Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

i Szakácsi Sándor (Trigorin) és Margitai Ági (Arkagyina) Csak képzett szakemberekkel Á természetes gyógymódok helye a mai gyógyításban Olcsóbb9 ezért is támogatják Nyugaton Cseliov-bemutatóra késiül a színház társulata. Utoljára 1975-ben játszóitok a Sirályt, az író négy nagy drámájának egyiité*. Végéhez közelednek a karácsony óta tartó próbák, a premier február IS-^n, pénte­ken lesz. — Sirályt rendezni, je­lent-e ez valami különlege­set Arkosi Árpádnak? — Minden darabhoz ha­sonló elfogódottsággal kez­dek hozzá. Most is meg aka­rom fogni a szerző kezét, de a rám jellemző módon. A szakmát meg lehet ugyan ta­nulni alapvetően mégis az életből kell felkészülni. Az a lényeg, hogy' meg tudom-e élettel tölteni a darabot. — Mennyire egységes a társulat? — Egy társulat nem fel­tétlenül az azonosság .miatt jó, vagy rossz. Itt az alkotói szándékban látok egységet. Kijelöltünk egy utat, amit végig akarunk járni mind­annyian. — A sikeren kívül mit vár, milyen gondolatokkal távozzanak a nézők? — Ezen soha nem gondol­kodtam még. Bemutató után a darab igazából már nem az enyém. Saját életet él, öntörvényű. Hogy milyen módon találkozik a közön­séggel, ez kiszámíthatatlan. De hát ettől- izgalmas a szín­ház. ★ Arknsi Árpád beállít egy jelenetet (Jármay György felvételei) meghatározó. Ha valaki j megszokásból alakít valamit, j az ne is játsszon! mészet szépségét, igazát. Csehov ránk szól:'ha ez így megy tovább, minden el fog tűnni. A minap Sajóbábonyban járt Vitalij Jevtusenko professzor. Dr. Kerekes Ferencnél volt ba­ráti látogatáson. Még decem­berben ismerkedtek meg - ami összehozta őket, az aku- punktúrás gyógyítás, amelynek mindketten tudói, művelői. A beszélgetés közben dr. Kerekes Férenc (aki egyébként Sajóbá- bony körzeti orvosa) egy írást mutatott a Déli Hírlap munka­társának azzal, hogy talán he­lye lehetne valamelyik újság­ban a papírra vetett gondola­toknak. Az újságíró már visz- sza sem adta a cikket, amely az alábbiakban olvasható: A jelenkor embere sokféle betegségnek van kitéve, a kórképek megjelenési formái sokrétűek. Az elmúlt néhány évtized bebizonyította, hogy az európai vizsgálási és gyó­gyítási módszerek tökélete­sedése ellenére a betegek száma nem csökken. Ezért kell az orvosoknak megpró­bálniuk minden lehetséges eszközt és gyógymódot alkal­mazni a siker érdekében, mégha ez régen elfelejtett, vagy ritkán használt gyogj - eljárás alkalmazását jelenti is. ® PÓTOLNI KELL A LEMARADÁST Meg kell találni a termé­szetes gyógymódok helyét a gyógyításban. Nem helyes az eddig követett módszer, ami­kor a kudarcokon elkesere­dett beteg a divat hóbortját követve, különböző módsze­rekkel próbál gyógyulni. He­lyesebb lenne, ha ezt keze­lőorvosa tanácsa, szerint ten­né. Természetesen ennek első lépcsője az orvosok ez irá­nyú ismereteinek fejlesztése. E célból jött létre megyénk­ben a Pax Corporis nevű egyesület, amelynek célja "ezen szemlélet kialakítása és koordinálása. Nemcsak az orvosokat szeretnék meg­nyerni, de az egészséges élet­mód igényét felismerő lakos­ságot is. Ez nem könnyű,fel­adat,' hisz’ a hagyományos egészségügyben eddig a be­teg az orvosától recepíet és gyógyszereket várt, a termé­szetes gyógymódok1 viszont feltételezik a páciens aktív részvételét a gyógyulási fo­lyamatban. Az ilyen mód­szert alkalmazó orvosnak meg kell tanítani a betegét arra. hogy hogyan gyógyítsa önmagát. Nemrégiben olvastam egy cikket, amely azt nehezmé­nyezi, hogy túl sok gyógy­mód kerül be az utóbbi idő­ben külföldről országunkba. Pedig ez természetes, hiszen Magyarországon ezeknek a gyógyítási lehetősegeknek még nincs hagyományuk. Legalább 20—30 éves lema­radást kell pótolnunk ezen a téren is. Ahogy a politiká­ban szükség van a többpárt­rendszerre, ugyanúgy szük­ség van a gyógyításban a különböző módszerek és le­hetőségek alkalmazására, de csak képzett szakembereket feltételezve. Csak így van le­hetőség arra, hogy egyénre szabottan mindenki számára az optimális gyógymódot vá­lasszuk, ki. Nyugat-Európa országai­ban a társadalombiztosítás már évekkel ezelőtt rájött. BÉLYEG GYŰJT ÉS A Magyar Posta Vállalat ja­nuár 31 én Eötvös torziós ingá­ja elnevezéssel c&y címletű, 12 Ft névértékű bélyeget hozoit forgalomba. A bélyeg Dudás László grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyo­mással, az Állami Nyomdában készült, 1 701 300 fogazott és 2800 fogazatlan példányban, 50 bé­lyeget tartalmazó ívekben. A bé­lyegképben — keretben — Eöt­vös Loránd portréja előtt a tor­ziós inga látható, a kiadásra való szöveges utalás mekeit. ' * A budapesti 8. Sz. Postahiva­tal a rendezvény helyszínén működő alkalmi postahivatal­ban február 1—10. kö/ott hasz­nálja a „Széchenyi Emlékév — Kiállítás Széchenyi öregdiákok Baráti Társaság — Hotel Gel- lért” elnevezésű bélyegzőt. A szervezett bélyeggyűjtőbe tá­jékoztatása érdekében közöljük, hogy az Eötvös torziós ingája elnevezésű bélyegekre csak azok tarthatnak igényt, akik 1991-re fizettek tagdíjat. Ugyanis ez év­ben az első megjelent magyar bélyegújdonságról van szó. * A MABÉOSZ Észak-magyar­országi Területi Iroda, Miskol­con, a Széchenyi' út 83. sz., I. emeleti helyiségében és a Mű­vészeti és Propaganda Iroda Miskolcon, a Kossuth u. 11. sz. alatti Kossuth Művelődési Ház­ban továbbra is az érdeklődök rendelkezésére állnak. Áz előb­bi munkanapokon, míg az utób­bi szombatonként lü—12 óra kö­zött üzemel. Mindkét helyen, szinte minden filatelista-kérdés- ben felvilágosítást, segítséget kaphatnák mind a szervezett gyűjtők, mind az érdeklődők. R. L. hagy a. természetes gyógy­módok -alkalmazása olcsóbb, ezért támogatja is azokat. A gyógyszertárak forgalma is a természetes gyógyhatású sze­rek felé billen. ® ÖTVÖZNI A HAGYOMÁNYOST A MODERNNEL Az egészséges életmód ma még talán drágább, mint az egészségtelen, de hosszú tá­von megtérül. A hagyomá­nyos gyógykezelés során a betegek a gyógyszertárak 10 —20 százalékát kötelesek té­ríteni, s nem terheli őket a gyógyszerár maradékhánva- da, és az a hatalmas költ­ség, amely az egészségügyi apparátus fenntartásából, a telhasznált anyagokból, a mű­szerek működtetéséből adó­dik. Ezt helyettük a társa­dalombiztosítás fizeti. Igaz ugyan, hogy a természetes gyógymódokért, gyógyhatású anyagokért közvetlenül a be­teg fizet, de ez az összeg el­törpül az előbbi költségei mellett. Távol-keleti orszá­gokban kiszámították, hogy a betegek 90 százaléka kezei- nető természetes módszerek­kel. es így olcsóbban. Két­ségkívül vannak esetek, amelyek a legkorszerűbb gyógyszerek alkalmazását igénylik. Az orvosoknak ép­pen az a, feladatuk, hogy he­lyesen válasszák meg az al­kalmazandó gyógyítási mód­szert. Tudni • kell, egyetlen gyógymód sem alkalmas min­denfajta betegség gyógyítá­sára. Ezért ötvözni kell a modern medicina lehetősé­geit, a természetes gyógyel- járásokkal. A legtöbb, amit ma az embe-ek tehetnek, hogy meg­próbálnak egészségesen élni. Ennek kulcsa: kevesebb ci­garetta és alkohol, több moz­gás, elegendő alvás, egészsé­ges táplálkozás. Aki már fel­ismerte ennek szükségessé­gét, az jó úton jár. Dr. Kerekes Ferenc Filmsorozatok A Rónai Sándor Művelő­dési Központban Filmsike­rek címmel, az elmúlt he­tek, hónapok legnépszerűbb alkotásait vetítik február­ban. Például a Mint a vil­lám, a Hóbortos hétvége, a Még drágább az életed, vagy a Ghost. Az első sikerfil­Margitai Ági: — Az első összpróba min­dig borzalmas! Ilyenkorlát­juk először egységében a darabot, ilyenkor derül ki. hogy amivel á részpróbán meg voltam elégedve, eset­leg nem is olyan jó. Olyan ember vagyok, aki egy rósz-, szabbul sikerült jelenetért inkább magát okolja, s nem a másikban keresi a hibát. Az önbizalmam most na­gyon a szőnyeg alatt van! — A szereplők mind vesz- tesek. Mennyire igaz ez Ar- kagyinára, az ünnepelt szí­nésznőre? — A bátyja haldoklik, a fia öngyilkos lesz, a szerel­me, akiért meghalna, el­hagyja. Mindenképpen vesz­tes tehát ,ő is. Arkagyinát hatalmas személyiségnek tartom. Ügy érzem, jó szí­nész, mindent tud. Nem pusztán mesterember, ahogy a fia jellemezte. Igen. a fia igazságtalan vele. Arkagyina annyira a pályára koncent­rál. hogy a hivatását fon­tosabbnak tartja, mint má­sokkal törődni. Éppen ez az igyekezet, a hivatástudat te­szi nagy színésszé. Varga Gyula: — A pályámra jellemző, hogy nagyon sok Csehov- drámában dolgozhattam, köz­tük több vígjátékban is. Bár nem tudom, mennyiben ’ le­het a feudalizmus társadal­mi pusztulását komédiaként eljátszani. Ez csak az elő­adáson fog kiderülni, a mi törekvésünk mindenesetre, égy kesernyés vígjáték. A Sirályban tizenhat éve is szerepeltem, csak akkor a doktort alakítottam, mos! Szorint. Néha akaratlanul is rásiklom arra a vágányra, ahogy már dolgoztam, de a rutin csak átsegít bizonyos helyzeteken, egyébként nem a Rónaiban met február 18-án adják. Az Archív Filmklub pedig 22- én kezd, nyolc régi alkotás szerepel a programon. A so­rozatokra bérletek válthatók a művelődési központ pénz­tárában naponta 15—18 órá­ig. 4 é ■ ■ Mása szerepében Biíogh I Csillát láthatjuk. — Hogy mennyire jeile- mes Mása? Él benne a vágy egy pozitív élet kiteljesítésé­hez, csak nem képes rá, , nincs lehetősége. Ez a lány •nem tudja használni az éle­tét, bár eldönti, hogy meg­mutatja.: igenis, képes va­gyok 'rá! Döntése egy rossz házasságba hajszolja. — Mása önző. — A férjéhez. De valaki- j hez mindig önzők vagyunk, ; nem ? S:.. lesi Sándor j-.._nleg j nem iagja egy társulatnak ! sem, szabadúszó. — Nem féltem a bizony ta- : lanságtól, úgy éreztem, bele , kell ugrani. Ez a másfél év I bizonyítja, hogy helyesen I döntöttem. Színháza válogat- j ja, hogy mi az, ami irritál, de a kiépült hierarchiák, a j megszokott \ iselkedési for­mák, és a választójog elsor­vadása, sok helyen jellemző: Ugyanakkor szerettem volna olyan kollégákkal dolgozni, akikkel még soha nem ját­szottam. Az ilyen váltás csak friss élményt adhat! Örülök, hogy elvállaltam Trigorin szerepét, nagyon vagvtam már egy ilyerf jel­legű munkára. Jól érzem magain Miskolcon, megéri a fáradságot, az állandó utaz­gatást, az amúgy is zilált magánélet további terhelé­sét. Nyinát Csarnóy Zsuzsa, Trepljovot Gesztesi Károly alakítja. — Nyina rájön, hogy szí­nésznek lenni nem dicsősé­get, hanem tűrést jelent. így 1 érzed te is? Cs: Abszolút komolyan j gondolom. Engem semmi­lyen szinten nem érdekel, j hogy sztár legyek. A művé- ’ szi munka az egyedüli fon­tos dolog. Nyina először úgy képzeli, hogy a hírnév cső- i dálatos. Sajnos, a dolog nem j egészen így működik, de j Nyina életrevaló teremtés. I t — Trepljov sokkal szélső­ségesebb. G.: Apa nélkül, az any­jával nő fel ebben a báb­színházas életben, amit a színésznő él. .0 az, aki eb­ben a kifordult világban megmutatja a lélek, a ter­— Trepljov mit keres, mit vár az élettől? G,: Nem a becsvágy hajt­ja, hanem a maga lelkinek és hitének a görcsös meg­mutatkozni akarása. Azon­ban nem jók az eszközei. Hőzöhg, mint egy kamasz, mert érzi, hogy igazságtala­nok vele. Magára • haragít mindenkit, nincs türelme ki­várni a változást. Akkor még természetes reagálás és bevett szokás volt előadás alZitt véleményt nyilvánítani, de ő már azt várja, hegy mindenki néma döbbenettel figyeljen és érezze azt, amit ő ki akar fejezni. — Mi a közös Trepljov és Nyina pályájában? G.: Két meglehetősen te­hetséges ember indul el. Az egyik hozzátörik a követel­ményekhez, alázatos lesz, megtanul működni, közle­kedni, ismeri a játékszabá­lyokat, A másik nem hajlan­dó tudomásul venni a meg­alkuvást. — Úgy mondtad el, mint­ha nektek is hozzá kellene törni a pályához. ,Cs.: Amíg kezdő az em­ber, fantasztikus- csodát és morált sejt a színfalak mö­gött. De amikor te is meg­buktál, téged is levág a kri­tika, te is rossz rendezővel dolgozol, amikor igazán na­gyokat rossznak találsz, ak­kor óvatosabban fogalmazol. Alázatosabb leszel. G.: Sok dologra másképp reagálunk, mint három éve. Főiskolásként felelőtlenebbek! voltunk. Cs.: Hinni kell, tisztának kell maradni, ugyanakkor nem érted, mitől nem tudsz igaz lenni. ' G.: Pontosan ezért szün­tettük be fél évig a já­tékot. Törés nélkül nem tud­tunk m$r tovább hajolni. De ha erőszakot teszünk ma­gunkon, nem érdemes szín­padra állni. Cs.: Millió közül csak egy eset, amikor minden opti­mális. Jó a rendező, meafe- ^ lel' a díszlet, tehetséges az J összes kolléga. A Sirály pon­tosan ilyen. G.: Sokan hangoztatják, hogy egy társulatnak évek hosszú során kell összeszok­ni. A Sirály bizonyítja, bogy ez nem igaz. Itt szinte sen­ki sincs, aki már játszott volna valakivel a többiek közül. Mégis csapat jött lét­ív, mert mindenki hasonló­an gondolkodik. Mi ebben hiszünk. Kocsis Attila Egységes csapattal Készül a Sirály *

Next

/
Oldalképek
Tartalom