és Tóth István képviselőtársammal tettük fel. Az késztetett bennünket rá, hogy a miniszter úrhoz forduljunk: a miskolci sütőipar még gyártja a hatósági áras, 20,40-es fehér kenyeret, de a kazincbarcikai már nem. Így a környék településeire egyáltalán nem is jut ebből a termékből. A sütőipar azért ilyen tartózkodó, mert az FM rendelete megállapítja a hatósági árat. A költségvetési törvényben viszont nem szerepel, s így a vállalatok nem kapnak rá ártámogatást. Mi azt szerettük volna megtudni, hogy — bár j ez egyáltalán nem a piac I létrejöttét célozná, de —* nem lehetne mégis valamilyen módon ártámogatást adni a termelőknek? Hátha így megérné nekik, hogy süssenek fehér kenyeret. Feltétlenül meg kell említenem. hogy ez nem csupán borsodi ügy! Tudni kell, hogy a parlament rendkívüli ülésszakán csak akkor lehet kérdést feltenniük a képviselőknek, ha azt 77-en támogatják a törvényhozásban. Mi egy délelőtt alatt összeszedtük ezeket az aláírásokat, s közben megtudtuk, hogy az ország más vidékein ugyanez a gond. De, hogy Gergátz miniszter úr válaszát idézzem: a költségvetés 4,4 milliárddal támogatta a tej árát, más támogatást nem szavazott meg az Országgyűlés. A miniszter úr * elutasító válasza után tulajdonképpen a sütőipar jóindulatára van bízva, lesz-e i hatósági áras fehér kenyér I az üzletekben ... Az elnök borsodi Budapesten ' több, mint 100 szervezet csatlakozásával megalakult az Országos Humánpolitikai Egyesület. Az Egyesület — a Magyar Gazdasági Kamara után — vidéki elnököt választott dr. Varga Péter, a Borsodi Vegyi Kombinát személyzeti és szociális vezérigazgatóhelyettese személyében. Dr. Varga Péter a közelmúltban Genfben járt, ahol hazánkat a volt szocialista országok közül elsőként vették fel a Személyzeti Vezetők Európai Egyesületébe. >jc Sürgősséggel kerüljön a közgyűlés bizottságai elé a piacok rendjét szabályozó önkormányzati rendelet — kérte két SZDSZ-es képviselő. Sok a rendeznivaló — vélekedtek. Kösügyeink közgyűlése Választási ígéretek után — valódi programot! Aligha lesz idejük a lábukat lógatni idén a miskolci közgyűlés tagjainak. A képviselő hölgyekre és urakra sok napirend megtárgyalása vár a következő hónapokban. Az erre az évre szóló munkatervükről már tárgyaltak a januári ülésükön, ám akkor nem tudtak dűlőre jutni ebben az ügyben. Kiderüli ugyanis, hogy a városatyák érzik: sokkal több dologban kellene döntést hozniuk, mint amennyiről az előterjesztés szóit. Pedig az előterjesztésben is kiadós volt a lista. Az önálló napirendként szereplő „Bejelentések, javaslatok, interpellációk” című tételekkel együtt a tervezet szerint 51 napirendi pontnak kellene a testület elé kerülnie. S mivel a képviselők újabb feladatokat szabtak volna maguknak, végül áthidaló megoldás született. A februári napirendet elfogadták, a többi hónapra szólót a képviselői véleményeket figyelembe véve átdolgozzák, s arról ismét tárgyalnak majd. Izgalmas volna ehelyütt ismertetni, hogy mi mindenről lesz szó a közgyűlésben, de ezúttal ettől eltekintünk. Sokkal fontosabb lehet ugyanis abból ízelítőt adni, amit e napirend vitájában a képviselők szóvá tettek. Azért lehet ennek nagy jelentősége, mert jól mutatja, hogy túlzó és általánosító az olyan vélemény, amelyik szerint a képviselők csak a saját hasznukkal törődnének, csak a saját tiszteletdíjuk foglalkoztatja őket. (Ilyen értelmű véleményeket tolmácsolt ugyanis több olvasónk telefonon.) A tudósító a januári közgyűlésen meggyőződhetett róla, hogy jócskán vannak, akiket a városért érzett felelősség vezérel, s véleményüknek hangot is adnak. Itt van például Tóth Pál szocialista képviselő. Az ő szavait idézve: van egy olyan napirend, aminek a megtárgyalása nélkül az összes többi csak úgy lóg a levegőben. Szerinte a legkésőbb a nyár derekán feltétlenül meg keil vitatni Miskolc rövid- és középtávú város- politikai, fejlesztési koncepcióját, amelyik a városi élet minden mozzanatát érintené. Ez lehetne egyfajta helyi program. Egy ilyennek az elkészítése olyan felelősség, amelyik alól senki sem bújhat ki. Annál inkább is fontos lenne ezt megvitatni, mert a választásokon sokfélét ígérgettek a pártok. Ideje megmutatni a választóknak, mit lehet az akkori ígéretekből valóra váltani — hangsúlyozta a szocialista párti képviselő úr, akinek javaslata támogatókra is talált. Kelemen István, aki a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjában tevékenykedik, szintén fontosnak tartotta ezt a gondolatot. Több javaslat érkezett a Magyar Demokrata Fórum frakciójáról is. Ezek közül feltétlenül szólni kell Kis Péter képviselő beszédéről, ű azt indítványozta: sürgősséggel tűzzék napirendre Miskolc vagyonának felméréséi, derítsék ki, hogy milyen épületek, ingatlanok találhatók a város területén, amelyeknek a tulajdonjoga nem tisztázott. Ezzel kapcsolatban igen éles viták várhatóak — mondta a képviselő úr —, ezért az önkormányzatnak ki kell alakítania ezekben az ügyekben a saját határozott álláspontját. K ■ Hue Kis Péter nem a levegőbe beszélt, . azzal a DH olvasói is tisztában lehetnek. Lapunk ugyanis több olyan üggyel foglalkozott a közelmúltban, amelyben a tulajdonjog okán elkerülhetetlenek a polémiák, ne adj isten, a perek is. Ilyen például a Technika Háza, vagy a volt megyei pártszékház sorsa, amelyekre nem alaptalanul aspirál most a város. Ezeknek a megépítéséhez jelentősen hozzájárult egykor a városi tanács. Ha az ilyen esetekben Miskolc javára billenne a mérleg, azzal jelentősen javulnának a helyi költségvetés bevételei. S kell-e mondanunk, hogy jó dolog, ha van miből gazdálkodni. Minél több az ilyen bevétel, annál kevésbé kényszerül a városlakó zsebében kotorászni a városháza. A többi hozzászóló leginkább az általa képviselt ügy fontosságát ecsetelte, s azt kérte, hogy hozzák előre a megtárgyalását. Egy kis ízelítő: Bányai Lajos és Számadó Endréné — mindketten a Szabad Demokrata képviselőcsoport tagjai —, azt szorgalmazta, hogy a piacok rendjét szabályozó önkormányzati rendelet sürgősséggel kerüljön az illetékes bizottságok elé. Ez a helyi polgárok érdeke is — utaltak az előterjesztők a Zsar- nain tapasztalható és finoman fogalmazva is, rendezetlen viszonyokra. Korszerűsíteni kell a korábbi tanácsrendeletet. Csakhogy ennyi tanácskozáshoz idő is kell ám! A januári ülésen elnöklő Csoba Tamás polgármester, a felszólalásokat hallgatva, alig győzte kapkodni a fejét. Némi malidéval jegyezte meg végül: hogyan gondolják képviselőtársai, februárban egy héten át ülésezzenek? Felmerült, hogy beiktathatnának egy rendkívüli ülésszakot, de ezt elvetették. Elfogadták viszont a már említett megoldást. Tegyük hozzá, ezzel az alapvető gondjukat még nem oldották meg. Nevezetesen, hogy túl sok a napirend, s túl kevés rá az idő. Februárban például hét napirendi pont megtárgyalása vár a képviselőkre. S várhatóan ekkor kerül terítékre a helyi tömegközlekedés tarifaemelésének ügye is, ami önmagában is bőven adna vitatkozni valót a városatyáknak. (bujdos) üf. Kenyér a piacon. Az új szabályozás eldönthetné, hogy mit és hol árulhatnak a kereskedők. (Bujdos Tibor felvételei)
