Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

4 Saját országukban is tegyék te a fegyvert! Irak kivonul Kuvaiti katonai források szerint Irak tegnapra virra­dóra megkezdle csapatai ki7 vonását Kuvaiibój. Amerika azonban nem hisz Szaddám Húszéin ígéreteiben. Bush amerikai - elnök és Major brit miniszterelnök is úgy vélte, hogy az iraki­ak kivonulása Kuvaitiból csak taktika, és Szaddám Húszéin így akarja megmen­teni fegyveres erejét. Ezért a szövetségesek azt követe­lik, hogy az iraki katonák saját országuk területén is tegyék le a fegyvert. A szövetséges csapatok be­vonultak Dél-Irak terüle­tére, és elérték az Arab fo­lyó vonalát. A koalíciós erők minden fontos hidat az el­lenőrzésük alatt tartanak — jelentették áz amerikai vé­delmi minisztériumban. Ez­zel az iraki köztársasági gárdát csaknem teljesen kö­rülzárták az amerikai és brit páncélosok. Az egyiptomi tájékoztatá­si minisztérium elismerte, hogy a fővárosban és egy másik nagyvárosban is diák- tüntetések voltak az Öböl­háború ellen. Az egyetemi hallgatók összecsaptak az el­lenük kivezényelt rendfenn­tartó erőkkel. Egy diák meg­halt. Az Öböl-háború hazai vo­natkozású híre, hogy a MALÉV — egy amerikai lé­gitársaságot leszámítva — volt az első külföldi cég, amelynek gépe landolt a tel- avivi Ben Cárion repülőté­ren január 15-e óta. Holnap, vagy pénteken pedig újabb járat érkezik az izraeli fő­városba. (Az öböl-háborúval kapcsolatos további injor- náciúk lapunk második ol­dalán olvashatók.) A MISKOLCIAK NAPILAPJA Mi lesz holnap? Szponzorokra várva UJ KILÁTÓ « MOOAiOMftffOtO MMNIIUT r­SERPOZÓ SIMON Út a fölszámoltatashoz-WQrvi(A 7*«P»vi onrfVfet Hív nyűgei M* ukVIUhL Saam««í • ajU&ZZriiZf. Az írod önkormá SjéBíj SSrp «*■-. *'*’ " M ÉVFOLYAM * HOLNAP XXIII ÉVFO'.YAM. 19 SZÁM 1991. FEBRUÁR 2?., SZERDA &St«S: 5.20 FOütlIHT Az alpolgármester koilságvetlsről, adókró', árakról, ml&mnr* reformról Pénzszűkében Fuldokló önkormányzatok — ezzel a címmel jelent meg cikk nemrég a Népsza­badságban. Arról veit ben­ne szó, hogy önkormányza­tok tucatjai gyakorlatilag anyagi csődben vannak. Ért­hető módon érdekelt min­ket, hogy ml a helyzet Mis­kolcon, hiszen még nem ké­szült el a város idei költ­ségvetése, csak egy átmene­ti pénzügyi terv alapján működnek az intézmények. Kohold Tamás, városunk egyik alpolgármestere a „pénzügyminiszter"- a vá­rosházán. Tőle kérdeztük, hogyan értékeli most a vá­ros anyagi helyzetét? —Csőd Miskolcon nincs, de azért itt sem könnyebb a helyzet, mint másutt. Vannak ugyanis igények, amelyek jogosak, ám előze­tes számításaink szerint több, mint egynilliárd fo­rinttal több pénz kellene ki­elégítésükhöz, mint ameny- nyi a rendelkezésünkre áll az idén. Nehézségeink egy­részt az egyszerű pénzszűké­ből fakadnak, másrészt a különféle jogszabályok hiá­nya miatt keletkeznek. Visz- szatérve a pénzszűkéhez: az állam által törvényben meg­szabod önkormányzati fel­adatokhoz kapott támoga­tás messze nem fedezi a ténylegesen felmerülő költ­ségeket. Például az óvodák­nál csak 33 százalékot tesz ki a valódi költségekből az állami támogatás. A különb­séget valahonnan elő kell teremteni, mert mi nem me­hetünk csődbe, a város nemi válhat működésképtelenné... — Honnan lehet előte­remteni ezt a hiányzó be­vételt? Az amúgy is meg­sarcolt lakosságtól, vagv a százféle terhet viselő vállalkozóktól? — A személyes vélemé­nyem, hogy szükség van az arányos közteherviselésre: a tehetősebbek többet kell hogy vállaljanak. S ma ezt nem látom sehol. Álláspon tóm szerint a helyi adók, a helyi díjbevételek alkalma­zásánál figyelemmel kell lenni a lakosság teherviselő képességére, de a vállalko­zási szférát sem lehet elle­hetetleníteni. Mi nem elsor­vasztani akarjuk a vállalko­zásokat, hanem támogatni, ezért minden, a vállalkozó­kat. a vállalatokat érintő döntésben konzultálni fo­gunk az érdekképviseleti szervezeteikkel. Már most leültünk az Ipartestülettel, s úgy látjuk, ők is azon a véleményen vannak: egy le­pusztuló városban nem le­het normális, eredményes üzleti élet sem. Vannak olyan gazdálkodási lehetősé­gek is, amelyek hosszabb távon kamatoznak, hiszen a lakásgazdálkodást új alapok­ra kell helyezni, és az ön- kormáriyzati vagyonból is hasznot kell húznunk. — Meglehetősen erős a nyomás jó néhány képvi­selő részéről, hogy az ára­kat, díjakat megszabó döntéseknél vegyék figye­lembe a szociálpolitikai szempontjait is. Legutóbb például a vízdíjnál merült fel egy, a nagycsaládoso­kat támogató javaslat. — Én azt vallom, hogy az ár legyen valódi ár és nem pedig különféle szociálpoli­tikai szempontok által torzí­tott értékmérő. Nem az árakban kell érvényre jut­tatni a szociálpolitikát, ha­nem az egyéneket, a csalá­dokat kell közvetlenül, hat­hatósan támogatni! Melles­leg ez a különféle árakba, díjakba épített támogatási rendszer eddig oda vezetett, hogy bár nem kevés pénz­zel rendelkezett a város szociálpolitikai célokra, ám ezek az összegek rosszul hasznosultak. — Minden szakember tudja, hogy ha nem refor­málják meg a város in­tézményrendszerét, akkor elóbb-utóbb a város min­den pénzét felemészti a puszta fenntartás, működ­tetés. Csakhogy iskolákat összevonni, városi intéz­ményeket átalakítani rá­zós, kellemetlen ügy. El­indul-e mégis az intézmé­nyi reform? — El kell, hogy induljon, de az idén legfeljebb az alapjait lehet lerakni az új intézményrendszernek. A .vizsgálatok folynak, de ezek nem egy-két hónapos ügyek, hiszen a város működőké­pességét is fenn kell tarta­ni időközben. — Az utóbbi években egyre kevesebb, mostaná­ban már szinte semmi nem jutott a fejlesztések­re, mert a működtetést, az intézmények fenntartá­sát tartották elsődleges­nek Miskolcon, ön híve ennek a nézetnek? — Ez az alapelv nem tartható tovább, ugyanis az a város, amelyik nem fejlő­dik, elpusztul. Tudom, hogy nagyon nehéz, rengeteg konf­liktussal jár az intézmény- rendszerhez hozzányúlni, de meg kell tenni. Alapelv, hogy a jövőben nem intéz­ményeket pénzelünk, hanem feladatok végrehajtására adunk összegeket, s ez óriá­si különbség. Természetesen nemcsak a működtetés ro­vására lehet fejleszteni: na­gyon várom a koncessziós törvényt, amely a külső tő­ke bevonását teszi majd le­hetővé, s azt is, hogy végre tisztázódjon: mi is az ön­kormányzat hasznosítható vagyona. — Lesz-e márciusra Miskoltnak költségveté­se? — Azt nern tudom, hogy a közgyűlés hány forduló­ban dönt majd, de mi oda­teszünk egy költségvetés- tervezetet márciusban a közgyűlés isztalára. Ez egy kompromisszumokkal terhes költségvetés lesz, ae érezhe­tő majd benne az elmozdu­lás is. (kiss) "odmamezky Szilárd Tan dón Dt Gccr. János Oh t-toim re«»!;»... f >*:•> .'nw :r Hotg»* Béla Keresztiir Tibor Salii* r. K../uid e» Kamarai leni Uaulminy». Lengve! iltlazv Mám.» Uno» Három irodalmi folyóirat van Miskolcon, és felületes szemlélő azt gondolná, mi­lyen gazdagok vagyunk, anyagi és szellemi téren. Hiszen három ilyen jellegű lap nagy tömegigényt jelent­hetne. A valóság azonban korántsem ilyen rózsaszín. Sajnos ezek: az újságok csak támogatással tudják fenntar­tani magukat, pedig létükre szükség van. Hiszen régiónk szerencsére még gazdag kul­turális értékekben, az itt élő értelmiségiek publikálási le­hetőségekre vágynak. Ezek­nek ad teret a Holnap, az Orpheus, és az Üj Kilátó. De hogyan dolgoznak a szer­kesztőségek? Hogyan állják meg helyüket napjaink új- ságdömpingjében? Ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt körképünkben. (Cikk az 5. oldalon) Ezreket dönt ágynak ' Influenzajárvány Lezárt kórházi osztályok Az utóbbi hét eredményeit értékelve nyilvánvalóvá vált, hogy influenzajárvány van megyeszerte. Erről dr. Mun­kácsy Magdolna, a megyei Köjál járványügyi osztály- vezetője tájékoztatta lapun­kat. — Pontosan 22 ezer 20" megbetegedést észleltünk az elmúlt héten, melyből 8505- öt Miskolcon, 3573-at vonzás- körzetében regisztráltunk. Azonban nemcsak a megye- székhelyre jellemző az in­fluenza, hanem szétszórtan az egész megyére is. 4379 Víz- és csatornadíjak Miskolc város közgyűlése február 22-én megtartott ülé­sén rendeletet alkotott a víz- és csatornadíjaknak az állami lakások bérlőire való áthárításáról. Á fentiekről szóló, 2/1991. számú önkor­mányzati rendelet március l-jén lép hatályba, s meg­tekinthető a polgármesteri hivatal építési és közlekedé­si szakigazgatási szervénél, valamint ügyfélfogadási idő­ben az önkormányzati iro­dán. beteget kellett táppénzes ál­lományba vennünk. — Melyik korosztályt érin­ti leginkább a járvány? — Elsősorban a fiatalokat. Erről is pontos adataink vannak, melyek arra figyel­meztetnek, hogy vigyázzunk azokra, akik még nem tud­nak magukra vigyázni. Az 1—14 évesek közül 12 481 — azaz a megbetegedések 56,2 százaléka! — a 15—24 évesek közül 3937, a 25—34 éves korosztályból 2609 került in­fluenzás tünetekkel orvos elé. Szerencsére, a csecsemő­ket kevésbé érinti a beteg­ség. — Mi mutat arra. hogy valóban a járvány „áldozatá­vá" váltunk? — Jellemző a magas, 38— 40 fokos láz, az elesettség érzése, a rossz közérzet, a piros torok, valamint egyes esetekben izomfájdalom, esetleg hányinger. — Mit lehet tenni a beteg­ség elkerülése érdekében? — Az időjárásnak megfele­lően, rétegesen öltözködje­nek, s minél több vitamin­dús ételt fogyasszanak. Fon­tos. hogy a zsúfolt helyeket amennyire csak lehet, kerül­jék ezekben a napokban. A tünetek felismerését köve­tően érdemes azonnal orvos­hoz fordulni, halogatás ese­tén ugyanis a szövődmények súlyosak is lehetnek: tüdő- gyulladás, bronchitis, arc­üreggyulladás. — A kórházakban szükség volt-e az egyes osztályok le­zárására? — Igen. olyan nagymérté­kű a járvány, hogy a kór­házak szülészeti és gyermek- osztályain, valamint a gyer­mekotthonokban látogatási tilalmat kellett elrendel­nünk. Ez egyelőre egy hétre szól, addig valószínűleg si­kerül tipizálni a járványt okozó vírust is. N. Zs, Március 1-jén 9 órakor nyílik a Déli-shop az Avas Szálló Fehértermében Váriak a Rémet Kercent miskolci Diszkont áruházába Keresse fel a Politropp, a Miskolci Likőrgyár és a Tempókor pavilonját

Next

/
Oldalképek
Tartalom