Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

közgyüké» vagy köztársasági megbízóit? Mm hónapja szeretnének látást nemi... @ Az Avasi Gimnázium tanulói szép sikereket értek el az utóbbi időben különböző nyelvi ver­senyeken. Megunhatatlan téma, hogy hiányos a nyelvtudásunk, ezért mindig ió hírnek számit az ilyen tudósítás. A tanárok és a diákok szívesen beszéltek eredményeikről. (Cikk az 5. oldalon.) (Mocsári László felvétele) A miniszter és az érdekképviseletek Á dolgozók joga az átalakulások ellenőrzése nem segítik a kohászat fennmaradását Egyelőre lehúzták a rolót az állami bérlakások eladá­sát illetően, az elmúlt év december l.'J-án. A miskolci közgyűlés akkor úgy döntött, hogy az új lakástörvény megjelenéséig — illetve leg­később a következő év első negyedévének végéig — nem lesz további kijelölés, azaz nem adnak el több tanácsi bérlakást a benne lakóknak. Már akkor is mondogatta néhány képviselő: nem való­színű. hogy ezzel a döntés­sel akár csak pár hónapra is csitulnának a lakáseladá­sok körüli viharok. Egy le­vél. amely nemrég érkezett szerkesztőségünkbe, ezt a vélekedést látszik igazolni. Arról van ugyanis szó, hogy mindazok, akik a „roló” innenső oldalára es­tek. azaz nem tudták meg­venni tanácsi bérlakásukat az eladás leállításának nap­jáig, igazságtalannak érzik sok esetben a döntést. Aki ugyanis reálisan gondolko­dik, azzal vet számot: ha később meg is kezdődik a bérlakások újbóli eladása, az ár jóval magasabb lesz, mint eddig. Azt azonban ,el kell ismerni, hogy a képvi­selőknek igen nehéz hely­zetben kellett döntést hoz­niuk. Addig ugyanis való­ban nem túl célszerű nagy tömegben folytatni a lakás­eladást, amíg nem tudni, miféle lakásgazdálkodási rendszer lesz Magyarorszá­gon a jövőben. Az eladás leállításakor még 1818 lakás eladására rábólintottak, hogy azokat az embereket ne érje hátrány, akik különféle okok — például a vízóra­bekötési huzavonák — miatt nem juthattak el az adás­vételi aktusig. De visszatér­ve a levélre; ebből az derül ki, hogy mégiscsak van olyan ház, ahol úgy érzik, veiük minden szempontból méltánytalanság történt. A Vologda u. 10. számról van szó, ahol Í3 hónapja adták be kérelmüket lakásaik megvételére, ennek ellenére még az előbb említett 1818 címes, a rolóhúzás előtt el­fogadott eladási listáról is lemaradtak... A rendszerváltás előtt azért húzódott a Vologda utcaiak ügye, mert ők is „a vízórás” társasághoz tartoz­tak, azaz azon házak közé, amelyeket nem szereltek fel önálló vízórával. Ugyanak­kor egy rendelet előírja: há­zat csak önálló vízórával lehet eladni. Nem ők voltak az egyedüliek, de hosszas huzavona után a legtöbb esetben úgy oldották meg a vízóra-kérdést a lakáseladá­sokkal foglalkozók, hogy összevonták az egyes házak telkeit. így már ki is ke­rülték ezt a bizonyos bosz- szantó paragrafust, mert az egy telken lévő több lépcső­háznak már lehetett közös vízórája. Igen ám, csakhogy a Vologda u. 1U. szám ese­tében újabb akadály buk­kant fel: a szomszédos ház és a 10. sz. között van egy játszótér, amely közterület, tehát a két épület telkei nem vonhatók össze. A lakók felkeresték Mis­kolc polgármesterét is, aki az ügyet kivizsgálta, s azt a választ adta: egyszemélyi- lég nem változtathatja meg a testület, azaz a közgyűlés döntését, azt csak a köz­gyűlés teheti meg, ezért vi­gyék oda az ügyet a lakók. Ma a Los Andinos zenekar ad koncertet az Ady Műve­lődési Házban. Az országos hírnévre szert tett együttes műsorában az Andok-kör- nvéki fúvós és pengetés hangszerek dominálnak, da­laikat eredeti ketchua indián A lakók levelükben azt ál­lítják, hogy szerintük ez fö­lösleges, mert ugyanaz a testület ugyanabban a té­mában már csak presztízs­ből sem hoz más döhtést, ezért inkább a köztársasági megbízotthoz fordulnak. * Panaszügyekben nem sze­rencsés, ha az újságíró az ítéletoszló szerepében tet­Diósgyőrben négy-ötezer ember vár jelenleg telefon­ra. Számukra nem jelentett megoldást az új belvárosi telefonközpont felépítése, mert ahhoz, hogy telefont kapjanak, Diósgyőrben is el kell végezni a központbőví­tési munkákat. A városháza építési bizott­sága nemrég támogatta — egyhangúlag — ezt a fejlesz­tést, s ha minden jól megy, akkor hamarosan telefonhoz juthat minden igénylő Diós­győrben. A Magyar Távközlési Vál­lalat Miskolci Igazgatóságá­nak vezetője, Sztahura Lász­A miskolci vasúti csomó­pont központi könyvtára, önképzőköre százéves jubi­leuma alkalmából, kiállí­nyelven adják elő. Program­juk remekül reprezentálja az Andok vidékének népzenéjét (nevük is azt jelenti: Ando- kiak). Az érdekesnek ígérke­ző koncert este hét -órakor kezdődik. szeleg, de azért szerintünk csak meg kellene próbálni a képviselők közgyűlése elé vinni az ügyet, a terület képviselője segítségével. Az eddigi rossz tapasztalatok után talán incgis szükség lenne egy parányi bizalom­ra: hátha a képviselők még­sem a presztízsszempontokat méricskélik majd ... ló csak annyit kért az ön- kormányzattól, hogy tegyék lehetővé cége számára egy lakás megvásárlását. A ki- liáni posta központjának bő­vítése ugyanis azzal jár, hogy megszűnik egy szolgá­lati lakás, ezért kell a pos­tának másikat vásárolnia. A bizottság támogatta a kérés teljesítését, hiszen ez a pos­tai fejlesztés tízezer új állo­más bekötését jelentené a Kiliántól Diósgyőrig. Az igazgató elmondta, hogy becslései szerint ezzel a fej­lesztéssel két-három évre megoldanák a távbeszélő­ellátást ezen a területen. tást rendez. Kérik azokat, akik a témával összefüggő tárgyi emlékeket (fénykép, irat. írásos visszaemlékezés, újságcikkek, műsor, szir.lap, névjegyzék, tagsági könyv, bélyegkönyv, zászló,, jelvény stb.) tudnak kölcsönözni, s amelyek a vasutas dalkö­rök, zenekar, színjátszás, tánckardk. könyvtár, szak­körök, tanfolyamok, cser­készcsapat működésével kapcsolatosak, bocsássák ezeket a könyvtár rendel­kezésére. Részletesebb felvi­lágosítást szívesen adnak a ■ Vörösmarty Művelődési Házban* Állami eszközökkel Hírt adtunk már Bőd Pé­ter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter szombati programjáról, Ózdon és Mis­kolcon tett látogatásáról, tárgyalásairól. De még nem volt szó arról, hogy a mi­niszier találkozott a Dimag Itt. érdekképviseleti szervei­nek vezetőivel. A hét végén a Déli Hírlap hasábjain mondták el az elbocsátások­kal kapcsolatos véleményü­ket az rt. egyik igazgató- helyettese és a munkástaná­csok vezetői. A leírtakra is rímel a találkozó néhány gondolata. A szakszervezeti bizottság elnöke, Móri Lajos tulaj­donképpen optimista tájé­koztatót tartott, mondván: nehéz a vállalat helyzete, de volt már ennél nehezebb is, mégis kilábaltak a bajból. Igaz, több mint ezer ember sorsa teljesen bizonytalan, de a végül megmaradó 9000 munkás számára van pers­pektíva, bár ehhez kor­mányzati segítség, piac, pénz, külföldi partner kel­lene. Sokkal sarkosabban fogal­mazott Galvács Ottó, a nagyüzemi munkástanács elnöke, aki kérte, hogy kor­mánybiztos kinevezésével, vagy más módon világítsa át a kormány a megalakult kft.-k működését. Ügy ta­lálta, hogy a munkások el­bocsátása mellett ezekben a kft.-kben inkább nő, mint csökken az adminisztratív és irányító munkakörben dol­gozók száma. A megélhetés nehézségei mellett a munka- nélküliség ilyen aránya félő, hogy már nem is sztrájkhoz, hanem megmozdulásokhoz vezet. — Önöknek ezzel is számolni kell — mondotta. A miniszter egyszerre vá­laszolt erre és arra a kér­désre, hogy a kormány sze­rint szüksége van-e még az országnak a vaskohászatra, segíti-e a fennmaradását, vagy teljesen magára hagyja és kiszolgáltatja a bankok­nak. — Az talán szerencsés lépés volt — mondta Bőd Péter Ákos —, hogy a Vál­lalatmonstrumot szétbontot­ták, Azt megmondani nam lehet, hogy a sok kft. ala­kulása, és így több vezető­pozíció létrehozása egyesek hatalomátmentését szolgál­ja-e. A vezetés minőségére úgyis hamarosan fény derül. Azt tudni kell, hogy a mi­nisztériumnak semmiféle jo­ga nincs, ahhoz, hogy a vál­lalatok belső ügyeibe bele­szóljon. Csak törvénytelen­ség, illetve nagyobb vagyon­vesztés esetén van mód a beavatkozásra. A szabályta­lan, tisztességtelen eszközök Vallomás Talán túlságosan is zsú­folt volt Boci Péter Ákos szombati programja, s az eseményeket figyelemmel kísérő krónikás érzése szerint, éppen ezért csak felszínen mozgó. Állandó időzavarban volt, s így azzal is időt vesztett, hogy exkuzálja magát. Az eredetileg 2 órára tervezett találkozója a Dimag Rt. érdekképvise­leti vezetőivel fél 5 felé kezdődött el, és csak 20 —25 percig tartott. Mond­ták is a munkástanács ve­zetői, hogy a kocsmában jobban kibeszélgethették volna magukat. Mégsem volt egészen haszontalan ez a találkozó, még, ha nem is reményeik szerint alakult. Kaptak jó taná­csot a minisztertől, ho­gyan láthatnak bele a pri­vatizálás szövevényeibe. Volt ennek a beszélge­tésnek egy nagyon embe­ri pillanata is, amikor a miniszter egy percre ki­esett szerepéből, s fel­idézte a délutáni üzemlá­togatás egy mozzanatát. Mérnökök mutatták be neki, hogyan elemzik szá­mítógépek segítségével az acélgyártás folyamatát, vizsgálják a gyártott acél minőségét. Láthatta a mi­niszter a színes képer­nyőn a vas szerkezetvizs­gálatát, s erre is gondol­va, „vallott” érzéseiről. — Ha mi annyi mindent tudnánk a gazdaságról és a társadalomról, amennyit a mérnökök tudnak az acél szerkezetéről, nem követnénk el ennyi hibát. Az államigazgatás azonr bari ennél sokkal dur­vább, még XIX. századi módszerekkel dolgozik. Hát, bizony nagy a kü­lönbség . . . Komputerrel valóban nem lehet elemezni a kor­mányzati teendőket, de talán ha nemcsak 20 perce lenne arra a mi­niszter úrnak egyszer, hogy beszélgessen a mun­kásokkal is, felérne egy kormányon belüli szerke­zetváltással. G. L. ■mi felfedésére a legjobb mód­szer a belső nyilvánosság megteremtése. A dolgozók jogosan kö­vetelik, hogy legyen mód­juk betekinteni az átalakí­tási, privatizálási folyama­tokba. Akár a vállalat pén­zén is kérhetik a szakértő, jogász, vagy közgazdász se­gítségét, aki a munkavál­lalók szemszögéből világí­taná át az átalakítást, hogy vitás esetben a dolgozók na legyenek információs és szakmai hátrányban a vál­lalatvezetéssel szemben. A kohászat jövőjéről szól­va a miniszter elmondta, hogy korábban az ágazatot kiemelten kezelték, központi forrásokból támogatták, aminek egy részét az ága­zat jól, más részét tragikusan rosszul hasznosította. A régi módon, állami eszközökkel nem segítik tovább a kohá­szat fennmaradását. — Ad­dig legalábbis biztosan nem, amíg én a helyemen leszek — mondotta. — Am egy ésszerűsítési program­ra, koncepcióra szükség van. Ebben az évben más­ra nemigen lesz lehetőség, mint a túlélés biztosítására. A költségvetésből ehhez nem számíthatnak támoga­tásra. Más kérdés a külföl­di tőke bevonása. A kohá­szat meg nem szűnik, de nem ebben a formában él­het tovább. Kisebb létszám­mal, kisebb, de versenyké­pes termeléssel van jövője az ágazatnak. — Ettől függetlenül a kormányzatnak van kötele­zettsége ebhen a térségben! A tömeges munkanélkülisé­get ugyanis nem lehet tole­rálni sem erkölcsi, sem gaz­dasági szempontból. Keres­sük azokat a módozatokat, amelyek a szerkezetváltást nem befolyásolják, nem las­sítják, de segítik a megöl-1 dást. Hiszen itt most min­den összejött, nemcsak á kohászat, a gépgyártás, a bányászat és a vegyipar is nehézségekkel küzd. A rövid találkozó végén a miniszter Ígéretet tett,' hogy a nagyvállalatok ve­zetőivel és az önkormányza­tok képviselőivel konzultál­va megoldást találnak a ré­gió munkanélkülisége csök­kentésére. (gróf) Dél-amerikai népzene az Adyban (k—ó) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM j fiR H ; 5.20 1991. FEBRUAR 12., KEDD j *3t S SU T Most négy-ötezren várnak 10000 telefonállomás Diósgyőrnek V asutasemlékeket keresnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom