Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
Kié a Technika Rása? Nyugodtság és tüzes izzás A város tiszta helyzetet akar Két újabb vélemény Télen, m mm a /ovo téltől Ilyenkor, tél közepén állnak elő a nagy divatházak a jövő téli új kollekciójukkal. A bemutatón mindent felvonultatnak, ami szemet ámít, pénztárcát apaszt, s ami merőben különbözik a jelenleg hordottaktól. Nem maradt el a beharangozásból a Magyar Divat intézet sem. 1991—92 telére hármas jelszóval illetett divatirányzatot ígér. Ez a hármasság a természetesség, a nyugodtság és a tüzes izzítás jegyében lep meg bennünket új formákkal, új színekkel, új kombinációkkal, új anyagokkal. A természetesség jegyében fogant öltözékek kiegyensúlyozott vonalvezetéssel, oldott, a sport világából vett ötletekkel bővelkednek. A természeti népek, a nomádok öltözete (magukra tekert* átvetett textilek) inspirálta a tervezőket. De merítettek az űrutazók „viseletéből” is: anorákot, nadrág-szkafandert, íejrevalóí. A természetességet vaiió kollekció szabásvonala célszerű, kényelmei;, lezser. Visz- szatérnek a sportos kiegészítők és a kapucni. Alapanyagul puha gyapjút, pamutot és ezek keverékéből összeállított textileket használnak. Színekben a barna, a föidszínek, a semleges homokszínek dominálnak. Nyugodtság — vallja a tervező, aki a városban dolgozó, céltudatos üzletasz- szonyoknak, üzletemberek 7 nek tervezte kollekcióját. Praktikus és elegáns ruhatárat állított össze számúikra. „A” vonalú kabátokat, egyenes szabású szoknyákat, kosztümöket (nagygalléros Vadászok I konlra ! állatvédők I Évek óta zajlik Olaszországban a vadászok i és a vadászatot törvényesen is betiltatni i akaró környezet- és ál- [ latvédők küzdelme. De először fordult elő, 1 hogy a szenvedélyek áldozatot is követel- t tek, s ez éppen 'egy vadászkutya volt. A i sértett — kötelességteljesítés közben — i Coríona közelében 1 párharcba bocsátkozott egy vadkannal, és az ' utóbbi volt az erő- \ sebb. A kutyát súlyos i sérüléssel nyomban ál- | latorvoshoz vitte a 1 gazdi, s nem is akár- i hová, a perugiai egye- i fém állatorvosi klini- J kajára. Az ügyeletes j doktornő azonban megtagadta a kezelést. ' Arra hivatkozott, hogy i mint a vadászat esküdt ellensége, lelkiismeretével összeegyeztethetetlennek i tartja, hogy vadásznak i nyújtson segítséget, j még akkor is, ha a kutyájáról vari szó. Az ! ügy folytatása: az ál- • latorvosi kamara el- i marasztalta a doktor- | nőt. A kutya gyógyultan t távozott egy magánklinikáról. J j|c Elegancia, nyugodtság — blúzzal), férfias overallokat viselnek majd jövőre az üzletasszonyok. A férfiak egyenes vonalú nadrágot, széles reverű zakókat, színes ingeket viselhetnek. Elegáns a mintás zakó egyszínű nadrággal és viszont. A nyugodt divat kedvelői kékbe, zöldbe . és szürkébe öltözzenek — ajánlják. Kosztümjeik, kabátjaik anyagát természetes szálakból szövik, amelyen gyakran váltakozik a matt és a fényes felület. A tüzes izzás, ugye kitalálták, a fiatalok divatja A Kereszténydemokrata Néppárt Miskolc Városi Szervezete február 8-án (pénteken) 17 órai kezdettel a Református Egyház kultúrtermében (Miskolc, Kossuth u. 17. szám alatt) taggyűlést tart, jmelyre tisztelettel meghívja a tagtársakat. Érdeklődőket is szívesen látunk. A lányok sokkal jobban szenvednek a mindennapok terhelése alatt, mint a fiúk. Érzékenyebben és önkritikusabban reagálnak a konfliktusokra és a túlterhelésre, és egészségi állapotukkal is elégedetlenebbek. Ezt derítették ki a berlini egyetem kutatói, akik 1700, 12 és 17 év közötti fiút és lányt kérdeztek ki. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a lányok elégedetlenebbek önmagukkal, mint a fiúk, többször mondják, hogy szeretnének másmilyenek lenni, erősebb náluk a jelentéktelenség érzése, hogy társadalmi környezetük feleslegesnek tartja őket. A legtöbb teher forrása szüleik iskolai munkájukkal kapcsolatos túlzott elvárása, s társaik hiányzó megbecsülése, s ezek a tényezők a fiúknál sokkal nagyobb méraz üzletasszonyok divatja lesz. A keleti világ misztikumát, Kína, India, Mongólia motívumkincsét csempészte ide a tervező. Ezért aztán a tüzes és szokatlan színpárosítások, a vörös, a bordó, az arany, a bronz, a mélykék, a türkiz, a sárga mindenféle variációja megjelenik a fiataloknak készült, elsősorban alkalmi öltözékeken. Keverednek a stílusok is, sok az aszimmetria a szabásvonalban és az anyagok mintáiban. Alapanyagul selymet, velúrt és bársonyt ajánlanak a fiataloknak jövő télre. Bérügyi, munkaügyi és más fontos kérdésekben ingyenes jogi tanácsadást nyújt február 6-án (szerdán), 15- től 19 óráig a KDNP irodájában (Miskolc, Dózsa György' u. 7. sz.) Litvay Ottó és dr. Torna József. Február 7-én (csütörtökön) klubnap lesz. tőkben okoznak náluk fejfájást, idegességet, alvási problémákat és gyomorpanaszokat. A lányok gyakrabban szoronganak, és inkább „lenyelik” a mindennapok problémáit. A fiúk viszont agresszivitással, mogorvasággal és fokozott testi aktivitással vezetik le belső feszültségeiket. Doni Bajtársak Köre Értesítjük tagjainkat, hogy a szokásos havi találkozót február 6-án, szerdán 14 órai ke'zdettel a Baross Gábor u. 18. sz. alatt, a Kisgazdapárt helyiségében tartjuk. Doni Bajtársak Köre Mi lesz a Technika Háza sorsa? Több írás foglalkozott ezzel a kérdéssel a Déli Hírlap hasábjain. A ház jövőjével kapcsolatos vitában ezúttal szót kért Hőnigh Mihály, aki a megye 11 ezer műszaki értelmiségére hivatkozva fejti ki álláspontját, s Bencze László, az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatója, aki arról ír, hogy az áramszolgáltatók nem betolakodók az épületben. • „A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG TEMPLOMA” Az utóbbi időben a sajtó hasábjain megélénkült az érdeklődés a miskolci Tudomány és Technika Háza jelenét, jövőjét illetően. Érthetően, hiszen a hazánkban végbement politikai, társadalmi változásokkal törvényszerűen együtt jár a korábbi irányítási struktúra, tulajdonjog stb. felülvizsgálata, új alapokra történő helyezése. A szóban forgó épület pedig túl szép ahhoz, hogy szó nélkül elmenjünk mellette... A városba érkező látogató szeme is rögtön megakad rajta, s kíváncsiskodó kérdésére a miskolci vendéglátó büszkén mondja: ez a Technika Háza! Nem mindig voltunk rá ilyen büszkék. Építését sok vihar előzte meg. Szakemberek, városatyák, építészek, városszépí- tők és a miskolci polgár is vitatkozott: hová épüljön, milyen legyen, egyáltalán minek keli? Hiszen olyan időben épült, amikor a hasonló beruházások luxusnak számítottak; amikor az állam fokozatosan beszűkülő gazdasági mozgásterében, csak a termelő létesítményekre, vagy legfeljebb sablonkultúrházakra jutott pénz. Vitatták helyét; „temető mellett van, elveszi a kilátást a megyei könyvtártól ..Vitatták stílusát: „nem illik a környezetbe, túl modem.” És vitatták rendeltetését: amikor szűkös az ország pénze és nem jut elég lakásra, iskolára, útra, más fontos dolgokra, akkor minek építünk méregdrága cifrapalotát, ki fogja ezt használni, milyen hasznot noz? A megye 11 ezer fős MTESZ-tagsága, a műszaki és reálértelmiség színe-java már régóta vágyott egy saját otthonra, ahol találkozhat, vitatkozhat, konferenciákat, összejöveteleket rendezhet; ahol végre olyan környezetet talál, amely nélkülözhetetlen a szakmai fejlődéshez, amely olyan, mint a hívőnek a templom, ez a ház „a műszaki értelmiségiek temploma”. Hosszas engedélyezési procedúra, pénzgyűj- tós kezdődött. Megmozdultak a megye vállalatai és erejükhöz mérten adományoz- ' tak. Elkészült a terv, a költségvetés, de ahogy ez mindig is volt és ma is van, a pénz újból és újból kevésnek bizonyult... A tervezett 50 millióból 158 millió lett, és valóban 100 vállalat és intézmény adta ezt össze Miskolcon és a megyében. Ma már büszkék vagyunk rá, nemcsak azért, mert kedves színfoltja a centrumnak, hanem azért is — főleg a megye műszaki értelmisége —, mert végre méltó otthonunk van, ahová mindig szívesen megyünk, ahol jól érezzük magunkat, mert nemcsak kívül-belül szép, hanem alkotó légkört biztosít. És ami a legfontosabb: kezd igazi centrumává válni a megye műszaki-gazdasági életének. Külföldi cégek adják egymásnak a kilincset, konferenciák, szimpóziumok, árubemutatók, kiállítások követik egymást, és már üzletek is kötődnek benne. Ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat rendeznek, helyet ad a Celladam-vizsgá- latnak, elegáns kávéháza pedig menedzserek rendszeres találkozóhelye. Vitathatatlanul nagy szüksége van tehát rá a megyének a gazdasági megélénkülés folyamatában. A Technika Háza tehát működik és mindinkább betölti funkcióját, szellemi központjává válik a megye műszaki-gazdasági életének. Ilyen helyzetben érthető, hogy nagyon kapós lett az épület és megindult a tülekedés a tulajdonjog megszerzéséért. Ehhez szükséges tudni, hogy a Technika Háza kezelője korábban a MTESZ- központ volt, ma állami tulajdon. Jelenleg a MTESZ B.-A.-Z. Megyei Szervezetének Egyesületi Tanácsa üzemelteti, jól képzett szakapparátussal. A megyében dolgozó műszaki és reálértelmiség 11 ezer egyesületi tagja nem mond le a Technika Háza birtoklásáról és meggyőződése, hogy az az Egyesületi Tanácsnál jó kezekben van. Ügy látjuk, hogy a Tudomány és Technika Háza körül kialakult általános vita csak akkor viszi előbbre a közös ügyet, ha az a ház további rendeltetésszerű működését biztosítja. Hőnigh Mihály, az ügyvezető tanács tagja • NEM VAGYUNK BETOLAKODÓK! A .miskolci Tudomány és Teohnika Háza „birtoklása” körül kialakult vitában jó néhányszor szóba került az épület északi oldalán helyet foglaló ÉMÁSZ I. Sz. Kirendeltség neve. A tényeket nem ismerők vélhetően úgy gondolják, hogy mi oda egyszerűen betelepedtünk, irodákat, helyiségeket elfoglalva mások elől.,. Minthogy ez a feltételezés több fórumon elhangzott, szükségesnek tartjuk a közvéleményt az alábbiakról tájékoztatna: Kia-endéljtwéigöink a korábbi, Patak utoai épületet már jó 10 érvvel ezelőtt kinőtte. Vállalatunk aikkor határozta el az új beruházást, az akkori elképzeléseknek megfelelően a Vándor Sándor utcán. Ez az elhatározás egy időre esett a Technika Háza létesítésének gondolatával. Szintén a tényékhez tartozik, hogy a Technika Háza építését engedélyező szervek feltételként szabták, hogy az épülethez valamilyen közcélú létesítményt csatoljanak. Az ÉMÁSZ, megváltoztatva korábbi elképzelését, élt a felkínált lehetőséggel és kirendeltségünk ottani .létesítésével elősegítette a Technika Háza felépítését. Az is vitathatatlan, hogy ez a döntés jelentős anyagi hozzájárulást jelentett, hiszen amíg a korábbi helyre tervezett szerényebb létesítmény beruházási költsége jóval alacsonyabb lett volna, a Technika Házához való csatlakozás a sokszorosába került a vállalatnak! Ebből is nyilvánvaló, hogy nélkülünk az építkezést nem kezdhették volna el... Egyetértve a Déli Hírlap 1991. január 26-i számában tett megállapítás- sala, miszerint: „Mit szólna hozzá az ÉMÁSZ, ha teljesen városi tulajdon lenne a ház, hiszen ki merné vitatr ni, az ő segítségük nélkül aligha került volna tető alá” — megjegyezzük, hogy a ki- rendeltség hermetikusan ei van zárva a Technika Házától, ahhoz csupán épületszer- kezetileg kapcsolódva, külön bejárattal, külön megközelítési lehetőséggel rendelkezik. A fogyasztók szempontjából nagy' előnyt jelent, hogy a város központjában, minden irányból jól megközelíthető helyen van, ahol kulturált és gyors ügyintézést -tudunk végezni. A szóban forgó létesítmény nem irodaháznak, hanem termelő, szolgáltatói feladatokat ellátó egységnek épült. Fő feladatunk a fogyasztók maradék nélküli kiszolgálása, a megelőző karbantartási munkálatok elvégzése, az üzemzavarok gyors elhárítása; a bejelentések, panaszok kivizsgálása és orvoslása, az új fogyasztók bekapcsolása. A múlt évben mintegy 26 ezer megkeresést regisztráltunk, ami napi száz esetet jelent, és a következő témakörök szerint oszlik meg: új fogyasztók bekapcsolása, teljesítménynövelés; közvilágítással kapcsolatos érdeklődések, bejelentések ; előzetes műszaki igények bejelentése, egyeztetése ; az értékesítéssel kapcsolatos reklamációk intézése. Ezekből, valamint az alábbi adatokból is kitűnik: a paramétereket tekintve, a vállalat legnagyobb kirendeltsége vagyunk, összlétszámúnk ötven fő, s területünkön 44 ezer 724 fogyasztót szolgálunk ki Ehhez tartozik 228 transzformátorát- lomás, 18 ezer közvilágítási lámpatest, és az ezeket ősz* szekötő nagy- és kisfeszültségű légvezeték és kábelhálózat. A leírtakkal a bevezetőben említett - kételyeket szeretném eloszlatni, remélve, hogy e vázlatos felsorolás is meggyőzi azokat, akik úgy gondolják, hogy mi afféle „betolakodók” vagyunk. Az elmondottakon kívül további részletes információval hivatali helyiségemben bárkinek, bármikor rendelkezésére ~ állok. A magam részéről nem kívánok a Technika Háza hasznosításával kapcsolatos vitába bekapcsolódni, fenti soraimmal csupán azt akartam érzékeltetni és bizonyítani, hogy kirendeltségünk a jogos tulajdonában van, és jól működik. Bencze László. az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatója Nem kívánjuk vitatni a két levélíró véleményének sros-* ságát. Csupán olvasóink figyelmébe szeretnénk ajánlani egy cseppet sem elhanyagolható tényt. Hőnigh úr* levelének végén maga hívja fel rá a figyelmünket, hogy a Technika Háza ma állami tulajdon. Az épület sorsával kapcsolatos fórumon elhangzott, s lapunkban is olvasható volt, hogy az ön- kormányzat is igényt formálhatna rá. Miskolc annak idején nem csekély összeggel járult hozzá a munkálatokhoz. Támogatta az építkezést pénzzel, telekkel, s rendbe rakatta a környékét is. Városházi forrásokból úgy tudjuk, hogy mindennek az együttes értékét nagyjából 90 millió forintra becsülik. Dőreség lenne tehát azt állítani, hogy a városnak nincs köze a házhoz. Nagyon is van. Tudjuk azt is, hogy a miskolci közgyűlésben vannak városatyák, akik a hasonlóan kusza vagyonjogi ügyekben tiszta képet szeretnének kapni. A városban tehát — bár lehet, hogy ez csak a közgyűlésről rendszeresen tudósító újságíró benyomása — van készség a helyzet rendezésére. De valamit rendezni csak tárgyalásokon lehet. Ezért talán nem veszi zokon a megye 11 ezer műszaki értelmiségére hivatkozó Hőnigh úr a megjegyzést: kicsit furcsa a kijelentése, hogy „ez a 11 ezer tag nem mond le a Technika Háza birtoklásáról”. Furcsa ez, már csak azért is, mert mint az előbb rávilágítottunk: ő maga is elismeri, hogy a ház állami tulajdon. S olvasóink fentebb már láthatták, hogy ennek az állami tulajdonnak az elkészüléséhez Miskolc igencsak jelentősen járult hozzá. A vitát a magunk részéről nem tekintjük lezártnak. Szívesen adunk teret a közgyűlés, vagy a városháza véleményének is, amint nyilvánosságra akarja hozni a saját álláspontját. Az ügy fejleményeiről továbbra is rendszeresen beszámolunk. (bujdos) KDNP-taggyfilés és ingyenes jogtanácsadás Hétköznapi stressz A lányok ßeiiezÄn visel el
