Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

60. 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, •» Öngyilkosok, sztahanovisták, csuklós buszok REGGELI HÍRLAP, 1931. FERKLÄR 15. Az életvédelmi rendelet alapján a rendőrség bűn­ügyi osztálya mellett dolgozó életvédelmi 'hivatalnak minden negyedévben közölni kell a belügyminiszté­riummal, az öngyilkosságok statisztikáját és esetről esetre fel kell sorolniuk, miért szánta végzetes tettére magát az öngyilkos, vagy az öngyilkosjelölt. A rend­őrség életvédelmi osztálya most terjesztette fel a feb­ruárban esedékes kimutatást, amelyből meg lehet álla­pítani azt az örvendetes tényt, hogy Miskolcon az ön­gyilkosságok száma a rossz gazdasági viszonyok da­cára is, örvendetesen csökken. Három esztendővel ez­előtt, valóságos öngyilkossági láz 6zedte az áldozatait Miskolcon, és voltak hetek, amikor alig múlott el nap halálos öngyilkosság nélkül. Öngyilkossági kísérlet kettő-három is történt egy napon. A februári kimutatás szerint Miskolcon az elmúlt évnegyedben, vagyis november, december és január hónapokban mindössze három halálos végű öngyil­kosság történt. Az áldozatok közül kettő nő és egy' férfi volt. Az egyik nőt szerelmi csalódás, a másikat családi okok vitték a halálba, míg a férfi nyomora miatt követett el öngyilkosságot. öngyilkossági kísérlet a három hónap alatt tizen­nyolc fordult elő. Tíz férfi és nyolc nő próbált a ha­lálba menekülni. Családi okok, nyomor, betegség ját­szottak közre ezeknél az öngyilkossági kísérleteknél. Az öngyilkosjelöltek elhelyezéséről gondoskodott a rendőrség életvédelmi osztálya és valamennyien ígé­retet tettek, hogy a jövőben nem kísérelnek meg ön- gyilkosságot. Az öngyilkossági eszközök között ebben az évne­gyedben is a méreg és a kötél vezet. A mérgek kö­zött is a marólúg. Hárman revolverrel követtek el ön­gyilkosságot, míg egy öngyilkosjelölt a Sajóba ugrott. ÉSZAK-MAGVARORSZÁG, 1951. FEBRUÁR 1. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói szép eredményt értek el a kongresszusi felajánlások teljesítésében. A termelésben a sztahanovisták mutattak példát. Mikó Gábor sztahanovista marós 202, Cziíovszki József esz­tergályos 199, Bereczki László sztahanovista horizon- tos 17, Szabó István sztahanovista esztergályos 170, Nagy Mihály sztahanovista mintakészítő asztalos 155 és Riczó András kovács 150 százalékos teljesítményt ért el. A XVI. Sz. Autójavító Üzem dolgozói közül Czira Zslgmond karosszéria-lemezlakatos 146, Perjési Sán­dor motorszerelő 143 és Tuza Miklós esztergályos 142 százalékkal teljesítette kongresszusi vállalását. A vil­lanyszerelők közül Cserjési Ferenc az ablaktörlőmotor ésszerű átalakításánál 137 százalékos eredményt ért el. A Hejőcsabai Mészüzem kőműves csoportja a kong­resszus tiszteletére felajánlotta, hogy január 26-ára befejezi az egyik mészégető kemence javítását. Válla­lásukat túlteljesítették, mert már január 18-án elké­szültek a munkával. A mészüzemhez tartozó mexikói üzem dolgozói a kongresszusi 800 tonna kohóműkő ki­termelését vállalták. Vállalásukból eddig már 400 ton­nát teljesítettek. Az üzemnél dolgozó csillerakodók közül Vihar László és Kalocsai László 258 százalékot ért el. A lakatosmühely építkezésénél dolgozó átképző- söfc 145 százalékot teljesítettek. A Miskolci Kenyérgyár dolgozói — többek között — a liszt gazdaságos felhasználására is tettek felajánlást. Megfogadták, hogy a kongresszus tiszteletére 170 má­zsa lisztet takarítanak meg azzal, hogy gondosan ki - rázzák a zsákokat. Már^eddig 70 mázsa megtakarítást értek el. A fűtők tűzifatakarékossági mozgalma indí­totta 54 mázsa fa megtakarítását vállalták. Ezt már 60 százalékban teljesítették. DÉLI HÍRLAP, 1972. FEBRUÁR 3. Üjabban hat Mann-Diesel motoros, négyajtós, csuklós autóbusz érkezett Miskolcra — jelentették be tegnap, a városi tanács építési osztályán megtartott közleke­dési értekezleten. Az új kocsikat — amelyek lénye­gesen nagyobbak és kényelmesebbek a korábbiaknál — már ismerjük, hiszen az első ilyen autóbuszokat az 1-es járat vonalán, alig két héttel ezelőtt állította for­galomba a közlekedési vállalat. Az új csuklósokból február végéig összesen 18-at vásárol az MKV, és va­lamennyi a Papírgyár és a Tiszai között áll munkába. Erre a frissítésre rendkívül nagy szüksége van a városi tömegközlekedésnek: mint közismert, Miskolc „egyutcás” településszerkezeti adottságai miatt ezen a vonalon bonyolódik le a város utasforgalmának több mint 60 százaléka, s így a közlekedés gondjai az 1-es autóbuszjáraton fokozottan jelentkeznek. A legutóbbi utasszámláiás adatai szerint tavaly ősz­szel a Tízes honvéd utca és a Patyolat közötti sza­kaszon az autóbuszok naponta több mint 31 ezer utast szállítottak. Eddig ez a Miskolcon mért legmagasabb forgalom, de alig ezerrel kevesebb ember utazik a Gyula utca és a Tanácsház tér közötti szakaszon. Ugyanakkor a legnagyobb forgalma a Szemere utcai és a Kilián lakótelepi buszmegállóknak van: ezeken a helyeken naponta 13—14 ezer utas száll le és fel az autóbusz-megállókban. Az utasáramlás alakulásá­ban a városfejlesztéssel összefüggő változások azon­ban még tovább súlyosbítják a gondokat. A miskolci művészeket is várják Nyári tárát a Zempitnta A zempléni táj kulturális értékeinek megbecsülése és felmutatásának szándéka ve­zérelte 1989-ben az ottani városokat, amikor a Sáros­pataki Képtárban megren­dezték az I. Zempléni Nyá­ri Tárlatot. A kiállítás nagy sikert aratott, erősítette a szűkebb hazához való kötő­dést, s amellett jelentős mű­vészeti alkotások megszüle­tését tette lehetővé. A kiállítás kapcsán figyellek fel rá az érdekeltek, hogy az ormánsági műemlékeket meg kell menteni. (Szabán felvétele) A Cserehátért, Hegyközért is Fotók az Ormánságról A zempléni városok — Sá­rospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj — önkor­mányzatai, a területükön működő múzeumok és köz- művelődési intézmények 1991 nyarán ismét megren­dezik a Zempléni Nyári Tár­latot. A szervezők felhívják az e régióban élő és alkotó, vala­mint a zempléni tájegység­hez kötődő képző-, ipar- és fotóművészek figyelmét a második tárlaton való rész­vételre. A kiállítás szabad- beadásos rendszerű. A be­küldött műveket szakmai zsűri bírálja el. Javaslatuk alapján állítják össze a tár­lat anyagát, a díjazáshoz, il­letve a városok különdíjai- nak odaítéléséhez is. A ki­állításhoz színvonalas kata­lógus készül. Beküldhető műfajonként 3 alkotás (festmény, grafika, textil, kisplasztika, iparmű­vészeti munka), 5 db foto­gráfia. Beküldési határidő: 1991. április 30. Elsősorban a Kazinczy Múzeum címére várják a jelentkezőket. Be­adási lehetőségek még a fen­ti határidőig: Miskolci Ga­léria, Tokaj Művelődési Ház, Szerencs Művelődési Köz­pont. Sárospatak Képtár. A kiállítás házigazdáid a ren­dező szervek megbízásából a ! sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum (3980 Sátoraljaúj­hely. Dózsa Gy. út 11. Tel.: 41/22-351). Bővebb felvilá­gosítással szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az ünnepélyes megnyitó, a városok és intézmények ál­tal adományozott díjak át­adása, június 30-án, 11 óra­kor lesz. Az Avasi Gimnázium egyre gyakrabban ad helyet érdekes tárlatoknak. Ormánság címmel itt nyílt meg az a fotókiállítás, amelyen Pándy-Szekeres Dá­vid és Erdős János képeit le­het megtekinteni. A 80-as évek közepén nagy bátorság kellett az ilyen, a pusztulást, az enyé­szet tombolásat bemutató képek elkészítéséhez, kiállí­tásához — mondta megnyi­tójában Győri István refor­mátus lekész. Realista felvé­telek ezek, de nem a szo­cialista realizmus torzító eszközeivel készültek. Szán­dékosan sokkoló, megdöb­bentő hatású minden fotó, tükröt tart élénk, 'í'tóninit sem kendőz el. Az Ormán­ság pusztulásának pillanat­képei az akkori áll a pótoltat rögzítik. Egykor ez gazdag v.idék volt, az itt élők sok minden­hez értettek. De már a 30- as években néhányan meg­próbálták felhívni arra a figyelmet, amely a környék lassú sorvadását ercdrr.é­zárt határsáv volt, amely szinte teljesen kizárta ezt a részt az ország vérkeringé­séből. A pusztulás sajnos a mai napig tart. A templomok, amelyeket a két művész megörökített még haláltusájukban is szépek, az elmúlás is lehet torokszorító élmény. Keres­sük, kutatjuk ennek a hal­doklásnak az okait. Talán ezek a provokatív képek se­gítenek felrázni a társadal­mat, rádöbbenteni az em­bereket arra, hogy végre cselekedni kell. Hiszen egy testrész elhalása egy végze­tes folyamatot indíthat el a beteg testében. Ez a mi vidékünkön, itt Borsodban különösen közeli veszély. Gondoljunk csak a borsodi aprófai as k elnéptelenedésére. Most kell tenni azért, hogy húsz-harminc év múlva ne a Cserehált, vagy a Hegyköz hasonló segélykiáltásának legyenek közvetítői ilyen kiállítások. A megnyitón megjelent az egyik művész, Pándy-Szeke­res Dávid református teo­lógus paptanár. Mint el­mondta, teljesen véletlenül akadtak erre a témára. Az egyik társa, akivel együtt járt teológiára, erre a vi­dékre ment legációra. Meg­döbbentették az Ormánság­ban látott állapotok, el sem, tudta képzelni, hogy ilyen rossz állagúak lehetnek az egykor gyönyörű templomok. Tudta, hogy ő íotózik, és megkérte, készítsenek felvé­teleket Ez a kiállítás há­rom év munkája. Évente két-három alkalommal jár­nak le falukutatás kapcsán. Elnyerték a Soros-alapítvány támogatását, és most ír er­ről a témáról egy könyvet is. Az első kiállításnak nagy visszhangja volt. Az egyhá­zon belül is ellenállásba üt­köztek. Azonban a képeket a Eötószövetség lezsűrizte, és első osztályúnak minősí­tette. Ennek a birtokában bárhová elvihetik a kiállí­tást'. azóta már Európa na­gyobb városait is megjárták a képek. A kiáEírá soknak köszönd heiően egyébként megindult egy pozitív folyamat. Pél­dául az oldj templomot francia nyugdíjas építőmes­terek hozták helyre, a drá- vapiski gyülekezet pedig gyűjtött pénzt a felújításra, Pándy-Szekeres Dávid szerint a fotókon látható ál­lapotok jelentették a mély­pontért. Innen már csak fel­felé lehet menni, és erre minden remény meg van. (horváth) nyezi. Az 50-es években Lutz Herbig német karmes- i tér vezényeile legutóbb a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart. Aj vendégművész jó benyomást keltett, keze alatt remekül szóit városunk együttese. A program is rendkívül attraktív volt. Népszerű romantikus mű­veket, Glinka Ruszlá.n és Lud­milla - nyitánya, Liszt Halál­tánca - Lantos István szólójá­val - és Csajkovszkij VI. szim­fóniája. Már a műsort kezdő ope­ranyitány előadása sejtette, hogy Herbig az a típusú karmester, aki gondos pró­bák birtokában tudja mit várhat el a zenekartól. Alapvetően virtuóz alkat. Még Glinka művében nem elsősorban a zenekari hang­zás csillogtatására, sokkal inkább a dallamos elemek vezetésére helyezte a hang­súlyt. Ezzel egy egységes, homogén előadást produkált. Csajkovszkij utolsó szim­fóniájában azonban már úgy éreztem, hogy a fájdalmas, szomorú hangulatot árasztó Finálé kivételével hajszolt- nak tűntek a tételek. Her­big vezénylése nem tetszhet mindenkinek. Néha túl lát­ványos, mégis ritkán szólalt meg összességében ilyen színvonalon a Miskolci Szimfonikus Zenekar, mint ebben a műben. Hozzájárult ehhez, hogy alaposan kiak­názta a dinamikai ellenté­tekéi, fokozásokat. Biztosan kézben tartotta az együttest. Felfogás kérdése, egy bizo­nyos időhatáron belül, a té­telek tempója. Számomra azonban meggyőzőbb a drá­mai nyitótétel egy kicsit visszzfogottaboan, a szelle­mes ölnegyedes metrumé ze­ne kecsesebben. A szimfónia egyik kulcstétele a 111., me­lyet az eredeti jelzések sze­rint valósított meg. Ha nem­csak a dinamikai fokozások, de a tempó-differenciálások eszközével is élt volna, még nagyobb hatást ér el ez az indulómuzsika. Liszt Ferenc egyik zongo­raversenyeként tartják szá­mon a Dies Irae daliamára írt variációkat. Ezúttal Lantos István intellektuális, kiegyenlített interpretációjá­ban szólalt meg a virtuóz látomás, mely keletkezese óta zenetörténeti jelentősé­gű lett. A jövő zenéjét meg­sejtő Liszt e művében szá­mos újdonsággal szolgált, mely értő előadásban rabul ejti a mindenkori közönsé­gét. Barta Péter Gyermekiévé Decemberben kezdte meg működését Franciaországban a Canal Enfants, egy új adó, mely kizárólag a gyerme­kekhez szól. Jogosítványa alapján mintegy 11 millió nézőhöz jut majd el ^Újso­ra. Előfizetési díja havi 85 frank, és csak a koraesti órákig sugározza műsorát. Újra Holló-színház Gállá Miklós és a Holló- színház társulata újra Mis­kolcon vendégszerepei. Ma este hat és nyolc órától lát­hatják az érdeklődők a csa­patnak az angol groteszkre, olykor morbid humorra épülő műsorát. Többek kö­zött megtudhatjuk, hogy tudnak-e a hollók víz alatt repülni, vagy megfulladnak. Eljátszhatja-e egy féllábú ember egy Tarzan-film cím­szerepét? Visszaváltják-e a döglött papagájt az állatke­reskedésben? A sok érde­kességet ígérő programra minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. y Gállá Miklós az egyik korábbi előadáson (Mocsári László felvétele) í Miskolci Sziüifnnite Zenetár hangversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom