Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

Kocsik a téren a miskolciaké a szó Postacím: Dél! Hírlap Miskolc. 3501 Pf.: 39. — Telproo: 42-fifiB. — Kérjük olvasrtin- Inat. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek (el bennünket. A képviselő is segíthet Népszerűek a hetenként egyszer tartandó, az éjszakába nyúló polgármesteri fogadóórák. Az ott elhangzott panasz- áradatra azonban nem hinném, hogy azonnal intézkedés száilethet, hiszen ezeket ki kell vizsgálni, és annak eredmé­nyeképpen írásban értesítik az ügyfeleket. A Déli Hírlap február 18-i számában olvastam azt az ol­vasói levelet, amely szintén a polgármesteri fogadóórák zsúfoltságával foglalkozik. A levélíró javasolja, hogy jobb megoldás lenne, ha az órákig való várakozás helyett ki-ki írásban adná be a panaszát. Ugyanis a polgármester is csak feljegyzi az ügyet, és az illetékes szakigazgatási szervvel vizsgáltatja ki. Szerinte még jobb lenne, ha nem is a pol­gármesteri hivatalnak címeznék a panaszt, hanem az ille­tékes önkormányzati képviselőhöz. Mert ők arra hivatot­tak. hogy minden kerülő út, kacskaringó nélkül a területük gondját-baját képviseljék. Sőt, „fenti” segítség nélkül meg is oldják azokat. A vezető, a polgármester ne aprózza el önmagát, hanem fordítsa erejét és energiáját, s főként idejét a már összefo­gott, az egész reá bízott érintő feladatokra. Az önkormány­zatok képviselői pedig szabályok és rendeletéit alapján dol­gozzanak. Tartsanak több fogadóórát, hogy személyesen is megismerhessék az embereket. S azzal a problémával, amit megoldhatnak ne terheljék a polgármestert. Igaz, így felelősségteljesebb dolgozni, hiszen nem lehet lépten nyo­mon felsőbb szervekre hivatkozni, de hatékonyabb. S ha e szerint dolgoznak, akkor a lakosságnak sem kell minden ap­ró dolog miatt a polgármesteri hivatalba, vagy a polgár- mester fogadóórájára szaladgálni. S. S. * A Rákóczi utcában a Béke mozi melletti kin téren, a gyalogotok számára kiépített, pihenőpadokkal is ellcitott részen gépkocsik parkolnak. Nehezítik a gyalogosok közleke­dését, arról nem is szólva, hogy a díszburkolatnak sem használnak. Törnek a kockakövek a kerekek alatt, és olajfoltok szennyezik a felületet. Pedig közel van a kijelölt parkoló­hely ■ (Sz. G. felvétele) hallgató Jevtusenko professzornál Rontják a közérzetünket M. F: Miskolc Mikor viszik el a szemetel? senko professzorból. A nyu­galom, a béke. Hát nem ez az, amire a jobb érzésű em­berek a világon mindenütt és mindenkor vágytak, vágynak? És ha ebből a nyugalom­ból csak egy picit is átadott nekünk Jevtusenko, már ér­demes volt elmenni az elő­adására. Hiszen az az ener­gia, amit az idegeskedés, a rohanás, a kapkodás helyett a saját megnyugtatásunkra fordítunk, gyógyhatású energiává válhat. S tények ezrei bizonyítják, hogy dön­tő többségben azzá válik. Ebben látom én Jevtusenko „varázslatát”. Ruttkay Anna Egy gyalogosnak, aki szemta­núja volt az esetnek (Miskolc): lapunkban február 14-én fenti cím alatt jelent meg egy olva­sói levél, amelynek írója szóvá tette, hogy tanúja volt egy gyorshajtásnak a Vologda ut­cában. Levelében azt írta, hogy ha az üggyel kapcsolatban igényt tartunk rá, felkeresi szerkesztőségünket. Ügy adó­dott, hogy erre szükségünk van. Ha viszont személyesen nem tud felkeresni bennünket, hív­hat a 42-666-os telefonon is. Kernéi) tik, beváltja ígéretét, éa megkeresi szerkesztőségünket. lagos égig emelni az Ultra árát mondjuk egy maszek boltosnak?“ Van-e még fo­gyasztói érdekvédelem? Azt is megértem, hogy szabad­árak vannak, de ezt a 26 forintos differenciát túl sok­nak tartom. Sajnos az ilyen jelensé­gekkel szemben tehetetlenek vagyunk. Még ha szóvá is tesszük, neki áll feljebb. Udvariatlan magatartást ta­núsít, sőt még butának is néz bennünket. Az én koro­mat sem tisztelte egy csep­pet sem. Az ilyen és ha­sonló jelenségek csak növe­lik a rossz közérzetet, s a feszültséget bennünk. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a mozgássérült gyermekek sorsának jobbítá­sáért Bicebóca néven ala­pítványt hozott létre. Az alapítvány célja a korláto­zott mozgásképességű gyer­mekek esélyegyenlőségének megteremtése. Hazánkban jelenleg a mozgássérült gyermekek többsége hasonló korú, ép társaiktól távol, speciális in­tézetekben nevelkedik, vagy heti hatórás „korrepetálás­ban” részesülnek otthonuk­ban. Az oktatási törvény le­hetőséget ad ugyan arra, hogy az általunk képviselt gyermekek együtt nevelked­jenek és tanuljanak a nem mozgássérült társaikkal. A gyakorlatban viszont azt ta­pasztaljuk, hogy az ered­ményes munkához szüksé­ges személyi, tárgyi és anyagi feltételek hiányoznak a legtöbb gyermekintéz­ményből. Nem elég az egész­séges gyermekeket nevelő intézmények jóindulata, a mozgássérült gyermekek fo­gadásához szükséges felté­teleket is meg kell terem­teni közlekedésük és tanu­lásuk megkönnyítése érde­kében. A korábbi években három alkalommal került sor a mozgássérült gyermekek és szüleik közös táborának megrendezésére. Ezt a ha­gyományt szeretnénk foly­tatni. Ebben az évben ala­pítványunk vállalta fel — a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei és a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Egyesületé­vel karöltve — a mozgássé­rült gyermekek és család­juk közös táborozásának megszervezését és lebonyo­lítását 1991. június 21—30. között, mintegy 170 fő rész­vételével. A tábornak ez­úttal is a szolnoki Tiszaiiget ad otthont. Nagy gondot je­lent a rendezőknek a tábo­rozás kiadásaihoz a szüksé­ges anyagi feltételek előte­remtése. A szállás, étkezés és néhány program költsé­ge személyenként a kilenc napra, mintegy 7000 forintba került, hogy csak a legfon­tosabbat említsük, A válla­latok, üzemek, gazdálkodó szervezetek és magánszemé­lyek megértése és anyagi támogatása nélkül céljaink továbbra is csak megfogal­mazott vágyak maradnak. A pénzbem támogatások mel­lett szívesen fogadunk olyan természetbeni felajánlásokat, mint például játékok, sport­szerek. A felajánlott pénz- beni befizetések után adó- kedvezmény illeti meg a segítségünkre sietőket. Várjak tehát az adomá­nyokat, felajánlásokat, vár­juk a mozgássérült gyerme­kek jelentkezését a tábor­ba. Jelentkezni lehet a Bi­cebóca Alapítvány címén: 1032 Budapest, San Marco utca 76. Ide várjuk a fel­ajánlásokat tartalmazó leve­leket is. Az alapítvány számlaszáma: BB Rt. 380- 16 909. Részletes felvilágosítást egyébként dr. Ab rahámné Győrök Margit, a kuratóri­um elnöke, az alapítvány fenti címén ad. de én, mint a tábor vezetője is bármi­kor felvilágosítással szolgál­hatok. Köszönöm figyelmü­ket és segítő közreműködé­süket. Kósik Lajos, a tábor vezetője, 2700 Cegléd, Búvár u. 6. Telefon: 06-20, 11-761 * Ez évben is megrendezi a Mozgáskorlátozottak Egyesü­letének Országos Szövetsége a Nemzetközi Balatoni Ta­lálkozót Boglárlellén, a Pos­tás-üdülőben. Maga az épü­let 6 emeletes, ahol két igén tágas lift van, amelyekben a tolókocsi is kényelmesen elfér. Az épület és áz ét­terem lépcsővel közelíthető meg, azonban az üdülő munkatársai kényelmes rám­pákat építenek a kerekes székkel közlekedő mozgás- sérültek számára. A talál­kozó idején változatos, szó­rakoztató programok várják az érdeklődőket. Az üdülő közvetlenül a Balaton-part- ján van, szép parkkal és jól használható, homokos, lejtős stranddal. Részvételi díj 400—450 forínt/fő/nap körül alakul. Jelentkezni 1991. március 20-ig lehet, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületénél, 7400 Kaposvár, Május 1. út 53. szám. Telefonon is lehet je­lentkezni a délelőtti órákban, a 06-82, 21-942-es telefon­számon, ahol részletes fel­világosítással szolgálnak minden érdeklődőnek. Min­den jelentkezőt örömmel fogadnak a rendezők. (Kósik Lajos információs titkár) Mars, hatvanért Valószínű, hogy a tévében is reklámozott csokoládé névadója úgy gondolta, hegy ez az édesség megérdemli az isteni nevet. Ugyanis úgy hirdetik, hogy aki elfogyaszt egy Mars-szeletet naponta, illetve azzal kezdi a munká­ját megváltozik a közérzete, friss, üde lesz. Tessék, kós­toljuk meg, és tapasztalni fogjuk majd . : isteni hatást. Sajnos nekem eddig még nem sikerült megismerkedni az édesség jó tulajdonságai­val. Mégpedig nagyon egy­szerű oknál fogva. Kedvenc ABC-áruházam- ban, a pénztár előtt doboz­ban sorakoznak az ínyenc­ségek, köztük a Mars is. Gyorsan a kosaramba teszek 4 darabot, biztosítandó a hét hátralevő napjainra a frisse­séget magamnak. A pénztá­ros figyel. S hogy miért, csak a fizetésnél derül ki. A négy darab csoki 240 forint — ad­ja tudtomra. Kérem így is? No nem! Köszönöm, nem kérem. De mielőtt visszapa­kolnám a gondolába, jól megnézem mamagnak ezt az erőt adó csemegét. Az alig 5—6 centi hosszú, és vagy 2 centi szélességű csoki da­rabonként 60 forint. Jóllehet, a reklámozás jóvoltából tu­dom, hogy szőlőcukor és egyéb vitamin is van benne, de számomra —, s azt hiszem nem vagyok vele egyedül — megfizethetetlen. Talán nem is a Földünkön készült? Le­het, hogy a Marsról külön ufóval érkezett hozzánk? És mint általában más árucikk­nél, itt is a fogyasztóval fi­zettetik meg a hosszú szállí­tási költséget. Ki tudja. Egy biztos, ettől a Marstól nem •kapok erőre, így a tavaszi fáradtság küszöbén. Mars vissza a készítőhöz! De mi lesz, ha a visszaszállí­tás költsége is bennünket, fogyasztókat érint majd? Mondjuk olyan formában, hogy a szállítási díjjal meg­terhelik a még egyébként el­fogadható áron megvehető csokoládéféleségeket. Mert minden értünk, fogyasztók­ért van e hazában. Fegyelmezetlen Nem hiszek a földöntúli hatalmakban, de a Földön inneni erőkben sem. Éppen ezért nagy fenntartással fo­gadtam Jevíusenko profesz- szor „csodáit” is. Mivel azonban immár járóképtelen beteggé váltam, a kínjaim állandóak a bal lábamban és a jobb karomban, egy ér­dekes újságcikk hatására el­határoztam, hogy eltaxizom a professzor egyik előadásá­ra. Tehát hit nélkül, biza­lom nélkül — csupán kíván­csiságból. „Kiscsoportos fog­lalkozás szuggesztióval. bio- energia-átadással” — hirdet­te az újság. Nosza, ott a he­lyem. Egy hölgy arról beszélt, hogy néhány foglalkozás után a korábbi i szüntelen lábfájásai elmúltak. Szólott viszont egy férfi is, „ellen­pólusként”. ö azt mondta, hogy Jevtusenko előadása utáni héten minden este és reggel őrüíetes fájdalmakat érez a jobb lábában ... Ezután két olyan óra kö­vetkezett, amelyen át a kel­lemesen fűtött teremben lágy, andalító zenére külön­féle kéz- és lábmozgató, il­letve légzésgyakorlatokat diktált a professzor. Közben hangsúlyozta: a szemünket ne nyissuk ki. Nos, töredel­mesen bevallom: én fegyel­mezetlen hallgató voltam. Nem tartottam, be az utasír fásokat. Leskelődíem. Egy­részt, mert a lábfájásom miatt mozdulgatnom kellett, a karfájásom miatt pedig nem tudtam végezni a gya­korlatokat, másrészt kíván­csiságból nydtogattam a szemeimet. Végezetül a professzor meg is mondta, hogy voltak fegyelmezetlen hallgatók, akik nem a saját gyógyulá­sukra koncentráltak, hanem azt lesegették, hoay a másik mit csinál. Mindezt a leg­teljesebb nyugalommal mondta. Éppen azon az aránylag halk és kellemes hangon, amelyen arra biz­tatja a résztvevőket, hogy ismételgessék magukban: „Meg fogok gyógyulni... meg fogok gyógyulni...” És .beszélt a stressztől, amely manapság sok helyen, sok embernél olyan görcsös idegfeszültséget okoz, hogy ezek megszüntetéséhez,, fel­oldásához” olykor már ke­vés az orvostudomány. Eh­hez az ember akarata szük­séges. Azé az emberé, aki hagyta eluralkodni magán a stresszt, s az ezáltal ki­alakuló betegségeket. „Nyu­godt vagyok, teljesen nyu­godt vagyok” — mondotta a professzor. — „Erre kell gondolni, és ha fellazulnak a görcsök, még a hegek is kisimulnak a testen, az esetleg károsan megnagyob­bodott szerves összezsugo­rodnak ...” Tehát a nyugalom. És ez árad ebből a nagyon köz­vetlen — külsőleg is egy­szerű, törékeny termetű (alti azért bűvészeiket meghazud­tolva emel fel és fektet le két szék támláira egy tőle jóval súlyosabb egyént!), halkszavú emberből, Jevtu­Mint ahogy az lenni szo­kott, minden hónapban vá­sárolok tisztítószert, amiről számlát kérek. A napokban elmentem az Augusztus 20. utcában lévő háztartási bolt­ba, ahol a számla szerint az Ultra-por fél kilós cso­magjáért 80 forintot szá­molt a boltos. Ugyanakkor a tőle nem messze lévő boltban 54 forintért adták az ugyanilyen csomagolásút. Szóvá is tettem neki ezt az árdifferenciát, de azzal há­rította el, hogy nem kell nála vásárolni, oda kell menni, ahol olcsóbb. Még azt is mondta, hogy neki nem érdeke a lakosság ki­szolgálása, tőle nagy téte­lekben is elviszik az árut. Kérdem én, lehet-e a csil­A Pál utca 10. szám alatt, magánházban lakom, ahol szinte állandóan problé­mák vannak a szemétszállí­tással. Nyáron a meleg miatt szenvedünk az összegyűlt hulladék bűzétől, most té­len a hó az akadálya az el­vitelüknek. Hetente, ha egy­szer hajlandók elszállítani. Azonban az elmúlt hét szerdáján, amikor szóltam a vállalatnak, azt a választ kaptam, hogy másfelé ment a kocsijuk, erre csak más­nap tudnak jönni. Mi is fi­zetjük a szemétszállítási dí­jat, éppen ezért megfelelő szolgáltatást várnánk. Ol­vassuk a napilapokban, hogy a közterületfenntartó mi­lyen munkák elvégzésére vállalkozik. Rendben van, tegyék. Csakhogy ezzel a mi szemétszállítási gondunk még nincs megoldva. Erre is jobban oda kellene figyelni. T. J.-nc Miskolc H.-né NAGY VÁLLALATI GYAKORLATTAL, SZÁMÍTÓGÉPES HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ MUNKAÜGYI-BÉRÜGYI CSOPORT FELAJÁNLJA SZABAD KAPACITASAT £ SZTK-ügyintézés, $ bérszámfejtés, $ munkaügyek, munkaügyi nyilvántartások, 9 adóbevallás, $ kollektív szerződés vagy 6 munkaügyiszabáiyzat-készítés területén Várjuk kisvállalatok, kft.-k, betéti társaságok, szakcsoportok, egyéb gazdasági társaságok jelentkezését I Telefon: 46-79-244-es számon , Tóth Dezső osztályvezetőnél Levélcím: 3518 Miskolc, Erenyő út 1. Bicebóca Alapítvány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom