Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

A megyei 7 J va^vonelfenőrző c tizoltsá^ ülésé A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Vagyonellenőrző Bizottság soron köveik*- "5 ülését március 1-jén reggel 9 órakor tartja a megyei önkormányzati hivatal I. emelet 109-es számú ta­nácskozótermében (Mis­kolc. Tanácsház tér 1. sz.). A bizottság ülése nyilvános, azon állampolgárok is részt vehetnek. A tárgyalásra Ki­tűzött ügyekben érintettek közvetlenül értesítést kap­nak. Képviselői fopiia Huszár Sándor önkor­mányzati képviselő március 1-jén pénteken délután 5 és este 7 óra között az Éder György utcai 1. Sz. Általá­nos Iskolában fogadóólát tart, melyre tisztelettel vár­ja az érdeklődőket. Az I. számú választókerület la­kossága, Besenyői út és környéke, Szondi telep, Ba­ross Gábor út, József Atti­la út és környéke (Selyem - rét) mondhatja el kérdése­it és észrevételeit. >jc Kevés a mozgáslehetőség a gyerekeknek az Avason. Egy hely mégis akad a számukra, igaz, inkább a lányok járhat­nak ide. Az Egyetem presszó épületében található MSZP iroda egyik termében, hetente két alkalommal balettanfo- lyamon finomíthatják mozgásukat, fejleszthetik ritmusérzé­küket. A hölgyeket” Körösi János tanítja a klasszikus és dzsesszbalett alapjaira. (Szabán felvétele) A harangokat „Miért nem harangoz­nak?” — kérdezte az anek­dota szerinti plébános a ha­rangozol. A válasz immár közhely: „Ennek több oka is van, atyám. Az első, hogy nincs harang.” Nápolyi ól délre, egy kis faluban szintén nem szóit a harang, ezt azonban Don Angelo kárhoztatta néma­ságra. A derék plébános úgy vélte, hogy „a kétezredik esztendő küszöbén nem elég modern segédeszköz ahhoz, hogy ájtatosságaik végzésé­re buzdítsa a hívőket” — írta a L’Unita. A plébános tehát nyugdíjba küldte ha­rangjait, helyettük nagytel­jesítményű hangszórókat szereltetett a toronyba. Mennydörgő decibelek zú­dultak' ezt követően a falu­ra reggel, délben, este. És rehabilitálták a technikának eme harsány térnyerését az sem tette örömteli eseménnyé a hall­gatóság körében, hogy a to­ronyból evangéliumi idéze­tek és különféle zenekari produkciók töltötték be az utcákat, tereket. Kiváltkép­pen az esti koncertek bószí- tették az egyébiránt zene­kedvelő olaszokat. Az elöl­járóság azonban tehetetlen volt, Don Angelo- ..műsora” ugyanis nem ütközött a csendháborítás paragrafu­sába. S ekkor az egyik ügy­véd megtalálta a leghatáso­sabb érvet, a kivitelezést pedig az adóhivatalra bízta. A tisztviselő megjelent a parókián, és benyújtotta a borsos számlát, a toronyze­ne szerzői jogdíjairól. A harangokat másnap rehabi­litálták. Hirdetésfelvétel a postahivatalokban is Nem kell már Miskolcra vagy Egerbe utaznia annak, aki hirdetést akar feladni a Borsodban és Hevesben megjelenő kereskedelmi és reklámújságba, a Böngésző Pluszba, illetve a Déli Hírlapba. Március elsejétől a két megye 452 postahi­vatalában is felveszik a hirdetéseket, cégeknek és magán- személyeknek egyaránt. Március elsejétől: rendkívüli játék a Déli Hírlapban Házi disznótorost, egy egész sertést nyerhet Két héten át nyolc szelvény Még a néhány forinttal olcsóbban árusított sertés­húsok idején sem jöhet rosz- szul, ha valaki egy egész sertést kap ajándékba. Kü­lönösen akkor, ha a tőke­húst konyhakész, avagy már mélyhűtésre darabolt álla­potban kapja, s emellé még egy egész sertésből készült házi disznótoros is társul. Egy ilyen nyereményt kí­nálunk most olvasóinknak a Miskolci Húsipari.. Vállalat és a Déli Hírlap közös já­tékával. Ahhoz, hogy valaki mindezt megnyerje, csupán az kell. hogy március 14-ig valamennyi lapszámunkat megvásárolja, mert nem árul­juk el előre, hogy melyik nap jelentetjük meg azokat a szelvényeket, amelyekből nyolcat, kell egymás méllé beragasztani, s azt bekülde- ■ ni a Déli Hírlap Kft. címé­re. avagy személyesen is elvihetik a Miskolci Hús­ipari Vállalat selyemréti (Bajcsy-Zs. út 42. szám) mintaboltjába. Már csak azért is érdemes itt körül­nézniük, mert minden héten mást kínálnak árengedmény­nyel. • Tehát két hét alatt nyolc szelvény jelenik meg, ezért figyeljék március elsejétől a Déli Hírlapot! tiszielstil Miskolc megyei jogú vá­ros közgyűlése a január hó 25. napján megtartott ülé­sén rendeletet alkotott az önkormányzati képviselők juttatásáról, költségtéríté­séről és tiszteletdíjáról. A rendelet — melynek előírá­sait 1990. november 1, nap­jától kell alkalmazni — ha­tályba lépett, s megtekint­hető ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal önkormányzati Irodáján. Két család háztartási könyve (4.) Rezsi, élelem — és a lobbi? Miután kellően kiször- nyülködtük magunkat a bé­bi- és gyermekruházat ára­in, térjünk vissza a kony­hába. Már csak azért is, mert A-családunk háziasz- szonya érdekes statisztikát készített, melyből kiderül, hogy 1990. januárjában a rezsi (tehát a lakással, uta­zással stb. járó állandó költségek) és az élelmiszer­re elköltött összeg együtte­sen a jövedelem 58 százalé­kát tette ki. Azt hiszem, ez nagyon jó arány, hiszen 42 százalék maradt ruházkodásra, ve­gyi árukra, élvezeti cikkek­re, szórakozásra. Ebbe a kategóriába tartozik ma már ismét a kocsi fenntar­tása is; a mai benzinárak mellett azok kivételével, akik hivatásuk gyakorlásá­hoz munkaeszközként hasz­nálják az autót, luxuscikk­nek számít. (Tudom, ez nem így volt egy-két éve, mára változott a helyzet.) • TAKARÉKOSKODNI - MIBŐL? A januári érték lassan, de- biztosan megy feljebb, áprilisban 69 százalék, szeptemberben 71, decem­berben már 82 százalékot tesz ki. Igaz. ez a hónap nem igazán mérvadó, a ka­rácsony körüli nagy bevá­sárlások irreális voltát mu­tatja, hogy ez év januárjá­ra ez az arány 61 száza­lékra zuhant vissza. Mégis a növekvő tendencia egyér­telmű, s azt jelzi, hogy a rezsi és a koszt kifizetése után már az átlagjövedel­mű embernek is alig ma­rad pénze másra, takaré­koskodni, ' félretenni pedig (egyébként is kérdéses a magas infláció miatt, érde­mes-e?) egyenesen remény­telen dolog. Most csak egyetlen hóna­pot vizsgáljunk, az idei ja­nuárt, kifejezetten az élel­miszervásárlás szempont­jából. Az ünnepek előtt vá­sárolt, felhalmozott készle­tek ellenére is az A-csa!ád 3450 forintot költött húsra. 714 forintot hentesárura egy hónap alatt. Kenyeret, tejet, tejterméket nem na­gyon lehet spájzolni, ke­nyérre 706, tejre, tejter­mékre 1355 forintot költöt­tek. A gyümölcs 472 forint­ba került, aztán már csak kisebb dolgok következnek, mert a korábbi vásárlások miatt cukorra, lisztre, zöld­ségfélére, krumplira egyet­len fillért sem költöttek ja­nuárban. És így jött ki a 61 száza­lékos rezsi- és élelmiszer­költség ! • VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK Érdekes hallgatni A-nét vásárlási szokásairól, Az ő családjukban már elenyésző a szülői támogatás mértéke, a nyári időszakban kapnak a telekről némi gyümölcsöt, zöldségfélét. — Már a múltkor emlí­tettem, hogy mindennap fő­zök, és hogy igyekszem, amiből lehet, legalább egy­hónapos készletet felhal­mozni. Hűtőszekrényünk van természetesen, de hű­tőládánk nincs, ezek na­gyon drágák és rengeteget fogyasztanák. Ezért például, ha több hús van itthon, mint amennyi a fagyasztó­részbe belefér, a húsadago­kat naponta cserélem a fa­gyasztó és a hűtő között. Egy nap alatt semminek sem lesz baja. — Általában figyelek ar­ra. hol lehet olcsóbban vá­sárolni, hol van kedvezmé­nyes vásár, leárazás. Néha még a disznóhús és a ba­romfihús esetében is van erre . példa, ugyanígy a tej­termékek (sajt, vaj), tész­ták. konzervek és sok más élelmiszer esetében is. Nem szorosan tartozik ide, de jó példa, hogy érdemes nagy teteiben, ömlesztett csoma­Iskolát szerelnének, egy házat kertlel Egyesületben az autisták Ismét egy elszánt tekinte­tű asszony, ismét egy, aki megelégelte, hogy gyerme­két, mert másnak született mint a többi, embertelen módon kezelje a társadalom. Szálkámé Haraszti Kriszti­na hét és féléves gyermeke autista, csakúgy, mint a né­hány hónapja tragikusan meghalt Krisztián, akiről lapunkban többször is el­olvashattak. Ügy tűnik, végre nem magányosan kell vívniuk szélmalomharcaikat ezeknek a szülőknek ... — Évek teltek el, és sem a helyi orvosi, sem más szakterület képviselőitől nem kaptunk választ gyermekünk másságára — tárja fel az előzményeket Szalkainé. — Az orvosi és pedagógiai fel­készületlenség okozza gyer­mekünk, s hasonló társai­nak méltatlan helyzetét. A burkolt humanitás mögött valójában ezeknek a gyere­keknek az általános megje­lölését elintézik annyival, hogy hülyegyerek. Holott az autisták csak másak. Befo­gadják a külvilág ingereit, de ezeket gyakran nem ér­tik. Ebből a káoszból a sa­ját, belső világukba vonul­nak vissza, emiatt tapasz­talható náluk viselkedés- és személyiségzavar. Néhányan közülük' valóban értelmi fo­gyatékosok, ugyanakkor egy másik részük átlagosan jó, esetleg kiemelkedő intellek- tusú, mint például a fiam a matematikában. Ha idejé­ben diagnosztizálják a be­tegséget — ez 3—4 éves korban már megtehető —, szakszerűen foglalkoznak velük, akkor nem tehetetlen teherként kell a későbbiek­ben a társadalomnak kezel­nie őket, mert képesek le­hetnek önmaguk ellátására. Manapság erre alig van esély... — Önök mégis megpró­bálnak valamit tenni. Hogyan? — Megkerestem Budapes­ten azt az egyetlen helyet, ahol komolyan veszik a mi problémáinkat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolában dr. Balázs Anna vezetésével megígérték, hogy minden segítséget megadnak szakmailag, csak próbáljam meg összehozni a hasonló helyzetben lévő családokat, gyerekeket. A fellelhető cí­meket megadták — ám ez korántsem teljes —, hiszen eddig igyekeztek a már em­lített, másféle kategóriába' besorolni őket, — s január végén megalakult az Autis­ták Megyei Egyesülete. Ti­zenegyen jöttünk össze a Családsegítő Központban, ahol befogadtak bennünket. Itt nyilvánvalóvá vált fő célunk: egy iskola, ahol a gyermekeink — igenis fej­leszthető — képességeit szakemberek kezdhetik ki­bontakoztatni ... — Mi a realitása, hogy valóban létrejöjjön ez az iskola, s egyáltalán, hogy nézne ki felépítése? — Legkevesebb három pedagógus — ebből egy gyógypedagógus —, s három asszisztens kellene erre a munkára a tucatnyi autista gyermek mellé, akik a 4—17 éves korosztály között ma- zognak. Talán soknak tűnik, de a legfontosabb az egyé­ni gondolkodás ezeknél a gyerekeknél. Gyógypedagó­gus jelentkező akadna Pest­ről, talán tanár is, akiknek van szívük és hatalmas tü­relmük e sajátos munkára, azonban nagy kérdés a hely. Jártam Halász Józsefné al­polgármesternél, hogy eset­leg egy megüresedett bölcső­dét, vagy óvodát, tudna-e a város erre a célra hasznosí­tani. Sajnos, erre nincs le­hetőség. Azt ajánlotta, hogy esetleg egy iskolát, vagy gyermekotthont keressek meg. Így jutottam el dr. Dobos Lászlóhoz, a Gyer­mekváros igazgatójához, aki igen segítőkésznek mutat­kozott, azonban csupán 3—4 gyermeket tudnának felvál­lalni. Ezért fordulunk ez­úton is a nyilvánossághoz, hogyha — mint Biatorbá- gyon, ahol egy tanyán szel­lemi fogyatékosokat készíte­nek fel a valós életre —, bárki hasonló lehetőséget tud kínálni számunkra, te­gye meg. Kertészkedéssel, a kézügyességük kihasználásá­val, szövéssel; fonással, idő­vel akár önállóvá is válhat­na ez az iskola. ' Nagy Zsuzsanna I golású mosóport is vásárol­ni. A Centrumban lehetett például kapni 20 kilogram­mos zsákos mosóport (igaz, nem azt a fajtát, amit használni szoktam), 1460 fo­rintért. Aki a kis. 30 de- kás dobozt vásárolja, ennyi pénzért ugyan hányat :ud venni? De ugyanígy cukor­ból, lisztből, rizsből, tojás­ból is kifizetődőbb előre vásárölni. (Természetesen nem azok bosszantására írom le A-né tanácsait, akiknek nincs pénzük arra, hogy tartalékoljanak bár­mit is a nemlétező frizsi­derükben.) • SZÜLŐI TÁMOGATÁSSAL Az előző részekből kide­rült, hogy a B-család szeré­nyebb anyagi körülmények között él, jóval kisebb a be­vételük, ugyanakkor jóval nagyobbak törlesztési köte­lezettségeik is. B-né nem is tagadja, hogy a szüleik se­gítsége nélkül „meghalná­nak”. A jegyzett időszakban 3160 forintot kaptak szüle­iktől, de pontosan ki sem lehet számítani a támogatás mértékét, hiszen egy szom­bati, vasárnapi ebéd nehe­zen forintosítható, ha nem mi vásárolunk. — Én is igyekszem előre vásárolni, amennyire lehet mondja B-né —, hiszen az árak olyan gyorsan kúsz­nak felfelé, hogy ez a leg­jobb takarékossági mód. Emellett járom a boltokat, ha valahol csak 3—4 forint­tal olcsóbb valami, oda me­gyek vásárolni. Én egyéb­ként kétnaponta főzök, a férjem viszi magával az ebédjét, és bent megmelegí­ti. Reggelire, vacsorára hi­deget, néha maradékot eszünk. • HÚST NEM ... — Ahogy már volt szó róla, húst ebben az idő­szakban egyszer sem vet­tünk, hentesárura 429 fo­rintot, kenyérre 208 forintot, tejre, tejtermékre viszont 1110 forintot költöttünk. Nem tagadom, ebben az is szerepet játszott, hogy néha, nagy könnyelműen veszek a gyerekeknek egy-egy gyü­mölcshabot. Ezt imádják mind a ketten, de sajnos lassan már nem engedhet­jük meg magunknak. Cuk­rot, olajat, lisztet, tojást, vásároltam még, a többi élelmiszert nem részletez­tem, együtt 1600 forint fö­lött költöttem. Még érdemes külön megemlíteni a mosó­szereket. nálunk mindennap kell mosni, ahol ilyen kis­gyerekek vannak, rengeteg fogy. — Be kell ismernünk, hogy szülői támogatás nél­kül nagy bajbap lennénk. Édesanyám nyugdíjas, de dolgozik, hogy ő is megéljen valamiből, mert a nyugdíját teljesen ránk költi. Ara nem is gondolunk, mi len­ne, ha nem tudna segíteni, ha megbetegedne. Igaz is, tavaly elég sokat beteges­kedtek a gyerekek. Nagyon sok pénzünk ment el orvos­ra, gyógyszerre. Ha kihí­vom az orvost, muszáj ad­ni neki, s ma már egy szá­zas ... Hál’ Istennek, az idén' még megúsztuk. most egészséges mind a két gye­rek — .mondja B-né. Már most. sorozatunk utolsó része előtt is lefrom, hogy nagyon szeretnénk, ha olvasóink reagálnának a fentiekre, leírnák tapaszta­lataikat, hogy segítségükkel közreadjuk, ki hogy, min, milyen módszerekkel tud megspórolni egv kis pénzt, tud-e valami olcsóbb for- ráshelyet, ahol érdemes vá­sárolni. A befejező részben pedig javaslatot teszünk a Déli Hírlap Nagymamák klubja megalakítására. (Folytatjuk) Gróf Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom